2019. december 2., hétfő

SZABAD SZEMMEL: NÉMETORSZÁGBAN IS GONDOK VANNAK, DE MAGYARORSZÁGON VILLÁMGYORSAN SÖPRIK FÉLRE A JOGÁLLAMI ELVEKET - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.12.02.


Washington Post 

A vezércikk súlyos gondnak nevezi, hogy az amerikai elnök ellen folyó alkotmányos vádemelési emelési eljárásban diplomáciai vákuum keletkezett Ukrajna kapcsán, noha annak kormánya kemény küzdelmet folytat a járványos korrupció visszaszorítására, valamint az Oroszországgal vívott háború befejezésére. Az elemzés ott látja a fő bajt, hogy az Egyesült Államok elvben támogatja Kijevet a demokrácia megvédelmezésében, továbbá Washington stratégiai érdeke az orosz terjeszkedés feltartóztatása, csak éppen nincs, aki irányítsa a kétoldalú kapcsolatok alakítását. Az utóbbi két évben ugyanis a Donald Trump keltette káosz nyomán minden felelős illetékes lemondott, vagy kiérdemelte az amerikai elnök rosszallását, miután vallomást tett a törvényhozási vizsgálat során. Márpedig Volodimir Zelenszkij döntő lépésre készül: egyrészt megállapodást akar tető alá hozni a Valutaalappal, és ehhez szakítania kellene egy oligarchával, aki támogatta a kampányát. Azon kívül az ukrán elnök igyekszik visszaszerezni az államnak az ország legnagyobb bankját. Továbbá egy hét múlva találkozik Vlagyimir Putyinnal, valamint Angela Merkellel és Emmanuel Macronnal a békemegállapodás ügyében. Ebben a helyzetben a politikusnak még mindig nincs meghívása a Fehér Házba, azon kívül Trump azt a hamis vádat ismételgeti, hogy Kijev 3 éve beleavatkozott az amerikai választásokba. A gond ott van, hogy a francia és német vezető várhatóan engedményt sürget Zelenszkijtől, mert akkor javulhatna Európa viszonya Moszkvával. Az orosz államfő viszont a kelet-ukrajnai területhódítás elfogadását igyekszik kicsikarni. Ebben a helyzetben az USA-nak részt kellene vennie a békefolyamatban, mégpedig Mike Pompeo külügyminiszter személyes szerepvállalásával. Különben csak még nagyobb lesz a kár, amit Trump okozott Ukrajna függetlenségének.

FT 

Az új Bizottság ugyan nagy dolgokra készül a klímaváltozás, a kutatás és az európai védelem ügyében, hogy erősödjön az EU helye a világban, csak éppen a kemény költségvetési vita alighanem megnyirbálja ezeket a terveket. A soros finn elnökség ma teszi közzé a következő hét évre vonatkozó pénzügyi kereteket, de a felosztás kapcsán akkorák az ellentétek, hogy az idén nem is várható semmiféle megállapodás. A takarékos államok a németekkel az élen azt akarják, hogy a tagországok a GDP 1 %-át adják be a közösbe, mégpedig arra hivatkozva, hogy ez az öt kormány állja már most is a közösség nettó kifizetéseinek felét, és ez az összeg 2027-re elérheti akár a háromnegyed is. A Bizottság 1,11 %-ot, az EPÖ 1,3 %-ot javasol. A másik oldalon a franciák, spanyolok, lengyelek és litvánok ellenzik, hogy egyes nagy tagok továbbra is visszatérítést kapjanak. Darvas Zsolt a brüsszeli Bruegel Intézettől azt mondja, szűklátókörű megközelítés a nettó pénzmozgásokra összpontosítani, de a vita akár egy évig is elhúzódhat. A Bizottság viszont azon van kiakadva, hogy egyes javaslatok értelmében az agrár-, illetve felzárkózási támogatásokat kellene erősen visszafogni. Utóbbi hallatán Kelet-Európa árulást kiált. Egy román EP-képviselő szerint a Nyugat azzal áltatja a világot, hogy milyen nagyvonalúan segíti Keletet, benne az olyan hálátlan politikusokkal, mint Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski, ám arról hallgat, hogy a segítség összege messze elhalványul a nyugati cégek keleti profitja mellett. A kontinens két fele közötti ellentétek jól nyomon követhetőek a klímacélok kapcsán. A Bizottság karbon semlegességet követel a tagoktól 2050-re, de a lengyelek, csehek és magyarok attól félnek, hogy ez túl nagy anyagi veszteségeket okoz gazdaságuknak. Brüsszel épp ezért pótlólagos alapot tervez, csak éppen Közép-Európa kevesli annak összegét. Azon kívül elutasítja, hogy a mezőgazdasági és a kohéziós alapokból csoportosítsanak át pénzeket, mondván, hogy azok mindkét területen az éghajlatváltozás megelőzését is szolgálják.

A hamburgi Tartományi Főbíróság elnöke úgy látja, hogy Németországban is gondok vannak a jogállammal, ám az még semmi ahhoz képest, ami az USA-ban, Lengyelországban és Magyarországon történik, hiszen ott villámgyorsan félresöprik a jogállami elveket. A populisták mindig arra hivatkoznak, hogy a nép gyakorolja a hatalmat, választja meg a parlamentet. A törvényhozás által kijelölt miniszterelnöknek pedig a nép akaratát kell a gyakorlatba átültetnie. Ám aki e kettő, vagyis a kormányfő és a parlament ellen fordul, az a népfelség elvével kerül szembe. Ily módon jogos ellene fellépni. Ezzel legitimálják azután az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolását, a szólás- és sajtószabadság korlátozását. Ezt azonban a németek nem akarhatják, ellenkezik az Alkotmányukkal, teszi hozzá a 66 éves Friedrich-Joachim Mehmel, aki a jövő hónap végén, csaknem 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonul. Kiemeli ugyanakkor, hogy a németek is mind kevesebb bizalommal viszonyulnak a jogállamhoz, bár az még mindig jól működik, egy-két esetet leszámítva. Ám aki azt állítja, hogy itt rendszerszintű csődről van szó, az azok malmára hajtja a vizet, akik, a populista politikusokat is ideértve, a saját céljaikat követve meg akarják rendíteni az egész szerkezetet. A bíróságok gyakran élnek át politikai támadásokat, pedig nekik a jogot és a törvényeket kell érvényesíteniük. Ugyanakkor a korszerű technika, a közösségi média az álhírek terjesztőinek kezére játszik, a főbíró ezt digitális populizmusnak nevezi. Hangsúlyozza, hogy a politikának nagyon oda kell rá figyelnie. Azaz komolyan kell vennie az aggályokat és az érzelmeket, ugyanakkor nem engedheti meg a tabuk lebontását. A határokat egyértelműen meg kell vonni. A szólásszabadság nevében sem lehet sértegetni, rágalmazni, vagy bizonyos nacionalista retorikát alkalmazni. A bíróságoknak pedig jobban meg kell magyarázniuk a nagyközönség számára, hogy bizonyos esetekben milyen ítéleteket milyen indokkal hoztak meg, nehogy véleményük ellentétbe kerüljön az emberek jogérzetével. Vállalni kell a vitát is. De az igazságszolgáltatás nem mutogathat ujjal a politikára és a népre, mert akkor elvesztené függetlenségét...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése