TRAGIKUS CSALÁDI TÖRTÉNETBE AVAT BE A BARTA TAMÁS-FILM

24.HU
Szerző: INKEI BENCE
2020.08.07.

A Siess haza, vár a mama nem az ünnepelt zenészre és nem is a máig megoldatlan gyilkossági ügyre koncentrál, hanem a hidegháborús időszakban egymástól elszakított anya és fia drámájára. És a filmből kiderül: ez a szál tényleg van annyira érdekes, mint a másik kettő.

Ha van magyar rockzenész, akinek életrajzi film után kiált az élete, akkor Barta Tamás feltétlenül ilyen. Sőt, nem is tudnánk hirtelen az országos ismertségig jutó, magyar viszonylatban sztárnak nevezhető zenészeink közül mást, akinek ilyen, krimibe illő sors jutott volna, disszidálással, mindezt úgy, hogy távozásakor az ország legsikeresebb zenekarában gitározott, a története végére pedig egy mindmáig rejtélyes gyilkosság tett pontot. Ha valódi biopic egyelőre nem is, de egy dokumentumfilmet most végre láthatunk róla, miután Hajdú Eszter, aki családilag is érintett a sztoriban (édesanyja, Hajdú Judit ugyanis Barta Tamás örököse), és eddig közéleti témákban utazott (az ő munkája a A Fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció vagy a romagyilkosságokkal foglalkozó Ítélet Magyarországon), készített egy filmet a tragikus sorsú gitárosról.

Barta Tamás rövid zenei pályafutását számos siker övezte, és ha nem hagyja el az országot 26 évesen, semmi sem akadályozhatta volna meg abban, hogy a műfaj nagy öregjei között emlegessék a nevét, Szörényi, Bródy, Presser, Zorán és a többiek társaságában. Ha kicsit türelmesebb, egész biztosan nem kellett volna sokat várnia, hogy elköltözhessen az oly sokat emlegetett Izabella utcai lakásából, ahová neki kellett felcipelnie a szenet a harmadik emeletre. A már fiatalon az egyik legjobb magyar gitárosnak tartott Barta azonban nem itthon akart érvényesülni, és amikor az LGT-vel Amerikában turnézhatott, úgy döntött, nem csak kóstolót kér a rá oly nagy benyomást tevő amerikai életérzésből. Persze nem egy magyar zenész döntött hasonlóan akkoriban, ami viszont Bartát megkülönbözteti legtöbbjüktől, hogy ő sokak által irigyelt sztár volt itthon. (Később egyébként a zenekar dobosa, Laux József is követte, de az ő esete jóval kevésbé volt botrányos, pár év után már haza is látogathatott.) Ugyan Presserék is nehezteltek a kultúrpolitikai funkcionáriusokra itthon, leginkább azért, mert nehezítették a külföldi karrierjüket, azért Barta sorsa nem hasonlítható össze az olyan, mellőzött zenészekével, mint a syriusos Orszáczky Miklós (ő Ausztráliában kezdett új életet) vagy a gyakorlatilag elüldözött Baksa-Soós János.

Bartát bevallottan Amerika varázsa és a könnyebb élet lehetősége tartotta kint...

ITT OLVASHATÓ