2019. december 2., hétfő

ÚJABB ÉVEKRE MEGY SZÉLMALOMHARCBA AZ ELLENZÉK A KÖZMÉDIÁÉRT

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2019.12.02.


Néhány hete „kicsiben”, a közmédia felett elvileg a társadalmi kontrollt gyakorló Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma kapcsán is kialakult a NER alatti ellenzéki politizálás nagy részére árnyékot vető vita: helyes döntés-e beülni egy lényegében tét nélküli köztestületbe. A kérdésről megszólaltattuk a parlament által frissen megválasztott kurátorokat, valamint azt is bemutatjuk, hány felől köti meg a 2010-es médiatörvény a testület kezét. 

A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumáról – amelyről gyaníthatóan kedves olvasóink sem tudnak túl sok mindent – a három legfontosabb információ nagyjából az alábbiakban foglalható össze:
- A testület a Duna Médiaszolgáltató, vagyis a közmédia műsorai megrendelőjének és a törvény szerinti műsorszolgáltatónak a működését ellenőrzi, nem pedig az anyagi erőforrások felett rendelkező, érdemi műsorgyártó tevékenységet folytató MTVA-ét.
Ha a Duna Médiaszolgáltatónál folyó munkával kapcsolatban el is jutna valamilyen fajta kifogás megfogalmazásáig, artikulálásáig (például kezdeményezi a műsorszolgáltató vezérigazgatójának visszahívását), a kuratórium akkor is legfeljebb a Médiatanácshoz fordulhat a problémájával. Ebbe a testületbe a Fidesz idén, a 2010-es mandátumok lejártakor sem engedett be ellenzéki tagokat, pontosabban elszabotálta a Médiatanács mandátumának megújítását azzal, hogy nem jelölt új tagokat a legfőbb médiaszabályozó testületbe.

- Maga a Közszolgálati Kuratórium is kormánypárti többségű, miután az összeállításakor három tagot a kormánypártok delegálhatnak, három tagot az ellenzéki pártok, két tagot pedig a (csak kormánypárti megbízottakból álló) Médiatanács elnöke nevezhet ki.

- Ezek tehát a kiindulópontjai az adóforintokból fenntartott média hivatalos társadalmi ellenőrzésének. Hab a tortán, hogy a 2010-es médiatörvény a közmédia műsorainak tartalmi kontrollját törvényileg meghatározott egyházi és civil szervezetek delegáltjaiból álló, ún. Közszolgálati Testület hatáskörébe utalja, amely azonban szintén a fideszes többségű testület alá van rendelve, már ami a konkrét eljárásrendet illeti. Például „mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Kuratóriumnak”.
Ezen a ponton pedig újra a kuratórium falába ütközünk, mondhatni, saját farkába harapott a kígyó: ezeken a mechanizmusokon keresztül látszik a legjobban, hogy mennyi esély van a kormánypárti akarat bármifajta ellensúlyozására közmédia felügyelőszerveiben.

Ezek után nem csoda, ha az új, ugyancsak kilenc évre szóló mandátumukat november elején felvevő ellenzéki delegáltak és jövőbeni kurátori működésük kapcsán, ha fel nem is lángolt, de „pislákolt” néhány napig a vita arról, hogy a fentiek fényében nincs-e racionálisabb cselekvés, mint a kuratórium ülésein részt venni a következő években is...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése