Szerző: KUSTÁN MAGYARI ATTILA
2023.03.27.
Azt, hogy az előbbi bolond, az utóbbi pedig nem.
Az összeesküvés-elméletek kutatásának szempontjából azonban nem ilyen egyszerű a képlet. Az összeesküvés-elmélet fogalmát ugyanis a nyugati mainstream burok meglehetősen leszűkítette, az elmúlt évek alarmizmusa pedig gyakran éppen azt célozza meg, hogy ez a szűkös értelmezés hegemón maradjon, vagy legalábbis annak látszódjon.
Mi az összeesküvés-elmélet? Ha megnézzük a nyugati sajtót, akkor nagyjából bármi, amit nem a Megfelelő Országok Megfelelő Forrásai állítanak: azaz bármi, amit nem az euroatlanti blokk és a vele egymozgású partnerek (Japán, Dél-Korea, Ausztrália stb.), és a nem megfelelő színezetű kormányaik állítanak egy vélt összeesküvésről.
Ennek eklatáns példája a nemrég közzétett cikk a Pulitzer-díjas, amerikai, hajdanán Megfelelő újságíró, Seymour Hersh tollából, amelyben azt részletezi, hogy az Északi Áramlat-2-t hogyan robbantotta fel az Egyesült Államok vezetése. A magyar sajtó egy része ugyanis mindenféle megfontolás nélkül „összeesküvéselmélet-hívőnek” nevezi Hersh-t: nem Megfelelő Forrás, mivel a Megfelelő Ország Megfelelő Forrása ezt állítja róla. (Halkan emlékezzünk itt meg arról, hogy a maga idejében a Watergate-botrány kirobbantóit is összeesküvéselmélet-hívőknek tartották.)
A világ más pontjain természetesen hasonló a logika: összeesküvés-elmélet az, amit a Másik Fél Nem Megfelelő Forrása állít – ennyiben tehát akár az is kijelenthető, hogy
összeesküvés-elmélet alatt a közvélemény azt a konspiratív történetet érti, amelyben ő maga nem hisz.
Ez még mindig nem jelenti azt, hogy egyenlőségjelet tennénk különböző narratívák közé, ez nem cél. Az viszont feltűnő, hogy számos konteóval az elsődleges probléma, hogy megkérdőjelezi a popperi nyílt társadalom jellegét a Nyugatnak: ahogy Charles Pigden írja a Popper-kritikájában, a feltételezés, hogy a konteók babonák, önmagában babona, hiszen nincs arra okunk, hogy adott bizonyítékok mellett némely összeesküvés-elméletekben ne higyjünk csak azért, mert összeesküvés-elméletek.
Tekintsük meg, mit állít az összeesküvés-elmélet fogalmáról az Európai Bizottság vonatkozó honlapja. Ennek értelmében a szükséges elemek:
1. Egy állítólag titkos forgatókönyv
2. Összeesküvők csoportja
3. Az összeesküvés-elméletet látszólag alátámasztó »bizonyíték”«
4. Valótlanul azt sugalmazzák, hogy semmi sem történik véletlenül és nincsenek véletlen egybeesések; semmi sem az, aminek látszik, és minden mindennel összefügg
5. A világot jókra és rosszakra osztják szét
6. Bizonyos embereket vagy csoportokat hibáztatnak
2. Összeesküvők csoportja
3. Az összeesküvés-elméletet látszólag alátámasztó »bizonyíték”«
4. Valótlanul azt sugalmazzák, hogy semmi sem történik véletlenül és nincsenek véletlen egybeesések; semmi sem az, aminek látszik, és minden mindennel összefügg
5. A világot jókra és rosszakra osztják szét
6. Bizonyos embereket vagy csoportokat hibáztatnak
Ismerős? Nekem például eszembe jut a rejtélyes kubai hangtámadás története. Az öt évvel ezelőtt kirobbanó sztori szerint amerikai és kanadai kormányhivatalnokok szándékos támadás áldozatai lettek Havannában, aminek következtében romlott a hallásuk, memóriazavaruk keletkezett vagy éppen hányingerük lett. A sajtó hónapokig vádolta a kubai vezetést (2. pont), hogy támadást indított (1. pont) hivatalnokok ellen, ezt pedig igyekeztek több módon is bizonyítani (3. pont). Azt állították, hogy összefüggés van egy titkos terv és a szimptómák között (4. pont), a közismerten gonosz „kommunista” Kuba, illetve természetesen Oroszország (5. és 6. pont) így támadta meg a diplomatákat. Azóta sincs bizonyíték arra, hogy szándékos támadás ért bárkit is – ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem állhat összeesküvés a háttérben.
Eszünkbe juthat az Európai Bizottság meghatározásáról az is, hogy Bill Gates esélyt lát arra, hogy a következő pandémia tervezett lesz, de az is, hogy a Twitteren működő orosz trolloknak nagy hatása lett volna a 2016-os amerikai választásra. Vagy emlékszünk még arra, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) európai politikai vezetőket hallgatott le a dán kormány segítségével? Két évvel ezelőtti összeesküvés-elmélet, nem a szépemlékű Szaniszló Ferenctől, ahogy a Cambridge Analytica-botrányról sem Drábik János számolt be először...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.