2020. december 19., szombat

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/51-52. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.12.17.


P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Jóhírterjesztés

Hajnali órán a lakásából vitték el a rendőrök a legismertebb magyar vírustagadót, de nem azért, mert bömböltette a tévét, vagy ölte a családját, vagy pláne, mert csalt, lopott, sikkasztott volna, hanem mert vírust tagadott, vagyis a nagyérdemű publikumot különféle zagyvaságokkal traktálta. Magyarországon eszerint hülyeségeket beszélni hatóságilag tilos, ergo azok a honfitársaink, akik a nagy nyilvánosság előtt rezsimkompatibilis módon szoktak megnyilatkozni, számíthatnak rá, hogy a zsandár egyszer őket is elviszi. A Btk. ide vágó paragrafusát nem találjuk, annyi azonban nyilvánvaló, hogy amennyiben a magyar törvények szerint esztelenül szólni bűncselekmény, akkor a nemzetünk legjobbjaira kiszabható büntetési tételeket csakis évszázadokban, évezredekben, sőt eonokban lehetne mérni, ha egyáltalán lehetne, és ha rájuk is ugyanazok a törvények vonatkoznának, mint mindenki másra. Elkeseredésre azonban semmi ok, először is nem ugyanazok vonatkoznak, másodszor pedig tudományos felismerésekre támaszkodva joggal remélhetjük, hogy illiberális államunkra mind szebb jövő köszönt...

Nyerges András: Színrebontás
Csattan-e a válasz?

Fleck Zoltán: A jogállam hétköznapi esztétikája

Sz. Bíró Zoltán: A szélmalomharc vége?

Moszkva új FÁK-politikája

Várhegyi Éva: Kis magyar válságkezelés

Az idei év sok szempontból drámai volt, és ez alól a magyar gazdaság sem kivétel. Bár annak hanyatlása, az életszínvonal romlása és a társadalom további polarizálódása a járványból fakadó világjelenség, mértékük a válságkezelés módjától is függ. Az Orbán-kormány mulasztásai részben az ideológiájából, részben a hatalmi és a személyes üzleti érdekeit előtérbe helyező politikájából származnak. A parciális érdekek vezérelte, a leginkább rászorulókat cserben hagyó magyar válságkezelés túl azon, hogy tovább élezi a szociális feszültségeket, a gazdaság egésze szempontjából sem hatékony...

Mártonffy Marcell: Szegények várakozása
Megjegyzések Lukács karácsonyi történetéhez

Vásárhelyi Mária: A gyűlölet megeszi a lelkeket

Gadó Gábor: A kormány szeret

Petschnig Mária Zita: A gazdaság szekere a holtak csontjain át


Széky János: Lake Marie
Műelemzés

Molnár Erzsébet: Déryné

Lipovecz Iván: Vaku

Kovács Zoltán: Kik ezek a férfiak?

Az év közéleti fotója

Bokros Lajos: A gyertyafény utolsó fellobbanása
Kronstadt, 1921

Jövő év február utolsó napján lesz pontosan századik évfordulója annak, hogy a kronstadti erőd mellett jégbe fagyva horgonyzó Petropavlovszk hadihajó fedélzetén összegyűlt tengerészkatonák 14 pontban megfogalmazták követeléseiket a bolsevik egyeduralom ellen. Ebben a politikai dokumentumban kiemelt helyen szerepelt a szólás- és sajtószabadság helyreállítása, gyülekezési jog a szakszervezetekben és a paraszti egyesületekben, szabad választások a szovjetekben, az akkor még neves népképviseleti tanácsokban. A parasztkatonák végtelen jóhiszeműségükben akkor még hitték, hogy békés nyomásgyakorlással a forradalom visszatérhet eredeti szeplőtelen ideáljaihoz. Nem így történt. Lenin kormánya nem volt hajlandó tárgyalni, mert nem kívánt lemondani kizárólagos uralmáról. A bolsevik diktatúra kizárólag az erőszak nyelvén beszélt és értett. A kronstadti felkelést nagy vérontás árán fegyveres erővel két hét múlva leverték...

Majtényi László: Száz év roncsderbi – száz év szabadság
Szerény kényurak és nagyravágyó demokraták

Halmai Gábor: Trump és Orbán
– avagy kit hibáztassunk autokratánk sikeréért

Hegyi Iván: Örökzöld ászok

Losoncz Miklós: Kétesélyes végjáték: kemény vagy még keményebb Brexit


Az EU-ból való brit kilépésig hátralévő idő rövidsége ellenére jelentős a távolság a két fél vitatott kérdésekkel kapcsolatos álláspontja között. Az uniós intézmények elvi alapokon nyugvó tárgyalási stratégiája egyértelmű, a brit kormányé továbbra is homályos és kiszámíthatatlan. Várhatóan folytatódik az év végéig a nyomásgyakorlással kombinált kölcsönös fárasztás. A kimenetel egyaránt lehet szerződéssel történő és rendezetlen kiválás. A szerződéses Brexit politikai döntés és elhatározás kérdése, elsősorban brit részről...

Kőszeg Ferenc: Feljegyzések – járvány idején

Hanák András: Tünedező idők nyomában

Szenczi Tóth Károly: Orvosi történetek


Sándor Iván: Az Ördög-háromszög fölött
A várható ismeretlen: 2021

Balla Eszter: Városkép COVID idején

Cseresnyési László: Japán karácsony

P Á R A T L A N

Nógi: MIRŐL ÁLMODIK?

pá- ti-: TUTI TIPP

-átkai: (J)AJÁNDÉK!

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

jos: TALLEYRAND

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.