Szerző: KÁCSOR ZSOLT
2021.02.20.
A budapesti Nyitott Műhelyben, egy irodalmi rendezvényen találkoztam vele először 2016-ban, tehát már úgy néztem rá, mint az Orgia szerzőjére, akarom mondani, Szerzőjére. Ha valaki nem olvasta volna: ebben a könyvben Zoltán Gábor a saját lakhelyének, a XII. kerületnek a nyilasgyilkos múltját mondja el. Az Orgiában szabatos, visszafogott és érzelemmentes hangon elbeszéli, hogy a néven nevezett nyilasgyilkosok miképpen kínozták meg és mészárolták halomra ártatlan áldozataikat. Zoltán Gábor dokumentumregényt írt tehát, nem fikciót, az olvasó azonban mégis úgy érzi magát, mintha egy horrorfilm forgatókönyvébe tévedt volna, amelyben csupa egyszerű és látszólag ártalmatlan kisemberek gyilkolásznak.
A nagy Sz betű sok szerző esetében indokolt, Zoltán Gábornál azonban halmozottan, mert kevés írót ismerek, aki annyi munkát, alaposságot, gondosságot, történeti hitelességet, egyszóval felelősséget fektetne bele egy kéziratba, mint ő. A felelősség az ő személye és munkássága kapcsán különösen fontos kifejezés: ez a fogalom elválaszthatatlan tőle, az írói működésének (az olvasói, befogadói oldal felől nézve) ez az alapja. Milyen érdekes, hogy ez a felelősségteljesség már az első pillantásra, ismeretlenül is látszik rajta! A tekintete éppen olyan, mint ő maga: nyílt, komoly és becsületes. Nem szikár, nem szigorú, nem vádló arc az övé. A szeme azt üzeni, hogy megbízhatsz benne, a Zoltán Gábor nevű író által nem leszel átverve, kibeszélve, kiröhögve és lesajnálva a hátad mögött...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.