GÉPEK JELENTIK A MEGOLDÁST A TANÁRHIÁNYRA? ILYEN EGYSZERŰ LENNE?

TELEX
Szerző: NÁDORI GERGELY
2023.10.14.

Izgalmas interjú jelent meg az Inforádióban Setényi Jánossal, aki a kormányközeli szuperintézet, a Matthias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója, ezáltal egy kicsit a magyar oktatáspolitika nem hivatalos ideológusa. A beszélgetésben a legnagyobb hangsúlyt a pedagógia aktuálisan legfogósabb kérdése, a mesterséges intelligencia kapja. Setényi kifejezetten pozitívan ítéli meg a hatását az oktatásra, ami szerinte sok aktuális nehézségre jelenthet megoldást, akár még a tanárok hiányára is. Természetesen nem arról van szó, hogy az oktatáskutató szerint holnaptól robotok taníthatják majd a gyerekeket, de amit ő ajánl, bármilyen meggyőzően hangzik is első pillantásra, nem sokkal jobb jövőkép.

Setényi szerint a mesterséges intelligenciát nem lehet majd kizárni az életünkből és így az iskolákból sem, de ez nem feltétlenül gond, hiszen kifejezetten jó segítője lehet a tanárnak. Ahogyan a gőzgépek kiváltották a bányák pumpáit működtető munkásokat, úgy tudja majd az elképzelése szerint a mesterséges intelligencia kiváltani a tanári kulimunkát, amilyen a dolgozatok javítása, a differenciálás vagy akár a diagnosztikus értékelés...

Nem véletlen, hogy a rádió szerkesztője azt gondolta kiemelésre érdemesnek, hogy valamilyen tekintetben a mesterséges intelligencia az égető tanárhiányra is megoldást jelenthet. A gondolat, főleg a fenntartó szempontjából kifejezetten csábító, nem kell hozzá más, csak mérhetetlen mennyiségű adat és egy megfelelően idomított program, és máris kevesebb tanárra lesz szükség. Talán ezért is lehet, hogy idén a diákok minden eddiginél több időt töltenek majd központi felmérések és tesztek írásával, és a kormányzat ahhoz is foggal-körömmel ragaszkodik, hogy minden iskolában a központi KRÉTA-rendszerben végezzék az adminisztrációt, még azokban az alternatív iskolákban is, ahol teljesen más szerkezetű a tanítás.

Természetesen Setényi sem azt vizionálja, hogy holnaptól majd Mikrobihoz hasonló robotok lesznek csak az iskolákban, sőt hangsúlyozza, hogy mennyire fontos a személyes kapcsolat a tanításban. De ha egy kicsit jobban belegondolunk, akkor egyértelmű lesz, hogy milyen zsákutca valójában az a gondolat, hogy a tanári munka egy részét robotok váltják majd ki. Talán érthetőbb, hogy miért, ha elsőre nem a tanításra, hanem, mondjuk, a hegedűművész munkájára próbáljuk vonatkoztatni.

Mondhatjuk-e azt, hogy a virtuóz munkájának egy része az unalmas vonóhúzogatás, és ezen kívül van a művészet, a varázslat, amit művelni képes. Átadható-e a vonó rángatásának feladata egy gépnek, hogy a művész azután azzal tudjon foglalkozni, ami igazán fontos? Érezhetően nonszensz a gondolat, és nincsen ez másképp a tanítással sem.

Ennek a munkának ugyanis az a lényege, hogy személyiségek közötti kapcsolatokból jön létre a tanulás maga.

Ha a gép javítja a dolgozatot, nem látom, hogyan hibázott a diák. Ha a gyakorlásnál nincs a diák mellett a tanár, akkor nem látja, hogy miben és miként van szükség a gyakorlásra, mikor kell egy kedves szó, egy vicc vagy éppen szünet a gyakorlás közben. Aki tanított már, az tudja, hogy amikor az első hóesés megérkezik, akkor pár percig nem érdemes a tanulással foglalkozni, hagyni kell, hogy mindenki kinézzen az ablakon és örüljön annak, hogy esik a hó. Az ilyesmit egy szoftver nem nagyon tudja figyelembe venni...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN