Szerző: K. KISS GERGELY
2023.04.05.
A magyar gazdaságpolitika több évtizedre visszatekintő „GDP-fétisét” követi az a kormányzati elgondolás, hogy érdemes gigantikus akkumulátorgyártó-kapacitásokat az országba telepíteni.
Ha például a kínai CATL debreceni akkugyárában 2025/26 körül beindul a termelés, akkor az jelentős, egyszeri növekedési hatással jár majd. Ez azonban csak papíron, statisztikai értelemben kimutatott GDP-növelő hatás lesz, mivel a társaság az itt megtermelt hozzáadott értéket szinte biztosan ki fogja áramoltatni az országból – fejtegette lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
Egy adott ország bruttó hazai termékének (GDP) kiszámítása során számba veszik a helyi vállalatok termelési értékét is. Ez – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertana alapján – leegyszerűsítve úgy történik, hogy a cégek egy adott üzleti év végén leadott mérlegbeszámolójából összeadják az adózás előtti eredmény, a gépek és berendezések értékvesztése (amortizáció), továbbá a személyi jellegű ráfordítások, vagyis a munkaerőköltség tételeit. Ezek együttesen teszik ki azt az értéket, amellyel egy vállalat hozzájárul az ország GDP-jéhez.
- Az alacsony adókulcsok mellett realizált profitot azonban a CATL várhatóan kivonja az országból. (A beérett beruházásokat nézve, a hazánkban aktív multinacionális cégek a nyereségüknek átlagosan 70 százalékát, míg a járműipari multik szinte a 100 százalékát kivitték az utóbbi két évben.) Molnár szerint ez csak abban az esetben nem történne meg, ha a magyar állam egy extramagas kamatozású, hozamgarantált kötvénykonstrukciót kínálna a kínaiaknak azért, hogy a profitot nálunk fialtassák. Hasonló húzásra azonban eddig nem volt példa.
- Az amortizáció minden valószínűség szerint csak papíron jelenik majd meg, hiszen a CATL által megmozgatott működőtőke túlnyomó része nem készpénz, hanem gépek, berendezések és építőipari elemek formájában áramlik Magyarországra, hiszen azokat itt nem tudják beszerezni. A gyártócsarnokok könnyűszerkezetes elemei is jellemzően importból származnak. Vagyis a beruházás 3 ezer milliárdnyi devizarésze döntően eszköz- és gépállománnyá alakul. Ez egyfelől egyoldalú átutalásként jelenik meg a magyar tőkemérlegben, a működési költségeknél viszont tőkekivonásként, hiszen a gépeket külföldön veszik meg.
- A személyi jellegű ráfordítások pedig nagyrészt nem Magyarországon lesznek elköltve, hiszen a debreceni gyárba érkező fizikai munkaerő döntő része valószínűleg kínai vagy más ázsiai országból származó dolgozó lesz, a menedzsment pedig biztosan.
A GKI becslése szerint a CATL üzeme a termelésbe állítás utáni első évben
700 milliárd forintnyi hozzáadott értéket fog kimutatni, ami statisztikailag a magyar GDP 1–1,5 százalékát teszi ki...
A GKI becslése szerint a CATL üzeme a termelésbe állítás utáni első évben
700 milliárd forintnyi hozzáadott értéket fog kimutatni, ami statisztikailag a magyar GDP 1–1,5 százalékát teszi ki...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.