2020. július 31., péntek

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/31. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.07.31.


F E U I L L E T O N

Karsai György: Színháztörténet: az európai kezdetek

I N T E R J Ú

Fóti Tamás: Önkritikával az antiszemitizmus ellen
Beszélgetés Paul Chaim Eisenberggel

K R I T I K A

Ruff Borbála: Mederben

(Tóth Krisztina: Fehér farkas. Ónodi Eszter előadásában. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2020)

Ezzel együtt nehéz mértékadó véleményt alkotni erről a hangoskönyvről. Sokszor és sokféleképp megírt szituációk (szerető státusz, meleggé vált apa, molesztált gyerek) és sablonos fordulatoktól sem mentes nyelv is jellemzi ezeket a novellákat, így nem egyértelmű, hogy az enyhe unalomért, ami azért csak-csak felüti a fejét, ki a felelős: a szerző, az előadó, vagy legyünk nagyvonalúak – maga a recenzens, aki kissé csalódott a novellák egy részét illetően...

Wagner István: Szürreális páros

(Salvador Dalí und Hans Arp – Die Geburt der Erinnerung, Arp Museum Bahnhof Rolandseck, Remagen. Megtekinthető augusztus 16-ig.)

A Közép-Rajna menti Remagen városában, a Bahnhof Rolandseck klasszicista műemlék vasútállomása jelenleg Hans Arp-múzeumként működik. Itt most először rendeztek nemzetközi kölcsönzésekkel ilyen részletes, párhuzamos tárlatot saját törzsanyaguk, illetve Salvador Dalí műveinek összevetésére. Utóbbi valamivel fiatalabb volt, és 1929-ben találkozott először Párizsban a már befutott költővel, festővel és szobrásszal, amit évtizedes barátság és együttműködés követett, illetve közös szereplés különféle akciókon és kiállításokon...

György Péter: A mennyiség minősége

Gorka eltérő korszakokban teremtette meg a kontinuitás és a megújulás kettősségét, egész pályafutása során sikeres volt, és közben nem vált üressé. S valóban, nagyon itt volt az idő arra, hogy 1994-es kiállítása után a közönség ismét láthassa, miként is keletkezett az tárgykultúra, amelynek mára kevés nyoma maradt. Gorka munkássága a magyar tárgykultúra fontos fejezete, egy olyan korszakban, amelyben már nincs szerepük azoknak a tárgyaknak, amelyeket itt teremtett meg valaki, itt is készülnek el, s itt élő, nem pusztán gazdag emberek használhatják azokat...

Stőhr Lóránt: Elszakadás

(Hajdú Eszter: Barta Tamás – Siess haza, vár a mama)

A dokumentumfilm erős jelenetei és gazdag képi-hangi anyaga ellenére dramaturgiailag egyenetlen alkotás. A jellegzetes magyar sorstörténet és a megrendítő családi dráma nyomai a vásznon nem tesznek ki egy töredékben maradt életet...

Végső Zoltán: A francia hang

(Je
 Rondeau–Thomas Dunford: Barricades; Les Vents Français: Romantique – Warner/Erato, 2020an)

Tegye fel a kezét, akinek a fúvósötös napi betevője! Persze, senki nem így hallgat zenét, de a Francia Fúvósok (Les Vents Français) ebben a gondolati körben mozognak új lemezük fülszövegében, amely arról ír, hogy a fúvószene és azon belül is a kvintett soha nem tartozott a legnépszerűbb műfajok közé...

Herczog Noémi: Kié a színház?

Nem azt állítom, hogy a színháznak okvetlenül tanodává kell válnia. De például a drámainstruktor-képzés rengeteg olyan színházi utat is kínál, amely akár a társadalmi mobilitást is ösztönözheti. Aki közösségi zenén és színházi nevelésen vagy akár csak diákszínjátszón nő fel, az nyitottabb felnőtt lesz, és jobban tud kiállni magáért. De még az is benne van a pakliban, hogy nemcsak fogyasztója lehet a kultúrának, hanem uram bocsá’, netán alkotója is...

Fáy Miklós: Kép alá festeni
(John Williams: Live in Vienna – Deutsche Grammophon, 2020)

Most mindenesetre csak az egyik igazságnál maradva: tényleg azt hittem, hogy az önálló filmzene, úgy értem, az önállóan forgalmazott filmzene műfaja ki fog halni a mozgókép forgalmazhatóságának általánosságával. Hogy a filmzenei lemezek arra valók, hogy fölidézzék magát a filmet, amit eleinte otthon nem lehetett megnézni...

Károlyi Csaba: Szolgálat

(Útszélen. Józsa Márta műsora, Klubrádió, csütörtökön 15.00–16.00)

Alapkérdés, ki hallgat még rádiót. Ezen belül van az az alkérdés, ki volna, aki ezt kora délután teszi. Ilyenkor sokan dolgozunk vagy ügyeket intézünk, este viszont már nemigen keresünk rá online a műsorokra, már csak azért sem, mert azt se tudjuk, mik vannak. A Klubrádióban vadul változtatgatják a rendet ebben a sávban, hogy ha valaki végre megszeretne valamit, akkor ne találja...

Siba Antal: A helyes stratégia

(Egy régi kormányfői elemzés a köztévé-támogatásról)

A magyar média helyzetéről mindent elmond – kommentálja a szerző –, hogy a miniszterelnök személyesen jelenti be az állami intézmények reklámköltési stratégiáját, és nyíltan vállalja a szerkesztőségekre gyakorolt politikai nyomást...

Csuhai István: A kubai viasz

Guillermo Cabrera Infante: Trük­kös tigristrió. Fordította Kutasy Mer­cédesz. Jelenkor Kiadó, Bu­da­pest, 2020, 575 oldal, 4499 Ft

Guillermo Cabrera Infante regényének magyar változata annak köszönheti létét, hogy nagyszerű fordítója, Kutasy Mercédesz előlépett egy merész, a magyar nyelven írt irodalom fenséges megoldásaira, a magyar nyelv humoros vagy ironikus fordulataira, a jellegzetes férfiszleng kiszólásaira és megannyi magyar nyelvi formára egyformán támaszkodó szövegváltozattal, egy olyan átültetéssel, amely nemhogy nem él a „lefordíthatatlan szójáték” fordítói lábjegyzetével, hanem egyetlen fordítói lábjegyzettel sem él: mer bízni abban, hogy az általa megteremtett asszociációs rendszer a szövegen belül végül képes lesz elvinni, a hátán vinni azt a jelentést, ami az eredetiben benne van...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Torma Tamás: Ex libris

Ferkai András: Modern házak és lakóik
Saly Noémi: Micsoda népek...
Dányádi Sára: Belvárosi növényvilág
Rajk László A tér tágassága

Deczki Sarolta: A hiány tapasztalatai

Széplaky Gerda: Sötét és néma. Filozófiai esszék – irodalomról, filmről, képzőművészetről. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2019, 355 oldal, 3990 Ft

Széplaky Gerda kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmművészeti alkotásokat elemez, hiszen a sötét és néma tartomány a személyes tapasztalat szintjén nem diszkurzív, és „ahhoz, hogy filozófiailag kimondható legyen a feketeség, a traumatizáltság, a némaság megannyi jelensége, teoretikus gondolkodóként szükségem van arra a transzgresszióra, amit a poétikus gondolkodásba és kifejezésmódba átlépés jelent” (17.). A kötet esszéiben Berszán Zsolt, Tarr Béla, Kertész Imre, Borbély Szilárd, Nádas Péter, Esterházy Péter, Kornis Mihály, Rakovszky Zsuzsa, Tandori Dezső, Szív Ernő és Szilasi László művei nyújtanak lehetőséget Széplaky Gerdának arra, hogy szóra bírja ezt a sötét és néma tartományt, melyben az olvasó hamarosan magára ismer, pontosabban nemcsak saját magára, hanem a saját korunkra, kultúránkra...

Bartók Imre: „Himnuszok dörömbölnek”

Székely Örs: Ostinato. FISZ-köny­vek, Budapest, 2020, 41 ol­dal, 2000 Ft

Székely Örs egy beszélgetésben úgy fogalmazott: versei készülődések egy azokat összegző vershez. Talán ez is hölderlini hatás: „ami itt vagyunk / amott egy Isten egészítheti ki”. És ez volna a címben jelzett makacs ismétlés (fúga?), kultúrtörténeti repetíció, amelynek minden eleme egyszerre más és azonos. Az Ostinato ismeretelmélet, az érzékek leltára, elmélkedés az operatörténet és a csillagászat összefüggéseiről, továbbá stabil konkrétumokra támaszkodó politikai program (communism for two, 32.)...

Nyilas Atilla: A hindu mitológia hullámverése

Roberto Calasso: Ka. For­dí­tot­ta Lukácsi Margit. Polaris Könyv­kiadó, helymegjelölés nélkül, 2020, 490 oldal, 3950 Ft
A recenzens nem állítja, hogy meg tudja könnyíteni annak a könyvtárosnak a dolgát, akinek e könyv besorolása a feladata. El tudja képzelni a szépirodalmi és a vallástudományi művek között is. Van benne egy adag ismeretterjesztés, történetfoszlányok elevenednek meg a hindu mitológiából, amelyek szétválaszthatatlanul ölelkeznek az értelmező részekkel. E könyvnek, úgy látszik, a hindu mitológia nemcsak a tárgya, hanem a nyelve is; egy-egy szó, egy-egy félmondat vagy mondat erejéig ugyan mintha eltávolodna tőle, kinézne belőle, de csak azért, hogy a tekintet azután visszaforduljon, a gondolatmenet visszatérjen a tárgyalt rítusok rendjébe. Ha élhetek e képpel: tajték a hindu mitológia tengerének felszínén...

Radnóti Sándor: Még mindig ismeretlen

Ketten egy új könyvről – Lengyel András: Ignotus Hugó-tanulmányok. Modernizáció a pallérozódás és a barbarizálódás sodrában. Múlt és Jövő Könyvek, Budapest, 2020, 560 oldal, 4900 Ft

Lengyel András, a méltatlanul keveset hivatkozott kiváló szegedi irodalomtörténész összegyűjtötte Ig­notusszal kapcsolatos tanulmányait, hangsúlyozva, hogy ez a gyűjtemény nem pótolja a monográfiát. Annak előfeltétele egy olyan ismeretanyag, amely az ő rendkívüli filológiai erőfeszítései, mélyfúrásai ellenére még nem áll rendelkezésre, s föltárása talán nem is egy kutató, hanem egy egész kutatócsoport feladata lenne. A Lengyelét megelőző jelentős kísérletnek Ignotus értékelésére, Angyalosi Gergely Ignotus-tanulmányok című 2007-es könyvének nem is voltak feltáró-filológiai ambíciói (tehát az egyelőre ismeretlen és minden bizonnyal hatalmas mennyiségű Ignotus-írás azonosítása), hanem teoretikus jellegű feladatot teljesített: az ismert anyagok alapján, az ismert bírálatokat (Horváth Jánosét, Lukács Györgyét, Babits Mihályét stb.), továbbá külföldi – főleg francia – analógiákat mélyen és alaposan elemezve „közelített” – mint alcíme jelzi – „az »impresszionista« kritika problémájához”...

Takáts József: A mérlegelő modernizátor

Ketten egy új könyvről – Lengyel András: Ignotus Hugó-tanulmányok. Modernizáció a pallérozódás és a barbarizálódás sodrában. Múlt és Jövő Könyvek, Budapest, 2020, 560 oldal, 4900 Ft

Lengyel András azok közé tartozik, akik munkáikban nyilvánvalóvá teszik, miféle normákat kívánnak követni irodalomtörténészként, s miféle az az irodalomtudomány, amelyről nincsenek jó véleménnyel. „A mai magyar irodalomtudomány, amely sokszoros tárgyszűkítés eredményeként alakult ki, nem nagyon tud mit kezdeni az életrajz-írással” – kezdi az egyik tanulmányát. Az ő irodalomtörténet-írása viszont épp a lenézett életrajzi kontextus aprólékos feltárását tekinti feladatának. Nem pusztán adatgyűjtés ez, hanem „a lehetőségek, a kényszerűségek, a vágyak szimbiózisának”, azaz „végső soron az egykor volt történeti realitás”-nak a felmutatása, amely körbe vette a vizsgált szerző tetteit és műveit. Olyan történeti kontextualizmus az övé, amely nem éri be az „éppen »korszerűnek« vélelmezett elmélet értelmezésmeghatározó »szemüvegének«” a használatával. Noha a „tárgyszűkítő” irodalomtudomány inkább csak a XX. százados szakmát jellemezte az elmúlt évtizedekben, a XIX. század vagy a régi irodalom kutatóit nemigen, Lengyel megfogalmazásai világossá teszik, milyen polemikus helyzetben készültek könyvének egyes darabjai.

I R O D A L O M

Szív Ernő: Mit akar egy író?

Index-tárcatár – búcsú
Tematikus próza-összeállítás


Dragomán György ötlete volt. Hogy az ország legnagyobb „napilapjává” lett internetes portálnak fel kell nőnie saját tekintélyéhez. Tárcarovat nélkül pedig komoly lap nem létezhet. Az Index szépirodalmi blokkja bő egy évet élt, tavaly májusban közölték az első írást, és a múlt héten, az igazi Index megszűnésekor az utolsót. A rovatot – melynek népszerűségét és súlyát az Istennek nehéz és más novellák címmel megjelentett antológia is mutatta – Haász János és Zsuppán András gondozta. A „bentragadt” prózák közlésével, Benedek Szabolcs, Darvasi László (itt most a „helyén”, a Tárcatárban, Szív Ernő néven), Kiss Tibor Noé, Nádasdy Ádám és Méhes Károly szöveginek közreadásával szolidaritásunkat is szeretnék kifejezni. Az Index a rendszerváltás egyik legfontosabb sajtótörténeti sikere volt...

Nádasdy Ádám: A csendes milliomosok

Index-tárcatár – búcsú
Tematikus próza-összeállítás


Dragomán György ötlete volt. Hogy az ország legnagyobb „napilapjává” lett internetes portálnak fel kell nőnie saját tekintélyéhez. Tárcarovat nélkül pedig komoly lap nem létezhet. Az Index szépirodalmi blokkja bő egy évet élt, tavaly májusban közölték az első írást, és a múlt héten, az igazi Index megszűnésekor az utolsót. A rovatot – melynek népszerűségét és súlyát az Istennek nehéz és más novellák címmel megjelentett antológia is mutatta – Haász János és Zsuppán András gondozta. A „bentragadt” prózák közlésével, Benedek Szabolcs, Darvasi László (itt most a „helyén”, a Tárcatárban, Szív Ernő néven), Kiss Tibor Noé, Nádasdy Ádám és Méhes Károly szöveginek közreadásával szolidaritásunkat is szeretnék kifejezni. Az Index a rendszerváltás egyik legfontosabb sajtótörténeti sikere volt...

Benedek Szabolcs: Hazatérés

Index-tárcatár – búcsú
Tematikus próza-összeállítás


Dragomán György ötlete volt. Hogy az ország legnagyobb „napilapjává” lett internetes portálnak fel kell nőnie saját tekintélyéhez. Tárcarovat nélkül pedig komoly lap nem létezhet. Az Index szépirodalmi blokkja bő egy évet élt, tavaly májusban közölték az első írást, és a múlt héten, az igazi Index megszűnésekor az utolsót. A rovatot – melynek népszerűségét és súlyát az Istennek nehéz és más novellák címmel megjelentett antológia is mutatta – Haász János és Zsuppán András gondozta. A „bentragadt” prózák közlésével, Benedek Szabolcs, Darvasi László (itt most a „helyén”, a Tárcatárban, Szív Ernő néven), Kiss Tibor Noé, Nádasdy Ádám és Méhes Károly szöveginek közreadásával szolidaritásunkat is szeretnék kifejezni. Az Index a rendszerváltás egyik legfontosabb sajtótörténeti sikere volt...

Kiss Tibor Noé: Vannak csodák, pedig nincsenek

Index-tárcatár – búcsú
Tematikus próza-összeállítás


Dragomán György ötlete volt. Hogy az ország legnagyobb „napilapjává” lett internetes portálnak fel kell nőnie saját tekintélyéhez. Tárcarovat nélkül pedig komoly lap nem létezhet. Az Index szépirodalmi blokkja bő egy évet élt, tavaly májusban közölték az első írást, és a múlt héten, az igazi Index megszűnésekor az utolsót. A rovatot – melynek népszerűségét és súlyát az Istennek nehéz és más novellák címmel megjelentett antológia is mutatta – Haász János és Zsuppán András gondozta. A „bentragadt” prózák közlésével, Benedek Szabolcs, Darvasi László (itt most a „helyén”, a Tárcatárban, Szív Ernő néven), Kiss Tibor Noé, Nádasdy Ádám és Méhes Károly szöveginek közreadásával szolidaritásunkat is szeretnék kifejezni. Az Index a rendszerváltás egyik legfontosabb sajtótörténeti sikere volt...

Méhes Károly: Volare

Index-tárcatár – búcsú
Tematikus próza-összeállítás


Dragomán György ötlete volt. Hogy az ország legnagyobb „napilapjává” lett internetes portálnak fel kell nőnie saját tekintélyéhez. Tárcarovat nélkül pedig komoly lap nem létezhet. Az Index szépirodalmi blokkja bő egy évet élt, tavaly májusban közölték az első írást, és a múlt héten, az igazi Index megszűnésekor az utolsót. A rovatot – melynek népszerűségét és súlyát az Istennek nehéz és más novellák címmel megjelentett antológia is mutatta – Haász János és Zsuppán András gondozta. A „bentragadt” prózák közlésével, Benedek Szabolcs, Darvasi László (itt most a „helyén”, a Tárcatárban, Szív Ernő néven), Kiss Tibor Noé, Nádasdy Ádám és Méhes Károly szöveginek közreadásával szolidaritásunkat is szeretnék kifejezni. Az Index a rendszerváltás egyik legfontosabb sajtótörténeti sikere volt...

Ferentz Anna-Kata: Körömvágás

Ferentz Anna-Kata: Tojás

Toroczkay András: U

Eszenyi Fanni: Közgazdász Budapesten

Eszenyi Fanni: akkor még nem tudtuk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése