2022. február 16., szerda

HAZUDHAT-E AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTER, MEGKÉRDŐJELEZVE EGY BÍRÓSÁG DÖNTÉSÉT?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.02.16.


Milyen példát mutat az állampolgároknak az igazságügyi miniszter, aki politikai döntésnek nevezi az Európai Bíróság ítéletét, és amikor ezt mondja, még akkor is hazudik? Mi azt gondoltuk eddig, hogy a bíróságok ítéletét akkor is tiszteletben kell tartani, ha nem javunkra döntenek vagy az ítélettel nem értünk egyet. Az átkos liberális világban még volt olyan idő, mikor ezt nemcsak nem illett megtenni, hanem önmagát írta ki a közéletből, aki egy bíróság ítéletét nyilvánosan bírálta vagy megkérdőjelezte. Ez maga is a jogállamiság sérelmét jelentette, amiről egyébként az ítélet szólt.

A letűnt átkos liberális demokráciákban az igazságügyi miniszterek általában jogi szaktekintélyek voltak, akik nem vettek részt egy kormány politikai kommunikációjában, mert komolyan vették azt, hogy Justitia szeme be van kötve, ítéletét nem a peres felek iránti elfogultság vagy ellenszenv alapján hozza. Ez a legkevésébé sem mondható el Varga Juditról, aki tökéletesen alkalmatlan és méltatlan az igazságügyi miniszteri posztra, mind szakmailag, mind emberileg, mind morálisan. A NER követelményeinek viszont kiválóan megfelel, mert a NER-nek ilyen emberre van szüksége.

Varga Juditról meg is lehetne formázni a NER igazságszolgáltatásának szobrát, ahogy Justitiaként áll, a szeme nincs bekötve, az erre a célra szolgáló kendőt félrehúzták, és kezében a mérleg egyik serpenyője súlyosan elbillent lefelé. Méghozzá olyan súlyosan, hogy nincs semmi, amivel a másik oldal kiegyenlíthető lenne. A legtragikusabb ebben, hogy az igazságügyi tárca az egyetlen, melynek a nevében is szerepel az igazság és az igazságosság kifejezése, amelynek fényében rendkívül durva szerepzavar, amikor az igazságügy feje látványosan, nyilvánvalóan és gátlástalanul hazudik.

Varga Judit rövid portréját azzal egészíthetjük ki, hogy ezt nem csupán elvétve, esetenként vagy tévedésből teszi, hanem kedettől fogva, szisztematikusan, kivétel nélkül, minden esetben. Nem túl nagy mentség, hogy kizárólag ez a tulajdonsága tette őt alkalmassá erre a posztra, és azonnal elveszítené az állását, ha nem tenné ezt. Az viszont egy másik kérdés, hogy ki vállal el ilyen pozíciót. Ez mindent elmond a személyiségéről. Úgy elvállalni egy igazságügyi miniszteri posztot, hogy valaki tudja, hogy az lesz a munkája, hogy hazudjon, ahhoz kell vastag bőr az arcon.

Varga Judit megkérdőjelezte az Európai Bíróság döntését, miszerint az Európai Unió visszatarthatja a támogatásait egy tagországtól, ha az uniós pénzeket nem jogállami keretek között használják fel. Arra még utalunk, hogy ez miért nevetséges, de a jelenségben a legfeltűnőbb az, hogy Varga a világ legtermészetesebb módján beszél arról, hogy bíróságokon születhetnek politikai döntések, ez pedig óhatatlanul arra irányítja a figyelmet, hogy az általuk fentről lefelé elfoglalt bíróságokon egyre inkább politikai színezetű döntések születnek, ha a szereplőknek politikai kötődéseik vannak.

Varga a magyar viszonyokat vetíti az Európai Bíróságra, egy olyan bírói testületet rágalmazva, amely valóban jogtudósokból, pártatlan igazságügyi szakemberekből áll, akiknek a döntéseit európai és világszinten a legnagyobb figyelem kíséri, s akiknek a döntései enyhén szólva jobban átláthatók, mint a NER által megszállt Kúria és a Fővárosi Ítélőtábla tevékenysége. Varga azt hazudta, hogy az Európai Bíróság a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban azért ítélt Magyarországgal szemben, mert egy egészen más dologgal, a homofób törvénnyel és gyűlöletkeltéssel nem ért egyet...

ITT OLVASHATÓ

Az Európai Bíróság vélhetően azzal sem ért egyet, hogy a pedofíliát egy szexuális irányultsággal, a homoszexualitással azonosítsák, aminek ellentmond az orvostudomány, a statisztika és a valóság tényei, s ennek alapján gyűlöletet keltsenek, kirekesszenek, kollektíven elítéljenek egy társadalmi kisebbséget. De a bíróság ezúttal nem ezzel foglalkozott, a döntésében ez semmiféle szerepet nem játszott. Az érvek és ellenérvek között ezek nem szerepeltek. Az Európai Bíróság nyilvános ítéletében a per tárgyát érintő kérdésben határozott, amiről bárki meggyőződhet.

Maga az ítélet nem is lehetett más, hiszen a bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy az Európai Uniónak van-e joga meghatározni azt, hogy az általa adott támogatások felhasználása során jogállami módon járnak-e el. Ezt az uniós szerződések és az uniós jog tükrében kellett vizsgálnia, s mivel az egész Európai Unió a jogállamiság követelményeire épül, a jogállamiságot megszegő országokkal szemben megvonhatja a támogatásokat. Érdekes módon ez cseppet sem izgat a magyar és a lengyel kormányon kívül senki mást, mert ez a követelmény számukra természetes.

Varga Judit a megszólalásával igazságügyi miniszterként rombolja a jogállamiságba, a jogállami intézményekbe, az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, ami elfogadhatatlan. Az igazságügyet lejáratja, megítélését kocsmai szintre süllyeszti, ami után a zsák pénzzel rajtakapott bankrabló arra hivatkozva utasítja el a bíróság ítéletét, hogy a bíró az Újpestnek szurkol, ő pedig a Fradinak (csak azért is “Fradika”), ezért ez az ítélet nem arról szól, amit ő elkövetett, hanem arról, hogy az Újpest megszállta a bíróságokat és a bíróságokat használja fel a Fradi-drukkerek ellen.

Maga az ítélet a két keresztényfasiszta uniós állam, Magyarország és Lengyelország keresetét utasította el, és megállapította, hogy az ún. “feltételességi mechanizmusról szóló” rendelet jogszerű. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy visszatarthatják az uniós támogatásokat egy kormánytól, ha az nem tudja garantálni, hogy a pénzt arra fordítják és azok kapják, akiknek az EU szánta. Mindez a korrupció mellett a jogállamisággal is összefügg, mert államilag szervezett korrupció csak ott lehet, ahol a jogállami normákat nem tartják be...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.