ÉLET ÉS IRODALOM 2020/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM

Szerző: ÉS
2020.09.04.

P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Egybefésülik

Nem hullanak alá a Puskás Aréna tetejéről se hatalmas kőtömbök, se apró kavicsok, aki mást mond, hazudik. A Puskás Aréna hozzáértő, aranykezű, hazafias érzelmű mesteremberek munkája, és mint ilyen, a trianoni száz év magyar magány korszakának lezárását hirdeti. Most azért kell a tíz hónapja átadott építmény betonelemeit darabonként átvizsgálni, hogy az esetleges hibák szakszerűen, maximális körültekintéssel kijavítódjanak, más kérdés, hogy hibák nincsenek, sőt el se gondolhatók. Hogy mást ne mondjunk, ennek az objektumnak csak a tervei több mint két és fél milliárdnyi jó magyar forintba kerültek, most gondoljuk el, milyen körültekintés, micsoda precizitás, mennyi gond, figyelem és ügyszeretet fekszik azokban, hogy a beléjük invesztált szellemi energiáról már ne is beszéljünk. És akkor a kivitelezésről még szó se esett. Annak megtisztelő feladatát a Magyar Építő és a ZÁÉV vállalta magára, az első vállalat ismeretes mód Szíjj Lászlóé, akit főképp azért zártunk a szívünkbe, mert nemzetünk nagyjait ő csónakáztatja az Adrián, a másik pedig Mészáros Lőrincé, akit az egyszerű nép már csak kormányzó urunk földi visszfényeként csodál.

Lezuhanó kőtömbök? Abból az épületből, amely ilyen kiválóságok keze nyomát viseli?

Darvas Béla: Zizü

Tömpe István: Épül az európai újperiféria

Németh Gábor: Arról, ami sürgős volt

Kovács Zoltán: Sompolygó agresszorok

Tamás Ervin: Siettek még látni a tengert

Dobozi István: Maradt-e még esélye Trumpnak az újrázásra?
Kis valószínűséggel igen, ha sikerül „tökéletes vihart” kiváltania

Azonkívül, hogy a hivatalban lévő amerikai elnököket általában újraválasztják, most látszólag minden az ellen szól, hogy Donald Trump újrázni tudjon november 3-án. Sorozatos kormányzati hibák miatt Amerika lett a koronavírus-járvány globális gócpontja, a gazdaság szenved, százezrekben mérhető a halottak száma, sokan úgy fogalmaznak, vér tapad az elnök kezéhez. Ezzel a háttérrel Joe Biden demokrata elnökjelöltnek játszi könnyedséggel kellene nyernie, ha erős, karizmatikus jelölt volna. S ha nem Donald Trump lenne az ellenfele, aki eddig minden róla szóló politikai előrejelzést durván megcáfolt, legutóbb 2016-ban, az előre megkoronázott Hillary Clinton elleni váratlan győzelmével. Akkor vezettem be a „szűk sáv” elméletet, miszerint több választást befolyásoló tényező szerencsés együttállása esetén a teljesen esélytelennek tartott Trump nyerőként befuthat. Befutott. Most is van ilyen szűk sáv, lehetőség a perfect stormra, nem mintha ezt személyesen kívánnám. A válasz tehát a címbeli kérdésre: kis valószínűséggel igen. De milyen elemekből tevődhet össze Trump számára a Bident esetleg elsöprő tökéletes vihar?

Gerő András: Szubjektív nem

Dobrovits Mihály: A Netanjahu-terv

Gervai András: Tótfalusi István
(1936–2020)

Pályi András: A belarusz Jeanne d’Arc

Szűcs R. Gábor: Látványkekeckedők

Kevés a jó vicc mostanában Janez Janša szlovén kormányfőről, írja a Dnevnik című napilap. Mégis van néhány, amelyet közlésre tart érdemesnek1, ámbár hozzáteszi, hogy mintha hasonlóak volnának a Tito-éra alatt a Goli otokról, azaz a jugoszláv Gulagról szóló viccekhez. Ezek közül az egyik: „– Janša már nem ül hűvösön. – De hát két évre ítélték! – Igen, de a börtönben megkezdődött a fűtési szezon.” Vagy: „Éppen a börtönbe tart kocsijával, mikor megállítja a rendőr. – Janša úr, a kocsiján nincs matrica! – Ez csak a maga elfogult véleménye! – válaszolja a kormányfő.” Vagy, ami a legdurvább: „Üzenet a cellatárstól: Janša tényleg ártatlan volt.”

Simonovits András: A gazdasági fejlettségről

Sok embert izgat, gazdaságilag mennyire zárkóztak föl a kelet-közép-európai országok a fejlett országokhoz a rendszerváltás óta. A kérdés megválaszolásához persze valamilyen skálán kell mérnünk az országok gazdasági fejlettségét. Például az EU-27 átlag mindenkori százalékában fejezzük ki a tagállamok fejlettségét. Ebben a rövid írásban a lehető legegyszerűbben próbálom megvilágítani a kérdéskört. A következő dimenziókat vizsgálom. 1. Mit jelent a GDP, Gross Domestic Product, bruttó hazai termék – egyszerűen kibocsátás? 2. Miért érdemes a fejlettséget az egy főre jutó GDP-vel számolni? 3. Hogyan módosítja a GDP-t az ország valutájának vásárlóereje? 4. Miért érdemes figyelembe venni a külkereskedelmi cserearány-változást? 5. Miben különbözik az életszínvonal a fejlettségtől? A cikk írásakor nagymértékben támaszkodtam Oblath Gábor munkáira...H

Szenczi Tóth Károly: Orvosi történetek

Váradi András: Búcsú az OTKA-tól

Hegyi Iván: Budapest, Bukarest

Molnár Erzsébet: Ötszáz bizony

V I S S Z H A N G

Szále László: A volnán túl

Lévai Júlia: Nem kéne eltakarni

Török József: Érdekvédelmi hungarikum

Lévai Csaba: Feketék az USA-ban

P Á R A T L A N 

BGY: GYÁSZHUSZÁR

a. m.: TERMELÉSI JELENTÉS

pá-ti-: MENNYEI BAJNOKI

Iván Csaba: LUKACS, A PRÓFÉTA

Lantai András: UNALMAS

Lázár György: STATISZTIKA

aj: FEL SEM MERÜL?

aha: ROKONOK

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ