2020. április 19., vasárnap

SZABAD SZEMMEL - ÉPPHOGY MEGSZÜLETETT A DÖNTÉS BRÜSSZELBEN A MEGASEGÉLYRŐL, ORBÁN MEGINT NEKIMENT AZ EU-NAK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.19.


Spiegel 

„És pont Orbán zsebel be egy csomó pénzt az EU-tól!” – így fakad ki a lap, miután kiderült, hogy Magyarországnak több forrás jut az unió gyorssegélyéből a járvány következményeinek enyhítésére, mint a nagy bajban lévő Olaszországnak. A Bizottság döntése értelmében a diktatórikus módszerekkel irányító és a demokráciát leépítő magyar miniszterelnöknek 5,6 milliárd azonnali támogatást irányoztak elő, míg az olaszoknak csupán 2,3 milliárdot, noha a járványhelyzetet a két országban nem lehet egy lapon említeni. Hogy ez miért lett így, azt nehéz nyomon követni, de a megfejtés egy bonyolult elosztási kulcsban rejlik. Mindenesetre a magyar fél a GDP csaknem 3,8%-ának megfelelő összegre számíthat, míg Olaszország esetében ez az érték a bruttó hazai terméknek mindössze 0,1 %-a. És az Európai Parlament megszavazta. Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini elemző intézet vezetője képtelenségnek minősíti az unió eljárását. Hiszen Orbán a magyar gazdaság éves teljesítményének csak 4 %-ának megfelelő ajándékot kap Brüsszeltől, noha éppen diktátorrá lép elő. Ez sokat árt az EU-nak, amely demokratikus értékközösségként hirdeti magát, amely jó ideje vitázik a jogállami mechanizmus bevetéséről, ám milliárdokkal dob meg egy olyasvalakit, mint Orbán. De hát ilyen bürokratikus tehetetlenség jellemzi a segélyek elosztását – mutat rá a Spiegel. Ráadásul akkor dől a pénz Brüsszelből, amikor a felhatalmazási törvény jóvoltából Orbán minden eddiginél több hatalmat összpontosít a saját kezében. Korábban megtorpedózta a kvótadöntés végrehajtását, járszalagra fogta a sajtót, elűzte a CEU-t. Erősen antiszemita beütésű jelszavakkal kampányol Soros kapcsán, ráadásul nyíltan beismeri, hogy illiberális demokráciát akar. De még ezen is túlment a vadonatúj teljhatalmával. Hogy mégsem zárják el számára a pénzcsapot, az mutatja, milyen tehetetlen az unió azokkal a tagokkal szemben, amelyek megszegik az alapértékeket. A segélycsomaghoz ugyanis a pénzt a felzárkóztatási alaptól csoportosították át, ám pontos feltételek híján Orbán még az eddigieknél is szabadabban használhatja fel ezt a hatalmas összeget – mutat rá a német zöldek egyik EP-képviselője, aki pont ezért azt követeli, hogy a következő EU költségvetésben kössék ki a jogállami normák betartását a támogatások fejében. Ami pedig az Európai Parlament hozzáállását illeti, a jelek szerint Strasbourgot szorította az idő, így a testület alighanem szándékosan elfordította a fejét, amikor szembesült azzal, hogy a ravasz magyarok milyen aránytalanul sokat markolhatnak fel. Miközben a kormányfő többször is a Varsói Szerződéshez hasonlította az uniót. Az Európai Stabilitási Kezdeményezés legutóbbi anyaga szinte megdöbbenve konstatálja, hogy alig született meg a döntés Brüsszelben a megasegélyről, Orbán megint csak nekiment az EU-nak: amikor Ferihegyen egy kínai küldeményt fogadott, maszkokat, tesztkészleteket, lélegeztető gépeket, kijelentette: Peking jó szövetséges, ellenben az uniótól nem igazán érkezik támogatás.

Magyarországon csaknem 40 ezer kórházi ágyat szabadítanak fel a koronavírus várható fertőzöttjeinek, még azon az áron is, hogy ez sokszor azzal jár: súlyos állapotban lévő betegeket raknak ki. Több ezer pácienst gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra küldtek el, noha a járvány a hivatalos adatok szerint egyelőre egyáltalán nem érinti komolyan az országot. Ám az emberi erőforrások minisztere mégis ukázt adott az ágyak kiürítésére, bár a tisztifőorvos azt bizonygatta, hogy ez nem vonatkozik azokra, akik szakellátást igényelnek. Ám a szociális hálón és a független sajtóban megjelenő nyilatkozatokban az érintettek pont az ellenkezőjéről számolnak be. A tévében azonban többen nem engedik mutatni az arcukat az interjú során, mert félnek a megtorlástól. Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász ugyanakkor teljesen irreálisnak tartja a hatóságok számait, amelyekkel az intézkedést indokolták. Orbán Viktor azt mondta, hogy az ágyak egyharmada eleve üres volt. Akkor viszont hozzávetőleg 16 ezer embert kellett elküldeni, noha sokuknak nincs családja, illetve nem tudja megfizetni, hogy szakképzett ápolót fogadjon. Hadházy Ákos ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a járvány fertőzöttjeinek száma magasabb lehet, mint ami a hivatalos statisztikákban szerepel, csak éppen az operatív törzs nem szolgáltat olyan adatokat, amelyekből ez kiderülne. A kórházak pedig nem nyilatkozhatnak, noha a parlamenti képviselőknek joguk van megkapni az általuk kért felvilágosítást. Közben egyre többen bírálják hozzá nem értése miatt az ultranacionalista Kásler Miklóst, még a Fideszen belül is.

19 EP-képviselő úgy ítéli meg, hogy Európában meg kell akadályozni a tekintélyelvűség térnyerését, épp azért közös nyilatkozatban sürgetik, hogy Brüsszel alkossa meg a kereteket, nehogy a tagállamok – magyar és lengyel mintára – hasznot húzzanak az olyan egészségügyi válságból, mint amilyen pl. a mostani koronavírus. Az aláírók többségükben liberálisak és zöldek, köztük van az Európai Parlament magyar jelentéstevője valamint Donáth Anna. Az nyugtalanítja őket, hogy a földrészen bizonyos politikusok aránytalanul nagy hatalmat halmoznak fel a kezükben, éspedig meghatározatlan időre. Példa erre Orbán Viktor, aki egészen valószínűtlen módon kibővített jogkörére azzal teszi fel a koronát, hogy maga döntheti el: meddig tartson a saját jogosítványa. A kontinensen egyetlen más vezető sem tud felmutatni ilyesfajta hatalomkoncentrációt. Az állásfoglalás kifejti, hogy a populisták az utóbbi időben erősen nyomulnak, több helyütt is kormányra kerültek, hála a szép ígéreteknek. Ezek a rezsimek azonban gúnyt űznek az alapértékekből, a szabadságból, a demokráciából, a jogállamból. Ám ezt még a jelenlegi ragály sem igazolhatja. Az nem a polgárok jogainak védelmét jelenti, ha elnémítják a tiltakozás minden formáját. A nehéz helyzet persze különleges eszközöket tesz szükségessé a kormányok számára, ám itt az idő, hogy felfegyverezzük Európát az alapértékek megóvására. Ezért rögzíteni kell a fő elveket, hogy a különleges rendelkezéseket csakis a válság idején lehessen alkalmazni. Ide tartozik, hogy a rendkívüli szabályok automatikusan érvényüket veszítsék, mondjuk, egy év elteltével. De a nemzeti törvényhozás már előtte is eltörölheti azokat. Fontos az arányosság és az időkorlát, és hogy az adott parlament döntsön róluk. A képviselőtestületnek rendszeresen, önállóan és nyilvánosan ellenőriznie kell a végrehajtó hatalom ténykedését. Ez persze triviális, ám a történelemből ismert, hogy voltak bőven többségi kormányok, amelyek azután diktatúrába vezették országukat. Épp ezért szükséges, hogy a Bizottság és az Európai Tanács minden lehetséges eszközzel lépjen fel azon tagok ellen, amelyek feladják az alapértékeket. Be kell vetni ellenük a rendelkezésre álló szankciókat. Csak ily módon lehet közösen legyűrni a válságot és megerősíteni az európai tervet. 

A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy a kínai tekintélyuralmi rendszer csak súlyosbította a járványt, és feltárta a zárt rezsim gyengeségét, miután a pekingi kormány többedizigilen megpróbálta elleplezni az igazságot. Hiba volna azonban azzal vádolni Kínát, hogy az rászabadította a vírust a világra, de az biztos, hogy a rendszerfüggő megtévesztés csak rontott a helyzeten. A jó megoldás a nagyobb átláthatóság és a tények teljes feltárása lett volna. A kórokozó valószínűleg többszörös mutációval alakult ki, de azt sem lehet kizárni, hogy netán véletlenül szabadult ki a vuhani virológiai intézetből. A legtöbb szakértő azonban azt mondja: nincs bizonyíték, hogy a Covid-19 biológiai fegyvernek készült. Ám Kína részéről segíteni kellene, hogy kiderüljenek az előzmények. De az biztos, hogy amikor a múlt december elkezdődtek a bajok – a betegség először tüdőgyulladásnak látszott - a helyi hatóságok először eltitkolták a helyzetet. Majd amikor az év első heteiben elkezdett terjedni a vírus, a központi szervek is tájékoztatási tilalmat rendeltek el. Pedig az elnök már január 7-én tudott a kórokozóról, de csupán majdnem két héttel később állt ki a közvélemény elé. 3 nappal később jött a vuhani karantén, és annyi forrás özönlött a térségbe, amennyi csak egy autoriter rendszerben lehetséges. Így a világ időt nyert. Viszont a halottak száma túl kevésnek tűnik, ajánlatos volna, hogy Kína közölje a valós adatokat. Peking most kampány indított, mert igyekszik az államfőt hősnek beállítani, aki legyőzte a járványt. De még ennél is zavaróbb, hogy a hivatalos propaganda úgy állítja be: más országoknak át kellene venniük a kínai modellt. A megtévesztés, a titkolózás, a történtek újraírása azonban a probléma részét jelenti, nem pedig a megoldást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése