2019. január 10., csütörtök

A FELADAT 1956 ÉS 1989 HAGYOMÁNYÁNAK A KOMBINÁLÁSA - ELŐKÉSZÍTHETŐ-E A BÉKÉS POLITIKAI VÁLTÁS?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2019.01.10.


Önmagában is jelentős fegyvertény, hogy a kormányellenes tüntetések nem haltak el az év végén, és 2019-re új lehetőségeket nyitnak. Kérdés, hogy képes lesz-e az ellenzék fölhasználni ezt az erőt.

Nehéz lokalizálni a rendszer szimbolikus központját. Az biztosan nem a kiüresített parlament, amelynek épületéből már a miniszterelnök is kiköltözött. Nem is a bábszerepbe immár teljesen belegyógyuló köztársasági elnök rezidenciája, továbbá nem is a Lendvay utcai Fidesz-székház. Az MTVA, ahonnan nyilvánvalóan jogsértő erőszakkal dobtak ki szekuritis különítményesek országgyűlési képviselőket, szintén nem döntési centrum, mivel csak végrehajtja a propagandaminiszter útmutatásait. Akkor már sokkal inkább a rendszer jelképe lehetne bármely Elios-kandeláber vagy a hatvanpusztai uradalom.

A szimbolikus probléma csak látszólag elméleti: a tiltakozások helyszíne, a demonstratív menetelések iránya politikai üzenetet hordoz, és ennek az üzenetnek az adresszálása minduntalan komoly fejtörést okoz. Az elmúlt években a demonstrációkra – a NER és a mindenkori rendszer által is – tradicionálisan használt Kossuth tér és Hősök tere mellett a Lendvay utca, az Oktogon, az Alkotmány utca, sőt újabban, a tüntetők nem kis áldozatkészségét jelezve, az MTVA-nak helyet adó Kunigunda útja is felkerült a helyszínek listájára.

Maguk a tüntetések is felvetik a kérdést, hogy az emberek összegyűlése, vonulása, a beszédek meghallgatása meddig bír olyan tartalékokkal, ami még vonzerőt jelent a tiltakozni vágyóknak. A legutóbbi, január 5-i tüntetésnek önmagában az volt a jelentősége, hogy egyáltalán létrejött. Vagyis a tüntetéssorozat átvészelte az ünnepi szünetet, és a tömeget látva állíthatjuk, újult erővel fordult rá 2019-re. Amilyen váratlan volt, hogy a harmadik kétharmadot hozó esztendő tüntetésekkel zárult, annyira pozitívan meglepő, hogy a hullám nem ült el. Ezzel máris előbbre vagyunk, mint négy évvel ezelőtt, amikor szintén a választás után tört ki a netadós tiltakozás, ami – egyéb ügyekkel együtt – akkor valóban megrendítette a Fidesz támogatottságát, de aztán az erők néhány hét alatt szétforgácsolódtak. Holott akkor is sokan hitték, hogy most aztán már végre minden megváltozik, az Orbán-rendszernek harangoztak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése