2023. március 23., csütörtök

CSABA LÁSZLÓ: MOST NEM KELL TARTANI A 2008-2009-ES VÁLSÁG MEGISMÉTLŐDÉSÉTŐL

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2023.03.22.


Ha nem következik be három hónapon belül egy nagy összeomlás a világban, ami minket maga alá temet, akkor a mostani helyzet nem fenyeget azzal, hogy az egyes bajba jutott bankok által generált helyzet gazdasági válságba csap át, bár a dolog természeténél fogva teljesen kizárni ezt sem lehet – mondja Csaba László. A közgazdász professzor azon is meglepődne, ha párhuzamot lehetne vonni a 2008-as pénzügyi válság és a most kialakult krízis között. A magyar gazdaság semmiképpen nem sérülékenyebb most, mint 2008-2009-ben volt. A forint most gyenge, s ugyan most is „eszméletlenül” laza a költségvetési politika, de „a kormányzat – nem elégségesen és rosszul kommunikálva, s rossz struktúrában, de mégiscsak – elkezdett beletaposni a fékbe”. Az uniós források felszabadításáért több olyan lépést is kellene tenni, amely szembemenne Orbán eddigi álláspontjával, „de hát Orbán többször a tanújelét adta annak, hogy gondolkodás nélkül fordul egyet”. Orbánnál a „nem, nem, soha” nem feltétlenül jelenti azt, hogy tényleg „nem, nem, soha”


Van-e hasonlóság a 2008-as pénzügyi válság és a mostani amerikai bankcsőd, valamint a svájci bankrendszert megrendítő krízis között?

Egyelőre azt olvasom és látom, a kettő abban az értelemben azonosnak tűnik, hogy akárcsak akkor, most is egy-egy fejlett ország bankrendszerében történik a megrázkódtatás, s abban is, hogy van benne potenciál tovaterjedni. Ilyen értelemben beleillik a modellbe, ugyanakkor sok minden nagyon is eltérő. Nem látom, hogy nagyon túl lennének árazva a részvények, ellenkezőleg, a kamatemelési trend miatt a részvényárak elkezdtek lefelé menni. Azt sem látom, hogy ezúttal a bankrendszer – Amerikában legalábbis biztosan – túlterjeszkedett volna. A 2008-9-es válság idején két terület – a strukturált termékek és a lakáshitelezés – egyértelműen túlterjedt volt, amit erőteljesen támogatott az akkori kormány is. A kettő létrehozott egy olyan gyakorlatot, amikor a bankok, a befektetési alapok nem tartották be a saját szabályaikat sem. Európában hasonlóképpen, akkor a bankoknak egyik része kimondottan a lakásépítés finanszírozásában volt nyakig benne, a másik része, a bankok által alapított befektetési alapok pedig – a nem elég keresetet biztosító európai piacról inkább elvíve a pénzt – az amerikai tőzsdén voltak jelen, s így egy-két kockázatos befektetés beeshetett nekik is. Nem olvastam most arról, hogy ehhez mérhető történések lettek volna, nincs az, hogy az építőiparban befektetnek, ahol elkerülhetetlen a kockázat, és a másik oldalon magas kockázatú tőzsdei instrumentumokat vesznek, hogy nulla fölé kerüljenek. S bár nem nézem reggeltől estig a híreket, de az eddig olvasottakból számomra úgy tűnik, hogy elszigetelt jelenségről van ezúttal szó. Egy sajátos vevőkörrel rendelkező meghatározott bank, aminek már régóta a hírét költötték, bajba jutott. Összességében tehát: meg lennék lepődve, ha párhuzamot lehetne vonni 2008-9 és 2023 között. Most más a helyzet...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.