2019. november 11., hétfő

SENKI SEM KARCSÚSÍT ÚGY, MINT AZ ORBÁN-KORMÁNY: 18 EZERREL NŐTT A HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK LÉTSZÁMA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: PAPP ZSOLT
2019.11.11.


Nagyon nem jött össze a kormánynak a bürokrácia csökkentése: a minisztériumok mellett a háttérintézményekben is jóval többen dolgoznak, mint a 2010-es kormányváltáskor.

A kormány 2012 óta próbálkozik az olcsóbb és hatékonyabb állam megteremtésével, ám ez semmilyen mutató szerint nem jött össze. Az államigazgatás működése nemcsak forint-fillér alapon, de GDP arányosan is drágult, ami nem meglepő a létszámnövekedés ismeretében, amiről a Népszava már többször is írt. A legutóbbi cikkünkben a minisztériumok létszám-változásait elemeztük, ebből az derült ki, hogy a központi kormányzat 2010-ben még 6808 fővel működött, a tavalyi zárszámadási adatok szerint pedig már 13 139 fő járt be valamely tárcához dolgozni. Vagyis a növekedés kilenc év alatt 93 százalék volt. A kormány a korábbi cikkünkre válaszul azt közölte, hogy azért nőtt közel duplájára a minisztériumok létszáma, mert eközben számos háttérintézmény a tárcákba olvadt. Való igaz, az elmúlt kilenc évben a kormány több alkalommal megpróbálkozott a háttérintézmények összevonásával, sőt tavaly több ezer fős létszámleépítést is végrehajtott ezeknél a költségvetési szerveknél. Megvizsgáltuk, mi a helyzet most, és a helyzet még annál is lehangolóbb, mint amire számítottunk. A 2010-es és a 2018 zárszámadási adatokból kiderül – mind a két törvényt már az Orbán-kormány állította össze –, hogy míg 2010-ben 75 605 fő dolgozott a minisztériumi háttérintézményeknél, tavaly decemberben ez a létszám 87 743 volt, vagyis nemhogy csökkent volna az állomány a leépítések, összevonások után, hanem 12 138 fővel többen vannak ezen szerveknél.

A minisztériumi háttérintézmények száma 2010-ben még 44 volt, ezzel szemben a 2018-ban már csak húsz ilyet sikerült azonosítani. Vagyis valóban történtek összevonások és sokat közülük megszüntettek, ám a létszámuk ennek ellenére jelentősen felduzzadt. A minisztériumi költségvetési intézmények száma ennél több tucattal is magasabb lenne, de nem soroltuk e körbe az oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális intézményeket, az erőszakszervezetek, titkosszolgálatok, a közművelődési intézmények, a közgyűjtemények létszámát, ugyanis ezek nem a kormányzati működést szolgálják ki, hanem közszolgáltatást látnak el. Ráadásul az egészségügyben, oktatásban, a katasztrófavédelemben 2010 és 2018 között végbement erőteljes államosítás miatt több százezer pedagógus és egészségügyi alkalmazott lett minisztériumi intézmény dolgozója, amely jelentősen torzítaná az adatokat. Beszámítottuk viszont a két társadalombiztosítási alap központi szerveinek munkatársait, akik ma már az államigazgatás szerves részét képzik, azzal, hogy a munkatársaik jelentős része az államkincstárba illetve a kormányhivatalokba került...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése