Szerző: SZEKA
2020.02.07.
Két és fél parlamenti ciklus kitöltése után végre valamire jutnia kellett az Orbán-kormánynak az oktatásban. Mivel a Fideszt főként ideológiai megfontolások vezetik a politikai döntésekben, várható volt, hogy előbb-utóbb egy olyan fontos területen, mint az oktatás, egy olyan szellemiségű alaptantervvel rukkol elő, amely visszatükrözi a hatalmon lévők világszemléletét.
Akik nekiveselkedtek már a vaskos dokumentum elolvasásának, úgy érzik magukat, mint aki alászáll a pokol legmélyebb bugyraiba. A kormánypárti ideológusok múltba révedő szemléleténél is nagyobb baj, hogy az amúgy is nagy bajban lévő magyar oktatás szekerét még inkább a szakadék felé löki. Ahogy a felsőoktatásban dolgozó tanárok nyílt levele fogalmaz: „Az alaptanterv bevezetése óriási visszalépést jelentene az irodalomtanításban egy olyan korábbi oktatási szerkezet felé, amelytől 1990 után mindenképpen el kellett mozdulni, sőt a 21. században egészen magunk mögött kellene hagyni.”
Valószínűleg a szakma szereplői még sok kritikát fognak megfogalmazni a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban, ám mi most szemléljük kicsit tágabb perspektívában a történteket. A NAT körüli bénázás, majd a nagy nehezen megszült új változat arra világít rá ugyanis, hogy a Fidesz a lényegi kérdések területén lényegében elszabotálta eddig azt a 10 évet, melyet a magyar választók biztosítottak számára.
Háromszor egymás után kétharmados felhatalmazással láthattak munkához az Orbán-adminisztráció emberei olyan kedvező világgazdasági környezetben, melyet még jelentős mértékben megtámogattak uniós források is. Ennek ellenére nem hajtottak végre sem államháztartási reformot, jelentős mértékben nem csökkentették az államadósságot, csak toldozgatták-foldozgatták az egészségügyi rendszert, azt oktatást pedig hagyták mély válságba süllyedni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.