Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.07.15.
Mostanra kiderült, hogy nem időtálló az az ígéret, miszerint az állam kompenzációt fog nyújtani az EU által visszatartott pénzért. Az eddig adókedvezményekkel erősen támogatott családoknak megszorításokat kell elviselniük.
A lap terjedelmes cikke részletesen áttekinti a Magyarországgal, illetve Lengyelországgal kapcsolatos brüsszeli kifogásokat, és hogy milyen feltételek teljesítése esetén számíthatnak uniós támogatásra:
- a lengyeleknek az Európai Bizottság egyebek közt az igazságügyi miniszteri és a főügyészi tisztség kettéválasztását, a köztisztviselők és parlamenti képviselők vagyoni viszonyainak feltárását, valamint a civil társadalom életének a megkönnyítését javasolja
- Magyarországtól magas beosztású emberek korrupciós ügyeiben eljárás megindítását várja el, és emellett szóvá teszi a bíráló hangú média járszalagra kényszerítését. Az uniós végrehajtó intézmény arra készül, hogy szeptemberben európai médiaszabadság-törvénytervezetet nyújtson be – jegyzi meg a Süddeutsche.
A lap szerint Brüsszelben Lengyelországot az igazságszolgáltatás mindenfajta szorongatása ellenére olyan jogállamnak tekintik, amely messze nem annyira korhadt, mint a magyar. Ennek ellenére vannak olyan vélemények, hogy a magyarok könnyebben elérhetik az eurómilliárdok folyósítását. A feltételek teljesítésére ugyanis Lengyelországban a kormánykoalíciónak, Magyarországon viszont csak egyetlen embernek, Orbán Viktornak kell rábólintania. Mindazonáltal a müncheni lap úgy tudja: a brüsszeli Bizottságban nem tartják kielégítőnek azt a levelet, amelyet a magyar kormány küldött válaszként a jogállamiság mechanizmus aktiválására.
A Bloomberg magyar sajtóértesülésre hivatkozva arról ír, hogy a kormányzat fontolóra vette az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. Az amerikai pénzügyi hírügynökség szerint Orbánra nyomás nehezedik ennek érdekében, mert a befagyasztott uniós alapok kulcsfontosságúak lennének egy sor kérdés megoldásához.
Miért államosít Orbán három közteret Budapesten? – teszi fel a kérdést az EUObserver uniós hírportálon megjelent véleménycikkében Ibolya Tamás a budapesti Városháza volt alkalmazottja, aki jelenleg a Párbeszéd parlamenti frakcióját segíti munkájával. A cikk annak a törvényjavaslatnak a hátterét taglalja, amelynek értelmében a fővárosi önkormányzat tulajdonából az állam kezébe adnák a Podmaniczky Frigyes teret, a Vörösmarty teret és a Széchenyi István teret – utóbbit a József Attila utcával együtt -, majd a hasznosítási jogokat átadnák az V. kerületnek, amelyet történetesen a Fidesz irányít.
A szakértő utal arra, hogy az elképzelhető motivációk közt szerepelnek lukratív ingatlanfejlesztési távlatok, illetve az, hogy ezeken a helyszíneken a népszerű karácsonyi vásárok és a hasonló, közérdeklődésre számot tartó események üzleti vonzerőt jelenthetnek a kormányzó elit számára. De ez az önkényes lenyúlás nem egyedi eset – írja Ibolya Tamás: amióta Karácsony Gergelyt 2019-ben főpolgármesterré választották, az Orbán-kormány azon dolgozott, hogy szűkítse a főváros költségvetését, és ezzel akadályozza a működését, valamint, hogy kisajátítsa magának a nagyléptékű fejlesztéseket.
Elvette az önkormányzat egyetértési jogát, visszatérően mellőzte a demokratikusan megválasztott fővárosi közgyűlést, a közvéleményt és a szakértői javaslatokat. A kormány, törvényhozói jogával élve párhuzamos struktúrákat hozott létre a mobilitási tervezés területén, valamint számos építési projektet kivont a rendes engedélyezési eljárás hatálya alól – ismerteti a helyzetet az EUObserver olvasóival a magyar szerző. Megállapítja, hogy Budapestet, az egyetlen olyan EU-fővárost, amelyet zöldpárti főpolgármester vezet, számos vonatkozásban a szabályosan elfogadott fejlesztési stratégiájával szembe menve alakítják át. Azzal, hogy Orbán Viktor immár negyedszer is megszerezte az alkotmányozó többséget, ez a tendencia tovább fog tartani – teszi hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.