2021. november 20., szombat

AZ ÉS 2021/46. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.11.19.


F E U I L L E T O N

Szajbély Mihály: Édes Erdély, nehéz kenyér

I N T E R J Ú

Vonnák Diána: Az orosz nyelvű Mészöly
Beszélgetés Okszana Jakimenko és Alina Scseglova műfordítókkal

K R I T I K A

Zelei Dávid: Óda a gumiemberekhez

Gulyás Adrienn–Mudriczki Ju­dit–Sepsi Enikő–Horváth Géza (szerk.): Klasszikus művek újrafordítása. Károli Gáspár Református Egyetem–L’Harmattan Kiadó, Bu­­da­­pest, 2021, 296 oldal, 3290 Ft

A Károli Könyvek sorozatában most egy különösen igényes, színvonalas, széles merítésű és talán leginkább: gyakorlatias összeállítás jelent meg Klasszikus művek újrafordítása címen. Igényes, mert ennyire általános címe általában a szélsőségesen eklektikus tanulmányköteteknek vagy Festschrifteknek van, ez a kötet ugyanakkor címéhez majdnem teljesen hű (na jó, a Ki érti a csajokat? azért távol áll a klasszikustól, de ennek hasznáról később), alaposan szerkesztett és tagolt, s nem utolsósorban olvasóbarát: mindvégig ügyel arra, hogy ne merüljön alá a szakzsargonba és a lényegtelen részkérdésekbe. Színvonalas, mert ha egy műfordítás témájú kötetben olyanok vonulnak föl, mint Nádasdy Ádám, Márton László, Ádám Péter vagy épp Kappanyos András, nyugodt szívvel pakolhatjuk a kosarunkba a kötetet: jó lesz nekünk. Széles merítésű, s nemcsak azért, mert a Beowulftól Shakespeare-en át Asimovig jut (cáfolva azt a tézist, hogy a klasszikus státuszt csak magasirodalmi alkotás kaphat), és próza-, dráma-, líra- és filozófiai esszéfordítást is elemez, hanem azért is, mert a fordítás számtalan definíciójával, értelmezésével dolgozik.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

Gelencsér Gábor: Ex libris

Buglya Zsófia (szerk.): Az ismeretlen Uránia
Kelecsényi László: Veled szeretnék boldog lenni
Lichter Péter: Steven Spielberg filmjei
Oláh Gábor: Az álomlehallgató

Domján Edit: Anyja vére bánja

Háy János: Mamikám. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2021, 196 oldal, 3499 Ft

A Mamikámnak ez a nevesincs nő, az elbeszélő a legizgalmasabb figurája. Nem tűnik átlagosnak, igaz, átlag alatti jövedelemszinten is él. Fékezhetetlen indulataival, dacosan fölvállalt érzékiségével (férfiéhségével) és az ösztöneinek álljt parancsolni ugyan nem tudó, de létező morális érzékével, no meg szenvedélyes igazságkeresésével az Arany-balladák bűnös-bűntudatos hősnőire emlékeztet, illetve az antik Médeiára, Phaedrára. Örökös vibrálása, nyugtalansága gyermekkori traumák öröksége, s ez fogja története egy pontján tragikus örvénybe rántani.Tovább

Forgách Kinga: A versállat tekintete

G. István László: úgy felejti nyitva. Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2021, 89 oldal, 1999 Ft

Maga a kötetcím, az úgy felejti nyitva egyfajta befejezetlenséget, lezáratlanságot sugall. Asszociálhatunk róla egy nyitva felejtett könyvre, vagy akár egy lezáratlan életútra is. A sor a Rév című versből való, ez a tágabb kontextusa: „Aki révbe ér, az akármit ér, / (nem tudja, melyik hang hamis) / nem ért semmit, nem éri semmi se – / az úgy felejti nyitva a kezét, /hogy nem fér bele a más keze.” A félbehagyottság, a beteljesületlenség, a megértés és a másikhoz való kapcsolódás lehetetlensége jelenik meg itt, amely témák aztán többször is visszaköszönnek a kötetben, rögtön a nyitóversben is például, amely (az első ciklussal együtt) a Kettéesett barack címet kapta, és amelyben szintén valamiféle romlottság, fásultság, dekoncentráltság jelenik meg: „Úgy / teljesedsz ki, mint a kettéesett / barack: kásás húsába betokosodott / a mag.”Tovább

Bödecs László: A meglékelt fejű próféta


Orcsik Roland: Legalja. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 129 oldal, 3000 Ft

Orcsik kötete zenei élményhez hasonló, jó hallással és huszadik századi komolyzenén edzett ízléssel alkotja saját verseit, soha nem válik a mondat prózamondattá, megvan az a rejtélyesen működő belső ritmus a gondolatokban, ami a líra kellően sűrítő poétikai többletét megteremti, még amikor a leghétköznapibb közléseket teszi, akkor is. Könnyedén vonja intertextuális játékba a kötet végén pedánsan felsorolt alkotóktól vett vendégszövegeket, ha kurziválással vagy elkülönítéssel jelöltek is, illeszkednek a vers nyelvezetébe. Úgyszintén könnyedén tud áthágni stiláris határokat, regiszterei a prófétai nyelv ódonságától a trágáron át a leghétköznapibb kijelentésekig terjednek, mégis mindez illeszkedik az akkordba. Gazdag formai felhozatal teszi változatossá az olvasást: kétsoros szentencia ritmusú, máskor tercinaszerű versszakok, váltakozón hosszabb és rövidebb szótagszámú sorokkal komponált szabadversek, néhány epigramma disztichonban (Hisztihon, Folyt. köv), ahogy kell.Tovább

Nagy Hilda: Címzett: ugyanaz

Papp-Zakor Ilka: Majd ha fagy. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 286 oldal, 3990 Ft

Papp-Zakor a rendhagyó karakterek világának ábrázolásán túl is érzékeli és bevonja a rajtuk kívül helyezkedőkét, amiből kiderül, hogy nagyon is helyben, és nem egy alternatív valóságban vagyunk. Amikor Anita a beteg kutyáját, Ruszlánt, az ölében viszi az utcán, ismerős, elítélő reakcióban részesül: „Túlszereti. Megnyomorítja. A gyerekét szeresse így, ne egy állatot!” (124.) „Egy teljesen jó, szülőképes nő. Perverz! Perverz! Elkorcsosult, pszichéficamos nemzedék! (125.) Továbbá, a hátlapon is kiemelt idézet, amely a „sárkányok” megszállásáról ad hírt, illetve a plakátokon szereplő, az idegen, gonosz erő ellenében megjelenő megmentők szintén kísérteties hasonlóságot mutatnak. Az viszont kétségkívül a kötet előnyére írható, hogy az aktuálpolitikai áthallások nem nyomasztó elemként hatnak, mivel nem válnak dominánssá, mindössze a háttér megkonstruálásában játszanak szerepet.Tovább

Schüttler Tamás: A paradicsomhal alteregója


Csányi Vilmos: Kíváncsiságom tör­ténete. Open Books Kiadó, Bu­da­pest, 2021, 365 oldal, 4499 Ft

A könyvnek akár az is lehetne a címe: szerencséim története. Ugyanis ez a nagyívű, sok területet átfogó tudósi pálya nem jöhetett volna létre, ha nem azon a Magyarországon él, ahol az egyetemi, tanszéki viszonyok kicsinyessége okán mindig újabb és újabb konfliktusokkal kénytelen szembesülni, kénytelen kutatási területeit feladni, s új vizekre evezni. A könyv fejezetei jól mutatják, hogyha a vegyészt nem űzik ki a biokémiából, ha nem feneklik meg a halak homogén törzseinek fejlesztésével eltöltött sokéves munkája, ha nem száműzik egyeteme gödi telepének kutyafalkái közé, akkor nem lett volna ennyi szakterület tudósa. A könyvet olvasva elgondolkodtam: mi lett volna Csányiból, ha egy normális ország normális molekuláris biológiai laborjában kutatja végig az életét. Színtelenebb, szegényebb lenne ő is, de mi, munkáit követő olvasói is.Tovább

Murzsa Tímea: „Adat vagyok, tetőtől talpig”

Almási Miklós: Közeli jövőnk és a távoli jelen. A digitális társadalom kritikája, Joshua Könyvek, Budapest, 2021, 198 oldal, 2800 Ft

A kötet több ízben megszólítja az olvasót, a dialógus érzetét keltve. Egy, a HVG-ben megjelent kritika szerint a Közeli jövőnk és a távoli jelen olvasása közben mintha Almási tanár úr egyetemi óráin lenne az ember (HVG, 2021, október 14., 58.). Ehhez a bensőségességhez járul hozzá az is, hogy a szerző hétköznapi nyelven beszél, így okfejtései könnyen olvashatók és emészthetők témájuk összetettsége, szerteágazósága ellenére. A műfaj kérdése is ide kapcsolódhat: Almási Miklós maga „kiáltványként” jelöli meg a szöveg műfaját a könyv utolsó lapjain. És valóban: az esszékben a digitális társadalomról alkotott nézeteit fogalmazza meg, felhívó jelleggel: gondolkodásra csábít egy szinte mindannyiunkat érintő problémáról. Tovább

Radnai Dániel Szabolcs: Alternatív kultúra

(„A DOZSO” az új hullám évtizedében – A nyolcvanas évek kultúrája egy pécsi művelődési házban, Pécs, Zsolnay Kulturális Negyed, re:public projekttér, megtekinthető 2021. december 10-ig.)

A kiállítás képzeletbeli útvonala a DOZSO intézménytörténeti hátterével és a művelődési házak szocialista korszakbéli kiemelt jelentőségével indul, és adatgazdag módon mutatja be a sokáig két külön helyszínen (a belvárosi Mária utcában, illetve a Zsolnay porcelángyár Felsővámház utcai részlegén) működött, „párhuzamos pályákon, eltérő szervezeti struktúrában tevékenykedő művelődési ház” sorsának sajátos összefonódását, illetve 1996-os bezárásukig dokumentálható működését. Ezt követően, mintegy túlméretezett adventi naptárakként, falra szerelt kartonkazetták sejtelmes tartalmát lehet megtekinteni: a rekeszek a két művelődési ház, majd az egyesített DOZSO programjairól, működéséről valló dokumentumokat rejtik.Tovább

Králl Csaba: Ki hévvel, ki fénnyel

(Közép-Európa Táncszínház: Set Your Mind Free; Mészáros Máté: Fény által – Trafó)

A nemzetközi porondon gyakori vendég, szlovák–belga Anton Lachky koreografálta Set Your Mind Free – mely egy (tervezett) trilógia második része – tipikus Z-generációs darab. Dúl benne a képiség, a vágások merészek, kiváló dramaturgiai érzékkel sorjáznak a legkülönfélébb impulzusok, nyer teret az abszurd, lobbannak lángra a gyakran extremitásig hajszolt érzelmek.Tovább

Fehér Dávid: Lépések a magasban

(Galántai György Magassági lépéskötelék című szobra megtekinthető a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet előtt, a Szabolcs utcai Bókay-kertben.)

A szobor felzendül, amint erre egy másik mű, a Zendülő talp (1983) címe is utal, amely egy lefordíthatatlan szójátékot is hordoz: a zendülés utal az avantgárddal asszociált forradalomra (Petőfit idézve: „Talpra magyar”, Tót Endrét idézve: „Talpra magyar avantgarde”), ám utal a hangra, a zenére, és a zene szóban megbújó zenre, a végső egyensúly keresésére, az egymást kiegyenlítő ellentétek éteri és utópisztikus harmóniájára.Tovább

Báron György: Kísértet járja be... a skanzent

(Post Mortem. Magyar film. Rendező: Bergendy Péter)

A dramaturgiai patthelyzetben, amibe lavírozták magukat, a legrosszabb döntést hozták: a borzalmak mértéktelen fokozását. A horror és a thriller lényege a ritmus, a kivárás, a feszültség türelmes növelése, az ijesztő effektusok pontos adagolása. Kezdő filmiskolákban lehetne tanítani, hogyan csap át az egymásra következő fantasztikus jelenetek rémísztő sora a szöges ellentétébe, s válik ellenállhatatlanul nevetségessé, harsány derűt váltva ki a moziteremben.Tovább

Végső Zoltán: Szórakozzunk avantgárddal!


(Polska Jazz Fesztivál: Wójciński/Szmańda Quartet és Hang Em’High – BMC Opus Jazz Club, november 12–13.)

Jó tizenöt éve interjúzhattam Urszula Dudziakkal, a híres jazz énekessel, akinek Európán kívül is voltak slágerlistás számai. Akkor elmondta, hogy a jazz Lengyelországban az ellenállás szimbóluma volt, az ötvenes években tiltották, és titokban, földalatti óvóhelyeken játszották csak, de játszották hajthatatlanul, mert erőt adott sokaknak. Amikor lengyel jazzt hallok, ma is érzem ezt az erőt.Tovább

Gergics Enikő: Többségben idegenek

(Paolo Genovese: Teljesen idegenek, tatabányai Jászai Mari Színház, 2021. november 5.)

Szikszai Rémusz rendezése végső soron határozottan leteszi a garast amellett a könnyű szentencia mellett, hogy az őszinteség elrontott dolgokat is helyrehozhat, és a leghétköznapibb hazugságok is pusztítanak. Ez a határozott állásfoglalás ezúttal úgy tűnik, épp a Teljesen idegenek történetének árnyaltságából, komplexitásából töröl ki valamit.Tovább

Fáy Miklós: Torkig van

(Amata dalle tenebre – Deutsche Grammophon, 2021)

Mégis mire lehetett számítani? Egyfelől a világ legismertebb operai primadonnája énekel, aki varázslatos türelemmel és élvezettel játssza is ezt a szerepet, naponta közöl valamit magáról az Instán, hol van, mit csinál, melyik a lakása New Yorkban. Az ember nézi ezt az elképesztő vándorcirkuszt, a művésznőt, a férjét, a sleppet, az egész mintha valami sokadik hatványra emelt csehovizmus volna, de azt még elképzelni is nehéz, hogy ebben a környezetben tanulni lehet, szerepet memorizálni, elmélyedni benne, pihenten és koncentráltan színpadra lépni és mennybe szállni. Vagy a sötétségbe merülni. Ehhez képest Netrebko tényleg varázslatos, én legalábbis nem voltam még olyan előadásán, ahol ne éreztem volna meg az énekesi nagyságát. Tovább

Károlyi Csaba: Elmondanád?

(Az első – Valuska László podcast-sorozata a Könyves Magazinban)

Valuska László empatikus kérdező. Mindkét esetben tudakolja, mi volt a történet magja. Érdekli, mi a helyszín mintája. Fontos számára, hogyan találja meg a szerző a kiindulópontot. Az interjúkészítő azt is tudja, hagyni kell alanyát beszélni, ha rátalál egy-egy számára fontos emlékre. Dragomán nagy kedvvel meséli el, miért volt fontos, hogy szájsebész apja novellákat írt, és erről beszélt is (azért, hogy ő ne beszéljen arról, regényt ír), és mennyit jelentett, hogy diszlexiás, csúnyán író gyerekként mégis fölfigyelt tanára egy Antigonéról szóló írásának eredetiségére. Nádas érzékletesen meséli el, fotóriporter-gyakornokként hogyan találta meg életében először és utoljára az az érzés, „ez a nő kell nekem”, s ezzel együtt saját hozott tragédiája mellé hogyan vette oda az ország tragédiáját is.Tovább

Siba Antal: A hét embere

(Híradós tudósítások a Fidesz kongresszusáról)

Nem ismerem Kovács Pétert, de emberileg mélyen átérzem a gondját: ami a Fideszt és a kormányt meg némely kormányzati hivatalt körülveszi, elképzelhetetlen helyzete, a hozzájuk kapcsolódó kérdés némelyike megválaszolhatatlan. Az RTL riportere szerette volna megtudni, milyen válaszok lehetnének ezek, erre Kovács azt felelte, hogy az újságíró jobban tudja, mert mindennap megírják. Példákat sem volt hajlandó említeni, ilyenkor aztán mindenki gondol, amit akar. De mégis, mik lehetnek azok, amiket sűrűn emlegetnek, és nincs rájuk hivatalos válasz.

I R O D A L O M

Benedek Szabolcs: Nem vagyok nyár típusú

Újabban többet szoktam lopni. Mármint az eddigiekhez, meg úgy általában az átlaghoz képest is. Mert hát lopni mindenki szokott a munkahelyéről. Az is, aki saját magának se ismeri be. Az általános vélekedés szerint az, hogy valaki elhoz néhány tollat, celluxtekercset meg a gyereknek rotringhegyet, nem lopás. Az se, ha úgy kéri az irodaszer-rendelést, hogy legyen benne körző, vonalzó és stiftes ragasztó. Senki nem firtatja, hogy az mégis minek, észrevétlenül be lehet csúsztatni a táskába, ennyike. A papír-írószer is egyre drágább. Az ember ott spórol, ahol tud.

Egyszer hazavittem egy doboz kinyitható szárú iratkapcsot a cégtől. Fogalmam sincs, mire használják az irodában, valószínűleg semmire, az egyik szekrény hátsó sarkában hányódott, föltehetően jó ideje. A gyerekkoromat juttatta eszembe. Azokat az időket, amikor a süteményes dobozok aljából kartonfigurákat lehetett kivágni, amiknek a végtagjait úgy lehetett mozgatóvá tenni, hogy kinyitható szárú kapoccsal rögzítettük a testükhöz.Tovább

Milbacher Róbert: Alku

Bár mindezzel együtt is volt egy olyan halvány sejtelmem, hogy inkább csak valamiféle gyermeki szemérmesség késztethette dacos hallgatásra ezeket a már jócskán a hetvenes éveikben járó férfiakat. Mert hiába az eltelt évek, nem lehet köze gyereknek a szülei nemi életéhez.

Ugyan mit is kínálhatnék engesztelésül a fájdalmas emlékeikért cserébe?

Ugyanakkor az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy máskor valamifajta férficinkosság jegyében szinte kérkedtek az apjuk nőügyeivel. Mert az persze imponált nekik, az anyjukkal való legteljesebb érzelmi azonosulás mellett is, hogy az öreg mennyire népszerű volt a nők körében. Ezzel semmi újat sem mondtak, mert azzal más forrásból – történetesen a nagyanyámtól – nagy általánosságban én is tisztában voltam, hogy számos nővel akadt dolga. Biztosan tudtam például arról, hogy volt egy asszony az életében, akiről még a fiai is csak annyit mondtak, hogy „meg volt engedve neki”. Márminthogy a nagyanyám tudtával és jóváhagyásával folytatott vele viszonyt.

Az asszony ugyanannak a hosszú, uradalmi cselédháznak egyik szoba-konyhás lakásában élt, amelybe a szlavóniai magyar falvakból menekült családokat helyezték el, miután az összes elnéptelenedett zsidó ház megtelt. A későn jövők kerültek ide, ebbe a falu határában lévő majorságba, amelynek ugyancsak zsidó birtokosa volt a háború előtt.Tovább

Kiss Noémi: Találkozásaim a mellel

1. Emlékszem, mikor kislány voltam, álmomban egy farkas leharapta a mellemet. A farkas a bátyám volt, szőrös mellkassal, mellkasán sovány bordákat hordott. Sunyin közeledett hozzám, hátulról, szagolgatott, én észre se vettem. Aztán a karmait végighúzta a vállamon, és a következő mozdulattal már a szájában volt a mellbimbóm.

Potyogott a könnyem, úgy ébredtem. A bátyám még aludt, befúrta a fejét a párnába. Csámcsogott és édesen csücsörített. A paplan alatt megkerestem a mellbimbókat, semmi nem volt, épp hogy két lapos kavicsot tudtam kitapogatni. Mell nélkül fogok élni.

Anyám kakaót főzött, kalácsot készített, de nem bírtam kibújni az ágyból.Tovább

Péter János: Hapci

Nem, semmiképp nem tud menni, kezdte írni a lányának, úgy alakultak a dolgok, itt ez az új kismacska, nem hagyhatja magára, hozzájuk meg ugye nem viheti. Valószínűleg valamelyik szomszéd van mögötte, Brezovicsné sunyin mosolygott a napokban. Vagy az egyik magántanítványa, tudták, hogy Berci eltűnt. Mailt írt, a Messengert soha nem szokta meg, idegesítette az azonnaliság, hogy rögtön válaszolnak rá, és már abban a pillanatban viszonválaszt várnak, meg képeket, hogy akkor fényképezze le a pontyot, amit fogott, Jean-Luc, az unokája is szeretne elmenni vele horgászni, ha majd hazajönnek nyáron.

Szerencse, hogy nem dobta még ki a tálkát, sokáig várta, hátha Berci visszajön. Minden macskájuk nevében volt egy ci szótag, illetve Erzsi mindig kijavította, hogy nem feltétlenül szótag, a Berciben épp az, a Cikóriában is, de a Cinkében nem. Erzsi tanítónő volt, talán ezért javított ki mindent, és talán mert mindent kijavított, a lányuk, Anna Nizza mellől ír e-maileket, és nem fél órára lakik kocsival.Tovább

Juhász Tamás: Szóló

Marci dühében többször beleverte a fejét a Zig-Zag jazz-pub falába. Képzeletben. Pár napra jött a nővéréhez Berlinbe, és nem számított rá, hogy egy jam sessionbe csöppen.

– A fene egye meg! Pont ilyenkor nincs nálam hangszer! Pedig a nővérem lakótársától elkérhettem volna a gitárját. Ott porosodik a szobájában.

A fiú hallgatta a kedvcsináló alkalmi zenekar blues, illetve funky örökzöldjeit, és az jutott az eszébe, pár éve még egyet sem ismert volna fel. De a zeneiskolájában kikupálták.

– Ki az: nem ismeri Hendrixet, a Led Zeppelint és James Brownt, mégis zenésznek nevezi magát? A DJ.Tovább

Zalán Tibor: Felezőszonettek

Darvasi László: Te csak horgássz vidáman

Darvasi László: Vidám megkülönböztetés

Darvasi László: A legvidámabb főút

Darvasi László: Vidáman égetem el

Darvasi László: Vidám fogság

Darvasi László: Vidám látásmód


Darvasi László: Ráébredés egy temetőben

Darvasi László: Vidám fogság

Darvasi László: Vidám gyerekek kérdései

Darvasi László: Vidám tanulmányok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.