2019. január 10., csütörtök

FIGYELJ A HASADÉKRA!

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2019.01.04.


...7. Magyar vonatkozások. A magyar közgazdászok és szociológusok évtizedek óta foglalkoznak e kérdésekkel. Nemcsak önmagában az elégtelen jövedelem, hanem a kistelepüléseken az egészségügyi ellátás elérhetetlensége/rossz minősége is felelős a különlegesen kedvezőtlen egészségügyi mutatókért. Nemrégiben olvastam az Indexen Spéder Zsolt nyilatkozatában, hogy a gazdaság látványos növekedése ellenére 2013 óta nem nő a magyar férfiak várható élettartama, szélesítve a hasadékot hazánk és a többi visegrádi ország között. A kiváló demográfus csak az idősebbek romló halandóságát hangsúlyozza, de több okra is gyanakodhatunk: növekvő jövedelemegyenlőtlenségek, romló egészségügyi ellátás stb., csak gondos vizsgálatok deríthetnek fényt az igazságra. Kivételesen egyetértek Balog Zoltánnal, aki 2012 és 2018 között „emberminiszter” volt, hogy külön egészségügyi minisztériumra lenne szükség az egészségügy megfelelő működtetéséhez. (Én még hozzáteszem, hogy szándékosan nincs külön egészségügyi minisztérium: ne tudjanak az egészségügyiek „sokat ugrálni” a kormányüléseken.)

Az egészségügyi hasadék még a nyugdíjrendszer tervezését is érinti. Amerikában a tb-nyugdíj erős degresszivitását (nagyobb életpálya-jövedelem – [a jövedelem és a nyugdíj között] kisebb helyettesítési arány) azzal indokolják, hogy életpályaszinten ez hidalja át a kis és nagy keresetű dolgozók közti hasadékot. Molnár D. László és Hollósné Marosi Judit kutatásaiból tudjuk, hogy a magyar férfinyugdíjasok legalsó és a legfelső jövedelmi ötöde közti hasadék nagysága több év. 2015-ben a legalsó ötöd átlagos nyugdíja havi 71 e Ft volt, és 63 év után még 14,6 évet élt; a legfelső ötöd átlagos nyugdíja viszont havi 217 e Ft volt, és 63 év után még 18,8 évet élt. A nőknél kisebbek a nyugdíj- és az élettartam-különbségek. Ha kiszámítjuk, hogy ez a keresetarányos magyar nyugdíjrendszerben mennyi jövedelmet csoportosít át a szegényektől a gazdagokhoz, akkor vissza kellene hozni a degressziót, ha nem is a korábbi otromba alakjában és mértékében. (Mivel a rövidebb szolgálat aránytalanul több nyugdíjat ad, mint a hosszabb, nem olyan könnyű ilyen kevés adattal elvégezni a számítást.)

A jelenlegi magyar kormány büszkén megtagadja a jóléti állam alapelveit, helyette „a munkaalapú társadalmat hirdeti”. Hungaricumként a progresszív személyi jövedelemadót az Alaptörvény tiltja. A NER gyakran kirívóan érzéketlen a szegényebbek sorsával: az egyetemes családi pótlék vásárlóértéke egyre csökken, és a legalább háromgyermekes családok adókedvezményét sokan még ma is csak töredékesen tudják igénybe venni. Szomorúan tapasztalom, hogy a demokratikus ellenzék pártjai gyakran nem vállalják a harcot a jóléti állam tényleges vívmányaiért. Egyik párt olyan gyáva/buta, hogy a progresszív szja-t is torz alakban hozná vissza: 5–10–15 százalékban, mintha az progresszívabb lenne az egykulcsos 15 százalékos adónál. (Segítheti a progresszivitás megértését, ha arra gondolunk, hogy az izraeli kibucokban alkalmazott 100 százalékos egykulcsos szja a legprogresszívabb!)

Jó lenne, ha a magyar demokratikus ellenzék egészségügyi és nyugdíjszakértői is ilyen alapos és elfogulatlan anyagokat írnának, mint a nevezett áttekintés! A kormányzatról nem is beszélve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése