2020. február 5., szerda

KERTÉSZ IMRE ÉS OTTLIK GÉZA KIHULLOTT A NEMZETI ALAPTANTERVBŐL

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.02.05.


Kaotikus kép rajzolódik ki, ha szimplán csak azt nézzük meg, milyen szerzőket hagytak ki az új Nemzeti alaptantervből, és milyeneket vettek be. Botrányosnak is mondhatjuk, hogy Ottlik Géza és egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre már említés szintjén sem szerepel a NAT-ban. És jól kirajzolódik, hogy a liberális nyugatosok ellensúlyozására középszerű, akár nyilasokkal kollaboráló konzervatív írók is érdemtelenül nagy hangsúlyt kaptak. Az új NAT cserébe beemeli az iskolai oktatásba Hajnóczy Pétert, Choli Daróczi Józsefet és a holland Tonke Dragtot. De tényleg azt hiszik, hogy a mai gyerekeknek izgalmas lesz olvasni Verne vagy Kittenberger Kálmán műveit?

Hiába próbált időt nyerni a kormány azzal, hogy az amúgy is titokban készült új Nemzeti alaptantervet (NAT) jó érzékkel péntek este tíz órakor jelentették meg, mostanra már látszik, hogy komoly ellenállást vált ki mindaz, ami ott le van írva. A Magyar Közlönyben megjelent, több mint 150 oldalas anyagról már megjelentek megalapozott és kevésbé megalapozott gyors reakciók. Ezekkel óvatosan kell bánni, mert nemcsak a Nemzeti alaptanterv fogja meghatározni azt, hogy mit és hogyan kell vagy lehet majd tanítani a magyar iskolákban. Ezt a hamarosan megjelenő kerettantervek fogják pontosítani, bár az is igaz, hogy még soha nem volt ennyire konkrét, előíró, a tanároknak választási lehetőséget alig hagyó NAT, mint a mostani.

Fájdalmas, botrányos veszteségek


Első lépésben a változásokat az irodalom tantárgyon fogjuk bemutatni. Megnéztük, kik azok a szerzők, akik kikerültek az alaptantervből, és kik azok, akik bekerültek.

A LEGNEHEZEBBEN MEGMAGYARÁZHATÓ ÉS BOTRÁNYOS VÁLTOZÁS, HOGY MAGYARORSZÁG EGYETLEN IRODALMI NOBEL-DÍJASA, KERTÉSZ IMRE MÁR EMLÍTÉS SZINTJÉN SEM SZEREPEL A NEMZETI ALAPTANTERVBEN.
Mintha nem is létezne. Ez abból a szempontból is teljesen érthetetlen, mivel a Sorstalanság című regény 1. nem hosszú, 2. nagyon is jól olvasható egy mai tinédzser számára, 3. elég érdekes és provokatív ahhoz, hogy az irodalomórán beszéljenek, vitatkozzanak róla a diákok. Kertész Imrét ugyan a 2012-es Nemzeti alaptanterv is csak érintőlegesen említi az „irodalmi élet, irodalmi díjak között”, de a gimnáziumi kerettanterv még tartalmazta a kortárs irodalomnál a Sorstalanság feldolgozását.

Ugyanígy fájdalmas veszteség, hogy már nem szerepel Ottlik Géza Iskola a határon-ja sem a Nemzeti alaptantervben. Joggal dühöngenek ezen az irodalomhoz értők, hiszen ez a mű a XX. századi modern magyar regény egyik nagyszerű példája. Ahogy az egyik megkérdezett magyartanár az Indexnek fogalmazott: látható, hogy

AZ ÚJ NAT ALKOTÓI IRTÓZNAK A MODERNITÁSTÓL, A NEM LINEÁRIS ELBESZÉLÉSTŐL.
Az ő világképükben a történéseket két szemszögből megmutató, az egymásra reflektáló elbeszélőkön alapuló, a valóságot relativizáló szerkesztésmód nem való a magyar fiatalságnak, inkább a Szabó Magda-féle hagyományos, de amúgy minőségi elbeszélésmódot preferálják. Esetleg tartalmi problémák lehettek Ottlik könyvével, mert az Iskola a határon nem idealizálja az autoriter, horthysta katonaiskola világát? Ki tudja?
...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése