2023. január 6., péntek

ÉLET ÉS IRODALOM 2023/1. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.01.06.


P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán
Nem csodálkozunk


Ebben az országban csakis olyanok élhetnének boldogan és kiegyensúlyozottan, akik semmin se tudnak csodálkozni. Akik egyre nagyobb beletörődéssel nézik, mi folyik itt. Tekintetüket néha megjártatják azon, ami a szemük láttára, világos nappal történik: hogy például egyik napról a másikra eltűnik egy testes balatoni partszakasz, hiányoznak a hegyek tegnap még megszokott ormai, mert helyüket napjaink úgynevezett nagyvállalkozói (értsd: a város közismert simlisei) beépítették. Valakik megvettek egy hőerőművet az államtól, amit aztán az állam drágábban visszavásárolt (lásd még készpénztranszfer). Csak közben a hőerőmű néhány hónapos szakszerűtlen működtetése egyszer s mindenkorra elszennyezett két hegyi patakot, és kipusztította a környező élővilágot. Vagy ennek a fordítottja: kőbányát is vettek már pártközeli cégek pénzén, de aztán olcsón eladták egy rokonnak (lásd még készpénztranszfer). Amire Simicska Lajosnak annyi megjegyzése volt korábbi elvtársai körében: mindenkinek állampolgári joga hülyének lenni (1993, a Fidesz kihelyezett frakcióértekezletének immár kilazult hangulatú záróaktusa a somogyaszalói éjszakában). Aztán a szemek lassan megszoknak mindent, nem csodálkozik itt már senki.Tovább

A szerző további cikkei

Demény Péter
Üldözések között

Kertész Ákos halálára

A szerző további cikkei

Marosán György
Az egyensúlyát veszített glóbusz


A világ most éppen azt a hírt mérlegeli – ki aggodalommal, ki csak meglepődve ­–, hogy az emberiség „létszáma” túllépte a 8 milliárd főt. A bejelentést még meghökkentőbbé tette, hogy az új jövevényének érkezését percre pontosan közölték. A World Population Clock ez év november 15-én, reggel 9 órakor adta hírül az örvendetes eseményt, ahogyan azt szűkebb baráti körünkben megszoktuk: a várva várt születés időpontjáról a közvetlenül érintetteket percre pontosan tájékoztatva. A családi hagyományok tükrében ez az esemény globális hírré válva hasonló üzenetet hordoz: a most már minden embertársunkat magában foglaló „családunk” új „testvérrel” gyarapodott. Ám, miközben megpróbálunk hozzászokni ehhez a nagyon nagy család gondolatához, azért sokan aggódva kérdezik: képes-e a föld egyáltalán ennyi embert eltartani?Tovább

A szerző további cikkei

Tóth Mihály
Büntetőpolitikánk tíz éve


Idén kerek évfordulóját ünnepeljük a 2013-ban hatályba lépett, megújult Büntető törvénykönyvünknek. Konferenciák, nyilatkozatok sora emlékezik meg a születésnapról, s a törvényt már eddig is többen „nagy nemzeti vívmánynak”, de legalábbis a kriminális jelenségeket „végre megfelelő módon kezelni képes korszakos kodifikációs terméknek” minősítették.

Indokolt ezért egy mértéktartóbbnak szánt rövid elemzés arról, sikerült-e a törvény hatálybalépését követő évtizedben akár részben megfelelnünk a korszerű büntetőjog követelményeinek. Az írás nem tér ki a jogalkalmazás hétköznapi anomáliáira, ezek sokszor nem a törvény hibáira, hiányosságaira vezethetőek vissza, s egyébként is alaposabb áttekintést igényelnének. Igyekszem megmaradni a Btk. általános jellemzésének és kezdeti érvényesülésének keretei között.Tovább

A szerző további cikkei






Fehér Dávid
A csend változatai

Bak Imre (1939–2022)

A szerző további cikkei

Standeisky Éva
Önmegvalósítók

Kassák és hatása

A szerző további cikkei


Pető Iván
Nem elfeledettek


F E U I L L E T O N

Gyenge Zoltán
Thomas Mann ismételt üdvözlése

A szerző további cikkei

I R O D A L O M

Tolnai Ottó
Történelem

Arra is jól emlékszem, ahogy az általános sárban, lám, még ma is alliterációként ismételgetem, tisztán – tisztán emlékszem, hogy megkérdeztem bátyámtól, hogy ez ott, előttünk micsoda? Mi micsoda?, kérdezte bátyám. Hát, amit mi most itt nézünk. Micsoda ez a végtelen kínlódás a sárban? Ez a végtelen kínlódás a sárban, mondta bátyám: a történelem. Ez a történelem?, kérdeztem. Ez, mondta bátyám. A harmadik-negyedik osztálytól majd már nektek is külön tantárgyatok lesz... Mi?, kérdeztem. Hát a történelem, mondta bátyám...Tovább

A szerző további cikkei

Gajdó Ágnes
12:22


Mintegy két éve már, hogy minden egyes nap éppen 12 óra 22 perckor néz rá a konyhai rádió piros színű számlapjára. A rántást készíti elő, krumplit pucol, vékonyan, ahogyan a nagyanyja tanította, vagy már mosogat, mert a korai ebédet követően szeretné mielőbb tisztán hagyni a terepet. 12:22 – villog kérlelhetetlenül a kijelzőn. Ez az a dátum, hónap, nap, amikor a férfi megszületett. December 22-én, karácsony előtt néhány nappal. S abban az esztendőben éppen péntekre esett e nap. Krisztus kereszthalálának napjára. Jó ómen? Ki tudta ezt akkor.Tovább

A szerző további cikkei

Benkő Imola Orsolya
Hűtlenség


A repülő felhasítja az eget, ahogy téged a bizonytalanság. Viszed magaddal apád fátyolos tekintetét, anyád sűrű sóhajait. Nézed fentről a megapoliszt, gyöngyházszínű sziget, fényes, tükrös tornyai csiklandozzák a repülő hasát, ahogy téged a kíváncsiság, amikor végre megérkezel. De a kíváncsiságot gyorsan felváltja a gyomorgörcs, amikor a kócos szemöldökű, szeplős egyenruhás elé érsz, ellenőrzésre.

– Kirándulni? – néz rád a vízumod fölött.Tovább

A szerző további cikkei

Grecsó Krisztián
Apám barátai


Nem tudom, mi volt az eredendő bűn.

Mi bántotta alapból, mi volt az örök sértettség vastag korma alatt, mitől volt súlyosan sérült ember, és ez bánt. Hogy ennyire már sajnos nem ismertem, pedig az elsőszülött fia vagyok. És az is elkeserít, hogy Antal doktor, a pályaelhagyó pszichiáter volt évtizedek után az első radikális jel, félreérthetetlen üzenet. Mármint ha konokul ragaszkodom a hitemhez, hogy apám beszélni akar velem, és a túlvilági üzenetekre valahogy választ is tudok juttatni. Tovább

A szerző további cikkei



George Szirtes – Szlukovényi Katalin
Képeslapok Európából


A szerző további cikkei

Szív Ernő
1978


A professzor úr valóban professzor volt. Három ugyanolyan márkájú és mintázatú, ugyanúgy elkopott öltönye lógott a szekrényében. Meg a frottír fürdőköpeny, a pár fekete cipő, illetve néhány fölstócolt könyv. A professzor úr éveken keresztül látogató volt, de a tavalyi év óta egy bármikor újra bekövetkezhető roham miatt ő is bentlakó lett a nagykórház elfekvőjében. A nővérek kedvelték és féltek tőle. A doktornő is szerette, bár akadtak villongásaik, a professzor úr megszokta, hogy a szabályok az ő akarata és belátása szerint működnek.

A professzor úr heti háromszor magára öltötte egyik öltönyét és átballagott a folyosó másik szobájába. A két kórterem közvetlenül egymás mellett helyezkedett el. Mint látogató éveken keresztül járt a feleségéhez, minden héten háromszor, jóllehet nem mindig ugyanazokon a napokon. Azt tartotta, kell a változatosság. Előfordult, hogy hétfőn, kedden és szerdán látogatta meg a gyógyíthatatlan feleségét, majd legközelebb a következő hét keddjén kopogott végig a folyosón a botja. Aztán csütörtökön és szombaton érkezett. A professzor úr mindig hozott csokoládét, a kórházközeli kávézóban vásárolt tejberizst, narancsgerezdeket, és általában valamilyen görög tárgyú legendát mesélt a feleségének, aki idővel egészen elhalkult, csak a szeme hunyorgása, kezének erőtlen mozdulása jelezte, kíván valamit, korty vizet, zavarja a fény. Csoda, hogy élt. A professzor hamar megértette, hogy a felesége Aphrodité születését unja, máris Echó vagy Nárcisz legendáját elemezte. Esetleg Marszüasz balesetét taglalta. Áttért az argonauták kacskaringós irodalmára. Neki személyesen az a véleménye, hogy a Tai­getosz szerepe erősen túlzott a spártaiak életében.Tovább



V I S S Z H A N G

Makai József Lendvai-díjas
Paul Lendvai laudációja

Németh László
Kanca?


Anna Valentová (1941–2022)

K R I T I K A

Csuhai István
Minták és mintázatok


►Szerdahelyi Márk – Borovi Dániel: Szobrok és szobrászok a 19. századi Magyarországon. Holnap Kiadó, Budapest, 2022, 239 oldal, 9900 Ft

El lehetne mondani tehát így is, megtörténése szerint mindezt, de a szerzők a bevezetőben emlegetett legfontosabb célkitűzés, a szoborérzékenyítés érdekében más koncepciót választanak. A rendelkezésükre álló anyagot öt nagyobb fejezetbe sorolják, cím szerint a következőkbe: A szobrász a 19. században (ez meséli el legklasszikusabban a történeti szálat); A gondolattól a mintázásig (amely a szobor ötletétől az alkotó kiválasztásáig és szerződtetéséig követi a folyamatot), A szobor születése (amely az első agyagmintát elkészítő szobrász műhelyével, néha nagy számú és tökéletes névtelenségben maradó segéderőivel, a szobormű kiválasztott anyagának lehetőségeivel vet számot, de itt kap helyet a szobor kivitelezése, a kőfaragás és az öntés vagy a lemezdomborítás technológiája is), külön fejezetbe kerül a Szállítás és felállítás, és külön fejezet szól arról az időről, amikor a szobor már végső helyére kerül, és elkezdi élni a nyilvános életét, a Fogadtatás és utóéletről. Mindez feltördeli a megszokott haladványt, a könyv első felében a leggyakrabban alkalmazott retorikai fordulat az „erre majd részletesebben kitérünk”, második felében pedig az „ahogy említettük már” lesz.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Vörös István
Ex libris


Noam Chomsky: Összefogunk vagy kihalunk
Mark Fisher: Kapitalista realizmus
Roger Scruton: Mi a konzervativizmus?
John Keane: A demokrácia legrövidebb története

A szerző további cikkei

Vermes Nikolett
Hol vannak az apák?


► Hidas Judit: Nem vagy többé az apám. Park Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2022, 339 oldal, 3999 Ft

A „hova tűntek az apák?” kérdés messzemenőleg aktuális „elapátlanodott” társadalmunkban. Hatásos cím: Nem vagy többé az apám. A fő karakter gyerekkorát átjárja a rendszerváltozás értelmiséget érintő kiábrándultsága, ugyan nem értheti, hogy miért kényszerül a kereskedelembe filozófus apja, de elszenvedi a kudarc következményét, szülei válását. A nyolcvanas évek szocreál, mágneszáras, narancssárga konyhaszekrényben, linóleumpadlóban, világosbarna, lakkozott, szögletes szekrénysorban, kalocsai hímzéses terítőben és az asztalon álló, kissé mindig poros művirágban elevenedik fel előttünk. Ebben a giccses egyszerűségben találkozunk a házasságfelbontás gyerekeket érintő traumájával.Tovább

A szerző további cikkei

Erdős László
Cselekvésben a remény


► Jane Goodall, Douglas Abrams: A remény könyve. Fordította N. Kiss Zsuzsa. Central Kiadói Csoport, Budapest, 2022, 256 oldal, 4390 Ft

Van tehát okunk a reményre? Jane Goodall szerint feltétlenül: rendíthetetlenül bízik az emberi értelemben, a természet megújulóképességében, a fiatalok erejében, és nem utolsó sorban az emberi elszántságban. A remény azonban aktivitást, tetteket követel. Nem helyes tétlenül reménykedni, hogy majd minden jól alakul, hanem cselekednünk kell. Márpedig minden nap bőven van lehetőségünk cselekedni. Ahogyan Jane Goodall hangsúlyozni szokta: minden döntésünk befolyásolja a Föld jövőjét, és nekünk kell eldönteni, hogy milyen irányú legyen ez a hatás. A legkisebb döntések is számítanak, hiszen a kis tettek összeadódnak. Jó példa erre, hogy a pálmaolaj iránti igény elkezdett csökkenni, és ez részben a tudatos vásárlóknak köszönhető, akik nem hajlandók pálmaolajat tartalmazó termékeket vásárolni. A pálmaolaj ugyanis a legfőbb oka a délkelet-ázsiai esőerdők irtásának. Az orángutánok fennmaradása a tudatos vásárlókon múlik.Tovább

A szerző további cikkei

Váradi Róbert
A szívverés átverése


► Tornai Szabolcs: Szófia. Gon­do­lat Kiadó, Budapest, 2022, 340 oldal, 3950 Ft

Tornai regényének háromdimenziós mélységét, eleven személyességét kétségtelenül az egyes szám első személyben megszólaló, önfeltáró és önmarcangoló én adja. Ha az olvasó nem különösebben tűnődött el soha létezésének mélyebb értelmén és elkerülhetetlen krízisein, nem tekintett alá sztratoszférai magasságból önnön hangyalétének sürgésére-forgására, megteszi ezt helyette többé-kevésbé átélhető módon az elbeszélő maga. Ez az én esendő, gyarló, kétségekkel teli és szenved.Tovább

A szerző további cikkei

Bódi Katalin
„ha már egyszer fölforgatunk”


► Ketten egy új könyvről – Lapis József: Elég. Közelítések a kortárs irodalomkritikához. Alföld – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2022, 391 oldal, 3000 Ft

Kritikát írni egy kritikus metakritikai és gyűjteményes kritikai kötetéről, aki ráadásul a barátunk: bölcs mérlegelés után nem kérdés (de amúgy nem könnyű), hiszen ha végigolvastuk a könyvet (márpedig illik), akkor az összeférhető összeférhetetlenségekről is találunk eligazítást. Lapis József 2018-ban közölte az ÉS-ben az Elég jó kritikus című esszéjét, ennek a kötetnek az (egyik) alapját, amely amellett, hogy saját kritikusi pályája fordulataként volt (ön)értelmezhető, számos (kritika)olvasónak és a (kritika)írónak lehetett revelatív. A tíz pontba szedett szakmódszertani-etikai útmutatót bevezető reflexió a kritikusi tevékenységgel való felhagyás bejelentésével kezdődik, amely így az összegzés és a számvetés lírai alaphelyzetét implikálja, (ön)ironikus humora azonban segít (időnként) megfeledkezni a beszédhelyzet komolyságáról. Példái (Márton László, Borbély Szilárd) és anekdotái (az edző Détáriról és a Marvel-univerzum S.H.I.E.L.D.-jéről) a kitérő és távolító gesztusok ellenére is kirajzolják a kritikusi lét nehézségeit, morális és szakmai minimumát, és hát a kritikai szingularitás sokunk által vágyott ritka képességét.Tovább

A szerző további cikkei

Zelei Dávid
Felszabadultan töprengeni


► Ketten egy új könyvről – Lapis József: Elég. Közelítések a kortárs irodalomkritikához. Alföld – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2022, 391 oldal, 3000 Ft

A kötet első harmadát alkotó metakritikai fejezetet követően ugyanis Lapis bőséges termékmintával szolgál kritikusi ténykedése gyakorlatáról, az első tabu pedig, ami megdől vele kapcsolatban, a szelídsége. „Izgalmas és fontos midcult szövegről van szó” (97.) darálja smoothie-vá a midcultságra aligha vágyó Krusovszky Dénes szívét; „Az új könyv kevésbé gazdagítja, mint… gyarapítja Hevesi Judit életművét” (127.), semmisíti meg a Holnap ne gyerét; „az új kötet, érzésem szerint, nem lépett igazán nagyot az önálló és sajátszerű megszólalásmód kidolgozásának útján”, sopánkodik Fehér Renátó Garázsmenetén. Akkor hát mégsem a mindenki által kedvelt sárospataki remetével volna dolgunk, hanem a sajátjai által imádott, bíráltjai által rettegett Bem apóval? Tovább


I N T E R J Ú 

Fóti Tamás
Moratóriumot a kémszoftverekre

Beszélgetés Sophie in ’t Veld EP-képviselővel


P Á R A T L A N

Posztpetőfi Sándor
ÜRÖMÓDA



A szerző további cikkei





(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS


A szerző további cikkei

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.