2020. február 5., szerda

AZ ÚJ NAT-TAL AZ IRODALOMTANÍTÁS LIBATÖMÉSSÉ VÁLIK

KLUBRÁDIÓ 
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2020.02.04.


Nem azért katasztrofális az új NAT, mert ideológiailag problémás szerzők vannak benne, hanem azért, mert olyan mennyiséget ír elő, amellyel elidegeníti a gyerekeket az olvasástól, sőt, még a nemzeti hagyománytól is - mondja Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Hiszen a nemzeti hagyománnyal nehéz rosszabbat tenni, mint hogy lenyomják a gyerek torkán.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A magyartanárok nem nagyon lelkesednek a Nemzeti Alaptantervért, ez az ő egyik írásából is kiderül. A Klubrádióban azt mondta: nem véletlenül és nem hatásvadászatból fogalmazott korábban is úgy, hogy ez a NAT a magyartanítás katasztrófája. Azért gondolják ezt így egyesületileg, mert – a kánon átrendezésén és az ideológiai szempontokon túl –ez olyan alaptanterv, amely a kötelezően és alternatíva nélkül megadott szerzők és művek számával mindenfajta gondolkodásra nevelést, az olvasás megszerettetését, kompetenciafejlesztést , szövegértés-fejlesztést lehetetlenné tesz. Ennek a NAT-nak az anyagmennyisége úgy végezhető el, hogy a tanár ötödikben bemegy az osztályba, elkezd beszélni, és 12.-ben abbahagyja és kijön. A tanár és a gyerekek közötti interakció egyszerűen lehetetlen, 7-8. osztályban 59, 9-12.-ig 126 szerzővel kell foglalkozni, ez 400-500 művet jelent.

Hozzátette: az eddigi hat életművel szemben tízet kell tanítani, ami teljes képtelenség. Maga az életmű is iskolaidegen fogalom, hogy lehetne egy regényírónak, mondjuk Jókainak a teljes életművét megtanítani? – tette fel a kérdést. De ezt súlyosbítja szerinte, hogy akinek az életművét tanulni kell, annak minden évben be kell kerülnie tételként az érettségibe. Ez már ideológiai mozzanat: a tíz életmű közül az egyik Herczeg Ferencé – eddig Petőfi, Arany, Babits, Kosztolányi, József Attila és Ady volt, közéjük emelkedett fel Herczeg Ferenc. Ez azt jelzi Arató László szerint, hogy a két világháború közötti nemzeti konzervatív irodalmat a Takaró Mihály-féle kánonkoncepció megpróbálja tudományos konszenzus nélkül, erőszakkal áterőltetni. Úgy, hogy az erdélyi írók, a Trianon-traumáról és üldözött magyarságról beszélő írók erősen jelen legyenek a tananyagban. Életművet kap tehát Herczeg Ferenc, akit jelöltek ugyan Nobel-díjra, kikerült viszont a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalansága – tette hozzá.

Azt is mondta: annyiban is zárt és múltba merengő, ráadásul gyerekellenes tanterv ez, hogy az olvasásélményt nem segítő módon a gyerekeket rengeteg régi szöveggel szembesíti, reformáció korabeliekkel is. A kortárs irodalom teljes egészében kimaradt, a legújabbak Szabó Magda '60-as, '70-es évekbeli művei. Esterházy Pétert fel lehetett volna hozni abból az időszakból is, de nem tették. Nagy Gáspár az egyetlen képviselője a Szabó Magda utáni nemzedéknek, és ez „nagyon egyértelmű ideológiai, politikai választás”, ahogy Wass Albert és Reményik Sándor felértékelése is.

De hangsúlyozta: a tanterv nem azért „katasztrofális csapás” a magyartanításnak, mert ideológiailag problematikus szerzők vannak benne, hanem azért, mert ez a mennyiség teljesen ellentétes az olvasóvá nevelés NAT-ban deklarált céljaival. Elidegeníti a gyerekeket az irodalomtól és ezen keresztül a sokat hangoztatott nemzeti hagyománytól is. Ugyanis a nemzeti hagyománnyal nehéz rosszabbat tenni, mint hogy lenyomják a gyerek torkán, és az irodalomtanítás libatöméssé válik
.

ITT HALLGATHATÓ MEG

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése