2022 SEM A NŐK ÉVE VOLT MAGYARORSZÁGON

MÉRCE
Szerzők: BAKÓ JÚLIA, BOLONYAI BLANKA ÉS NEM! - NŐK EGYMÁSÉRT MOZGALOM
2023.01.16.

Egy közel sem teljes áttekintés arról, mi (nem) történt „nőügyekben” 2022-ben Magyarországon.

Női köztársasági elnökünk lett, de minek

Novák Katalin 2022-es köztársasági elnökké való kinevezésétől aligha várhattunk forradalmi változásokat – a nőügyek terén sem. Novák évek óta hangosan képvisel egy meglehetősen konzervatív és szexista vonalat a nőkkel kapcsolatban, többször hangsúlyozta például abortuszellenes nézeteit, „maradandót” azonban azokban a megszólalásaiban alkotott, amelyekben a gyerekszülést és a családról való gondoskodást jelöli ki a nők legfőbb feladatának.

Az, hogy a Fidesz token-nőként őt ültette egy ilyen pozícióba, tökéletesen mutatja meg, hogy csak azért, mert valaki valamilyen hátrányos helyzetű társadalmi csoport tagja – mint amilyenek a nők – egyáltalán nem jelenti azt, hogy hatalmi helyzetben tenni is fog ezekért a csoportokért. Novák Katalin esetében így nem látunk kiállást a tanártüntetések mellett – a pedagógusok több, mint 80 %-a nő! –, a szociális törvénymódosítás ellen – sejthetően a törvénymódosítás a nőkre nehezedő munkaerőpiaci és otthoni terheket különösen súlyosbítja majd –, de nem sétált ott a családon belüli erőszak áldozataiért tartott Néma Tanúk felvonuláson sem.

Bár a választási kampány során még az ellenzéki pártok részéről is kevés szó esett arról, hogy mit kezdenének például a nők elleni erőszak kérdéskörével, a 2022-es országgyűlési választásra Gattyán György is bejelentkezett mint miniszterelnök–jelölt. Az a Gattyán György, aki nők testének árusításából gazdagodott meg, és jelenleg is az ország 10. leggazdagabb embere. Ezt azonban fájóan kevesen tették szóvá a kampány alatt, ami még akkor is rettentő szomorú, ha a Megoldás Mozgalom amúgy is gyászosan szerepelt a választásokon.
2022-ben még mindig nem látható, mit tesz a kormány az áldozatvédelemért

Bár 2020-at az áldozatvédelem évének nevezte ki Varga Judit igazságügyi miniszter, ennek érdemleges hatása még két évvel később sem érezhető, sőt: a pandémiával járó bezártság és kiszolgáltatottság tovább súlyosbította a bántalmazott nők és gyermekek helyzetét, ami ellen a kormány nem lépett fel – ahogy várhatóan a mélyülő szociális- és gazdasági válság által egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülő nők védelmében sem fog érdemi lépéseket tenni.

Az idén újra megrendezett Néma Tanúk felvonuláson még mindig fájóan sok olyan női és gyermek áldozatra emlékeztek, akiket 2022-ben a családtagjuk, párjuk, apjuk gyilkolt meg, holott ezek a tragédiák sok esetben a megfelelő intézkedésekkel elkerülhetőek lennének.

A különböző nőjogi szervezetek ilyen irányú javaslatai azonban legtöbbször néma fülekre találnak a törvényhozóknál és egyéb szerveknél, ahogyan a nők elleni erőszak témája az országgyűlési választási kampányban is jobbára elsikkadt.

Az Isztambuli Egyezmény ratifikálását a papíron különböző nemzeti stratégiákat és intézményeket létrehozó, de a nemi egyenlőtlenségek kérdésében a valódi társadalmi egyeztetést elkerülő kormány továbbra is kategorikusan elutasítja...

ITT OLVASHATÓ