2020. április 19., vasárnap

TIPRANI CSAK PONTOSAN, SZÉPEN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2020.04.17.


Bizonytalanságok voltak, vagy legalábbis lehettek volna, mostantól azonban nincsenek. Mostantól úgy látunk valamennyien, mint a sas­madár, mármint a rendkívüli jogrendet érintő ügyekben, arra vonat­kozólag ugyanis minden tiszta, minden világos, félreértések kizárva. Ismereteink forrása maga az igazságügy-miniszter, akit mi, magyarok, mindig e tisztség első betöltőjéhez, a haza bölcséhez hasonlítunk. V. J. ≥ D.F., ehhez kétség nem fér. Olyat nyilatkozott a Weltnek, hogy azt taní­tani lehetne, egyértelműt, keményet, katonásat.

A rendkívüli helyzetnek akkor lesz vége, amint a veszély elmúlt, de hogy mikor múlik el, „arról minden országnak önállóan kell dönte­nie”. Vagyis a rendkívüli helyzet akkor szűnik meg, amikor kormányzó urunk unni kezdi, és szeretne helyette valami kipcsákabbat. Ha soha­sem un rá, akkor végleg itt marad, ami persze nem baj, sőt. Ellentét­ben avval, amit a liberális véleménydiktátorok állítanak, a hazánkban ideiglenesen állomásozó jogszabályok nem veszélyeztetik a demokráci­át, vagy legalábbis nem addig, amíg az alkotmány keretein belül van­nak és az Alkotmánybíróság működik. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy evvel a két kondícióval semmi gond, hiszen kormányzó urunk az Alaptörvényt bármikor újrafazonírozza, ha tud erre a célra pár perc időt szakítani, az Alkotmánybíróság működésének tökéletes voltát pedig az bizonyítja, hogy e nagy tekintélyű szervezet állásfoglalásai az ő akara­tát mindig aggályos precizitással tükrözik. Ami viszont a demokráciát il­leti, nem mindennapi szórakozottságra vallana elfelejtenünk, hogy a történelem ezen zsákutcájának ledózerolását kormányzó urunk már a kétezres években megígérte, 2010-ben pedig viharsebesen abszolválta is. Demokráciaügyben további tennivalónk belátható ideig aligha lesz.

Mindazonáltal a veszélyhelyzet megszüntetéséről az Országgyű­lés dönt, hangsúlyozta V. J., másképpen fogalmazva kormányzó urunk­nak az ülésteremben helyet foglaló vitézei döntenek. „Aki ezt kifogá­solja, annak valójában a magyar választókkal van gondja”, tette hozzá igen éles elméjűen, mert hát akárhogy is nézzük, csakugyan er­ről van szó. Az a körülmény, hogy kormányzó urunk Európa hátsó ud­varában egy közép-ázsiai típusú diktatúra aprócska makettjét építgeti, csakis a választóknak köszönhető, senki másnak. Igazságügy-minisz­te­rünk azt is mondta, hogy ez nem jogi, hanem politikai kérdés, és ezzel megint a fején találta a szöget, hiszen egy normális diktatúrá­ban a szó valódi értelmében vett jogi kérdések nincsenek is. Erre vonatko­zó­lag igen sok történeti adalék áll rendelkezésünkre, a mostani csen­des időszak pedig a legalkalmasabb arra, hogy naphosszat ked­vünk­re olvasgas­sunk...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.