A NER ELŐKÉPEI – ÍGY ALAKULT A SORSA A HIBRID REZSIMEKNEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2022.04.02.

Az elmúlt 12 évben számtalanszor hangzott el, hogy Magyarországon valami végérvényesen megváltozott, többek szerint már sem jogállamról, sem demokráciáról nem beszélhetünk. Ehhez képest választások előtt a kihívó pártok úgy vágnak bele a küzdelembe, és a média úgy tudósít ennek eseményeiről, mintha egy „szokványos” többpárti versengés volna, s nehézséget legfeljebb a választási rendszer jelent. Ezúttal azt igyekszünk végignézni, hogy a nemzetközi példák alapján hogyan lehet leváltani a hatalmon lévőket egy hibrid rezsimben, milyen más országok vannak, ahol hasonló politikai rendszer alakult ki, azok miben térnek el, vagy egyeznek meg a hazai helyzettel. Cikksorozatunk második, befejező része következik.

Március közepén megjelent cikkünkben végignéztük, hogy mit értünk hibrid rezsim alatt, hogyan került a demokrácia és az autokrácia közötti szürke zónába Magyarország, és egyáltalán: melyek a magyar rezsim sajátosságai. Mindezt megpróbáltuk a választások kontextusába helyezni, és röviden arról is írtunk, hogy a hazai rendszer nem példa nélküli a nemzetközi színtéren sem.

Ezúttal közelebbről is megvizsgáljuk, hogy más országokban hogyan működnek a hibrid rendszerek – azaz az olyan rezsimek, amelyek hatalomgyakorlásában a demokratikus és az autokratikus elemeket egyszerre lehet felfedezni –, és arra is megkísérlünk választ adni nemzetközi példák, valamint a témában íródott tanulmányok alapján, hogy mi lehet a hatalmon lévők leváltásának a kulcsa.

Legutóbbi cikkünkben kifejtettük, hogy a magyarhoz hasonló hibrid rendszerekben általában két közös pont van: a rendszer nem alkalmaz erőszakot, illetve hogy a hatalmon maradást segíti, hogy az adott országnak vagy nincs egységes ellenzéke, vagy olyan pártokból, politikusokból áll az ellenzék, akiket politizálni nem tudó, inkompentens szereplőkként mutathat be a rendszer...

ITT OLVASHATÓ