2022. november 15., kedd

"STRATÉGIAI FÁRADTSÁG" A SZANKCIÓK ÜGYÉBEN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.11.15.


Elképzelhető, hogy az EU eljutott lehetőségei határáig – véli a Süddeutsche Zeitung az Oroszországgal szembeni szankciók kapcsán jelentkezett nézeteltérések alapján. 

„Stratégiai fáradtság” a szankciók ügyében – ezt véli érzékelni a müncheni Süddeutsche Zeitung az uniós külügyminiszterek legutóbbi tanácskozása nyomán, amely nyolc Moszkva elleni szankciós csomag elfogadását követően növekvő véleménykülönbségeket hozott felszínre. Most, a kilencedik csomag felmerülésével már töredezik a tagállamok egységes frontja. Elképzelhető, hogy az EU eljutott lehetőségei határáig – vélekedik a lap, és egy diplomatát idézve azt írja: már a két legutóbbi, elfogadott csomag is számos kivételt tartalmazott, és olyan lyukacsos volt, mint az emmentáli sajt.

A további, lehető legkeményebb szankciókat követelő országok csoportjába tartozik Lengyelország, a három balti állam, valamint Finnország és Írország. Felmerült a részükről, hogy terrorszervezetté nyilvánítsák a Wagner Csoport elnevezésű hírhedt orosz zsoldosvállalkozást. Egy másik javaslat az orosz gyémánt importját tiltaná meg, de ez eddig megfeneklett Belgium ellenállásán - az európai gyémántüzletág fővárosa ugyanis Antwerpen. 

Az energetikai szankciók érdemi súlyosbítását, így az Oroszországgal való polgári célú nukleáris együttműködés tilalom alá helyezését Magyarország, vagyis a legnyíltabban oroszbarát kelet-európai ország akadályozza – írja a Süddeutsche.

A Nyugat továbbra is önti a pénzt a Roszatomba 

The Hill – vagyis A Domb című amerikai portál, amely a Kapitólium dombon emelkedő amerikai törvényhozás, a Kongresszus legtágabb értelemben felfogott ügyeivel foglalkozik, Henry Sokolski helytelenítő véleménycikkét közli arról, hogy a Nyugat továbbra is önti a pénzt az orosz nukleáris kapacitást megtestesítő Roszatom vállalatba a különböző üzleti tranzakciók révén. A szerző a non-proliferáció, vagyis a nukleáris képességek elterjedésének megakadályozását szem előtt tartó politikai oktatóközpont igazgatója, a Pentagon volt tisztségviselője. Felhívja a figyelmet arra, hogy a Roszatom nem csupán az orosz atomfegyverek előállításáért felelős, hanem például nukleáris fűtőanyagot szállít Csehország, Szlovákia, Bulgária és Magyarország atomerőműveibe is. A francia Fraatome cég szintén együttműködik a Roszatommal. Finnország ugyan két nagy orosz technológiájú, VVER típusú atmerőművet is működtet, de most levette a napirendről egy harmaidk megépítésének a tervét, miként a Roszatomtól származó import betiltására is hajlik, igaz, csak a fokozatosság elve alapján. A Vattenfall, Svédország energetikai óriáscége beszüntette az orosz uránimportot, és azt kanadai, illetve ausztrál uránérccel helyettesítette. És mi a helyzet az Egyesült Államokban? Az amerikai nyersuránszükséglet 15 százalékát, a dúsított urániumnak pedig a 28 százalékát az oroszok adják.

Sokolski szerint azonban helytelen azt gondolni, hogy az orosz uránbehozatali stop vállalhatatlan károkat okozna Amerikának. Szerinte a nukleárisenergia-előállításnak a legkevésbé költséges része a fűtőanyag-beszerzés. Ha beszüntetnék az orosz után importját, az nem több mint 2 százalékkal drágítaná az atomenergiát.

Az FBI is használta volna a Pegasust

Elég sokat időztünk az energetikánál, nézzünk most valami egészen mást. The New York Times – és annak nyomán a Boston Globe is - közli Mark Mazzetti és Ronen Bergman közös cikkét arról, hogy Christopher Wray, az FBI – az amerika Szövetségi Nyomozó Iroda – igazgatója egy zárt ajtók mögötti kongresszusi meghallgatáson beismerte: maga az FBI is megvásárolta – igaz, szigorúan csak kutatási és fejlesztési céllal – a Pegasus kémszoftvert, amely a mobil telefonokba képes behatolni és azokból minden adatot kinyerni. Wray azt mondta, hogy csak azért vették meg a licencet, hogy áttekintsék, miként tudnak azzal úgymond rossz emberek visszaélni. Belső FBI-dokumentumok és bírósági jegyzőkönyvek azonban másról szólnak – olvasható a cikkben, amely szerint a Nyomozó Iroda tisztségviselői 2020 végén, valamint 2021 első felében irányelveket és javaslatokat dolgoztak ki arra, miként hasznosíthatná az FBI a saját vizsgálatai során az izraeli NSO cég által kifejlesztett szoftvert. 2021 júliusában aztán – amikor elterjedtek a hírek arról, hogy szerte a világban hogyan használták egyes kormányok a Pegasust, az FBI letett a szoftver saját célú alkalmazásáról.

Régi ígéret a jobboldal sikere

Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök vezető lapja azt igyekszik megfejteni egyik cikkében, hogy minek tudható be az utóbbi időben tapasztalt európai jobbratolódás, nevezetesen és elsősorban a Giorgia Meloni olaszországi választási győzelme, valamint a magukat Svédország Demokratáinak nevezők választási sikere – de Rishi Sunak brit miniszterelnökké emelkedése, nemkülönben Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki magyarországi, illetve lengyelországi országlása is. A választ a szerző, Dominic Green – akinek a tájékozottságáról alkotott képünket kissé beárnyékolhatja az az apróság, hogy Varsó igazi uraként nem Jaroslaw Kaczysnkit jelöli meg – szóval a választ abban véli megtalálni, hogy a szavazók a gazdasági prosperitás régi ígéreteit hallják a jobboldaltól. A Wall Street Journal újságírója úgy látja: Meloni korántsem Augustus Caesar, de még csak nem is Mussolini birodalmát akarja újjáéleszteni, hanem azt a második világháború utáni, mintegy három évtizeden át – az 1973-as arab olajembargóig – tartott időszakot, amely az Amerika által szponzorált gazdasági növekedés jellemzett. És a cikk szerint Svédország Demokratái sem szélsőjobbos rasszisták, hanem a folkhem, a svéd jóléti állam, a kohézió és a prosperitás reneszánszát akarják. „Ha a nemzeti konzervatívok most népszerűek Európában, az azért van, mert ők klasszikusan konzervatívok, és mert a jobbközép, illetve balközép pártok kudarcot vallottak.”

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.