2022. június 7., kedd

„ORBÁN VIKTOR LEGINKÁBB SZENT ISTVÁNHOZ MÉRHETŐ”– HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: Huppa
2022.06.07.


Interjú Osztie Zoltán plébánossal, aki minden évben misét tart a kormányfő születésnapján

Visszautasítja a feltételezést, hogy a miniszterelnök személye körül vallási kultusz épülne, de szó szerinti értelemben diktátorra még szükség is van.

Orbán Viktor: Mi itt komoly férfiakat nevelünk a Puskás Akadémián

“A futballban most már a karakter és a jellem számít.”

Debrecenben ész nélkül költenek a focisták fizetésére

A DVSC Futball Szervező Zrt. azt a bravúrt hajtotta végre, hogy a teljes éves bevétele (1,28 milliárd forint) 80 százalékát elköltötte bérekre. Több mint egymilliárd forintot.

Rogán Antal apósa beszállt a filmiparba

A Közép Európai Filmipar Kft. egyébként a gazdálkodása alapján egy alvócégnek tűnik. Az elmúlt években sem bevétele, sem ráfordítása nem volt a társaságnak, a mérlegében is mindössze egy 3,1 millió forintos követelés szerepel, valamint 25 ezer forintnyi pénzeszköz.

Ismét milliárdos forgalmat bonyolított a szekszárdi fideszes politikus cége

A Bafami Kft. 1,1 milliárd forintos árbevételt ért el tavaly, ami növekedést jelent a 2020-as 1 milliárdhoz képest. A cég ennek ellenére veszteséges lett: 183 milliós mínuszban zárta az évet. Mindezt úgy, hogy a társaság tavaly 1,9 milliárdos uniós támogatást kapott sertéstelepeinek fejlesztésére.

Brutális megszorításokat hirdetett az Orbán-kormány

A rezsicsökkentés visszavétele az önkormányzatoknak és több tízezer vállalkozásnak fáj majd.

Mit kezdenek az egyetemi alapítványok a Rómaival?

2021-ben az állam két részletben, összesen 20 ingatlant, mintegy nyolc hektárt, az Óbudai Egyetemet (ÓE) felügyelő Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványnak és a Testnevelési Egyetemnek (TE) adott át.

MÉG SOKSZOR SZÁZ NAP VÁR UKRAJNÁRA, A NYUGAT KÉSLEKEDÉSE MIATT FOLYTATÓDIK A VÉRONTÁS - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.06.07.


Orbán Viktor arra használta fel veszélyhelyzeti jogkörét, hogy elsöprő nagyságrendben vezessen be különadókat. Ezt elemzi a Bloomberg, ami szerint csapást szenvedtek a magyar befektetési eszközök, mert a piacokat megrémisztette a központi bank monetáris politikáját övező zavarodottság. A jövőben balkanizáltabb viszonyok várhatók az energiakereskedelemben. A Nyugat késlekedése meghosszabbította a vérontást Ukrajnában, írják Bécsben.

Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség a magyar kormány megszorító intézkedéseit áttekintő beszámolójában megállapítja: Orbán Viktor miniszterelnök arra használta fel veszélyhelyzeti jogkörét, hogy elsöprő nagyságrendben vezessen be különadókat, valamint 6,1 milliárd dollár összértékben vágja meg a közkiadásokat az idei és a következő évre.

Az intézkedések lesújtanak a bankszektorra, az energetikára, a légitársaságokra, illetve a távközlésre, és rávilágítanak arra, mekkora mértékű a költségvetés egyensúlyhiánya. Ez a hiány elrettentette a befektetőket, miközben az Európai Unió eurómilliárdok Magyarországnak történő kifizetését tartja vissza a korrupcióra vonatkozó aggályok miatt – olvasható a tudósításban. A Bloomberg szerint csapást szenvedtek el az elmúlt héten a magyar befektetési eszközök, mert a piacokat megrémisztette a központi bank monetáris politikáját övező zavarodottság, a különadók terve és a kulcsfontosságú uniós alapokhoz való kormányzati hozzájutás rossz kilátása. Ez rekordmélységbe taszította a forint euróárfolyamát – jegyzi meg a hírügynökség.

Az energia-szabadkereskedelem vége – ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket az amerikai üzleti körök vezető lapja, a Wall Street Journal. „Isten hozta az új korszakban, amikor az olajat és a gázt illetően az Oroszország elleni nyugati szankcióknak betudhatóan a geopolitikai versengés szempontjainak elsőbbségük van a kereslet és kínálat piaci erőivel szemben, írja a lap.

Hogy milyen új rend alakul majd ki, azt még évekig nem fogjuk tisztán látni, de a szakértők szerint az eddiginél úgymond balkanizáltabb viszonyok várhatók.

A cikk szerint alighanem három nagy befolyásoló erő előretörésének vagyunk a szemtanúi. Az első az Egyesült Államok és más nyugati nemzetek, amelyek a maguk hatalmas gazdasági és vásárlóerejét politikai fegyverként használják, a második Kína és olyan további felemelkedő országok csoportja, mint India, Törökország és Vietnam, amelyek ellenállnak a nyugati nyomásnak, és továbbra is üzletelnek Oroszországgal, végül a harmadik csoportot Szaúd-Arábia és a többi közel-keleti olajtermelő állam alkotja, amelyek igyekeznek megőrizni semlegességüket, és növelhetik piaci részesedésüket az elkövetkező években.

Chas Freeman, az Egyesült Államok volt szaúd-arábiai nagykövete szerint Európa soha többé nem támaszkodhat Oroszországra, mint elsődleges energiahordozó-forrásra. Ha majd fel is oldják a szankciókat, az országok inkább vállalják új infrastruktúra költséges kialakítását, és hosszú távra szóló alternatív beszerzési megállapodásokra törekednek. A Wall Street Journal idézi Pozsár Zoltánt, a Credit Suisse vezető pénzpiaci elemzőjét, aki szerint az új világrendben az energiakereskedelem kevésbé lesz hatékony, és az eddiginél költségesebbnek ígérkezik. A német embargó miatt például az orosz nyersolaj, ahelyett, hogy egy-két hét alatt megérkezne Hamburgba, több hónapos utazásra indul majd, hogy eljusson Kínába. A közel-keleti olajnak ugyanakkor hosszabb utat kell majd megtennie Európába, mint ha Ázsia lenne az úticél.

Az Ukrajna ellen intézett orosz támadás utáni 97. napon sikerült odáig eljutni, hogy az Egyesült Államok és Németország kormánya felajánlott Kijevnek nagy hatótávolságú, korszerű rakétákat – írta a bécsi Der Standardban megjelent kommentárjában Eric Frey, aki szerint a Nyugat késlekedése meghosszabbította a vérontást, és Ukrajnára még sokszor száz nap háború vár. Ezekre a fegyverekre égető szüksége lenne az ukrán hadseregnek, hogy megállítsa az ország keleti részén a brutális orosz előretörést, de ehhez az offenzívához már túl későn érkeznek – vélekedett az osztrák elemző.

Ez a cikk szerint nem csupán azoknak az ukrajnai millióknak a katasztrófája, akiknek menekülniük kellett, mert falvaikat, városaikat megsemmisítették, hanem probléma a nyugati szövetségi rendszernek is, hiszen az Egyesült Államok és a NATO célként tűzte ki, hogy megakadályozzák Oroszország győzelmét ebben a háborúban. Hogy mi a győzelem, az továbbra is értelmezés kérdése. De ha Putyinnak sikerül ellenőrzése alá vonnia a Donbasz térségét, ha elvágja Ukrajnát az Azovi-tengertől, és Herszon város körül az ország közepén meg tud tartani magának egy beékelődést, akkor könnyen győztesnek nyilváníthatja magát.

Ebben az esetben Ukrajna és szövetségesei számára csak egyetlen lehetőség marad: folytatni a háborút, amíg ezeknek a területeknek legalább egy nagy részét sikerül visszahódítani. Sok katonai szakértő szerint ez lehetséges, mert egyszer, valamikor elfogy az orosz hadigépezet levegője. De ez eltart egy ideig, és aközben folytatódik a vérontás. Az első száz napot még sok száz nap fogja követni – hangzik a szerző komor jóslata. A Der Standard szerint a Kreml már régóta úgy tartja, hogy a NATO-val áll háborúban, miközben a Nyugat mindeddig behúzott kézifékkel haladt előre a konfliktusban, és ezzel azt idézte elő, hogy Ukrajnát gyűri maga alá az orosz gőzhenger. Elegendő mennyiségű nehézfegyverzettel Ukrajna a nyár folyamán megfordíthatja a hadiszerencsét, és ez az egyetlen lehetséges út a békéhez a Der Standard szerint.

SÖTÉT LESZ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.06.07.


Hömbölög a rezsidémon. Kormányunk rendeletileg (tehát O. V.) megszabta az eljövendő irányt, miszerint a rezsicsökkentés áldásait ezentúl kizárólag a lakosság élvezheti, nehogy találkozzon kicsit is a valósággal. A lakosság (választópolgár, Mária néni, azaz a bávatagok) hatósági áras farháttal, ilyesféle benzinnel, gázzal miegyébbel szembesül Orbán nevét áldva a jótéteményekért, miközben nem érti, hogy minden mást miért nem tud megvenni. Miért ér szart sem mégis a nyugdíj, amiből oly jó volt duplát kapni az év elején. A lakosság (az olajtól iszamos kezű jómunkásember, a lesajnált csinovnyik) nyüszít a gondjaitól, és keresi azt, akit emiatt szidni és hibáztatni lehet. Vagy gyűlölni. Kitekerni a nyakát. Ők pedig a multik és Brüsszel, akik a háború haszonélvezői Németh Szilárd rezsibiztos szerint.

Örömmel látjuk, hogy Németh Szilárd megtalálta hajdani önmagát, szinte lubickol a régi-új feladatban. Mióta megint rezsifelelős lett, fontos ember nagyon, nem posztolt egy zsírtól tocsogó ételt sem, nem táncolt villanypóznákon és nem pózolt puskákkal a kezében. Úgy is mondhatnánk megnyugodva, Németh Szilárd hazatalált, ami nagy valószínűséggel minekünk egyáltalán nem lesz jó. Az új rendelet miatt, ami szerint a rezsicsökkentés hatálya alól a népeken kívül minden és mindenki (cégek, vállalatok, önkormányzatok) kikerül, különösen sötét jövőt vetít előre, és nagy valószínűséggel már nem csak képletesen. Azzal most nem foglalkozunk, hogy a brutális energiaárak hogyan fognak megjelenni az inflációban, ami ellen a farhát árának limitálása a sugallatok ellenére kevéssé véd.

Viszont az lesz, hogy teli gyomorral és a kormány iránt hálával telt szívvel sétálgató bávatag egyszer csak arra riad, illetve azt tapasztalja, hogy alkonyat után sötétben jár és kel az utcán, hogy nincsenek fények. Már ami Tiborcz vőmuram áldásos tevékenysége után egyáltalán eddig is megmaradt. Nem is oly nagyon sokára ugyanis eljön az az idő, amikor az önkormányzat nem tudja fizetni a villanyszámlát, s mivel a járványra hivatkozva már eddig is kifosztották, járdát felújítani nem tud, így az Orbánt éltető bávatag a sötét utcán töri ki a bokáját. Mehetnénk tovább is, hogy mi minden fog bekövetkezni a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Hogy víz sem lesz, mert a vezeték szétrohad, tömegközlekedés sem nagyon. És így tovább haladhatnánk tovább elmélkedve azon, mi fog hiányozni a bávatagok életéből.

Miközben – és ezt el ne feledjük – a Kossuthon hallgatják a diadalmi jelentéseket arról, hogy a kormány nem rajtuk veri le (dehogynem) a saját töketlenségét, hanem a háború vámszedőin. A multikon és a gazdag önkormányzatokon, mert Németh Szilárd mint rezsifelelős ilyet is képes volt mondani. Elintézhetnénk egy legyintéssel, miszerint olyan mindegy, hogy a rezsifelelős miket delirál, de most tényleg az életünkről van szó, aminek a nyomorát most sózza rá másokra Orbán. Hogy ez aljas? Hát persze, hogy az, de mást várni ezektől nem nagyon lehet, és jó, ha előre tisztázzuk, ki a felelős azért, ha, mint említettem, a vaksötét utcában törjük ki a bokánkat a befoltozatlan gödrökben. Ilyen szépen fog lerohadni a környezetünk, míg viszont a fideszisták győzelmi vacsorákat ülnek...

HADINAPLÓ – UKRAJNAI HELYZETKÉP A HÁBORÚ 102. NAPJÁN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: OSW
2022.06.06.


Ellentmondó ukrán információk érkeznek Szjevjerodoneckből, a helyzet ukrán szempontból kritikus. Az oroszok folyamatosan támadnak a Donbaszban, a megszállt területeken pedig egyre brutálisabbak a helyi lakossággal. Újabb nyugati nehézfegyverzet érkezhet az ukránoknak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 102. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.


A legfontosabbak röviden:

- Ellentmondó ukrán információk érkeznek Szjevjerodoneckkel kapcsolatban, a helyzet ukrán szempontból kritikus.

- Az oroszok folyamatosan támadnak a Donbaszban.

- Újabb nyugati nehézfegyverzet érkezhet az ukránoknak.

- Az oroszok egyes kérdésekben tárgyalási alapnak tekintik az ukrán gabona kiengedését Ukrajnából.

Részletes helyzetkép:

Az ukrán fél ellentmondásos információkat közöl a szjevjerodonecki helyzetről. A hivatalos adatok szerint a hétvégén ellentámadásra került sor, melynek eredményeként az orosz erőket kiverték a térség egy részéből, s a város területének közel fele felett megszerezték az ellenőrzést. A sajtó egy része által közölt, helyi forrásokból (többek között a város védőitől) származó hírek azonban az ukrán támadótevékenység hiányát, folyamatos orosz nyomást jeleztek, illetve azt, hogy a védők saját magukat csak az ún. ipari negyedben és az azzal határos, Szjevjerodoneck nyugati részén található egyik negyedben tartják (június 6-án reggel ezt az ukrán vezérkar is megerősítette, jelezve, hogy a helyzet „némileg romlott”). Szerhij Hajdaj, a Luhanszk megye katonai–polgári közigazgatásának vezetője szerint az ukrán hadsereg vissza tudná foglalni Szjevjerodonecket, azonban a városnak nincs stratégiai jelentősége – ellentétben az azzal szomszédos Liszicsanszkkal. Arról is tájékoztatott, hogy az oroszok feladatul kaphatták Szjevjerodoneck, illetve a Liszicsanszk–Bahmut országút (az ún. „köldökzsinór”-út) elfoglalását június 10-ig...

2022. június 6., hétfő

HOLODA ATTILA: FOLYAMATOSAN BEDŐLÜNK AZ OROSZ KERESKEDELMI BLÖFFÖKNEK

MAGYAR NARANCS
Szerző: BAROTÁNYI ZOLTÁN
2022.06.06.


A gázelzárással való orosz fenyegetés és zsarolás különösen súlyosan érint egy olyan országot, amelynek a vezetői fokozták az energiafüggőséget, amelyben a lakosság jelentős része él energiaszegénységben és ahol államilag bátorítanak energiapazarlásra.

Az alábbi interjút munkatársunk, Barotányi Zoltán készítette, aki a napokban a Magyar Energiakereskedők Szövetsége 2022-es energetikai díjának különdíját nyerte el.


Magyar Narancs: Mennyire lepte meg, hogy az oroszok egyik percről a másikra fegyverként használják a gázcsapot?


Holoda Attila
: Erre már hamarabb számítottam. Az orosz támadás nyomán a nyugati országok közül mind többnél vetették fel az embargó lehetőségét, majd jött Putyin a szigorú tekintetével és a fenyegetőzés az atombombával – már akkor azt gondoltam, hamarosan várható egy demonstratív gázcsapelzárás. Már csak azért is, hogy Putyin megmutathassa: meg meri tenni. Ő kifejezetten szeret magáról ilyen képet sugározni, és efféle hatást akart kelteni a rubelben fizetés előírásával is. A gázelzárással büntetett Lengyelország, illetve Bulgária vezetése jelenleg nem a szíve csücske Putyinnak. A lengyelekkel hagyományosan nincsenek jóban, a bolgárok pedig az új, immár nem Putyin-barát kormány megválasztásával estek ki a pixisből. Ugyanakkor a bolgároknak nemigen van más importlehetőségük, mint az orosz gáz. Sőt korábban még ez sem létezett vagy csak alig volt: de az is jellemző, hogy a bolgár gázellátottság azért messze nincs olyan szinten, mint a magyar. Amikor 2009-ben az oroszok leállították Ukrajna felé a gázszállítást, ugyanazt mondták, mint most: a tranzitszállítás mehet Európába, de az ukránok részét nem küldjük – ott ugyanis két vezetéken ment a gáz. Mindez télen történt, az ukránok fáztak, az akkori ukrán kormányzat sem hagyhatta, hogy megfagyjon sok millió polgára, így azután megcsapolták a tranzitvezetéket, és leszedtek valamennyit az Európába tartó mennyiségből. Úgy kalkuláltak, hogy utólag majd csak elszámolnak az oroszokkal. Akik erre meg demonstratívan lezárták a tranzitszállítást is – mindez talán másfél hétig tartott. Magyarországon már megvolt a stratégiai földgáztároló, mivel a korábbi, 2006-os orosz–ukrán gázvita idején az akkori magyar országgyűlés gyakorlatilag ellenszavazat nélkül határozott egy stratégiai föld alatti földgáztároló létrehozásáról 1,2 milliárd köbméteres kapacitással, ami legalább 40 napig képes naponta 20–25 millió köbméter gázt beadni a rendszerbe. Amikor 2009-ben az oroszok lezártak, már készen volt az új földgáztároló, és nagyon büszkék voltunk arra, hogy mi még a szerbeknek, bosnyákoknak is tudtunk adni az ott tárolt gázból...


MAGYARORSZÁG ÚTJA LATIN-AMERIKA FELÉ

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: GYENGE DÁNIEL
2022.06.03.


Kezd egyre nyilvánvalóbbá válni, hogy a „Magyarország előre megy, nem hátra” kampányszlogenen nem a nyugati jólétet és szabadságot, sokkal inkább Latin-Amerika bal-populista autokráciái felé való sodródást kell érteni. Az elmúlt hónapokban ugyanis a kvázi jobboldali magyar kormány olyan irányba kormányozta az országot a populistábbnál populistább látszatintézkedéseivel, s olyan közállapotok kezdtek eluralkodni, hogy úgy látszik: a kormány egy államszocialista rendszer kiépítésére tesz kísérletet. Persze a kádári pártállami diktatúrával való összehasonlításra is érdemes fenntartással tekinteni. Nincs nyílt diktatórikus kormányzás, sem egypártrendszer, és egyelőre nincs tervgazdaság sem – habár erősen közeledünk felé.


Magyarország a maga ingatag demokráciájával, a politikai elit vadpopulista szólamaival, a gigakorrupcióval és a politikai-gazdasági szereplők oligarchikus összefonódásával sokkal inkább a latin-amerikai banánköztársaságokra emlékeztet. Legyen szó Venezueláról, Bolíviáról, Peruról, Nicaraguáról vagy Argentínáról, ezekben az államokban van egy közös ellentmondás. Az, hogy látszólag adott lenne a szabad választások lehetősége, adott lenne a parlamentarizmus intézménye és a hatalmi ágak szétválasztása. Ezeknek az országoknak mind van köztársasági alkotmányuk, amely garantálja a nemzeti függetlenséget és a polgári szabadságot. Azt is láthatjuk, hogy bár a többségükben a múltban tartósan fennálló pártállami diktatúrák nem épültek ki, de ideiglenesen fennálló puccsista katonai junták működtek, s a nép felfogása is általában rendszerellenes. Borzasztóan elégedetlenek sokan a status quóval, számtalan tömegtüntetés és vérre menő barikádharcok zajlanak a legkaotikusabb krízisbe süllyedt országok nagyvárosaiban. A valóságban mégis úgy látszik, hogy ezekben az országokban tekintélyelvű autokrácia működik, ahol mindig csak a népvezérek akarata érvényesül – alkotmány, parlament, törvények ide vagy oda. Mindez azonban korántsem véletlen, ugyanis az egykoron „nemzetmentő” hősöknek titulált, választók millióinak bizalmát elnyerő politikusok is kiépítették a maguk korrupt nómenklatúráját...


AZ ÉS 2022/22. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

TELEX: A NŐK HELYZETE MAGYARORSZÁGON

TELEX
Szerző: Telex
2022.06.


5 cikk a témában:

A mindennapos hatalmaskodásról nehéz orvosi látleletet venni

Nappal óvónő, este műkörmös, hogy valahogy meg tudjon élni

„A fiatal roma nőkben van jelenleg a legnagyobb elfecsérelt társadalmi tőke”

„Úgy viselkedett velem, mintha elítélendő lenne, hogy a testem teszi a dolgát”

A mostani családpolitika választóvonalat húz az „érdemesek” és „érdemtelenek”közé


A 2036-OS OLIMPIA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2022.06.05.


2017-ben a Nolimpia népszavazásra (a 2024-es bp-i olimpia megrendezése ellen) 266 ezer aláírás gyűlt össze. Ennyien gondolták úgy, hogy azt az irdatlan összeget, amennyibe ez a sportesemény kerülne, esetleg másra is lehetne fordítani. Persze most nem az egészségügyre gondolunk, mert azzal minden rendben, olajozottan és precízen működik. Egyes vidéki kórházakban újabban előírják, hogy a gyermeket váró nőknél, mely napokon indulhat be a szülés, mert akkor szokott arra kószálni egy orvos, és az oktatással sincs semmi gond, a tanulóknak csak 30%-a funkcionális analfabéta, amikor elvégezte az iskolát.

Ennyi tiltakozó aláírás láttán az ötletgazda – na ki? – visszavonatta a pályázati jelentkezést. Nem mintha megrettent volna, mert ő egy valódi utcai harcos, mégis inkább azokat a népszavazásokat szereti, amiket ő rendez meg és amelyeknek az lesz a végeredménye, amit ő akar. Nem is volt 12 éve az álellenzék által kezdeményezett népszavazás.

Az viszont eléggé bántó, hogy ez a 266 ezer ember semmibe vette az egykori felcsúti kisfiú álmát az olimpia rendezésről! Nem is értjük, hogyan képzelték?! Ám utcai harcosunknak nem szegte kedvét az ellenkezés. Tudjuk, hogy nem szeret veszíteni, sőt, mindig minden harcából győztesként kerül ki, ami a nevében is benne van. Hatalmas építkezésekbe kezdett a magyar főváros különböző pontjain. Gomba módra nőttek ki a stadionok, sportcsarnokok, arénák, uszodák, velodrómok, evezős központok és egyebek, vagyis az olimpiához szükséges létesítmények.

Eltelt néhány év, és – nyilván teljesen véletlenül, mintegy magától – ismét feléledt a régi-új gondolat: pályázzuk meg a 2036-os Olimpiai Játékok megrendezését! Mi tagadás, Európában nemigen tudunk más és méltóbb színhelyet elképzelni a náci Németországban rendezett 1936-os berlini olimpia centenáriumának megünneplésére, mint a fasiszta diktatúra Magyarországán...

MIRE EMLÉKEZZÜNK JÚNIUS TÁJÁN? TRIANON-KÚRA KEZDŐKNEK ÉS HALADÓKNAK

MÉRCE
Szerző: RIGÓ MÁTÉ
2022.06.05.


Bár a covid-világjárvány számos üzletet megtépázott és a magyar lakosság egy jelentős része állás nélkül maradt, az emlékezetpolitika rendületlenül dübörög, még Trianon százéves évfordulójának megünneplése sem maradt el, igaz, a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének (lásd: Trianon-emlékmű) felavatása 2020-ban augusztusra került: végül is legalább az évszak stimmelt.

Kérdés persze, hogy érdemes-e kiemelni 1920. június 4-ét a huszadik század eleji magyar társadalmat ért megpróbáltatások sorából több mint száz év távlatából, és mesterségesen élővé tenni a jelenben?

A dilemmára nem egyszerű a válasz: az eredetileg a két világháború közötti keresztény középosztály köreiben ápolt és a Horthy-korszakban az állami kultúrpolitika szerves részévé váló Trianon-emlékezet és áldozattudat 1989, de különösen 2010 után a társadalom széles rétegeiben gyökeret vert, visszahatott a családi emlékezetre is – ezek létjogosultságát megkérdőjelezni tehát egyfajta empátianélküliségnek, érzéketlenségnek minősülhet, főleg, ha szorosan a trianoni békeszerződés rendelkezései kerülnek szóba.

A sokszor anakronisztikus, részben EU-s támogatásokból felállított Trianon-emlékművek mára a magyar falvak és városok tereinek (szerves vagy szervetlen) részévé és egyben az emberek tértapasztalatának alakítóivá váltak. Idén pedig a balatoni strandokról és strandokra érkezőket június 4-től ismét részben Trianon-tematikájú magyar versek köszöntik majd a peronokon – talán ennek is lehetnek pozitív, akár idegnyugtató hatásai is, főleg, ha idén is sokat késnek majd a balatoni járatok.

Vannak azonban a Trianon-emlékezetnek kifejezetten problematikus válfajai is. A torzító és egyben tragikomikus színben megmutatkozó Trianon-emlékezet egyik csúcsa a leginkább „nemzeti BDSM”-nek nevezhető performansz volt Gaál József, az MMA-tag képzőművész a százéves évforduló kapcsán megnyitott „Trianon heraldikák” című kiállításán a Godot Galériában. Ennek során Gaál levetkőztette, és egy piros kötéllel megkötözte a betömött szájú Béki István performert, majd több helyen megvágta a kötelet, miközben a védtelen, földön ülő Békit befröcskölte a (mű)vér.

Vajon az ehhez hasonló előadások, vagy a közterekre kirakott magyar szenvedést megjeleníteni hivatott szobrok leírják a magyarság élményvilágát az 1920 körüli időszakban?

Igazat adhatunk-e a sokszor Trianon-kérdésben is frappánsan és kritikusan nyilatkozó Ungváry Krisztiánnak, aki szerint Trianon „etnocídiumot,” azaz a magyarok által elszenvedett népirtást eredményezett volna? Politikai meggyőződéstől függetlenül számos társadalomtudós árnyalta az ezekhez hasonló sarkos véleményeket Ablonczy Balázstól, Egry Gáboron, Gyáni Gáboron, Romsics Ignácon, Kovács Éván át Zeidler Miklósig. Ahogy Feischmidt Margit rámutatott, „Trianon emlékezete (…) leginkább egy elhúzódó társadalmi válság kifejeződése, illetve a megoldására tett kezdeményezés”, azaz
a Trianon-kultusz azért lehet ma is olyan sikeres, mivel jól csatornázza be a nagyon is valós társadalmi feszültségeket, miközben az áldozati narratíva nem vár szinte semmit a társadalomtól e problémák megoldása érdekében.

A „valóságos időben és valóságos térben való cselekvés helyett” emlékművek, táncelőadások, szervezett kirándulások vagy akár az említett „nemzeti BDSM” performanszon keresztül helyeződik a múltba a jelen problémáinak forrása, és ezzel válik megoldhatatlanná. Messzire vezetne feltenni a kérdést, hogy miért is vált összeegyeztethetővé a nagyhatalmaknak alávetett áldozat-Magyarország képe a 2010 utáni magyar kormányzat legalábbis retorikájában „utcai harcos” attitűdjével és közép-európai szövetségépítési terveivel, illetve hogyan vált a névleg a „tömegeket elbutító” „liberális” tömegmédia ellen fellépő hatalom legmegfoghatóbb jelképévé az útszéli, tömeges Trianon-giccs.

Az alábbiakban történészként azonban inkább amellett szeretnék röviden és közel sem a teljesség igényével érvelni, hogy

a Trianon-évforduló kapcsán érdemes a magyar állam helyett az egykori Nagy-Magyarország társadalmának különböző csoportjai által megélt korabeli tapasztalatokkal foglalkozni. Ezek segítségével ugyanis eltávolodhatunk a sokak által feloldhatatlannak vélt „traumatikus” Trianon-értelmezésektől is.

Hogyan élték meg a családok, gyerekek, nők, idősek, munkások, parasztok, a magyar vezetőrétegek, a gazdasági életre akkoriban különösen nagy befolyással rendelkező gyárosok és bankárok ezeket a változásokat, vagy akár maguk az 1918 előtti nemzetiségek tagjai?

KITÉPETT LAPOK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.06.06.


A gyurcsányista Niedermüller haladéktalanul távozzon a közéletből. Ez a Fidesz óhaja, mert a polgármester belegázolt a nemzeti önbecsülésükbe. A nemzeti önbecsülés rohadt komoly dolog, ő szokott testet ölteni a túrórudiban, meg akkor, amikor Prüsszel, aki, amikor nekünk már alkotmányunk volt, még írástudatlanul, törzsi szinten tengetőzött-fetrengett a mocsokban. Innen eredeztethető a nemzeti önbecsülésünk nekünk, ami aztán a székely himnusz részeg óbégatásában szokott manifesztálódni.


Niedermüller, a gyurcsányista polgármester őszinte bejegyzést tett a nemzeti összetartozás napján, miszerint a határon túl rekedt magyari véreink Trianonnal jól jártak, mert „ennek köszönhetően jobban élnek Romániában, Szlovákiában és a többi környező országban, mint mi itthon, Magyarországon”. Illetve még hozzá tette, hogy plánesőt nem kell Orbán uralma alatt senyvedniük, és emiatt meg ezzel ez a Niedermüller belegázolt a nemzeti önbecsülésbe (vö.: túrórudi). És haladéktalanul távozzon.

Illetőleg, lehetőség szerint kösse fel magát. Nem Niedermüller kéretlen prófétájaként, de igazat mondott, ha gyurcsányista, ha nem, mert a környező országokban anyagi értelemben tényleg jobban élnek a népek (tótok, székelyek, magyarok). Az pedig, hogy ki miképpen éli meg Orbán atyuska uralmát, gusztus kérdése. Aki a szabadságot szereti, rabnak érzi magát alatta, a szervilis szolgalélek meg ettől boldog, így, hogy szellemi értelemben hol jobb, odakint vagy idebent, az neveltetés és olvasottság dolga. Sokan vágynak már Romániába (is)…

A gyurcsányista Niedermüller pragmatikusan szemlélte a világot, ez azonban fideszi szemszögből értelmezhetetlen, ráadásul falkaidegen. A fideszi lélek a „trianon” hangalakot meghallva óbégatásban tör ki, zokog a dicső múlt, kies hazánk gyásza és romlása felett, nemzeti emlékező gödröket ás, és népviseletbe képzeli magát, a világra mindeközben nemzeti színű égbolt borul, a felhők mögül pedig a székely himnusz szól mondjuk Vikidál tolmácsolásában. Vagy újabban a Tóthgabi és hasonlók.

Nem akarnánk teljesen porba rántani itt a nagy nemzeti érzelmeket kokárdával átkötve, csak teli van a zacsink a műpátosszal, a nemzeti hörgésekkel és a rádióban közvetített zokogással, a fájdalomtól fönnakadt szemekkel, és mindazzal a hamis cirkusszal, amit a Fidesz szavazatszerzési szándékkel elkezdett, csak közben egészen úgy maradt. Beledermedt mintegy a hazugságba, ilyen hamis, műanyag, világítós Szűz Mária kulcstartó lett belőle, amelyik Miatyánkat mormol, bár nem tudja a szöveget.

Ezt az egész ganyét egyébként Antall J. szabadította ránk tizenöt millió magyar miniszterelnökének vizionálva magát. Ami akkor elkezdődött, mára szökkent szárba egészen, amúgy Antall J. bűnei számosak, ez csak az egyik közülük, de a szelleme azóta itt lengedez, igaz, a formája romlik. Viszont a Fidesz is volt Niedermüller, ráadásnak Orbán meg sorosista, ezt nehéz volna letagadni, pedig a buzgalom a múlt eltüntetésére hatalmasan erős. Ilyen, a Niedermüllert kiherélni óhajtó kijelentések után pedig már muszáj is...

A LÁTSZATEGYSÉG FENNTARTÁSA MÉG SOKBA KERÜLHET, AZ ORBÁN-KORMÁNY SZAVAZATI JOGÁNAK FELFÜGGESZTÉSE A MEGKÖNNYEBBÜLÉS LENNE EURÓPA SZÁMÁRA

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IMRE
2022.06.05.


Ezt azért jó volna elkerülni, mert már a jelenlegi párialét is egész Magyarország szégyene.


Az európai háborúk sokáig provinciálisak voltak. Igaz, Róma fénykorában elfoglalta a Földközi-tenger medencéjét és csaknem 60 millió ember felett uralkodott. Napóleon seregei Moszkváig hatoltak, Spanyolországban is kalandoztak, de a Szent Szövetség végül csak a megtámadottak nevében diadalmaskodott. Adolf Hitler már világuralomra tört, revansista szándékain a Csehszlovákiát feldaraboló müncheni egyezmény (1938) sem változtatott. Ha az 1940-es amerikai elnökválasztáson az izolacionista és nácibarát szupermen, Charles Lindbergh indul és a választást – Roosevelttel szemben – esetleg megnyeri, Hitlert biztosan nem lehetett volna megállítani.

Ukrajna orosz inváziója azonban mindenképpen korszakhatárt jelent. Ez a történelem első, valóban globális háborúja, s csak súlyosbítja a helyzetet, hogy a harcot Putyin hagyományos fegyverekkel vélhetően nem nyerheti meg. Ráadásul a történelem riasztó módon ismétli önmagát: Hitler a hatalmát az I. világháborút követő weimari köztársaság cselekvőképtelenségének is köszönhette. Jó száz évvel később a „liberális” Nyugatot újra a szélsőséges nacionalisták (populista neonácik) támadják, s megfékezésükért Európa megint nem tett semmit...

SZAKMAISÁG NÉLKÜL NEM LEHET(NE)

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓ NÓRA
2022.06.05.


Már nem tudom, melyik évben, de arra jól emlékszem, jó pár embert magamra haragítottam, mikor a közmunkaprogramok nagy kirakodóvásáráról egy kritikus posztot írtam. Akkor persze még mindenki ezerrel tolta ezt vidéken, hiszen sok pénzt lehetett kapni rá, az infrastruktúrára is, a munkabér meg nem volt gond, hiszen közmunkában foglalkoztatták az embereket. Akkor még sokan hittek abban, hogy ez megoldás lesz.

A sértődés oka különben az volt, hogy a kirakodásban-bemutatásban rengeteg olyan terméket láthattunk, ami rémes volt, funkciótlan, giccses, vagy épp minőségen aluli, és én ezt szóvá tettem.

Azóta sok minden változott. Sok vonalat elengedtek az önkormányzatok, sok gép áll használaton kívül, vagy már eladásra is került, és egyre többen belátják, fenntarthatatlan így az egész. Közmunkabérért nehéz minőségi munkát elvárni, és ha még ezt is ki kellene termelni, a béreket, nem menne. Próbálnak ügyeskedni persze, hogy menjen, hiszen más megoldás nincs, erre van lehetőség, ehhez kapcsolódik a központi elvárás, aminek jobb megfelelni, mint ellenkezni vele. Biztatják a benne dolgozókat, hogy ha beindul, majd minimálbért is kaphatnak. De ez a pillanat nem akar eljönni.

Az értékesítés külön gond, próbálnak összefogni a települések, hogy szélesebb termékpaletta legyen ott, ahol üzletet is nyitottak, és persze becsatornázódik pl. a száraztészta, vagy a csalamádé a települési étkeztetésbe, ellátásba, juttatásokba, de a sikeres képhez való elvárt és kényszeres ragaszkodás mögött ott van a küzdés, a kínlódás, a tervek, melyek nem tudnak megoldást adni.

Amikor a társadalmi vállalkozásunkat elkezdtük, mi eleve nem a közmunkára építettünk. Leginkább azért nem, mert ahhoz olyan munkamorál kapcsolódott, amit nem tudtunk volna megváltoztatni. A mi elvárásaink mások voltak, sokat küzdöttünk és küzdünk ma is azért, hogy értsék, a miénk egy igazi munkahely, szabályokkal, teljesítményekkel, felelősségekkel, igaz, nem is közmunkabérrel.

A mi munkahelyteremtési elképzelésünkben az első a kézművesség volt, ezzel sikerült a legtöbbre jutnunk, bár még mindig nem tudja eltartani magát, de ígéretesen alakul. Azért ezzel kezdtük, mert ehhez némileg konyítottunk, a művészeti iskola révén, de hamar kiderült, nem eleget. Kellett olyan szakember, akinek ez a szakmája. A tervezés, a dizájn. Aztán ebben is pontosítottunk: a szociális dizájn. Mert ez nem egyszerű tárgytervezés, hanem egy fejlesztést is magában foglaló komplex munka.

Nem tudom összehasonlítani az első táskáinkat a mostani Szuno termékekkel. A különbséget a szakember hozza. Az asszonyok egyre ügyesebbek, egyre pontosabban dolgoznak, láthatóan örömük is van ebben. Izgatottan várják az újabb termékeket, amit betanítunk nekik, amibe azzal a munkafázissal kapcsolódhatnak, amiben a legjobbak.

A héten voltam egy kézművességgel foglalkozó szociális szövetkezetben, az egyik faluban. Szerencsére a polgármester itt olyan, aki számol is. Ráfordítást, eladási árat, szeretne brandet építeni ezekből, ami a település védjegye is lehet.

Ám itt is autodidakta a tervező, sok ötletet a Pinterestről vesznek le, és próbálják a termékeiket eladhatóvá tenni. A piachoz igazodnak, a vidéki piachoz, a hangsúly az eladáson van, hiszen muszáj a felmerülő költségeket kitermelni, még, ha az infrastruktúra pályázatokból is van, és közmunkások dolgoznak is benne.

Én óriási lehetőségnek látom ezt a területet, mert pontosan tudom, hogy akik a kézművesség mentén foglalkoztatottak, ők minőségi termékek létrehozására is képessé tehetők. A baj az, hogy ebben a témában a szociális dizájn fogalma ismeretlen. A dizájn nemkülönben. Nincs jelen ez a fajta szakmaiság. Így elvész az érték, amit ez a tudás adna, és hajlik el minden, a vidéken, a piacokon, vásárokon eladható irányba.

Az, hogyan jöhetett az létre, hogy ezekhez a kézművességhez kapcsolódó munkahelyteremtésekhez nem kapcsoltak szakmaiságot, akik ezt kitalálták, kidolgozták, teljesen érthetetlen számomra. A legtöbb helyen csinálta, vezette egy-egy ügyes kezű valaki, aki vagy saját ötletből, vagy az internetről próbálta úgy, ahogy tudta. Segítség nélkül.

Így készültek torz, eladhatatlan mesefigurák, csálé párnák, táskák, stb. Amelyeken világosan látszott, annak, aki a munkát irányította, betanította nincs tudása a technikára, a szabásra, varrásra. De lettek technikailag szépen kivitelezett dolgok is, emlékszem, nem tudtam, sírjak, vagy nevessek, mikor profi csipkeverést láttam, bekeretezve, jegesmedvét ábrázolót, vagy Nagymagyaroszágot. Itt az történt, hogy a technikai tudás megvolt, de a tervezői nem, így ezt találták ki…

Sokszor eszembe jutnak a Háziipari Szövetkezetek. Amelyek becsatornázódtak a turisztikába, az volt a piaca. Ma, ha bemegyünk egy turinform irodába, vagy egy hotel shopjába, láthatjuk az emlékként kínált tárgyakat. Nagyon vegyes kínálattal, a kínai termékektől a helyi dolgokig. A legtöbbnek az ismertetőjele, hogy nem funkcionális, nem esztétikus, nincs összhang az anyagok között, sok közülük ál-népieskedő kacat. És nekem nem mentség, hogy “ezt viszik” mert vinnék azt is, ami értékes. Ha lenne.

Szóval, lehetne ezzel kezdeni valamit. Hiszen azok a (zömében) asszonyok, akik nem mobilizálhatók, a gyerekeik miatt nem tudnak messzebb munkát vállalni, a településeken meg tudnák profi módon tanulni a tárgyak előállítását.

De azokat a tárgyakat meg kell tervezni. Olyannak, aki ehhez ért. Olyannak, aki ezt tanulta, ez a szakmája. És egyszerűen nem értem, hogy fecsérlehetünk el ilyen erőforrást, lehetőséget a vidék gazdasági stabilizálásában.

A MOME-n létezik ez a képzés. Mi dolgozunk az egyetemmel, egyre szorosabb szakmai kapcsolatban, épp azért, hogy a szociális dizájn hasznosan épülhessen be a mai magyar valóságba. A nemzetközi gyakorlat ebben is elhúzott mellettünk. Minden megbeszélésem emlegetem a vidékfejlesztést, a közmunkaprogramokban, szociális szövetkezetekben fellelhető szakmaiatlanságot, az erőforrást, a marketing hiányát, stb. Hogy mennyire jó lenne összekapcsolni dolgokat. Szakembereknek. És erre kiírni a pályázatokat. Segíteni annak, aki ki meri mondani, hogy nem ért hozzá, segítség kell neki ezen a területen. És a marketingben is. Mert elkészíteni egy dolog, meg is kell találni a helyét, hol értékesíthető. Ez is egy szakma…

Ehhez egy másfajta szemlélet kellene. Azt hiszem először ott, azok között, akik döntési helyzetbe kerültek. Elismerni, hogy nincs teljes körű tudásuk, és segítséget kérni azoktól, akiknek van. Mielőtt sok-sok millióért bevezetnek egy olyan fejlesztést, amiből a legfontosabb hiányzik: a szakmai tudás. Kapcsolódni az egyetemekhez. Azoknak kapcsolódni egymáshoz. De nem úgy, hogy a döntéshozók a saját képükre, saját tudásukra formálják, hanem úgy, hogy a problémát elemzik, amiben ott van az is, aminek a megoldásához a szakemberképzés nélkülözhetetlen.

De ettől nagyon messze vagyunk. Tudom, nekem sem kellene már tipródni ezen. El kellene engedni, mint mást, annyira esélytelennek érzek mindent. De fáj a szívem a befektetett munkáért, az emberekért, a leszakadókért. Az elszalasztott lehetőségekért.

ÉLETEKET MENTHETNEK, MÉGIS TÖBB ÉVET KELL VÁRNIUK A MAGYAR BETEGEKNEK AZ ÚJ GYÓGYSZEREKRE

G7.HU
Szerző: NAGY ZSOLT
2022.06.06.


2019-ben az egész ország szurkolt Zentéért, a gerincvelő eredetű izomsorvadással (SMA) diagnosztizált másfél éves kisfiúért, akinek élete egy olyan gyógyszeren múlt, melyet sem Magyarországon, sem Európában nem törzskönyveztek még, ezért csak saját zsebből finanszírozva lehetett hozzájutni – 700 millió forintért. A történet szerencsésen végződött, a pénz összegyűlt, Zente szervezete jól reagált a terápiára, mára pedig már óvodában játszik a barátaival. Gyógyszer nélkül tulajdonképpen semmi esélye sem lett volna a túlélésre, az izomsorvadás miatt az SMA-s betegek általában még azelőtt meghalnak, hogy a kétéves kort elérnék, mert a légzőizmokat is megtámadja a kór.

Zente története csak egy azon ritka vagy épp gyakoribb, de hasonlóan súlyos betegségektől szenvedő emberek sorsaiból, akiknek az életét már meg lehet menteni vagy jelentősen megkönnyíteni, mert van rá gyógyszer, csak itthon túl sokáig kell várni arra, hogy azok a társadalombiztosítási rendszerbe is bekerüljenek.

Magyarországon az Európai Unióhoz képest ugyanis háromszor annyi ideig tart, amíg egy innovatív terápiát befogad a társadalombiztosítás. Onnantól kezdve, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezi a forgalomba hozatalt, a gyógyszer átlagosan 511 nap, tehát közel másfél év múlva jelenik meg finanszírozott módon az európai országok többségében,

Magyarországon viszont akár 1400 napnál is tovább tart, amíg a normál támogatási rendbe kerülnek ugyanezek a készítmények...

SZOMORÚ FELNŐTTMINTÁT IS KAPTAK AZ ÉLMÉNY MELLÉ A GYEREKEK A MAGYAR-ANGOL MECCSEN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.06.06.


Harmincötezer gyerek, háromezerötszáz kisérő, jó idő, szép hely, magyar győzelem a magyar-angol Nemzetek Ligája-mérkőzésen. Sokuknak biztosan hatalmas élmény volt. Vannak, akik szerint ez a fontos, és kevéssé számít, hogy a gyerekek egy része pfújolt akkor, amikor a rasszizmus elleni tiltakozásul az angol válogatott játékosai féltérdre ereszkedtek. „Lehet, hogy egy felnőtt kezdte el, a gyerekek csak utánozták. Szomorú voltam, amikor láttam. Mi pedagógusok nem ezt tanítjuk nekik, de számukra a felnőtt társadalom és a közhangulat a minta” – nyilatkozta a Hírklikknek egy iskolaigazgató. Lehet. De a mai Magyarországon az is szomorú, hogy az iskolaigazgatónak azt kell kérnie, ne írjam le a nevét, nehogy a nyilatkozata miatt bántódása essék. Ami pedig mindennek a dacára mégiscsak kérdés marad, ha már egy ilyen rangos eseményen is a rasszizmus ellen tiltakozók pfújolása lehet a minta–- akár csak a gyerekek egy részének is –, milyen lesz Magyarország jövője?

2022. június 5., vasárnap

BENZINÁRSTOP: AZ OLAJSZŐKÍTÉS UTÁN MEGTISZTULT IPARÁG ISMÉT A MUTYIK SZÍNHELYE LEHET

SZABAD EURÓPA
Szerző: WIEDEMANN TAMÁS
2022.06.05.


Újra módosított a kormány a benzinárstoppal kapcsolatos rendeletén, amelyet nehéz betartani. A gazdasági válság elsodorhatja a Fudan Egyetem budapesti beruházását. Hamarosan háromezer ember kerülhet utcára, mert lejár a járványügyi veszélyhelyzet. Pártszakadás előtt a Jobbik. A hét legjobb cikkeiből válogattunk.


A külföldi rendszámú autósok is tudnak hatósági áron tankolni, ha megkenik a töltőállomás alkalmazottját. Más a helyzet a kis kutakon, ahol a tulajdonos is jelen van. Arra panaszkodnak, hogy nem tudnak megfelelni az új rendeletnek: nem tudják kétféleképp megjeleníteni az árakat, de már nem is akarják, inkább büntessék meg őket, elegük van a kormányból.

A kis benzinkutak értetlenül állnak a rendeletből következő hátrányos megkülönböztetések előtt, és arra kérték Orbán Viktort, segítsen abban, hogy a többször megfogalmazott és az akkor illetékes minisztériumhoz és az adóhivatalhoz beterjesztett technológiai és technikai értelmezési kérdéseikre választ kapjanak.

Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke szerint a nagy töltőállomások megoldották a kettős árazást, azonban szerinte aligha teljesen jogszabályszerűen.

Egri Gábor szerint ha a Mol gyakorlatából indulunk ki, akkor kevésbé jogkövető megoldással szembesülhetünk. Fizetéskor a kasszás beüti a hétszáz forint feletti piaci árat, majd a magyar forgalmi engedély bemutatását követően egy vonalkód leolvasásával levonja a 480 forintos hatósági ár feletti különbözetet, vagyis a vonalkód beolvasásával aktivizálódik a 480 forintos literenkénti ár. A pénztáros az alacsonyabb végösszegről nyugtát ad az ügyfeleknek...

A HÁBORÚ FOLYTATÓDIK - LENGYEL LÁSZLÓ, SZ. BÍRÓ ZOLTÁN ÉS SZENES ZOLTÁN BESZÉLGETÉSE

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerzők: LENGYEL LÁSZLÓ, SZ. BÍRÓ ZOLTÁN ÉS SZENES ZOLTÁN
2022.06.04.


Lengyel László:
Elmúlt a Győzelem napja és nem igazán történt semmi. Szerintetek milyen politikai és/vagy katonai győzelmi eredményt várt Putyin, mit kellett volna célként katonailag vagy politikailag elérni? Ehhez képest, mi a valóságos politikai és katonai helyzet most?

Sz. Bíró Zoltán: Moszkva céljai folyamatosan változnak. Az orosz vezetés egész mást állított a háború elindításakor, mint most. Azok után, hogy szűnni nem akaró problémáik támadtak, arra kényszerültek, hogy folyamatosan újrafogalmazzák céljaikat. Most – június elején – úgy tűnik, hogy a két kelet-ukrajnai szakadár megye teljes területének megszerzése a cél, illetve azoknak a tengerparti részeknek a megtartása – Herszon megyétől Mariupolig –, amit e háború során eddig sikerült elfoglalniuk. De ez változhat annak függvényében, hogy mi történik a kelet-ukrajnai harcmezőn. A hivatalosan hangoztatott célok változása ugyanakkor nem okoz belpolitikai problémát. Már egy ideje olyanok az oroszországi politikai és médiaviszonyok, hogy ezt a Kreml gond nélkül megteheti. Senki nem kérdez vissza, mert vagy fél kérdezni, vagy kérdezne ugyan, de nincs hol. A többség pedig vagy teljesen közömbös, vagy kritikátlanul elfogadja, amit a hatalom állít. Sokan feltételezték, hogy Putyin május 9-én részleges vagy teljes mozgósítást rendel el. Ez valószínűleg azért maradt el, mert a mozgósításnak komoly katonai és politikai kockázatai vannak. Annak beismerését jelentette volna ugyanis, hogy mégsem úgy halad a „különleges katonai művelet”, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A tartalékosok nagy része régen láthatott fegyvert, ezért a harctéren való megjelenésük aligha hozott volna fordulatot és emelte volna a harci kedvet. Valószínűleg épp az ellenkezője következett volna be: csak tovább növelte volna az orosz hadsereg veszteségeit. De nemcsak katonai szempontból jelentkeztek volna problémák. A tartalékosok behívása családok tízezreit hozta volna súlyos helyzetbe. A családfenntartó férfiak kivonása a civil életből drámaian roppantotta volna meg sokak egzisztenciáját. Ezt a kockázatot a Kreml egyelőre nem akarja vállalni. A helyzet azonban ebben a tekintetben is változhat.

Szenes Zoltán: Kétségtelen tény, hogy elmaradtak a várt nagy bejelentések május 9-én, az orosz elnök nem rendelt el általános mozgósítást, nem határozott meg új politikai célokat. Ennek ellenére az ünnepi szónoklat mégis beszédes volt, a háború folytatását üzente. Putyin preventív háborúról beszélt, amely az ezeréves orosz eredményeket védelmezi, az Oroszország elleni agressziót akadályozza meg. A „hatalmas” Győzelem napjával, a „győztesek generációjának” hősies példájával, a Donyec-medencében harcoló „bajtársak” bátorságával lelkesítette az orosz lakosságot és a fegyveres erőket. A beszéd egyértelműen belpolitikai célokat szolgált, a háború folytatása mellett érvelt a győzelem eléréséért. Bejelentette, hogy elnöki rendeletben gondoskodik az elesettek és sérültek családjairól. Új politikai és katonai célokról nem tudott beszélni, mert ezeket már április 19-én, a „különleges katonai művelet” második szakaszának elindításakor bejelentette. A fő cél a két szakadár népköztársaság területének visszafoglalása, illetve az elfoglalt déli területek megtartása lett. A támadó hadművelet megújítása érdekében feladták Harkiv ostromát, számos intézkedést tettek a keleti irányból támadó erők megerősítésére (új parancsnok, friss erők bevetése, a tüzérségi és légi támogatás megerősítése, a logisztika reorganizálása), de a célokat csak részlegesen tudták elérni. A legnagyobb siker Mariupol elfoglalása volt, bár már Luhanszk megyét is gyakorlatilag elfoglalták. Az orosz haderő gyengeségét jól mutatja a katonai célok folyamatos korlátozódása. [Térkép] Amíg márciusban egy széles bekerítő hadműveletet terveztek a Harkiv- Dnyipro-Zaporozsija vonalon, ami meghiúsult, áprilisban még mindig egy nagyobb Mariupol és Izjum vonalon belül húzódó katlant, majd májusban már csak egy Donyeck és Izjum közötti szűkebb bekerítő műveletet, amiből mára, a századik napra, Szeverodonyeck és ezzel Luhanszk megye bevétele sikerült. Jelenleg súlyos harcok zajlanak Kelet- és Dél-Ukrajnában, de míg a Donyec-medencében az oroszok lassan teret nyernek, délen védekezésre kényszerülnek a folyamatos ukrán ellentámadások miatt. Úgy tűnik, hogy az orosz erők már csak egy hadműveleti irányban (Donyec-medence) tudnak támadó tevékenységet folytatni. Gyors előretörést azonban az ukrán erők szívós ellenállása miatt nem tudtak elérni, a tervezett kisebb és nagyobb bekerítésekből, katlanokból sem lett semmi. Kérdés, hogy az ukrán csapatok meddig bírják a jelentős orosz fölényt, a mindent elpusztító „tűzhengert” a keleti fronton, és milyen gyorsan tudják rendszerbe állítani a modern nyugati nehéz harci-technikát ennek ellensúlyozására. Az elkövetkező néhány hét kritikus lehet a háború folytatása szempontjából...

MAGYARORSZÁGON A GYEREKEKET IS RASSZIZMUSRA NEVELIK, AHOGY A NÁCIK TETTÉK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.06.05.


Milyen ország az, ahol gyerekekkel pfújoltatnak felnőtt fehér és színesbőrű játékosokat, mert azok kinyilvánítják a fajgyűlölettel szembeni véleményüket, és szolidárisak azokkal, akiket a bőrszínük miatt támadnak, hátrányosan megkülönböztetnek, kirekesztenek, gúnyolnak és megvetnek, futballpályákon banánt mutogatnak nekik, mint a majmoknak? Milyen emberek lesznek azok, akiket erre nevelnek? Milyen ország az, amely ezt mutatja magáról, s amelyben nem lesz emiatt közfelháborodás? Ha csupán a látott mintát követik ezek a gyerekek, az is egy nemzeti tragédia.


Nincs az életnek olyan területe, ahol ne Orbán illiberális fasiszta (és náci) mentalitása érvényesülne. Ez az ember 12 év alatt teljes mértékben saját képére és hasonlatosságára formálta a magyar emberek gondolkodását és mentalitását, ami nem a zsenialitásának, hanem az aljasságának köszönhető, másrészt arra utal, hogy csak felszínre hozta az emberek lelke mélyén nyugvó gonoszt. E tekintetben tökéletes képmása a hitleri náci mentalitásnak. Ha kitiltják rasszizmus miatt a szurkolóit a stadionból, akkor megtölti rasszista gyerekekkel.

Meghosszabbítja a rasszista szurkolást Lovasberényig. Ha felnőttek nem csinálhatják, majd csinálják a gyerekek. Akkor is minden úgy lesz, ahogy ő akarja. Eltorzult, beteg ember. A magyarok pedig büszkék erre, mint a pfújoló gyerekekre. Azt hiszik, hogy ezzel különbek, ettől magyarok, hogy szembe mennek az általános emberi normákkal. Ennek a mentalitásnak a végállomása volt Auschwitz, napjainkban pedig a bucsai mészárlás.

A sportnak az ellenfél tiszteletére, emberségre, sportszerűségre kellene nevelnie a gyerekeket, a pályán és a nézőtéren egyaránt. Vannak rossz példák mindkét helyen, de ezekről a gyerekeknek tudniuk kell, hogy nem követendő példák. Ez mindenhol így van az egész világon. Magyarország a kivétel, ahol a gyerekeket szervezetten és tudatosan tanítják rasszizmusra és fajgyűlöletre, az ország miniszterelnöke védi meg és támogatja a rasszista megnyilvánulásokat, veti el az antirasszista gesztusokat.

Nem lehet véletlen, hogy az angolokkal szemben lépett pályára újra a magyar válogatott, méghozzá “zárt kapus” mérkőzésen, mert az angol játékosokkal szemben a magyar “szurkolók” korábban is rasszista megnyilvánulásokat tettek, fajgyűlölő támadásokat intéztek. A büntetésnek általában visszatartó és nevelő célzata van, de Orbán Viktort nem lehet nevelni, az még az apja fejberúgásaival sem sikerült. Ha nem mehettek be fajgyűlölő felnőttek, akkor beküldenek 14 év alatti gyerekeket, akikkel ugyanúgy pfújoltatják a színesbőrű játékosok melletti antirasszista kiállást.

Az a kép, amit Orbán Magyarországa ezzel a magyar nemzetről mutat, hátborzongató. Az egykori öngyilkos miniszterelnök szavai, miszerint a “legpocsékabb nemzet” vagyunk a világon, enyhe és önfényező kifejezések a jelenlegi valósághoz képest. Amit Orbán mutat Magyarországról, arra a legenyhébb kifejezés, hogy “okádék nemzet” vagyunk, és mivel ennek a nemzetnek a tisztességes és becsületes tagjai képtelenek megvédeni saját magukat és kinyilvánítani az ellenérzésüket ezzel szemben, ez a mocsok ráragad minden rendes magyar emberre. Akik nem rasszista nácik, azokra is.

Mert nemcsak az minősít egy országot, egy nemzeti közösséget, ahogy egyes tagjai, főként az országot képviselő hivatalos kormányzata cselekszik, hanem az is, ahogyan a nemzeti közösség, az ország lakói reagálnak erre. Márpedig az a közhangulat, uralkodó közvélemény, amely nemcsak érzéketlen, nemcsak elutasító, hanem tüntetően ellenséges a fajgyűlölet elleni kiállással szemben, az kilóg a civilizált nemzetek sorából. Magyarország ma olyan a világban, amilyen a náci Németország volt a II. világháború előtti Európában. Csak a népirtó, tömeggyilkos orosz államhoz fogható...

A LELKÜNKBEN DURUZSOLÓ PROFITKÉNYSZER – SZALAI ERZSÉBET ÚJ KÖTETÉRŐL

MÉRCE
Szerző: BUDAI MÁTYÁS
2022.06.05.


Szalai Erzsébet: Lélek és profitráta. Budapest; Napvilág Kiadó, 2022.


Lélek és profitráta. E két fogalom egymás mellé helyezése talán megütközést kelthet a kritikai baloldal szűk kulturális közegén kívül a legtöbb emberben. Talán azt a szorongató benyomást kelti, mintha lelkünk folyamatai, mindennapi örömeink és bánataink, belső lehetőségeink és korlátaink, vagy kapcsolataink minősége nemcsak saját döntéseink, hanem valamiféle külső társadalmi-gazdasági erő függvényei is lennének.

Van-e valós szabadsága a magyar társadalom tagjainak saját sorsuk alakításában? Ha nem, akkor mik azok a függőségek, érdekek és mechanizmusok, amik megakadályozzák, hogy mint szolidáris közösség működhessünk? Hogyan hat a kizsákmányolás saját lelkünkre? Milyen társadalmat hoznak létre a pszichésen kizsigerelt és elidegenedett egyének? Mindezek ismeretében, milyen jövőképeink vannak, és mi egy gondolkodó baloldali értelmiségi felelőssége ebben a gyorsan változó, egyre szélsőségesebb világban? Szalai Erzsébet legújabb könyvében, mely négy nagyobb fejezetbe rendezve tizenhat tanulmányt, esszét és recenziót tartalmaz, lényegében e kérdésekre keresi a választ.

Mindez nem azt jelenti, hogy az általa felvetett témákról a szerző beszélne a társadalomtudományos közeg és a nyilvánosság előtt elsőként, hiszen gondolatait az elmúlt százötven év több nagy magyar és nemzetközi társadalomtudósa alapozta meg (pl.: Karl Marx, Max Weber, Bibó István, C. Wright Mills, Szelényi Iván és Konrád György, Byung-Chul Han stb.). E köteten keresztül mégis egy olyan egyedi narratíva bontakozik ki, melyben a szerző egyértelműen hozzáteszi a sajátját a nagy elődök hagyatékához. Ennek lényege, hogy a magyar társadalom – talán mindannyiunk számára is érzékelhető – válságjelenségeinek legfőbb indikátora a társadalom pszichés állapota, megértésének kulcsa pedig annak a hatásmechanizmusnak a feltárása, ahogyan a kapitalizmus alapvető törvényszerűségei az egyénre hatnak.

Lelkünk kizsákmányolása foszt meg igazán attól lehetőségtől, hogy életünket természetes ösztöneik szerint éljük, energiáinkat az önérvényesítés helyett a szolidaritásra fordíthassuk és végső soron attól is, hogy együttesen léphessünk fel akkor, amikor megfosztanak belső szabadságunktól.

Szalai Erzsébet számára tehát az alapvető kérdés, hogy mi téríti el az egyént és a (magyar) társadalmat újra és újra a szabadságának kibontakoztatásától, valamint miképpen lehetséges, hogy a kizsákmányolást pont az a társadalom legitimálja, amely egyúttal elszenvedője is annak...

HARMINCEZER KIS FASISZTA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.06.05.


...Összefoglalva a tegnapi történéseket: a rasszizmus miatt kitiltott szurkolók helyére beengedett gyerekek ugyanúgy viselkedtek mint a nagyok, a térdeplő angol játékosokat pfújolták és fütyülték. Így a nagyvilágban nem a holdról is látszó győzelmünk híre terjed el -mert azt a helyén kezelik, nem úgy, mintha a mimagyarok az egész nagy Brit Birodalmat taposták volna a sárba a tankjaikkal (emlékezzünk olasz kapitányunk józanságára). Hanem a klubban, ahol tényleg egyáltalán nincs helyünk már, az terjed el, hogy harmincezer kis magyar gyermek pfújolta és fütyölte az angolok kisebbségekért kiálló gesztusát. Szégyenünk nagy valószínűséggel túléli az övékét, mert a pfújolók és fütyülők bizonyára meg vannak győződve az igazukról, és arról, hogy helyesen cselekedtek.

És viszont gyerekek, és ezt kellene valahogyan összerakni. Eljöttek ők a meccsre egyfajta kultúrával és neveltetéssel, a szakkörön lövöldözéssel és hazafias oktatással a hónuk alatt, mindennapos testneveléssel meg a hittannal, az egész nagy keresztény országgal a hátuk megett. Hogy a stadionban vezényeltek nekik, miszerint pfújolni kell és fütyölni, vagy a neveltetésükből fakadóan ösztönösen cselekedtek így, az a nagyvilágban rólunk terjedő kép minőségén nem ront és nem javít. Tudomásul veszik, hogy ezek ilyenek, nem véletlenül választották meg negyedjére is kétharmaddal az Európában mindenütt megvetett Orbánt. Magyarok, mondják legyintve rólunk a klubban, ahonnan előbb-utóbb már biztosan kiraknak, ami viszont a pfújolókat, fütyülőket és drága szüleiket egyáltalán nem érdekli.

Ők így vannak otthon ebben az országban, így lakják be nekünk. Az Origo nevű tudományos szaklap is ráröpült az incidensre külön is felhívva a figyelmet az angol válogatott csapatkapitányának szivárványos karszalagjára, amit szintén provokációnak nevezett. Ilyen volt az is, amikor Németországban festették szivárványosra a stadiont, és az egész közönség is annyira szivárványos volt, hogy a kedves vezető el sem ment oda, mint emlékezhetünk. Hogy miért cukkolnak minket mindenütt, annak magyarázatán sokat nem kell tűnődni, azzal óbégatja tele a sajtót a Fidesz. Ellenben az már érdekesebb, hogy ezen a meccsen, ahol harmincezer kis fasiszta keltette hírünket a világban, a kedves vezető természetesen ott volt, és természetesen jól is érezte magát. Élvezhette tizenkét éves hatalmának gyümölcsét a pfújoló ifjakban. A rend helyreállott.

"EBBEN AZ ORSZÁGBAN NAGYON SOK ORBÁN VIKTOR VAN" ⎜ KÓCZIÁN PÉTER INTERJÚ

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.06.03.



A rendszerváltás előtt a KISZ-ben kezdte pályafutását, majd a magyar sajtó számos nagy intézményét megjárta, a Magyar Rádiótól a Magyar Narancson át a Hír TV-ig, ahonnan 2004-ben azután távozott, hogy Gajdics Ottó cenzúra alá vetette Orbán Viktorral készített interjúja egy részletét. A beszélgetésben a kortárs politikai újságírásban szerzett tapasztalatai mellett a magyar közélet rendszerszintű problémáiról osztotta meg véleményét a jobb - és baloldali elitekből egyaránt kiábrándult Kóczián.

AKIÉRT AZ ÁVH HARANGOZTATOTT – SZABÓ BÉLA BALLADÁJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2022.06.04.


Hetven évvel ezelőtt, 1952 pünkösd vasárnap gyilkosság történt a nyugati határ mellett. Az egyik legnagyobb keresztény ünnepen, búcsú napján, a várbalogi templom mellett egy határőr agyonlőtte a falu egyik lakóját. A határőrség megállapította, hogy mindez jogszerűen történt, mert a férfi disszidálni akart. Aznap 70–80 falusi tüntetett a laktanya előtt, és a parasztok másnap sem vették fel a munkát, a tanácsháza előtt követeltek igazságot az áldozatnak, akinek testét a katonák az istállóba dobták és mésszel öntötték le. A szigorúan titkossá minősített dossziékban őrzött gyilkosság történetét Élő Anita évek munkájával tárta fel készülő kötetéhez. Most, a gyilkosság hetvenedik évfordulóján közöljük a vonatkozó fejezetet...

ÜZENETEK EGYKORI ISKOLÁINKBA, A MA PEDAGÓGUSAINAK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.06.05.


Túl vagyunk már a nagy csinnadrattával megtartott állami pedagógusnapon, ahol „eredményes és sikeres oktatásügyről” beszéltek az állam képviselői. Az is biztos, hogy minden „Tisztelt Pedagógus és Kedves Kolléga” megkapta már Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár „Pintér Sándor miniszter kérésére” írt levelét, amelyben pedagógusnap alkalmából megköszönte egész éves munkáját, és azt, hogy ezt a hivatást választotta. Sőt, még egy ígéretet is kapott, hogy „bármilyen nehézségek elé is állít minket a világban tapasztalható gazdasági, társadalmi kihívások sora, mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy hivatása megbecsültsége tovább növekedjen.” Akár könnyekig meghatódhatnánk, ha a szép szavak ellenére is, ma Magyarországon nem lenne kézzelfoghatóan érzékelhető a kormánynak a társadalomra oktrojált, és Parragh parlagi szavaival láthatóvá is tett pedagógusellenessége. Szerencsére, ebben az országban vannak még olyanok, akik tudják, miért, és mennyire fontos az oktatás, miért érdemelnek megbecsülést a pedagógusok, miért nagybetűs ünnep a Pedagógusnap. A Hírklikk az ő pedagógusnapi jókívánságaikat, gondolataikat gyűjtötte csokorba. Ezt nyújtjuk át Pedagógusnapra...

A TANÁROK MINDIG IS MEGALÁZÓAN KEVESET KERESTEK, DE A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT LEGALÁBB VONZÓ VOLT A PEDAGÓGUSPÁLYA

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2022.06.05.


Az elmúlt tíz évben a megalázó bérekhez drasztikusan megnövelt munkaterhelés és egyre csökkenő szakmai autonómia társult. Egy oktatáskutató szerint a Fidesz-kormány szabadságuktól megfosztott szellemi szakmunkások szintjére süllyesztette a pedagógusokat.


Május végén bejárta a sajtót a Belső-Pesti Tankerület levele, amit a hozzá tartozó iskoláknak küldtek ki a pedagógusnap megünneplésről, és amit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) „Ereszd el a hajam! Lesz ám bulika!” címmel posztolt tovább a Facebookon. Rengeteg vicces és legalább annyi keserű komment érkezett a hírre, hogy a június 5-i pedagógusnap alkalmából a tankerület iskolái fejenként 1000 forintból vendégelhetik meg a tanárokat, de a végén mindenképpen mutassák be a számlákat, hogy mire ment el a pénz.

A PDSZ a tavalyi pedagógusnapra a Ne dolgozz ingyen nevű kampányoldalán online felmérést készített a tanárok körében arról, hogy vajon kapnak-e bármit a tiszteletükre rendezett napon. Ahogy a honlapjukon írták: „Pedagógusnap környékén annyi meghökkentő, groteszk módon megalázó történetet hallottunk ajándékozásról és jutalmakról, hogy úgy döntöttünk, gyorsfelmérésben nézünk rá, kapnak-e manapság a pedagógusok jutalmat. Nem volt hiábavaló az érdeklődésünk. »Semmit sem kaptunk, Orbán Viktor levelét leszámítva. Azt az Oktatási Hivatal küldte emailben«. Ez volt a legtipikusabb válasz arra a kérdésre, amelyet néhány napja tettünk fel: hogy zajlott a te intézményedben az ajándékozás? Kaptatok-e jutalmat?”

Bár azt a PDSZ sem gondolja, hogy az oktatók bérrendezése a pedagógusnapi jutalmon múlna, az eset jól szimbolizálja a pedagógusok mai megbecsültségét. De vajon mindig így viszonyult az állam azokhoz, akik hivatásuknál fogva egyengetik a gyerekek jövőjét? Hogyan alakult a pedagógusok bérezése a rendszerváltás óta? Mikor volt a legjobb, és mikor volt a legrosszabb pedagógusnak lenni...

MINDEN ÖTÖDIK MAGYAR GYEREK SZEGÉNYSÉGBE SZÜLETIK, SZÁZEZREK NEM JUTNAK ORVOSI ELLÁTÁSHOZ – ITT A LESÚJTÓ GYERMEKJOGI JELENTÉS

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2022.06.05.


Hazánkban minden ötödik gyerek szegénységben él, és százezret is meghaladja azoknak a száma, akik lakóhelyükön nem jutnak háziorvosi ellátáshoz. A születéskori helyzet meghatározza a gyerekek egész életét. A Hintalovon Alapítvány a napokban publikálta a tavalyi évre vonatkozó Gyermekjogi Jelentést, lesújtó adatokkal. A családbarát kormány túl keveset tesz a gyerekekért, miközben naponta történnek tragédiák, melyek többsége egy jól működő gyermekvédelmi rendszerrel megelőzhető lenne.


Döbbenetesen nagy a munkaerőhiány a gyermekvédelmi szektorban. Pedig fontos lenne, hogy több legyen azokból a felnőttekből, akik odafigyelnek a kiskorúakra, és segítenek nekik, ha elakadnak vagy problémájuk van – fogalmazott a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány alapítója. Gyurkó Szilvia hozzátette: a kiskorúak helyzete nagyon eltérő attól függően, hogy hova születnek, és a családjuknak milyen anyagi és érdekérvényesítési képességeik, kapcsolataik vannak. Alapvetően változtatni kellene azon, hogy a születéskori helyzet legyen a gyermek életminőségének legmeghatározóbb feltétele.

Nincs, aki gyógyítsa a gyerekeket

A szervezet a napokban tette közzé Gyermekjogi Jelentését, amely arról ad átfogó képet, milyen kihívások mellett működött tavaly a gyermekvédelem, az oktatási rendszer és a gyermekegészségügy. A készítők úgy fogalmaztak: „2021 a parázs ideológiai viták, a reménykeltő előrelépések és az állandósult strukturális problémák éve volt.” Rámutattak, hogy meghaladja a százezret azoknak a gyermekeknek a száma, akik helyben nem jutnak hozzá semmilyen háziorvosi ellátáshoz, miután 2016 óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma, és van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.A szegénység a gyerekek 21,7 százalékát érinti, családok százezrei élnek lakásszegénységben. Noha a családtámogatások rendszere összefonódik a lakástámogatással – gondoljunk a csokra –, az semmilyen szociális elemet nem tartalmaz, ami igaz a lakásfelújítási támogatásra is. A lakásukat elvesztő családokat nem védi senki és semmi, ilyen esetben a gyermeket el is szakíthatják a szülőktől. A koronavírus-járvány alatt a pedagógusok nagyobb része, 62 százaléka nem kapott megfelelő szakmai segítséget az online oktatáshoz, a hátrányos helyzetű gyermekek lemaradásait pedig a digitális oktatás bevezetése tette a legnyilvánvalóbbá. A legszegényebb családokban élő gyerekeknek nemcsak a tárgyi eszközök nem álltak a rendelkezésükre, de az internet-hozzáférés sem volt megoldott számukra...