2020. augusztus 5., szerda

TUDATMÓDOSÍTÁS MESTERFOKON

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: KARD ALADÁR
2020.07.31.


Az álhírek hatásának tudományos igényű kutatásáról Böcskei Balázs és munkatársainak színvonalas beszámolója jelent meg áprilisi számukban (Böcskei Balázs–Hajdu Nóra–Vasali Zoltán: Az álhírek és kutatásuk iparágáról, ÉS, 2020/15., április 9.). Ehhez fűzött később kiegészítő megjegyzéseket Vicsek Ferenc (Nemzeti agymosoda, ÉS, 2020/26., jún. 26.) Mindkét tanulmány nagy felkészültséggel mutatta be a fenyegető méretűvé duzzadt jelenség veszélyeit és a rendelkezésre álló védekezési lehetőségek korlátait, mégis indokolt hiánypótlásnak tekinthető Böcskei Balázs és Német Szilvi írása (Szigorú apák sikerei a politikában, ÉS, 2020/27., júl. 3.), amiben felhívják a figyelmet arra, hogy a valóságos veszély nem csupán a hírek valóságtartalmában, azok hitelességében rejlik, hanem azok közlési módja, kifejezési formája, az alkalmazott kommunikációs technika is alapvetően befolyásolja a kívánt hatás elérését.

A tájékoztató hírközlés amúgy is – viszonylag rövid idő alatt – alapvető átalakuláson esett át. A politikával kapcsolatba hozható híradások inkább kísérleti próbálkozásoknak tekinthetők, amiket aztán gondos, alapos közvélemény-kutatás alapján addig módosítgatnak, amíg megnyugtató visszajelzéseket tudnak elérni. A mára kialakult kommunikációs gyakorlatból lassanként kikopott a klasszikus értelemben vett ideológia is, a helyét mozgósító erejű jelszavak (hívószavak), tudatmódosításra alkalmas metaforák, szimbólumok vették át. Aprólékos gondossággal olyan sztereotípiákat alakítanak ki, amelyekben az információ a kibocsátó szándékai szerint formált jelentést vesz fel.

A politika innovatívan kialakított és meggyőző hatékonysággal alkalmazott tudatmódosító technológiájának tudományos feldolgozása jelentős késéssel indult meg. A heidelbergi egyetemen filológiai doktorátust szerzett Joseph Goebbels már a harmincas években tökéletes formában alkalmazta a direkt megnevezések helyett a közvélemény agymosásával elfogadtatott metaforákat és az általa kialakított, széleskörűen befogadott metanyelvet. Kiválóan értett a kognitív nyelvészet által jóval később szabályokba foglalt mentális tér kialakításához, amiben elvész a jelentés elsődlegessége, a szavak értelmezése beszéd közben folyamatosan formálódik, és a befogadás attól függ, hogy a létrehozott mentális terek között milyen megfeleléseket sikerül létrehozni...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.