2020. június 20., szombat

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN CSUPÁN A SZÍNJÁTÉK KEDVÉÉRT MONDOTT LE A RENDKÍVÜLI JOGKÖRÉRŐL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.20.


Euractiv 

Nem szabad hagyni, hogy a magyar miniszterelnök megint átverje az EU-t és az egészségügyi vészhelyzet ürügyén fenntartsa a rendeleti kormányzást – ezt igyekszik az unió lelkére kötni elemzésében az EP magyar jelentéstevője, aki rámutat, hogy Orbán Viktor csupán a színjáték kedvéért mondott le a rendkívüli jogköréről. Ezt támasztja alá, hogy az utóbbi 10 évben következetesen lerombolta a demokratikus intézményeket és leginkább a járvány is arra volt jó neki, hogy még inkább kiépítse uralmát. Ráadásul minden arra utal, hogy ez sem elég neki, noha a Freedom House szerint Magyarország immár csak részben demokratikus. A Human Rights Watch úgy értékelte a legutóbbi változásokat, hogy a rendkívüli állapotnak vége, de a tekintélyuralom megy tovább. Annál is inkább, mert úgy néz ki, hogy tartósan felfüggesztik az Országgyűlés ellenőrzési jogát. Épp ezért a francia zöld európai képviselő felszólítja az európai vezetőket, hogy éberen kövessék, mi történik Magyarországon, illetve lépjenek fel ellene. Mert Orbán megint az orránál fogva akarja vezetni az EU-t, noha a rezsim mind inkább tekintélyelvű. A magyar kormány és a hozzá közeli sajtó a francia politikust is bocsánatkérésre szólította fel, de az nem gondolja, hogy meg kell követnie az Orbán-kabinetet, mivel nagyon is fennáll a veszély, hogy még inkább visszaszorul a magyar jogállam. Az elemzés megismétli, hogy Brüsszelnek csak akkor szabad utalnia a szubvenciókat, ha Magyarország valóban eleget tesz a demokratikus normáknak. Felveti továbbá, hogy a 7-es cikkely alapján kezdjék újra a jogállami eljárást. Azzal érvel, hogy a magyaroknak változatlanul helyük van Európában, de nem lehetnek másodrendű polgárok a közösségben. Meg kell védeni őket saját kormányuktól, mint ahogy az országban érkező menedékkérőket is. 

A hírügynökség nem tudja hová tenni Orbán Viktor tegnapi rádióinterjújából azt a kijelentést, hogy az Európai Bíróság döntése ide vagy oda, a civil szervezeteknek nyilvánosságra kell hozniuk, kik támogatják őket külföldről. A kormányfő változatlanul azt állítja, hogy az NGO-k beavatkoznak az ország belügyeibe, és hogy emögött Soros György áll, noha az üzletember visszautasította a vádakat. Úgy látja, hogy a „torzításokkal és hazugságokkal” a magyar fél külföldi ellenséget igyekszik kreálni, mivel el akarja terelni a magyarok figyelmét. Orbán egészen pontosan azt közölte a közrádióban, hogy tiszteletben tartja a luxemburgi ítélőszék határozatát, de továbbra is érvényesülnie kell az átláthatóság követelményének. Részleteket nem árult el, annyit azért mondott, hogy a magyarok tudni fognak minden egyes forintról, amely a határon túlról, politikai célokra érkezik. A jelentés azt is idézi az interjúból, hogy a bírósági ítélet a nyugat-európai „liberális imperializmussal” függ össze. És hogy a nemzetközi bíróságok gyakran e hálózat részei. 

A lap visszatér az Európai Bíróság két nappal ezelőtti döntésére, és történelminek nevezi, hogy az ítélet elmarasztalta a magyar Lex NGO-t. Mint megállapítja, újfent bebizonyosodott, hogy a luxemburgi testület az utolsó védőbástya Közép-Európában a tekintélyelvű sodródás feltartóztatására. Rámutat, hogy az elvetett magyar szabályozás nagyon emlékeztet az orosz modellre. Ugyanakkor a legtöbb civil szervezet rászorul a külföldi segítségre, főként a Soros által létesített Nyílt Társadalom Alapítvány részéről, miközben az üzletember valóságos mumus Orbán szemében. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól elmesélte, hogy ők ugyan nem tettek eleget a jogszabálynak, ám sok támogatójuk elbizonytalanodott, mert attól félt, hogy nyilvánosságra kerül a neve és így céltáblává válik. Hozzátette, hogy a határozat világosan mutatja: az unióban nincs helye egy ilyen, orosz mintára összekalapált jogszabálynak. Az írás emlékeztet arra, hogy a német Alkotmánybíróság nevezetes állásfoglalása után Orbán több európai cimborája is azzal fenyegetőzött, hogy a jövőben tesz arra, amit az EUB mond. De a magyar vezetés idáig diszkréten ugyan, de a végén mindig végrehajtotta, amit a testület előírt számára.

Sok haladást nem hozott tegnap a legfelső szintű uniós egyeztetés a 750 milliárd eurós segélyalap, illetve a következő közös költségvetés ügyében, de az kiderült, ami idáig nem tűnt fel annyira, hogy ti. az egyik nagy nyertes Magyarország volna. Merthogy az Orbán-kormány az újjáépítési csomagból a jövő évtől kezdve 15,1 milliárdot kapna pótlólag, főleg agrár- és felzárkózási támogatás formájában, miközben az országot nem sújtotta különösebben a koronaválság. Csak összehasonlításképpen: a 9 milliós Ausztriának 4 milliárd jutna, a 10 millió lelket számláló svédeknek 4,7 milliárd. A majdnem 20 milliós Hollandia kénytelen volna 6,8 milliárddal beérni. Úgy hogy nem csoda, ha a takarékos négyek ágálnak a jelenlegi tervek ellen. De jól járnának a lengyelek (63,8 milliárd) és a románok (31,2 milliárd) is. Egy költségvetési szakértő szerint a gond ott van, hogy a Bizottság a konjunktúra megélénkítését vette célba, nem pedig a válságkezelést. Ezt a magyar példa ékesen igazolja. A magyar vezetés, minden kötelezettségszegési eljárás ellenére, már eddig is a támogatások egyik legnagyobb kedvezményezettje. Brüsszel évente nettó öt milliárdot utal át a részére, bár jó ideje megy a vita, hogy egyrészt a szubvenciókat kapcsolják össze a demokratikus normák betartásával, másrészt hogy erősítsék meg az ellenőrzést, mivel ha minden igaz, Orbán nagyvonalúan barátokhoz és rokonokhoz irányítja át a befolyó összegeket. Ám évek óta semmi sem változik. A segélytervek kapcsán komolyan fel sem merült a jogállami kritérium. Viszont hogy ennyi pénz esne le Budapestnek, az azzal függ össze, hogy a fő támogatási terület a klímavédelem, a fenntarthatóság, valamint a megújuló energia, és itt van mit tenniük a keleti tagoknak a felzárkózás érdekében. Bírálók azt mondják, a Bizottság úgy készítette el a javaslatot, hogy az egész költségvetési csomaghoz elnyerje az új tagállamok beleegyezését. Ez majd ősszel lesz fontos, amikor az Európai Parlamentnek rá kell bólintania az elképzelésre. Ám egyelőre a 27 állam- és kormányfő csörtézik.

A kommentár igazat ad a német kancellárnak, aki szerint ha a járvány miatt csak még nagyobbak lesz a szociális feszültség, akkor teret nyernek az Európa-ellenes, tekintélyelvű erők. Így az EU hatalmas szakítópróba előtt áll. Vagyis mindenképpen meg kell állapodni az új pénzügyi keretekről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindent úgy kell megszavazni, ahogyan az a javaslatban szerepel. Nagyon is jogosak a takarékos négyek kifogásai, a finanszírozás agyaglábakon áll, és nem érthető, hogy miért kellene pénzesőt zúdítani Magyarországra, amikor az viszonylag szerencsésen vészelte át a fertőzést. De javítani kell a felhasználás számonkérésének hatékonyságán is. Azon kívül ki kell kötni, hogy szubvenciókról csakis akkor lehet szó, ha nem sérülnek a jogállami játékszabályok.

Az Európai Parlament nem kötelező határozatban ugyan, de úgy foglalt állást, hogy továbbra is érdekütközés van a cseh kormányfő esetében, vagyis Babis igazából nem vált meg mezőgazdasági, vegyi és sajtóbirodalmától, miközben az Európai Tanács tagjaként dönt a támogatásokról. Ezért arra szólították fel a miniszterelnököt, hogy vagy oldja meg a helyzetet, vagy távozzon tisztségéből. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság egyik tagja nagyon veszélyesnek nevezte, hogy valaki ott ül az unió legfőbb testületében és közben cégein keresztül hasznot húzhat a szubvenciókból. A politikus azzal utasítja vissza a vádat, hogy azok mögött politikai szándékok rejlenek, ám az ügy rávilágít arra, hogy növekszik a feszültség az EU és több keleti tagállam között, a jogi normák betartásától kezdve a migrációs politikáig. Brüsszel bírálja Magyarországot, a cseh vezető szövetségesét, valamint Lengyelországot a jogállami elvek lerombolásáért. Egyébként Strasbourg azt is szorgalmazza, hogy a Bizottság hozzon létre olyan mechanizmust, amelynek révén kideríthető, hogy kik a támogatások tényleges kedvezményezettjei.

Újból elhalasztották az uniós menedékpolitika reformját, mert a tagállamok azt szeretnék, ha előbb a hosszú távú költségvetés ügyében jutnának dűlőre. A Bizottság ugyan nagyjából már kidolgozta javaslatát a Dublini rendszer átalakítására, de több tagállam is azt kérte, hogy azt egyelőre ne nyújtsák be, már csak azért se, mert a büdzsé körüli vita túlságosan is leköti energiájukat. Ez már nem az első halasztás és azt igazolja, hogy mennyire kényes kérdésről van szó. Úgyhogy a belügyekért felelős biztos úgy gondolja, talán a nyári szünet után be tudják nyújtani a tervezetet. Magyarország, Lengyelország és más államok elutasítják a kvótarendszert, míg a déli kormányok ragaszkodnak ahhoz. Maga Johansson úgy ítéli meg, hogy nem elegendő az önkéntes szolidaritás, szükség van a menedékkérők átvételének kötelező rendszerére, de az utóbbival kapcsolatos elképzeléseken még finomítani kell. Ehhez jól jön, hogy a 2. félévben a németek lesznek a soros elnökök, és ők mindenképpen megoldást próbálnak találni ezen a területen.

Az újság a szerb Orbán Viktornak nevezi Aleksandar Vucsics elnököt, mert ő is tekintélyelvű, ellenséges a sajtóval szemben és nacionalista. Vagyis a magyar kormányfő természetes szövetségese. Mindketten ugyanabba az irányba viszik országukat és közben nem különösebben érdekli őket a demokratikus gyakorlat. A zászló a politikus pártjának áll a holnapi választáson, annál is inkább, mert az ellenzék egy része, 9 jobb-, illetve baloldali párt bojkottálja a szavazást. Vagyis leginkább az a tét, mekkora az SNS népszerűsége. Az elnöki hivatal illetékese azt mondja, hogy a távol maradók körülbelül a jogosultak 6 százalékát képviselik, vagyis a többség a voksolás mellett van, így látnivaló: nincs semmi probléma a szerb demokráciával. A kormánypárt a Vajdaságban számíthat a magyar kisebbség támogatására, a VMSZ-t Budapestről vezérlik. A finanszírozás Orbán külpolitikai stratégiájának részét képezi. Ily módon az illiberális magyar vezető számíthat a bolgár, horvát és szlovén szélsőjobbra Strasbourgban. Pár éve a megbékélést szorgalmazza Szerbiával is. Juhász András szerbiai szakértő ezt azzal magyarázza, hogy mindkét ország a világ gazdasági-politikai rendszerének félperifériáján van, alapvetően másoktól függ. A magyar vezető a szerb uniós csatlakozás fő szószólója. Merthogy kell neki a 7 milliós szomszéd nyomatéka, hogy növelje súlyát a földrészen. De a belépést gátolja a korrupció és a szervezett bűnözés. Hogy Belgrádban nem sűrűn ítélnek el visszaeső bűnözőket vagy megvesztegetett hivatalnokokat, az aligha zavarja Orbánt, akinek a veje ellen nyomozott az OLAF. Ehhez képest Vucsics egyik tanácsadója azt állítja, hogy az ország nem vonzana annyi külföldi befektetést, ha erős volna a korrupció. De közben a lakosság negyede a szegénységi szint alatt él.

Nagy-Britanniában most jelent meg egy könyv 25, erősen vitatott szoborról, amely a II. világháborúnak állít emléket és ezek közül a lap elsőként a Szabadság téri emlékművet emeli ki, hozzátéve, hogy a ledöntésen kívül másként is ki lehet fejezni, ha történetesen elégedetlenek vagyunk az alkotás mondandójával. Amit a populista Fidesz üzenni akart a német megszállás 70 évfordulóján felállított művel, az teljesen egyértelmű: az ártatlan Magyarországot lerohanta a brutális Németország, ám a bírálók gyorsan rámutattak, hogy az akkor magyar állam messze volt attól, hogy áldozatnak lehessen tekinteni. Hiszen a háború jó része alatt Berlin oldalán állt, nemigen tiltakozott, amikor bevonultak a német csapatok, majd a Szálasi-féle bábkormány alatt bűnrészes volt a sok ezer zsidó legyilkolásában. Az ellenzők közösségi oldalon szervezték meg, hogy létrehozzák az élő emlékművet, úgyhogy sokan elhozták személyes emlékeiket. Vitákat szerveztek, túlélők jöttek, hogy beszéljenek. Ez a rész folyamatosan bővült, míg a szobrot hivatalosan sosem állították fel, és semmiféle hivatalos esemény nem zajlik előtte. Ami a nemzeti mártíromságát volt hivatott jelképezni, az inkább úgy néz ki, mint ami a nemzeti képmutatást illusztrálja.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése