2022. május 6., péntek

EGY LEGYŐZÖTT VALLOMÁSA

MÉRCE
Szerző: MATTHIAS ISTVÁN KÖHLER
2022.05.06.


Reinhart Koselleck (1923-2006) konzervatív német történész „Erfahrungswandel und Methodenwechsel” című esszéjében arra hívja fel a figyelmet, hogy, bár a történelmet a győztesek írják, nem érdekük, hogy ezt a történelmet mélyrehatóan elemezzék. „Históriájuk rövid távú, azokra az eseménysorozatokra koncentrál, amelyek saját érdemeik alapján győzelmet hoztak számukra”. A győztesek történészei hajlamosak „a rövidtávon elért sikereket egy hosszú távú ex-post-teleológián keresztül értelmezni”.

De mi a helyzet a legyőzöttekkel? „Elsődleges tapasztalatuk elsősorban az, hogy minden másképp alakult, mint ahogyan azt tervezték és remélték.” Ez a tapasztalat vezet a saját történelemszemlélet alapos felülvizsgálatához és revíziójához, amely lehetőséget ad mind a saját, mind pedig az átfogó történelem újraírására.

A történész példái az ilyen legyőzött történészekről igencsak lenyűgözőek: Hérodotosz, Thuküdidész vagy a modern korban például Tocqueville. Bizonyos mértékig Karl Marx is, aki 1848-49-ben tanúja volt az európai forradalmak leverésének és a párizsi kommün kudarcának: Koselleck szerint Marx „legyőzöttként” írt, de nem úgy, „mint egy legyőzött”. Koselleck azonban korántsem állítja, hogy a legyőzött történetírás mindig előremutató. 1918 után például a németek felháborodottan tekintettek a versailles-i szerződésre, hogy aztán „moralizáló ártatlansági vitát indítsanak, amely elzárkózott a vereségük mélyebb és hosszabb távú okainak belátásától”. Magyarok számára ez ismerősen hangozhat...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.