2023. december 6., szerda

BUKSÓ PODCAST- OLVASÁSRÓL, KÖNYVEKRŐL: BŐSZE ÁDÁM: VOLT EBBEN EGY APRÓ FORRADALMI LELKÜLET, HOGY KICSIT FIGYELJÜNK RÁJUK IS

BUKSÓ / PODCAST
Műsorvezető: NYÁRY KRISZTIÁN
2023.12.05.


Klasszikus zenei műsorvezető és zenetörténész. Bősze Ádámra sokáig így hivatkoztak, ám mióta megjelent első könyve a Nagy zenészek, nagy szerelmek egyre gyakrabban emlegetik a „komolyzene Nyáry Krisztiánjaként” is. Ezt meglovagolva ezúttal épp Nyáry kérdezi majd, egyebek mellett arról mi közünk lehet a zeneszerzők magánéletéhez, miért voltak alulreprezentáltak már a történelmi múltban is a női komponisták és, hogy miért tekint zenetörténeti bulvárként első könyvére. Bősze Ádám tizenöt éven át vezetett műsorokat a Bartók Rádión, rendszeresen járja az országot és tart zenetörténeti előadásokat,most pedig már ír is a témában. Feleséggyilkosságról, pikáns levelezésekről, meleg szerelemről vagyis a zene nyelvén szól az életről. Az epizód elején a könyvpiac ünnepi időszakáról lesz szó, végül tíz könyvet ajánlunk –rímelve a fentiekre – a klasszikus zene világáról.

Top Ten – Tíz új könyv a klasszikus zene világáról

1. A klasszikus zene nagykönyve. (The Classical Music Book.) HVG Könyvek. 2023

2. Bősze Ádám: Nagy zenészek, nagy szerelmek. Libri, 2023

3. Christopher Hogwood: Händel. Rózsavölgyi és Társa, 2021

4. Steven Isserlis: Miért csapott Beethoven a lecsóba? Rózsavölgyi és Társa, 2023

5. László Ferenc: Operettország. Jaffa, 2023


8. Szomory György: Kis magyar zenetörténet. Holnap Kiadó, 2023

9. Vásáry Tamás: Etűdök. Mondások, szállóigék. Nap Kiadó, 2023

10. Winkler Gábor: Opera – Vígoperák. Holnap Kiadó, 2023

AZ ORVOSOK IS UGYANÚGY SZENVEDNEK A ROSSZUL MŰKÖDŐ RENDSZERTŐL, MINT A BETEGEK

TELEX
Szerző: VINCZE BARBARA
2023.12.06.


Háromrészes cikksorozatban nézünk utána annak, miért annyira embertelen az orvos–beteg–hozzátartozó közti bánásmód. Első cikkünkben hétköznapi emberek mesélték el tipikus vagy abszurd történeteiket.

Második cikkünkben szakemberekkel jártuk körül az okokat, amelyek az évtizedek óta egyre csak romló, mára már tarthatatlan állapothoz vezettek.

Harmadik cikkünkben átadjuk a szót az orvosoknak és ápolóknak, hogy megtudjuk, ők hogy élik meg a helyzetet, és miben látják a kiutat.

Előző két cikkünk után rengeteg levelet kaptunk egészségügyi dolgozóktól. Majdnem 50 oldal gyűlt össze, melyben kórházi szakemberek, háziorvosok, mentősök, ápolók, nővérek, pszichológusok írták le a gondolataikat, volt, aki közel fél évszázados tapasztalattal. Minden nekünk nyilatkozó egészségügyi dolgozó teljes anonimitást kért, mivel az aránytalanul szigorú – a leggyakoribb olvasat szerint a visszásságok elfedésre szolgáló – szabályozás alapján minden nyilatkozat engedélyköteles. Bár a kórházakból a sajtó gyakorlatilag ki van tiltva, a nekünk mesélő orvosoknak köszönhetően mélyen beláthattunk a kórházi falak közé. Nemcsak elképesztő történeteket hallottunk, de sok mindent megértettünk abból, miért beszél úgy egymással orvos és beteg, ami senkinek sem jó.

A levelekből egyértelműen kiderült, hogy bőven van mondanivalójuk a témában az orvososoknak és az egészségügyi dolgozóknak. Az írásokból megkapó, szívszorító, néha abszurd történetek rajzolódtak ki, és az is egyértelművé vált, hogy az orvosoknak sem jó a kiüresedett, szófukar vagy elmérgesedett orvos-beteg viszony. Néhány téma ismétlődően előbukkant a levelekben, ezeket sűrítettük cikkünkbe.

„A magyar egészségügyet orvosként, de sokszor tudatosan felülről szemlélve azt látom, hogy a betegek és az orvosok sokszor elvesztik egymást” – írta nekünk egy kórházi szakorvos, aki kiégéskutatóként is vizsgálja az egészségügyet.

- „Az orvosok elfáradtak abban, hogy a betegek türelmetlenek, nem felkészültek az alapvető személyes információikból, nem osztják meg aggályukat, de később kiderül, hogy nem követik az orvosi javaslatokat.”

„Ezzel szemben a betegek elégedetlenek, hogy az orvosok egyre kevesebbet beszélnek, feszültek, nem adnak információkat.”

Mindkét oldalnak változnia kell – érvel –, és ehhez az első lépés az, hogy felismerjék és megértsék a kialakult helyzet ok-okozati összefüggéseit és mindenki a saját oldalán legyen képes fejlődni, a másik oldallal szemben pedig több megértést tanúsítani.

A betegre nem képes személyként tekinteni

A WHO és a világ számos orvosszervezete aggódva figyeli a növekvő kiégést, ami nemzetközi szinten legalább minden második orvost érint. Ez az arány Magyarországon ennél is magasabb – jegyzi meg a kiégéskutató szakorvos. Ez pedig nagy gond, lássuk miért.

„A kiégés esetén az orvos empátiája csökken, deperszonalizáció jön létre: a betegre nem képes személyként tekinteni, csak mint az elvégzendő munka tárgyára. Ennek ismeretében szomorú, de tény, hogy egy orvosi viziten vagy kétszemélyes vizsgálaton nem lesz képes megértő türelemmel kikérdezni a beteget, informálni és válaszolni a kérdéseire. A tartós stressz hosszú távú következménye az agresszió, ez is sok esetben megjelenik” – összegzett.

A kiégés okait előző cikkünkben már részletesen taglaltuk, most újak is felbukkantak; nagy vonalakban:

- munkaerő-, idő- és kapacitáshiány – az egészségügyben maradtak végtelen leterheltsége;

rossz munkakörülmények, részben eszközhiány;

- a lakosság általános rossz egészségügyi állapota, tájékozatlansága;

- elhanyagolt pszichológia és kommunikáció oktatás az orvosi egyetemeken;

- az oktatás hiányosságai például a szakosodás során: túl kevés információ alapján döntik el a hallgatók, milyen szakirányba menjenek, noha teljesen más személyiségre és adottságokra van szüksége egy sebésznek, mint mondjuk egy gyermekgyógyásznak vagy egy onkológusnak.

Hiába érthető az ok-okozati viszony, hiába őröli fel az időhiány még a legjobb szándékú orvosokat is, a nekünk önkritikusan nyilatkozó gyógyítók szerint az empátia hiánya, a rossz kommunikációs technikák, a beteg megalázása, minősítése és számonkérése – ahogy egyikük fogalmaz – „semmiképpen sem megengedhető és elfogadható az orvosi ellátás során, és az egészségügyi dolgozó nem menthető fel a felelőssége alól ezekben a helyzetekben.”

Több sürgősségin (SBO) dolgozó orvos is írt nekünk, egyikük azt mondja, néha van olyan érzése, hogy maga a jó kommunikáció talán még fontosabb a szakmájában, mint az, hogy pontosan meg tudja mondani a betegnek, mi a baja. A sürgősségin szerinte hangsúlyozottan fontos lenne a jó kommunikáció, hiszen „az esetek többségében senki nem úgy kel fel reggel, hogy majd este 6-kor beviszi a mentő az SBO-ra”...

BOD PÉTER ÁKOS: A KORMÁNY NEM VÉGZI EL AZT A MUNKÁT, AMIÉRT TARTJUK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.12.05.


Nem látja könnyűnek a 2024-es esztendőt Bod Péter Ákos. A közgazdász, egyetemi tanár úgy véli, ha ki is futna az infláció, van helyette több más gazdasági tényező, amivel meg kellene küzdenie az államnak. A külső körülményekre hivatkozva, ugyanis félretettek olyan megoldásra váró kérdéseket, mint az egészségügy, az oktatás, vagy a területfejlesztés. Emellett az államnak nagyon sok pénzre van szüksége, amit az állami szolgáltatások emelésével, illetve annak adójával tud megszerezni, az adóemeléstől pedig sok termék drágább lesz jövőre – mondta a jegybank egykori elnöke a Hírklikkne
k.

Orbán Viktor legutóbbi – interjúnak álcázott – rádiós szózatában többek között arról beszélt, hogy míg a magyar emberek az idén azért dolgoztak, hogy ne legyen rosszabb, jövőre már elérhető lehetőség, hogy jobb legyen. A miniszterelnök azóta többször is megismételte, hogy 2024 reményteljes év lesz. Bod Péter Ákos azonban nem ennyire optimista. Mint mondta, azt már lehet látni, hogy a 2021-es infláció, ami rátört a világra, 2023 közepén levonult. Nálunk azonban csak megkésve és magasabb szintről ereszkedik, a pénzromlás veszélye pedig egyáltalán nem múlt még el. Abban lehet bízni, hogy 2024-re túljutunk ezen az inflációs válságon, de igazából nem tudjuk, mi vár ránk.

Nagyon sok olyan tényező van ugyanis, amire a kormánynak nincs hatása. Ilyen például a nemzetközi energiaárszint, vagy az, hogy hol áll meg a nemzetközi kamatnövekedés, és hogyan érinti a magyar forintot. Nem tudni, hogy lesz-e iránta kereslet, vagy elfordul a bizalom a forinttól, a magyar állampapíroktól. Az államháztartás deficitje az elmúlt három évben nagyon nagy volt, és így egyre többe kerül a finanszírozása – emlékeztetett a professzor. Példaképpen említette, hogy sok a hátrahagyott feladat és elszalasztott lehetőség az egészségügyben, oktatásban, a területfejlesztésben, amelyekről nem lehet sokáig megfeledkezni, mert az megbosszulja magát. Hiszen pontosan ezek azok a feladatok, amelyekért az adófizetők fenntartják a magyar államot. A kormány viszont hivatkozik a válságkezelésre, a külső körülményekre, de önvizsgálatot nem végzett. Rengeteg teendő gyűlt össze, amelyeket előbb-utóbb el kell végezni. „Nem látok magam előtt könnyű esztendőt, talán egy gonddal, az inflációval kevesebb lesz, de helyette jöhet több másik.”...

MATEKBÓL ROSSZABBAK VAGYUNK, KERÉKKÖTÉSBEN EGYRE JOBBAK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.12.06.


Jó reggelt! Először is, szolgálati közlemény: testvérlapunk elindította a Qubit+-ot, és szépen el is magyarázza, miért van erre szükség.

4 kiemelt cikk:



Nagykoalíció állt össze a parlamentben a szkíták ellen

Az ukrán politikai elit újra fölfalja magát

A vajdasági magyaroknak a legnehezebb kikerülni a Magyarországról érkező dezinformációt

Itt a tél

Az ukrán katonák a konfliktus második telével néznek szembe, és közben elkezdődött a szorongás, hogy lesz-e elég nyugati támogatás, mert anélkül elvesztik a háborút.


Gazda Albert ismét a magyar médiában párját ritkító éleslátással elemzi az ukrán belpolitikát, ami egy ideje globális jelentőségre tett szert, mégis kevesen látják át. Most ott tartunk, hogy durvul a konfliktus Volodimir Zelenszkij elnök és Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők főparancsnoka között, amiről egyre nyíltabban írnak a lapok, és ami mind merészebb következtetések levonására készteti a nyilvánosságot a harctéri kudarcok miatt frusztrált Ukrajnában.

Orbán az ukránokat rúgja

Aki fúrja az oroszok elleni szankciókat és el akarja zárni az ukránoknak szánt támogatásokat, az vajon melyik oldalon áll ebben a háborúban? Költői a kérdés ezúttal, hiszen most más a fókusz a Politico forrásai szerint: az ukrán EU-csatlakozás akadályozásával Orbán alighanem pénzt akar kifacsarni az EU-ból. Az uniós kormányokat láthatóan felpaprikázza a helyzet, a Tanács elnökének budapesti látogatása után Macron meghívta Orbánt Párizsba, hogy ott győzködje tovább.

A német külügyminiszter azt üzente Orbánnak: Nincs időnk játszadozni! Szijjártó szerint félreérti a helyzetet, mert a magyar kormánytól mi sem áll távolabb, mint a zsarolás és a játszmázás.

De szép olajmeződ van, Guyana!

Venezuelában megkérdezték a lakosságot, hogy mit szólnának a szomszédos Guyana - ahol az egy főre jutó kőolajkincs a legnagyobb a világon - nagy részének elfoglalásához. A nyilvánvalóan kamu eredmény szerint örülnének neki. A világ ismét csak a washingtoni elrettentő erőben bízhat.

Magyar kamu jó kamu


Minden határon túli magyar közösség nyilvánosságában erőteljesen jelen vannak konteókra épülő narratívák. A magyar kormány az anyagi támogatás mellett a diskurzusok szintjén is igyekszik befolyásolni a helyi közéletet a határon túlra eljuttatott, gyakran megosztó és dezinformációt tartalmazó üzenetekkel. A Political Capital ezeket vizsgálta legújabb kutatásában.

Jellemző módon egyik parlamenti párt sem támogatta, hogy honos népcsoporttá nyilvánítsák a szkítákat, pedig a parlamenti meghallgatáson a képviselőjük azt ígérte, hogy 3-4 milliárd szkíta testvérével véget vetnének a hazug és gonosz világnak.

Mint az egyszeregy

A PISA-teszt szerint a középmezőnyben vagyunk, de nem a jól teljesítő magyar diákok, hanem a bezuhanó OECD-átlag miatt. Sosem voltunk még ilyen gyengék matekból, mint idén, de még így is egy ponttal az átlag fölé kerültünk.

Mindeközben Csák miniszter kitiltaná a tantermekből a mobilokat, bár az oktatást felügyelő Belügyminisztérium nem is foglalkozik a kérdéssel.

A világot jelentő vakarószalon

Pezsgő, partik, elit bárok. A követhetetlenül sok RTL-es reality közül itt a legújabb, a gazdag magyarországi nők félkamu életét bemutató Real Housewives of Budapest, amiben mondvacsinált indokokkal téphetik egymás haját a szereplők, akik sajnos továbbra sem Várkonyi Andrea vagy Rogán Cecília.

Egy srác szemével

Évtizedeken át a padláson porosodtak Kereki Sándor hatvanas-hetvenes évekbeli utcafotói Budapestről. Az ismeretlen életmű egy része 2021-ben került ki a Fortepanra, most pedig egy kiállítással és album kiadásával kísérlik meg utólag beilleszteni a kánonba Kereki zseniális fotóit.

2023. december 5., kedd

LÁZÁR ÉS A LABANCOK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.12.05.


A hét végén elszörnyedve, de mégis szinte röhögve járt körbe a hír a magyar sajtóban, hogy Budapestről Sopronba négy óra alatt juttatta el a MÁV a magyari jómunkásemebert. Pótlóbuszokkal és azok pótlásával, egy kaland volt az utazás a beszámoló szerint, amiben az az érdekes, hogy voltaképp nem is annyira különleges az eset. Sőt, mindennaposnak mondható, hiszen lassan már napi rovatot lehet nyitni a MÁV horrorról olyan elemekkel, melyik vonat mennyi sokat késett, vagy hány egyszerűen el sem bírt indulni a célja felé.

A magyar vasút szét-, és le van rohadva, tegnap már olyan hírek jöttek, hogy a menetrend módosításával nem, hogy csökkenne, egyenesen nő a menetidő. Egészen a múlt század hatvanas éveinek szintjére, Kádár apánk világába visszaálmodva magunkat, ahol Cseh Tamás nyomán szállt a 424-es, mert az ő apja fűtő. Életünk ugyan dalban elbeszélhető, ettől azonban jobb nem lesz, csak plasztikusabb, de visszatérve a valóságba az a helyzet, talán azért növekszik az új menetrendben az utazás ideje, hogy ne legyen annyi késés.

Ez azonban mindig lesz, egy szállóige szerint a menetrend is csupán arra való – Magyarországon -, hogy ki lehessen számítani a késések mennyiségét és hosszát. A magyar embereknek jófajta humorérzéke van, mert olyan a történelmünk, amit csak így lehet elviselni tébolydába jutás nélkül, csak az a baj, ha már az egész ország egy elmegyógyintézethez hasonlatos. Itt tartunk most. A magyar vasutakról ezúttal több elborzasztó történetet nem osztunk meg, mindenkinek megvan a maga tapasztalata, hogy közlekedni vele már alig is lehet.

Van itt ez a GYSEV azonban, amely vállalat valami különös ok miatt egészen másképpen működik, mint a MÁV. De nem kell túl nagy dolgokra gondolni. Szállítja az utasokat normális vagonokban emberszerű idő alatt, mintha egy másik univerzumban működne, mint a MÁV, csak az a baj vele, hogy magyar tulajdonrész is van benne, s éppen ezért sötét fellegek gyülekeznek a feje fölött. Főleg azért, mert a magyar állam ma egyet jelent a Fidesszel, bár lehet, az osztrákok eddig még nem tudták, ez mit jelent.

De most majd megemlegetik a magyarok bizonytalan állagú istenét. Hozzá tehetnénk, hogy az hétszentség, csak még nem látjuk tisztán az erőviszonyokat. Lázár miniszter ugyanis valami általunk ismeretlen ok miatt háborút hirdetett a GYSEV, illetve annak osztrák része ellen, aminek az volt az első attakja, hogy minden indoklás nélkül, teljesen váratlanul kirúgta Hanna Delleman vezérigazgató-helyettest, amitől az osztrákok annyira morcosak lettek, hogy kijelentették, bírósághoz fordulnak megtámadni Lázár ámokfutását.

Osztrák részről kormányzati szintű a morcosság, mert Ausztria érintett minisztere mesélte el a perhez folyamodást, a mi kormányunk tehát egy újabb frontot nyitott a rajta kívül álló világ ellen. Lázár azonban még most sem tudott értelmes magyarázattal szolgálni, mert az általa emlegetett ok: „a magyar érdekeket érvényesíti” a vállalaton belül, de, hogy mi volna az – egy csókosnak kell az állás, vagy ezt a céget is a MÁV szintjére akarják zülleszteni -, az egyáltalán nem derült ki. Viszont Lázár mondott érdekes dolgokat...

„A NÉP AZÉRT LETT ILYEN SÖTÉT, MERT A KULTÚRA ELENGEDTE”

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2023.12.03.


A Kritikus kultúra / A kultúra kritikus helyzetben konferencián a NER-ről, a függetlenségről, a művészeti elitről és a kultúra mozgásteréről volt szó. De miért van bajban a kultúra, ha ömlik bele az állami pénz?

Javában tombol a kultúrharc, vagy egyes értelmezések szerint a nagyja már le is zajlott: ahogy a Kritikus kultúra / A kultúra kritikus helyzetben című, Budapesten, az Eötvös 10 Művelődési Házban megrendezett konferencia beharangozójában is olvasható, „2023-ra a magyar kortárs, kritikus kultúra, a társadalmi, politikai kontextussal foglalkozó művészet gyakorlatilag források és infrastruktúra nélkül maradt”.

Ez nem jelenti azt, hogy kultúrára ne jutna pénz, csak az nem mindegy, hogy ki dönt róla, kinek jut, és mihez kezdenek vele. A konferencia első napjának első paneljében a művészeti elitről, a független színházak sorsáról és arról volt szó, hogy mikor és milyen rendszerváltás hozta el ebben a világban azt, hogy a kultúrából ellenség lett.

Dübörög a kultúrharc

Kristóf Luca szociológus a konferencia első előadásán érzékeltette, hogy mi a helyzet: kultúrharc van, valamint NER. Az egyik első kérdés persze az, hogy lehet-e egyáltalán függetlenségről beszélni a művészetben jelen körülmények között – erről nem nehéz L. Simon László esetére asszociálni, aki a jelek szerint úgy gondolta, hogy lehet, és még a menesztése után is amellett kardoskodott, hogy a művészetbe nem szabad politikát keverni.

Szabad-e vagy sem, mégis megtörténik: Kristóf szerint (aki nem tért ki külön L. Simonra, és egyébként név szerint senki másra sem) Magyarországon permanens kultúrharc zajlik, amelynek egyik legfőbb ismérve, hogy a kulturális teljesítményt nem művészeti, hanem politikai alapon ítélik meg, és az egyébként minden más téren is erőteljes politikai polarizáció a kultúrában is megjelenik. Ez a szociológus szerint felülről lefelé szivárog le: ha a kulturális elit polarizált, az a fogyasztókhoz is el fog érni.

Pénzt lehet adni, reputációt nehéz szerezni

A művészeti elitnek megvan a maga természete, 2010 után pedig pláne. Kristóf szerint maga az elit viszonylag stabil: nehéz belekerülni, de kikerülni sem könnyű, de ez a réteg megosztott. 2010-ben aztán egy politikailag motivált tisztújítási kísérletre került sor, ez viszont a szándékhoz képest félsikerrel zárult: pénzt, posztót, paripát lehetett ugyan adni, pozíciókat és erőforrásokat is lehetett osztogatni, de a reputációs elitet nem olyan egyszerű lecserélni.

Ennek ellenére itt is érezhető a polarizáció: arra a kérdésre, hogy melyik kortárs művészeket tartják a legjelentősebbeknek, az elit baloldali tagjai inkább baloldali, míg a jobboldaliak inkább jobboldali neveket említettek. Azok, akiknek a reputációja már túl nagyra nőtt, mindkét tábor jelöltjei között megtalálhatók voltak.

Tünet Együttes

A 2010-es, illetve az azóta is zajló pozíciók és pénzek feletti kontroll azonban megtette a hatását. Jászay Tamás színháztörténész, a Revizor kritikai folyóirat főszerkesztője a Tünet Együttes példáján mutatta be, hogy milyen sorsuk van a független színházaknak a mai Magyarországon, ahol még akkor sem biztos, hogy megérkeznek az állami támogatások, ha már megítélték őket (ahogy az az idén feloszlott társulat esetében megtörtént)...

KURZUSFILM EZ IS, DE EDDIG A LEGJOBB – SEMMELWEIS-KRITIKA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.12.05.



Szépen fényképezett, a néző figyelmét mindvégig lekötő kosztümös dráma lett Koltai Lajos Semmelweis-filmje. A nagy orvosi felfedezés körülményeit és Semmelweis mániákus elhivatottságát, nyomozását összességében hitelesen mutatja meg, a bécsi közeg ábrázolása azonban félrecsúszik. A mostanában készülő történelmi filmekhez hasonlóan a Semmelweis is „nyugaton bántják a magyart” naív világmegfejtésére épül fel, pedig a valódi történelmi helyzet ennél sokkal összetettebb és érdekesebb volt. Kritika.


A Semmelweis-film nyitójelenetében két rendőr rángat be egy fiatal nőt egy közkórházba, miközben az kétségbeesetten kiabálja, hogy nem akar a halálgyárba kerülni. Hamarosan kiderül, hogy a félelme nem alaptalan: a fiatal anyák jelentős része koporsóban hagyja el az épületet. Ha 2023-ban egy magyar film a kórház és a halálgyár szó emlegetésével kezdődik, vagy később azt látjuk, hogy az intézmény mecénásának unokaöccsét intézetvezetői engedéllyel lökdösik át a vizsgán a megérdemelt bukás után, azt hihetnénk, hogy a rendező akar valamit mondani – a történelmi mozi köntösébe bújtatva – a mai magyar valóságról. A neves operatőr, Koltai Lajos rendezőként jegyzett harmadik nagyjátékfilmje azonban nem ilyen áthallásos alkotás.

A Semmelweis sokkal direktebb és egyszerűbb ennél. Szépen fényképezett, fordulatos kosztümös dráma a magyar múlt egyik kiváló alakjáról: nem több, de nem is kevesebb. És ez tulajdonképpen egyáltalán nem lebecsülendő, ha a néhány éve útjára indított nagy történelmi filmes hullám előző darabjaival, az idétlen Hadikkal és a fájdalmasan ostoba Aranybullával hasonlítjuk össze. Az a sok milliárd forint közpénz, amit a magyar állam ezekre az identitáserősítő szándékú alkotásokra elköltött, eddig a Semmelweis esetében hasznosult a legjobban (a közeljövőben várható még Petőfi- és Tatárjárás-film meg Hunyadi-sorozat is).

Aki szereti a történelmet, a biedermeier bútorokat és Vecsei H. Miklóst, nem fogja kidobott időnek érezni a Semmelweisre fordított két órát, és azt is nyugodtan javasolhatjuk a történelemtanároknak, hogy vigyék el erre a filmre a diákjaikat: tökéletesen alkalmas arra, hogy felkeltse az érdeklődést az orvoslás története iránt, és Semmelweis nagy felfedezésének alapvető körülményeit is hitelesen mutatja be. A történelmi valóságtól elrugaszkodik persze, mint a legtöbb kosztümös film, de nem annyira, hogy teljesen fals képet fessen a múltról...

SZAPULTÁK AZ AUTÓGUMI-ÜZEMEKET, DE AZ AKKUGYÁRAK SOKKAL ROSSZABBAK LEHETNEK

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2023.12.05.


Sokan hallani sem akarnak akkumulátorgyárakról lakóhelyük közelében, főleg környezetvédelmi félelmek miatt. Mivel azonban a kormány nem kis mértékben ezekre alapozza a magyar gazdaságát jövőjét, ilyen értelemben is nagy a kockázat, hogy jó döntés-e nagy erőkkel ráfeküdni erre az ágazatra.

Nagyjából 15 évvel ezelőtt a gumiabroncsgyárak töltöttek be némiképp hasonló szerepet. Az elutasítottságuk ugyan valószínűleg kisebb volt, de 2008-ban a gyöngyösi Fidesz egy népszavazási kezdeményezéssel így is megakadályozta, hogy szennyezőnek tartott gyárat építsen a városban az indiai Apollo Tyres. (Hogy aztán a következő évtizedben felépüljön pár kilométerrel arrébb.) Szintén párhuzam, hogy a gumigyárak idetelepülését – és az ehhez adott állami támogatást – a magyarországi és térségbeli autógyárak beszállítási igényeivel magyarázták.

A gazdaságszerkezeti kifogások ugyancsak hasonlóak voltak: a gumiabroncsgyárak technikailag ugyan nem összeszerelő-üzemek, tágabb értelemben annak számítanak, hiszen nem túl magas a hozzáadott értékük, márpedig végső soron jórészt ez határozza meg, hogy mekkora jólét érhető el az országban. Termelési oldalról nézve pedig meghatározó módon ez adja ki a GDP-t – vállalati szinten a hozzáadott érték mutatja meg, hogy (maradva a feldolgozóiparnál) mennyit tettek hozzá a máshonnan megvásárolt alapanyagokhoz, részegységekhez.

A kettő között akár óriási különbség is lehet: a komáromi Nokia-üzem fénykorában, 2005-ben az árbevétel-arányos hozzáadott érték alulról súrolta a 7 százalékot: hiába volt több mint 4000 milliárd forint a bevétele, a vállalat valójában csak 282 milliárd forintnyi értéket adott hozzá a magyar gazdasághoz. Informatikai fejlesztő vállalatoknál viszont ez a mutató könnyen elérheti a 80 százalékot is.

Az összeszerelő üzemekkel elérhető fejlődés korlátaira jó példa Szlovákia: északi szomszédunk – ahol a járműipar súlya még nagyobb, mint idehaza – egyszer már megelőzött minket fejlettségben, de aztán újra mögénk csúszott. Ennek ugyan vannak statisztikai okai is, de messze nem csak erről van szó. „Ez az összeszerelő-műhely modell már idejétmúlt. Régen Szlovákia felzárkózása arra épült, hogy van olcsó munkaerő, és a külföldi beruházások tolták az ország a szekerét. Csakhogy míg a munkaerő korábban bőségesen rendelkezésre állt, most inkább munkaerőhiány van” – nyilatkozta a Portfoliónak júniusban Horváth Mihály, az ország akkori pénzügyminisztere...

NEHÉZ LESZ ELFOGADTATNI, HOGY KEZDJENEK TÁRGYALÁSOKAT AZ UKRÁN EU-CSATLAKOZÁSRÓL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.12.05.


Orbán Viktor az EU-csúcs előtt egyértelműen kijelentette, blokkolni kívánja, hogy az unió csatlakozási tárgyalásokat kezdjen Ukrajnával. Kérdés, hogy az Európai Bizottság ajánlata, mely szerint feloldana több milliárd euró Magyarországnak szánt, a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott támogatást, kellően vonzó lesz-e Orbánnak, hogy elálljon szándékától. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.


A 27 EU-tagállam diplomatái ma belevágnak az e hónap 14-15-én esedékes uniós csúcstalálkozó előkészítésébe. Ezen a nyitó ülésen felmérik, hogy kinek mi az álláspontja a tervezett zárónyilatkozat első változatáról, amelyben szerepel az a kitétel, hogy az Európai Tanács úgy dönt, megkezdik Ukrajnával és Moldovával a csatlakozási tárgyalásokat. A Reuters előzetes áttekintése kiemeli, hogy Magyarország ennek a pontnak a blokkolásával fenyeget, más tagországok pedig bizonyos további feltételeket támasztanának. Az Európai Bizottság indítványa értelmében Kijevvel valószínűleg márciusban, illetve azután kezdődnének meg az egyeztetések, hogy Ukrajna teljesítette az összes előfeltételt. Az Unió javaslattevő-végrehajtó intézménye azt is kezdeményezi, hogy bővítsék ki a 2027-ig szóló középtávú EU-költségvetést Ukrajnának szánt 50 milliárd euró támogatással.

Diplomatáktól és uniós tisztségviselőktől a Reuters úgy értesült, hogy a zárónyilatkozatnak ez az első változata mindenképpen változni fog. A szövegtervezet egyébként Grúzia esetében a tagjelölti státus megadását, Bosznia-Hercegovinával pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdését további alkalmassági feltételek teljesítésétől teszi függővé. Az Ukrajnával kapcsolatban tervezett döntést magyar részről akadályozni kívánják. Erről a hírügynökség Kovács Zoltán kormányzati kommunikátor tegnapi megerősítő kijelentéseit idézi, és hozzáteszi: egy uniós diplomata szerint Charles Michel, a tagállami csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke a minap üres kézzel tért vissza budapesti megbeszélései után. A Reuters szerint széles körben Budapest meggyőzésére irányuló kísérletnek tekintik azt, hogy az elmúlt napokban az Európai Bizottság bejelentette, feloldana több milliárd euró Magyarországnak szánt támogatást, amit jogállami, illetve korrupciós aggályok miatt fagyasztottak be. Diplomaták most azt mondják, hogy nagyon nehéz lesz elfogadtatni a csúcson az ukránokkal való tárgyaláskezdést. A Reutersnek olyan értesülése is van, hogy egyes tagországok csak akkor egyeznének bele a Kijevvel való belépési egyeztetések megkezdésébe, ha az eddig tervezettnél előremutatóbb kilátásokat vázolna fel az Unió Grúzia és Bosznia-Hercegovina számára.

Magyarország a Politico szerint is azon van a jelek szerint, hogy kisiklassa az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének az ügyét. Ennek alátámasztására az amerikai hírportál európai kiadása Orbán Viktor miniszterelnöknek az X – korábbi nevén: Twitter – közösségi hálón közzétett állásfoglalását hozza fel. A Politico szintén érinti a cikkben a Magyarországnak szánt, de visszatartott uniós támogatások kérdését, mint mindezek mellett régóta húzódó vitát Budapest és Brüsszel között, anélkül azonban, hogy egyfajta árukapcsolásként közvetlenül összekötné egymással a két ügyet.

Vegyes a kép menekültügyben

Miközben a nemzetközi média pillanatnyilag egyértelműen kilátástalannak mutatja az ukránok európai integrációjának napirenden levő témáját, ennél vegyesebb az összkép az új közös európai menekültpolitika kialakításának az esélyeit illetően.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról ír, hogy az Európai Parlament ugyan számos ponton elzárkózik a korlátozóbb jellegű menekültpolitikától, ám a lap – megjegyzem: időtlen idők óta - brüsszeli tudósítója, Thomas Gutschker bepillanthatott olyan belső jegyzőkönyvekbe, amelyek arról tanúskodnak, hogy az EP-képviselők fontos kérdésekben közelednek a tagállamok szigorúbb álláspontjához.

A frankfurti lap idéz egy uniós diplomatát, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy e hét csütörtökön, december hetedikén áttörést érjenek el azon a háromoldalú egyeztetésen, amelyen az együttdöntési joggal felruházott Parlament jelentéstevői és a tagállamokat képviselő soros spanyol elnökség, valamint az indítványtételi jogosultsággal bíró Európai Bizottság illetékesei igyekeznek mindenki számára elfogadható kompromisszumra jutni. Az Allgemeine Zeitung úgy tudja, hogy már az eddigiek során is jelentős előrelépés történt, csak ezt nyilvánosan nem kommunikálták, annak az aranyszabálynak az alapján, hogy semmiről nincs megállapodás, amíg nincs mindenről megállapodás. Az új uniós menekültpolitika egyik kulcseleme az lenne, hogy azokat a menedékkérőket, akiknek első ránézésre kevés az esélyük a menekült jogállás megszerzésére, az alapos eljárás lefolytatása alatt internálnák, vagyis nem utazhatnának szabadon egyik Schengen-országból a másikba, esetlegesen több államban is benyújtva menedékkérelmet. A határrendészeti eljárás alól azonban a fiatalkorú kérelmezők pontosan még meg nem határozott körét mentesítenék. A tagországok között ezzel párhuzamosan érvényesülnie kellene a szolidaritásnak, ám rugalmasan, ami a dolgok jelenlegi – viszont többek részéről vitatott - állása szerint azt jelentené, hogy a túl nagy migrációs nyomásnak kitett államoktól menedékkérők átvétele lenne az alapeset, de ezt kiválthatnák anyagi ellentételezéssel is.

Arra azonban, hogy még rengeteg a kérdőjel, jól rámutat a bécsi Der Standard interjúja a berlini Humboldt egyetemen oktató Ruud Koopmans holland migrációs szakértővel. Az ő legfőbb állítása az, hogy az EU-n kívüli harmadik országokkal – döntően az útnak indulók úgynevezett eredetországaival – való mélyebb együttműködés nélkül a migrációs probléma kezelhetetlen marad.

PALÓCZ ÉVA: „MINDEN FILLÉR, AMIT TÚLÁRAZÁSBAN ELTULAJDONÍTOTTAK, AZ HIÁNYZOK MÁSHOL”

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.12.04.



„Minden fillér, amit túlárazásban eltulajdonítottak, az hiányzok máshol. Ez az iparszerű, üzemszerű túlárazás és korrupció más országban nem volt” – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke.

00:00 Gazdasági válság van Magyarországon?
 
05:00 Miért nem tud termelékenyebb lenni a magyar gazdaság, miközben külföldi cégek építenek itt gyárakat? 

08:12 A V4-ek közül a többi ország elrobogott a magyar gazdaság mellett, és Románia is utolérte hazánkat a GDP tekintetében 

11:15 2010 után jöttek meg az első uniós támogatások, jól éltünk ezekkel, ha közben ennyire lemaradtunk a fenti országokhoz képest? 

15:43 A korrupció ára 

19:38 Van annak gazdasági vonzata, hogy nem költ eleget a kormány az oktatásra és az egészségügyre? 

26:18 A szocialista rendszerben már haladtunk a decentralizáció felé, de most megint központilag akarnak megoldani mindent az egészségügyben és az oktatásban is 

29:00 Zsákutcába vezet a folyamatos gyárépítés - gazdaságpolitikai jövőkép nélkül 

33:30 A gazdaság nagy szelete a NER kezében van

GAZDASÁG 2024: EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉS? NAGY MÁRTON, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2023.12.04.



Hogyan lesz lehetséges a költségvetési egyensúly és a gazdasági növekedés 2024-ben? Hogyan fog alakulni az infláció az év végére és a jövő évben a kormány szerint? Mitől függ a forintgyengülés mértéke? Mi a kamatszint és a bérszínvonal szerepe? Milyen reálbérnövekedést tudnak elviselni a vállalatok a kormány megítélése szerint, és hogyan növekedhet a fogyasztás?

Visszatérhet-e a növekedéssel a magasnyomású gazdaság korszaka? Milyen hatékonyságnövelési lehetőségei vannak a cégeknek? Milyen a munkaerőpiaci helyzet mindehhez? Mit jelent az, hogy duális a magyar gazdaság szerkezete? Mi a mérethatékonyság és mi a skála-hatékonyság szerepe?

Mi ösztönözheti beruházásokra a vállalatokat? Miért volt aszimmetrikus a 2023-as év beruházási szempontból? Melyik ágazat növekedett, és melyik szektorban csökkentek a beruházások a fogyasztás visszaesésével párhuzamosan? Beindulnak-e a beruházások a fogyasztás növekedésével?

Mitől növekedhet a fogyasztás? Mennyi reálbér-növekedés szükséges ehhez? Hogyan múlik el az tartalékolás időszaka, hogyan oldható fel a lakossági óvatosság? Hogyan lehet visszatérni az 5-7 százalékos megtakarítási rátára az idei 12 százalékos tartalékolási rátáról? Az új megtakarítások milyen, a korábbiakhoz képes jelentősen alacsonabb állampapír-kamatokkal találkoznak majd? Hogyan tudnak csökkeni a kamatok, mit tehet az MNB? Egyszámjegyű inflációs mutatók esetében növekedési áldozatot jelent-e az infláció minden áron történő leszorítása? Hogyan hat a gazdaságra a pozitív reálkamat? Mennyire tartható fönn az árfolyam-stabilitás?

Hogyan számol a kormány az EU-források beérkezésével? Hozzájárulhat-e ez a növekedés beindulásához? Mennyit javíthat ez az ország uniós profitegyenlegén? Tudnak-e a nemzeti bajnokok kifektetni?

Mi az energiapolitika trilemmája, avagy milyen energiabiztonsággal, milyen energiaárral és mennyi zöldenergiával kalkulál a kormány 2024-re? Mennyivel csökkenhet-e jövőre a rendszerhasználati díj, és ezzel csökken-e a vállalatok energiaköltsége? Számíthatnak-e a cégek év közbeni felülvizsgálatra, és esetleg további energiaár-csökkenésre? Milyen energiatárolási kapacitások szükségesek a napelemek mellé a lakosságnál és a vállalkozásoknál? Létrejöhetnek-e zárt, magán elektromos energia-hálózatok is? Miért a tárolásé a jövő? Mennyit adhat-ez hozzá a versenyképességhez? Mik azok az akkumulátor-parkok?

Kik ma Magyarország legnagyobb vetélytársai a beruházásokért, és melyek a fő versenyképességi szempontok? Mi az energiaellátás, a logisztika és a munkaerő-piaci helyzet szerepe ebben? Van-e még tartalék az aktivitási ráta és a belső mobilitás növelésére?

Hogyan állhat helyre a költségvetés a fogyasztás növekedésével? Mi az előrébb való, a növekedés vagy a költségvetés helyreállítása? Milyen ágazatokra tervezi a kormány az állami fejlesztési pénzek elköltését? Jöhetnek-e újabb, célzott, ágazgatspecifikus kamattámogatott hitelprogramok? Hogyan tartható így a jövő évi 2,9 százalékos hiánycél? Milyen célszámmal lehet az idei költségvetést zárni? Lehet-e a radikálisan csökkenteni a hiányt egy éven belül? Milyen uniós szabályozás várható ebben? Fennmaradhat-e még egy évig az uniós lazítás a költségvetési hiányt illetően a német alkotmánybíróság német költségvetést illető ítélete után?

Mi a kormány terve a repülőtér-megvásárlásával? Mekkora volumenű tranzakcióról lehet szó? Mikorra érhet véget a tranzakció? Lezárható-e a 2023-as év végéig? Mi adja az ügylet kiemelt gazdasági, stratégiai jelentőségét? Mi a társbefektető szerepe, kié lesz a többségi tulajdon?

NEM ÉRTEK EGYET AZZAL, HOGY ÍGY KÉNYEZTETJÜK A FIDESZT | INTERJÚ MARKÓ BÉLÁVAL | PARTIZÁNPOL

PARTIZÁN / POLITIKA
Szerző: PARTIZÁN
2023.12.04.



Erdélyi magyar politikus olyan magasra sosem jutott Romániában, mint ő! Két cikluson át volt Románia miniszterelnök-helyettese, húsz éven keresztül vezette az erdélyi magyarság politikai képviseletét, Budapesten és Bukarestben egyaránt meghatározó szereplőként tudott fellépni. Életútinterjúnk Markó Bélával.

NÉHA MEGSZALAD A CERUZA: A VÁLASZTÁSI KÖRZETEK ÁTRAJZOLÁSA

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.12.05.


A választási körzethatárok politikailag motivált manipulálása nem csodaszer, főleg nem önkormányzati szinten, de része lehet a választói akarat eltorzításának. Megvizsgáltunk néhány friss települési körzetbeosztást. Kormánypárti és ellenzéki önkormányzatoknál is találtunk gyanús jeleket.


A népességszám-változás miatt 23 településen megváltozik a választás módja a 2024-es önkormányzati választáson. Ahol tízezer fő alá ment a lakosságszám, ott a választópolgárok már nem szavazhatnak egyéni képviselőkre, csak képviselőjelöltekből álló listákra: ilyen település például Nagyatád, Celldömölk vagy Csorna.

Ahol viszont tízezernél több lett az állandó lakos, ott a települési egyéni listás választás települési egyéni választókerületire változik: például Balatonalmádiban, Ócsán, Csömörön vagy Tárnokon. Ezeken a településeken választókerületeket kell kialakítani, amit a települési jegyző vezette helyi választási iroda végez, és helyi rendelet rögzíti.

Vannak olyan települések, ahol a népességszám-változás miatt az eddiginél több vagy kevesebb egyéni választókerületet kell kialakítani, mert a törvény szerint kevesebb (esetleg több) képviselő választható. Ilyen több fővárosi kerület vagy a megyei jogú városok közül Szombathely, Szeged, Pécs és Miskolc. Ezekben a városokban/kerületekben új körzethatárokat kell rajzolni, amit szintén a települési jegyző vezette helyi választási iroda végez.

Az eddig példák a Nemzeti Választási Irodának a 2021-es népszámlálás eredményei nyomán közzétett összegzésében szerepelnek. De egy településen belül is megváltozhatnak annyira a lakossági arányok, hogy az egyik településrészen sokkal több szavazat eredményezne egy mandátumot, mint a másikon, így sérülne a választás arányosságának és a választójog egyenlőségének elve. (Ezt még a szavazatot nem eredményező voksokat gyűjtő kompenzációs listák sem egyensúlyoznák ki.) Ezt a helyzetet folyamatosan korrigálniuk kell(ene) a helyi választási irodáknak a választást megelőző év november 30-ig. Ilyenkor is körzethatár-átrajzolásra van szükség.

A határidő most járt le, a települések közzétették rendeleteiket az új választókerületekről. Cikkünkben annak nézünk utána – szúrópróbaszerűen –, hogy néhány településen fölmerül-e a gyanúja a választási csalás sajátos formájának, a gerrymanderingnek. Ez a választási körzetek határainak nem (csak) demográfiai, esetleg geográfiai indokoltságú, hanem politikai haszonszerzés által vezetett átrajzolását jelenti: olyan körzetek kialakítását, amelyek segítik a körzet megrajzolására befolyással bíró politikai erők választási győzelmét, és/vagy nehezítik a helyi ellenzék választási sikerét...

HERÉNYI KÁROLY: EZ A KORMÁNY KÖNYÖRTELEN, KEGYETLEN, SEMMIT NEM VESZ FIGYELEMBE A SAJÁT ÉRDEKEIN KÍVÜL

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2023.12.05.


Határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek az MSZP, a DK, a Momentum és a Párbeszéd, ami azt célozza, hogy alakuljon parlamenti vizsgálóbizottság és tárja fel, hogy törvényes körülmények között vont-e el pénzt a NAV az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Alapítványtól, netán az Alaptörvénybe rögzített állampolgári jogok sérülnek-e, mint például az oktatáshoz vagy az egészséges élethez való jog. Egyebek között erről beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Herényi Károly volt MDF-es politikus, aki évek óta önkéntesként dolgozik Iványi Gábor mellett. Elmondta, az ellenzéki pártok közös akciójának előzménye, hogy a Republikon Intézet Horn Gábor vezetésével egy konferenciát hívott össze az összes parlamenti párt részvételével, „Segítsünk Iványi Gáboréknak” címmel.

Tudjuk, hogy a Fidesz nem fogadja el, mert semmit nem fogad el, de a beadványt úgy állították össze, olyan pontokra van szedve, amelyek nagyon jól kommunikálhatóak. „Tudjuk, hogy nem lesz eredménye, a magyar társadalom legnagyobb problémája, hogy a tanult tehetetlenség állapotában él, elhiszi magáról, hogy nem viszi semmire.”

Herényi Károly elmesélte, a NAV kitalálta, hogy megvonja Iványi Gáboréktól a normatívát, amely nem támogatás, hanem az átvállalt állami feladatok – oktatás, szociális és egészségügyi ellátás költsége, ezt kötelezően adni kell –, akkor kitalálták, hogy Iványi nem fizetett adót és letiltották a számláját. Például Abaújkéren egy négyszáz fős iskola hagyta abba a működését, ahova több mint 40 helyről hordták be a hátrányos helyzetű, különleges oktatást igénylő gyerekeket. „80 tanár közül 30-an nem bírták azt, hogy nem kapnak fizetést hónapok óta, és mióta nincsenek szaktanárok, nem működik az iskola. Ráadásul Szegeden, Orosházán, Békéscsabán is hasonló helyzetbe kerültek Iványi Gábor intézményei. Ezeken a helyeken, ahol van fideszes vezetés is, az önkormányzatok megszavaztak azonnali 10 millió forintos támogatást, ami csepp a tengerben, mert milliárdos tételekről van szó, de a gesztus nagyon fontos.”
...

ITT OLVASHATÓ

KLIKKTV/MÉLYVÍZ: INTERJÓ HERÉNYI KÁROLLYAL

„KI KÉNE ÁLLNIA A MAGYAR EGYHÁZNAK A KORMÁNY ÁLSZENTSÉGE ELLEN, DE ŐKET CSAK A PÉNZ ÉRDEKLI”

TELEX
Szerző: MOLNÁR RÉKA
2023.12.04.


„A magyar római katolikus egyház megengedhetetlenül simul hozzá a kormányzati politikához, az ezért megszerezhető pénz mindennél jobban érdekli őket”


– írja az egyik hívő a Megújul.hu nem reprezentatív felmérésében. A kérdőív a vatikáni szinódushoz kapcsolódik, amelynek első szakasza most októberben ért véget: ennek lényege, hogy a katolikusok vezető képviselői összegyűlnek, felmérik helyzetüket, döntéseket hoznak. A felmérést kitöltők véleményei között fő problémaként szerepelt a hazai egyház politikai átitatottsága, a fiatalság bevonásának hiánya. Kiderült az is, hogy a kitöltők jelentős része nem vett részt a mostani szinódusi folyamatok előkészítésében sem, mert nem hallott róla.

Több mint kétezren töltötték ki a szinódusra fókuszáló kérdőívet. A felmérésben főként az értelmiségi (80,8 százalék) középkorúak (a megkérdezettek közel fele) képviselték magukat. Egyharmaduk budapesti, 21,4 százalékuk a megyei jogú városokból, 41,8 százalék vidékről (nem megyei jogú város vagy falu) származik. 70,5 százalékuk teljes mértékben vallásgyakorló, negyedük pedig részben.

A felmérés a magyar egyház kihívásaira fókuszált, ebből kiderült, hogy a hívők szerint a három legégetőbb probléma

  1. a fiatalok bevonása, megtartása az egyházban;
  2. a pártpolitikától mentes egyházi kommunikáció,
  3. illetve a kor kérdéseire adott válaszok hiánya.
A második pontról a kérdőív szabadszavas részében rengeteg visszajelzés érkezett: a templomba járó híveket láthatóan egyre jobban zavarja a kormány befolyása az egyházban, miközben ők inkább azt várnák el, hogy

„a magyar egyháznak ki kelleni állni amellett, hogy a kormány kereszténysége teljességében álságos. Egy kormányt szolgáló egyház nagyon rossz példakép.

A hívők a politikai befolyás mellett az elítélő, megbélyegző egyházzal is szembemennének: „Jézus a szeretet tanítását hozta el nekünk. A melegekről nem mondott semmit se”.A válással, szexualitással kapcsolatos dilemmák kérdésére adott válaszokat is sok hívő hiányolta, utolsó helyre sorolták viszont azokat a kérdéseket, amikkel a mostani szinódus és Ferenc pápa is kiemelten foglalkozik: a laikusok bevonását az egyház kérdéseibe, illetve a nők szerepének növelését az egyházon belül...


NEM IS MENT 10 SZÁZALÉK ALÁ AZ INFLÁCIÓ? - A KORMÁNYPROPAGANDÁT SEGÍTETTE A KSH MÓDSZERTANVÁLTÁSA - JELENTŐS RÉSZBEN ENNEK KÖSZÖNHETŐ, HOGY OKTÓBERBEN EGYSZÁMJEGYŰRE CSÖKKENT A MAGYAR ÁRINDEX, AMÚGY MÉG MINDIG 11 SZÁZALÉKNÁL TARTANÁNK

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2023.12.05.


Több közgazdász is kételkedik abban, hogy októberben 10 százalék alá csökkent volna az infláció, pontosabban a mutató 9,9 százalékra való csökkenését kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – vitatott - módszertanának tudják be. Ha a KSH a korábbi években használt módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását, akkor az infláció októberben valahol 11-12 százalék között lenne. Ezt elsőként Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, a Párbeszéd országgyűlési képviselője vezette le egy cikkében. Hasonló megállapításra jutott Katona Tamás statisztikus is, aki korábban szintén volt a KSH elnöke. Számítása szerint 11 százalékon ragadt volna az infláció októberben, ha KSH az energiaárakat változatlan súllyal és módon vette volna figyelembe a fogyasztásban.

A gondot még mindig rezsicsökkentés csökkentése okozza. Mint ismert, a kormány tavaly augusztusban jelentősen megemelte a földgáz és az villamos energia fogyasztói árát, bevezetve két kategóriát az energiafogyasztás elszámolásánál: az átlagfogyasztás alatt támogatott, azaz „rezsicsökkentett” árat számolnak, míg az átlagfogyasztás felett egy másik, teljesen fiktív piaci áron vásárolhatta a lakosság a villamos energiát és a földgázt. Így a két energiatermékre két-két árat vett figyelembe a KSH,

a különbség mind a mai napig a földgáz esetében hétszeres, míg a villamos energia esetében a kétszeres.

Az elmúlt egy évben lakosság igyekezett az energiafogyasztását a rezsicsökkentett részbe szorítani, emiatt jelentősen esett az enargiafelhasználás is. Egyre többen kerültek át a rezsicsökkentett kategóriába, amit a KSH árcsökkentésként számolt el, holott az árak nem, csak a fogyasztás mérséklődött – mondta lapunknak Katona Tamás...

SZABADSAJTÓ KLUB: ORBÁN, AZ EU ÖNGYILKOS ROBBANTÓJA

SZABADSAJTÓ KLUB
Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS
2023.12.02.



Témáink: • Védik a szuverenitást • Jön 1 milliárd euró EU-forrás – valamikor • Megvesszük a repteret • Lesz népszavazás az EU-kilépésről? • Változtatna a fővárosi önkormányzati választás játékszabályain a ̶F̶i̶d̶e̶s̶z̶ a Mi Hazánk • DK vs. Momentum • Bunyós Pityu politikusbarátja

Gulyás Balázs műsorvezető újraalkotja Tompos Ádámmal a Néprajziban elkordozott meleg fotót. Kiderül, hogy Tóta W. Árpád egyszer már volt vidéken és hogy szívesen berúgna Gyurcsánnyal. Tomposnak hiányzott Gulyás. Stumpf András a holland választások győztesével barátkozna. Ráadásvendégünk, Lampé Ágnes szóba hozza Tóth Gabit.

VAKARÓSZALON, HAJHOSSZABBÍTÁS, INGATLANOK – ÍGY SZEREZTÉK A VAGYONUKAT A VÁROS KIRÁLYNŐI

24.HU
Szerző: MOLNÁR DÁVID
2023.12.05.


December elején újra azt nézhetjük az RTL-en, hogy miként élnek a gazdagok, így utánanéztünk, a cégeik milyen teljesítményt nyújtottak az elmúlt években. Néhányuknál a vállalkozások beszámolói finoman szólva sem indokolják a luxus jelzőt...

TÚLÉLÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMBERISÉGNEK

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: ZÖÜLD VÁLASZ
2023.12.04.


A legtöbb médium felületein leginkább az apokaliptikus víziók jelennek meg, ha a bolygó jövőjéről van szó, a megoldási javaslatok pedig senki által nem olvasott szakfolyóiratok hasábjain árválkodnak. Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában ezen kíván változatni, s egy viszonylag friss tanulmánykötetet beszél végig Gébert Judit ökölólgiai közgazdásszal, filozófussal.

A Zöld Válasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt. Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-onTuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

1972-ben készült az első átfogó számítógépes háttérrel támogatott modell a Föld erőforrásairól és a várható ökológiai hatásokról: A növekedés határai rendkívül pesszimista jövőképet vetített előre. 2100-ig konkrétan civilizációs összeomlást jósolt olyan trendek alapján, amilyen az iparosodás, a népességnövekedés mértéke, a véges erőforrások kimerülése. 2002-ben felülvizsgálták a tanulmányt, megnézték, mi valósult meg belőle. Az eredmény nem lett vidámabb: a trendek 21 éve azt mutatták, hogy a tanulmány eredeti szerzőinek igazuk volt, s az út, amelyen járunk, az összeomlás felé vezet. Húsz évvel később, tavaly jelent meg az Earth for All: A Survival Guide for Humanity tanulmánykötet, amely ezt a matematikai modellezést viszi tovább, csak ebben már konkrét javaslatok is vannak, hogy mit kellene tenni a katasztrófa elkerülése érdekében.

De akkor hogy is állunk pontosan? Bizonyos ügyekben meglepő módon egészen jól. Az ózon kimerülése vagy az óceánok savasodása például idetartozik – ezekben az ügyekben nincs olyan nagy baj. Minden másban viszont nagyon rosszul áll a bolygó, pontosabban az emberiség. Már ha azt vesszük optimálisnak, ahogy az elmúlt néhány száz évben élt az emberiség.

S hogy mi az a transzformatív közgazdaságtan, amely az Earth for All-kötetben megjelenik? Hogyan szüntetné meg a szegénységet egyúttal megmentve létfeltételeinket? Le lehet váltani a GDP dominanciáját? Részletek az adásban.


A műsorban hivatkozott oldalak:

ORBÁN ÉS EMBEREI ÚGY VISELKEDNEK, MINT A SAROKBA SZORÍTOTT PATKÁNYOK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.12.05.


A miniszterelnök és kormánya ádáz USA-ellenes hadjáratának okát az Orbán-kormány elszigeteltségében kell keresni – mondta a Hírklikknek Radványi Miklós. A magyar származás konzervatív közírót azzal kapcsolatban kerestük meg, hogy egy újabb Amerika-ellenes hadjárat látszik kibontakozóban. Szerinte az elszigeteltség miatt Orbánék elkezdtek nagyon félni, féltik a hatalmukat és az általuk összeharácsolt pénzt, amit nem akarnak elveszíteni. „Ez tipikus esete a sarokba szorított patkánynak, amelyik minden irányban próbál harapni, de nem sikerül kitörnie. Orbán Viktort, személyesen és a rendszerét ma már mind Brüsszelben, mind pedig Washingtonban borzasztóan negatívan ítélik meg, és nagyon közel van ahhoz, hogy végképp leírják”.


„Pressman nagykövet úr furcsán szokott viselkedni, mintha Magyarország az Egyesült Államok 51. tagállama lenne, és ő lenne itt a helytartó. Mi egy ország vagyunk, ráadásul a magyar államiság egy picikével régebbi, mint az amerikai” – ezt a diplomatához nemigen méltó mondatot bírta kipréselni magából Menczer Tamás, hivatalos titulusa szerint külügyi államtitkár. A M1 aktuális csatorna műsorában még „odaszúrt” egyet az Egyesült Államoknak. Mint mondta: „a legprimitívebb politikai viták során sem nagyon szokták előhozni, hogy a magyar kormány Soros Györgyöt és a fiát zsidó származása miatt kritizálja”. Menczer azt állította, hogy Soros Györgyre és a fiára „mi tehetséges magyarokként szoktunk hivatkozni, a baj az, hogy a tehetségüket rosszra használják”, merthogy migráció- és háborúpártiak. Érzése szerint pedig az amerikai nagykövet nem tiszteli a kormány „békepárti” álláspontját. „Vörös farokként” Menczer még egyet odavágott, mondván, az antiszemitizmus talán soha nem volt akkor probléma az Egyesült Államokban, mint napjainkban.

A külügyi államtitkár előtt Kovács Zoltán államtitkár – ahogy azt a Telex megírta – Bayer Zsolt vasárnapi műsorában talán még ennél is durvábban nekiment az USA budapesti nagykövetének. „Présember Úr a történelem szellemvasútján ül és ez valahova az SZDSZ-es időkbe vitte vissza, mert ez akkor volt divat” – fogalmazott a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. (Ami talán még durvább, Orbán Viktor volt az első, aki bedobta a magyar közbeszédbe Pressman szó szerinti magyar fordítását, a dehonesztálónak szánt Présember kifejezést.) Szerinte Magyarországon példamutatóan védik a zsidókat, ehhez képest az Egyesült Államok legnevesebb kampuszain zsidókat vernek meg, egy ember bele is halt a sérüléseibe. „És ezek után bárkinek Amerikából van arca azt mondani, hogy Közép-Európában és azon belül is Magyarországon van probléma az antiszemitizmussal.”...

KAPTUNK ORBÁNTÓL 67 MÁSODPERCET, SZIJJÁRTÓTÓL MEG 27 VÁLLVONOGATÁST - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.12.05.


Lázár és a rákosrendezői dubajozás, Pintér és a rendszerető tanárok, ukránok helyett oroszok. Napindító hírlevél.


Jó reggelt! Igazán mozgalmas napunk volt tegnap, vágjunk is bele!

4 cikk speciálba:

„Most már engedjen!”

Olyan is volt már, hogy Orbán Viktor csak elsétált némán a mikrofonunk előtt, mégis szétmémesedett felvétel lett belőle. De most különös dolog történt: kaptunk a sajtósától 2 percet. Aztán persze nem egészen 1 perc után már a testőrei állták el Czinkóczi Sándor útját, de - részben pont ezért - emlékezetes produkció született. Orbán végre kimondta, amit a szívünk mélyén mindig is tudtunk: Ursula von der Leyen bizony Soros-ember. Előtte előadást tartott a miniszterelnök, és kifejezte csodálatát a saját külpolitikája iránt.

Apropó, külpolitika!

Ez egy ilyen nap, a Brüsszel bukását 239. alkalommal bejelentő, éves beszámolóját sikeresen megtartó Szijjártó Péter se futott el a mikrofonunk elöl, bár a legtöbb kérdésben exkuzálta magát. Ebben a videóban is van kedvenc részem: amikor a külügyminiszter a fájdalmát alig palástolva hallgatja végig, ahogy Ács Dániel felolvassa neki, miket írt Bayer Zsolt az amerikai nagykövetről.

Mondjuk, Szijjártó államtitkára sem fogta vissza magát, Kovács Zoltánnak pedig az SZDSZ jutott eszébe Pressmanról. Amúgy nem kéne vele is kiplakátolni az országot?

És ha már Bayer, nos, ő mintha emberére akadt volna.

Rend a lelke

Az oktatásügyért felelős belügyminiszter azt mondta évértékelőjén, hogy a KRÉTA-hamisításokat kivizsgálják, a PISA-eredmények szerinte meglepőek lesznek, és nevelési kormánybizottság jön létre Orbán Viktor vezetésével. És hogy mit üzen az elégedetlen pedagógusoknak? Azt, hogy „a rend ellen senki nem tiltakozik”.

Csák János lemérné a színházak hatékonyságát, de centire.

Inkább mégse jöjjenek az ukránok

Hiába ígérte meg Zelenszkijnek, Orbán már nem támogatja az ukrán EU-csatlakozási folyamat megindítását. Új kollégánk, Kolozsi Ádám arról ír, milyen nagy utat járt be a magyar miniszterelnök másfél év alatt. Mintha a kárpátaljai magyar kisebbség ügye sem lenne már annyira fontos, mint a Brüsszellel és a Kijevvel szembeni keménykedés. Mindez komoly válságot okozhat az EU-ban, a Tanács története egyik legnehezebb ülése elé néz december 14-én.

Hanem jöjjenek az oroszok!

133 céget alapítottak oroszok Magyarországon a háború kitörése óta. Slágerterület az informatika és az üzletviteli tanácsadás, de az orosz szolgálatok kedvelik a futárpostacégeket is. Lassan hazahívhatnánk a méltánytalanul elítélt és körözött KGBélát is.

A Lakmusz írt arról, hogy a magyar szuverenitásvédelmi tervezetben ott van az orosz külföldiügynök-törvény csírája. Bár nem szankcionál olyan szigorúan, mint az orosz törvény, a magyar gumiszabály nyitva hagyja a lehetőséget, hogy lényegében bárkit bármilyen mélységben vizsgáljanak.

És azt a viccet hallották már, hogy Putyin megvédi az emberi jogokat?

Rákosrendező luxuskivitelben

ázár János sajtótájékoztatóján jártunk, a mini-Dubajnak becézett gigaberuházás ügyében. A projektért felelős miniszter külföldi befektető segítségével hozna létre új millenniumi városközpontot, miközben az 1-es metrót is meghosszabbítaná, és ferihegyi gyorsvasutat is építene. Egyben elárulta, mit kíván legjobban Orbán Viktor: azt, a közérdek és a magánérdek egyaránt érvényesüljön. Utóbbival kapcsolatban nincsenek kétségeim XD

Karácsony Gergely szerint ez történelmi léptékű kérdés, amiben csak a budapestiek dönthetnek. Toronyházakat nem, megfizethető lakhatást viszont szeretne, és a dokumentációt is látni akarja.

Ez pedig 10 ügy, amivel megmutattuk a hatalom valódi arcát, 10 olyan anyag, ami miatt érdemes előfizetni a 444-re. És akkor, ráadásul, az összes hírlevelünk közül válogathat!