2023. április 14., péntek

ORBÁNNAK DÖNTENIE KELL, MEGPRÓBÁLJA-E VISSZAÁLLÍTANI AZ ORSZÁG IRÁNTI BIZALMAT

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2023.04.14.


„Míg egy napja, az amerikai szankciók hallatán még azt mondtam, hogy ha Magyarország nem változtat, akkor elszigetelődik, ám hallva a lengyel miniszterelnök által az Atlanti Tanácsban Washingtonban ma reggel tett kijelentéseket, az a véleményem, hogy Magyarország már elszigetelődött és egyedül maradt” – mondta a Hírklikknek Simonyi András. A korábbi magyar NATO-, majd washingtoni nagykövet, az Amerikai Atlanti Tanács főmunkatársa portálunknak beszámolt arról, hogy Mateusz Morawiecki egyértelművé tette, vége a „lengyel-magyar két jó barát” időszakának: „Közép-Európa álláspontja az ukrán válsággal kapcsolatban egyértelmű és egységes, ez alól Magyarország azonban kivételt jelent. Mi Romániával, Csehországgal és a balti országokkal erősítjük a kapcsolatot”. Simonyi a többi között elmondta a véleményét az orosz kémbankból való magyar kivonulásról, az amerikai szankciókról, a kudarcos magyar külpolitikáról és arról, milyen lehetőségei vannak Orbánnak a változtatásra. A kép, amit fest nem derűs, szerinte benne van a pakliban az is, hogy kinyomják Magyarországot a NATO-ból és akár az EU-ból is. A maximum, ami reményt kínál, az az, hogy van lehetőség az orbáni hátraarcra, bár erre esélyt nemigen lát.


Kisebb szenzációszámba ment Budapesten az amerikai kormány szerdai bejelentése, hogy szankciós listára tette a budapesti székhellyel működő, többségi orosz tulajdonban lévő Nemzetközi Beruházási Bankot (IIB), annak három vezetőjét, köztük a magyar állampolgárságú alelnököt. A magyar kormány önmagához mérten nem is reagált durván az ügyre és a budapesti amerikai nagykövet, David Pressmann sajtóértekezletén elhangzott kemény szavakra. Többen találgatták ennek az okát, a válasz csütörtökön délután érkezett: a kormány döntött, kivonul a bankból. Pestiesen szólva ez nem semmi. Ön Amerikából nézve, hogyan ítéli ezt meg?

Nem tudni, hogy pontosan mit jelent az amerikai lépésre adott magyar válasz. Biztos csak az, hogy nem az a döntő, hogy Magyarország kilép a pénzintézetből, illetve, hogy visszavonja a delegáltjait, hanem az, hogy megengedi-e, hogy az országban működjön egy ilyen bank. Akkor komoly csak ez a döntés, ha Magyarország tényleg kivonul, és nem csak a képviselőit hívja vissza, hanem a 24 százalékos tulajdonrészét is kivonja, valamint megvonja a működési engedélyt a banktól. Az IIB-vel nem az a baj, hogy pénzintézet, hanem az, hogy kémközpont, miközben pénzintézetként nyilván hírszerzéssel, pénzmosással és az Oroszország ellen az ukrajnai agressziója miatt életbe léptetett nemzetközi szankciók elkerülésével foglalkozik. Nem tudjuk ugyan, hogy pontosan mi a tevékenysége, de borítékolhatóan ilyen feladatai is vannak. Köszönettel venném, ha valaki megmondaná, hogy pontosan mit is csinál. Komoly probléma az a közismert tény is, hogy az IIB orosz tisztviselői diplomáciai mentességet kaptak, s ezt máig élvezik is. Az igazi kérdés tehát, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank továbbra is betölti-e azt a funkcióját, amiért áttelepítették Budapestre: kémközpontként funkcionál egy uniós és NATO-tagországban. A kérdésére tehát azt tudom mondani, első lépésként üdvözlendő, hogy a magyar kormány visszavonja a bankhoz általa delegáltakat, ami azt is mutatja, hogy Orbán Viktor csak-csak elgondolkodott az amerikai intézkedéseken. De én ilyen esetekben azért inkább kicsit óvatos szoktam lenni, azt mondom, egyelőre ne gyújtsunk örömtüzeket, azzal várjuk meg, milyen további lépéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy fordulat álljon be a magyar-amerikai kapcsolatokban...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.