A FENNTARTÓVÁLTÁS SEM HÚZTA KI A TANÁRSEGÉDEK ÉS ADJUNKTUSOK BÉREZÉSÉT A RAKTÁROSI FIZETÉSEK SZINTJÉRŐL

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.03.03.

A 2021-es béremelés és az alapítványi egyetemeken végbement bérfejlesztés javított az egyetemi oktatók siralmas bérhelyzetén, de pontosabb úgy fogalmazni: kis mértékben lassult a lecsúszásuk a bérlétrán. Ugyanakkor az egyik legnagyobb és legrégebbi – egyelőre még állami fenntartású – magyar egyetem több száz dolgozója szerint az oktatói alapbérek azonnali megháromszorozására volna szükség a felhalmozódott hátrány behozásához. A kormány által modellváltásnak nevezett folyamat során speciális közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásba kiszervezett egyetemeken a tanársegédi fizetések bőven elmaradtak tavaly a versenyszférában adott átlagkeresetektől, a doktori fokozathoz kötött adjunktusi címmel rendelkező oktatók átlagos bére legalább már meghaladta azt. Ettől még volt olyan alapítványi egyetemen dolgozó tanársegéd, akinek a fizetése és a garantált bérminimum között csak 15 százalék volt a különbség. Országon belül és nemzetközi összehasonlításban is alacsony a magyar felsőoktatásban dolgozók díjazása.

Projektorizzóra összedobnak a 200 nettóból

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) több mint 20 éve főállásban oktató habilitált adjunktus havi nettó fizetése 259 967 forint. Az oktatót idén februárban hivatalos levélben arra kérte a dékán, hogy mondjon le a fizetéskiegészítésének egy részéről, mintegy ötezer forintról, még hozzá azért, mert magát az alapilletményt felemelték a garantált bérminimumra, hétköznapi nevén szakmunkás minimálbérre. Ugyanitt a három felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező docens nemzetközi kutatási projektekkel és 50 szakdolgozóval a háta mögött nettó 352 797 forintot visz haza. Egy tanársegédnek, aki félévente 7 kurzust tart, egyszerre 14 szakdolgozóval foglalkozik, rendszeres konferencia-előadó, nettó fizetése 197 892 forint.

“A helyzet már évekkel ezelőtt tarthatatlan volt, de akkor még csak a nemzetközi lemaradásunk és hátrányunk volt égbekiáltó. Mára a régiós lemaradáson is túl vagyunk, a hazai hátrányunk kezd behozhatatlan lenni.” Ez annyira “nyilvánvaló, hogy épp ezért még megdöbbentőbb, hogy az egyetem vezetése nem csinál semmit, miközben a Mathias Corvinus Collegium vitorlásokat vesz,” írja egy egyetemi oktató a helyzetről.

Ahogy egy adjunktus fogalmaz: “4 diplomám, 2 nyelvvizsgám, egy doktori fokozatom van és ehhez 14 év felsőoktatásban, 23 oktatásban eltöltött idő társul. (…) Az élet szomorú, de legalább a fizetésünk nevetséges.” Ő 255 614 forintot visz haza.

A fenti, bérfizetési nyugtákkal kísért beszámolók az ELTÉ-sek az egyetemi oktatás jövőjéért Facebook-oldalról származnak. A csoport az ELTE munkatársaiból jött létre, hogy így tiltakozzanak a méltatlan bérviszonyaik ellen, és nyomatékosítsák azt a nyílt levelet, amit az egyetem 650 dolgozója írt alá február elején. Ugyanezt a tiltakozó-felszólító levelet az egyik utolsó, nem magánosított magyar egyetem dolgozói már novemberben eljuttatták az egyetem vezetésének, de érdemi választ nem kaptak. Ezért követelik most már nyilvánosság előtt az alapbérek azonnali megháromszorozását.

Azt írják, hogy az oktatói bérek Magyarország egyik legnagyobb egyetemén annyira alacsonyak, hogy a helyzet az intézmény alapműködését is veszélyezteti. Egy oktató beszámolójából az derül ki, előfordul, hogy az oktatók a saját számítógépeiket és mobilnetüket használják az órák alatt, de helyenként a vakolat is omlik, és ha kiég az izzó a projektorból, össze kell dobni...

ITT OLVASHATÓ