Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.07.26.
Az EurActiv emlékeztet arra, hogy az uniós országok csúcsvezetői júniusban tagjelölti státust adtak Ukrajnának és Moldovának, ebben a hónapban pedig a tagállamok zöld jelzést adtak Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak a megkezdéséhez. A bővítési és szomszédságpolitikai kérdésekben illetékes magyar EU-biztos megjegyezte: a Jean-Claude Juncker vezette előző brüsszeli Bizottság saját mandátumának második felében maga is felismerte, hogy hivatalba lépésekor hiba volt elzárkózni a további bővítéstől.
Az EurActiv azon kérdésére, hogy miként látja Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak a felgyorsíthatóságát, Várhelyi kiemelte, hogy Szerbia mindig is különleges viszonyt ápolt Oroszországgal, és energiaellátás terén csaknem kizárólagosan függ az orosz gáztól. De – tette hozzá – voltak pozitív jelzések is az elmúlt hónapokban, így Szerbia a Nyugattal együtt szavazott Ukrajna ügyében az ENSZ Közgyűlésén. „Azt akarjuk, hogy Szerbia a szövetségesünk legyen, hogy Szerbia mutasson szolidaritást az irányunkban, és legyen a mi oldalunkon, de meg kell értenünk a helyzetüket, amikor kérünk tőlük valamit” – fogalmazott a magyar EU-biztos.
Ha viszont közelebbről megnézzük a Nyugat-Balkánt, a lehetséges további EU-bővítések fő terepét, akkor bizony súlyos kételyek ébrednek bennünk a folyamat kilátásait illetően – legalábbis Bosznia-Hercegovina tekintetében mindenképpen. A bécsi Der Standard elemzést közöl erről a bonyolult összetételű államalakulatról, amely máig nem tekinthető teljesen szuverénnek, hiszen saját belső ügyeibe lényegbevágó beleszólása van a nemzetközi közösség főképviselőjének. Ezt a tisztséget jelenleg a német Christian Schmidt látja el, aki most Bosznia-Hercegovina egyik részének, a bosnyák-horvát föderációnak a belső alkotmányát a horvátok számára kedvező módon akarja megváltoztatni, úgy, hogy ha a három etnikum valamelyikének a lakossági részaránya nem éri el a három százalékot a tíz föderációs kanton valamelyikében, akkor az a kanton nem küldhet képviselőt a föderális szintre.
Hogy a képet tovább bonyolítsuk, a három államalkotó etnikum egész Bosznia-Hercegovinában a horvát, a bosnyák és a szerb. Míg a bosnyákok és a horvátok azon belül föderációt alkotnak, a szerbeknek külön tagköztársaságuk van Bosznia-Hercegovinában. A horvátokat jobb helyzetbe hozná a főképviselő alkotmánymódosítási tervezete. Ez ellen azonban ellenállás szerveződik. Annak fő ösztönzője az a roma etnikumú Dervo Sejdić, aki nem volt hajlandó sem bosnyáknak, sem horvátnak, sem szerbnek vallani magát. Aki azonban nem tartozik egyik úgymond államalkotó etnikumhoz sem, az nem viselhet közhivatalt. Ennek folytán Sejdićnek most papírja van arról az Emberi Jogok Európai Bíróságától, hogy ő jogellenes diszkrimináció áldozata. „Bosznia-Hercegovina nem Belgium” – idéz a Der Standard egy alkotmányjogászt, aki ezt csupán úgy érti, hogy Belgiumban földrajzilag elég jól elhatárolódik a flamand és a vallon lakosság elhelyezkedése. De – és ezt már én teszem hozzá - érthetné a professzor másként is, Bosznia-Hercegovina sok egyéb szempontból sem Belgium, és ember legyen a talpán, aki majd integrálni tudja az EU-ba.
Az AP amerikai hírügynökség Orbán Viktor augusztusban esedékes texasi útjával kapcsolatban arról ír, hogy ha külföldi állami vezetők az Egyesült Államokba látogatnak, a program csúcsa a Fehér Ház. Orbán azonban konzervatív aktivisták előtt fog beszélni Dallasban – jegyzi meg a szerző.
A cikk megszólaltatja Kim Lane Scheppele-t, a Princeton egyetem professzorát, aki hangot ad azon aggodalmának, hogy mi lehet fontos a republikánusok trumpista szárnyának Orbánban. Lehet, hogy nem is annyira a kultúrák harcáról szóló szöveg, hanem sokkal mélyebben az, hogy miként lehet megakadályozni a politikai váltógazdálkodást, vagyis megtartani a hatalmat, ha egyszer sikerült azt megszerezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.