EL KELL TŰNNIE AZ EGÉSZSÉGÜGYBŐL A KISZOLGÁLTATOTT PÁCIENSEKET MEGALÁZÓ VISELKEDÉSNEK

MAGYAR HANG
Szerző: PETHŐ TIBOR
2019.01.10.

Túl sok a betegjog. És a beteg. Nem ismernek se istent, se embert, se főorvos urat, se nővérkét. Ráadásul: panaszkodnak. Örökké csak panaszkodnak – jut a következtetésre a Magyar Idők című kormánylap egyik késő őszi számában Berkő Péter professor emeritus. A nyugalmazott orvos-akadémikus úgy látja, a hazai egészségügy akut problémáinak egyik fontos oka, hogy a terjedő emberi jogi „világjárvány” hatására Magyarországon meggyengítették „az orvosok ősi időktől biztosított jogát, a gyógyítás szabadságát, túlzottan felerősítették a betegjogokat”. Eléggé el nem ítélhető módon bevezették a betegjogi képviselői rendszert, ami ráadásul „felerősítette a panaszáradatot és a feljelentések szabadságát”.

Nota bene: „feljelentés” alatt a nyugalmazott orvos a kiszolgáltatott, az egészségükért, az életükért küzdő páciensek gondatlanságot, műhibát, visszaélést kifogásoló panaszait érti. Azokét, akik nem mellékesen a hivatalosan befizetett társadalombiztosítási díj ellenében és persze a legtöbb helyen schwarzban elvárt hálapénzért cserébe joggal kívánhatnának maguknak normális ellátást, emberséges bánásmódot.

A most véget ért esztendőben H. barátom kórházi pokoljárása nyomán testközelből láthattam, milyen, amikor valaki átkerül a „másik oldalra”, egészségesből beteg, autonóm felnőtt polgárból kiszolgáltatott, a helyzetéről nem tájékoztatott, szenvedésében magára hagyott, megalázott emberré válik. Igaz, H. betegségéből adódóan nem panaszkodott, amikor tavaly februárban bekerült a Szent János Kórház neurológiai osztályára. Agyvérzése és az ezt követő bevérzések következtében afázia alakult ki nála: elvesztette beszédkészségét...

ITT OLVASHATÓ