2020. január 16., csütörtök

BUDI, TETŐ NÉLKÜL

ÉLET ÉS IRODALOM / KÖNYVKRITIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2020.01.10.


Tódor János: Menekültek, csicskák, közmunkások. Nemzeti konzultáció hét tételben. Dodeskaden Kiadó, Budapest, 2019, 285 oldal, 2650 Ft

A Menekültek, csicskák, közmunkások című riportkötet (és Tódor munkássága általában) arra döbbenti rá az olvasót, hogy valójában Isten tenyerén ül, mert hiszen mit csinál éppen most? Olvas, ami a valaha volt értelmiségi létforma múlt századbeli luxusa. Esetünkben olyan könyvet olvas, amiért előzőleg több mint két és félezer forintot kiadott. Megtehette, ám ez a legkevésbé se magától értetődő, hiszen Isten tenyerén helyet kapni a vak véletlen műve csupán. Ráadásul az a bizonyos tenyér hártyavékony, töredezett, ma még rajta vagyunk, de holnap már a keresztény-nemzeti alvilág bugyraiban, melyeket Tódor amolyan turáni Danteként folyamatosan látogat, amennyire és amíg megengedik.

Az áldott magyar vidék, amelyről Tódor János ír, úgy reménytelen, ahogy van. Vidéki Magyarországon persze nem Kaposvár, Pécs, Sopron stb. értendő, ha­nem a falvak, főképp északon és keleten, de jóformán min­denütt. A nemzetmegtartó erőként aposztrofált parasztság akáclom­bos, kakas­kukorékolásos, tehénbőgéses mennyországa, ahonnan a rend­szervál­tás előtti időkben a férfinép jó része Budapestre járt segéd­munkáskodni, a rendszerváltás óta viszont nem jár, mert nincs rá ke­res­let. Az em­beri létezésnek ez a terrénuma ma már jóformán senkit se érde­kel, politi­kusok ugyan mondanak róla baromságokat, de hogy va­lójában mi van ott, avval leginkább csak Tódor foglalkozik, más nem na­gyon.

Hogy ő mért csinálja, az elég nyilvánvaló. Azért, mert imád szösz­mötölni olyan tárgykörökkel, amelyeknek a tetszési indexe nulla körüli, feldolgozásuk végeláthatatlan, fárasztó, költséges és nem ke­csegtet semmi jóval, az eredményre a mai magyar sajtópiacon igény nincs, de ha mégis elkél, akkor a bevétel a ráfordításnak csak egy tö­redékét fedezi. Egyébként van ennek jó oldala is, hiszen ez a biztosíték arra, hogy a szociografikus indíttatású tényfeltáró újságíró saját élet­formája nem távolodik el azokétól, akikkel a munkája során rendszere­sen találkoznia kell...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.