LASSAN MINDEN SZOMSZÉDUNKKAL ÖSSZEVESZIK AZ ORBÁN-KORMÁNY

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.11.21.

Macedónia ugyan nem szomszédos ország, és nem tagja az Európai Uniónak sem, de a Gruevszki-botrány finoman szólva nem tett jót Magyarország regionális megítélésének. Már régóta egyértelmű, hogy Orbán Viktor csak olyan kétoldalú kapcsolatokban érzi jól magát, melyekben ő diktálhat, ám például Horvátországgal vagy Ukrajnával kapcsolatban ez a helyzet nem áll fenn. A magyar kormányfő 2010-es hatalomra jutása után taktikai okokból feladott néhány korábban stratégiai fontossággal bíró témát, mivel úgy érezte, hogy sokat profitálhat szomszédjai jóindulatából, ám arrogáns stílusa és egyre kiismerhetőbb pávatánca miatt apránként minden környékbeli ország szimpátiáját elveszítette.

Első látásra úgy tűnik, hogy 2018 végére Orbán Viktor erősebb, mint valaha, hiszen olyan durva nemzetközi akciókat engedhet meg magának, mint Nikola Gruevszki, egykori macedón miniszterelnök kicsempészése és eljuttatása hazánkba, és ennek betetőzéseként rekordgyorsasággal menekültstátushoz való juttatása. A magyar kormányfő merész akciója azt próbálja demonstrálni, hogy nem rendítette meg a Sargentini-jelentés, amely lényegében pontról pontra leírta, milyen területeken építette le a jogállamot a magyar kormány. Azzal azonban, hogy Orbán provokálja a nemzetközi közvéleményt, és fogatlan oroszlánként igyekszik bemutatni az Európai Uniót, még nem érezheti biztonságban magát, mert egyre durvább konfliktusokba keveredik a szomszéd államok kormányaival.

A legszembetűnőbb az Ukrajnával szemben tanúsított ellenséges magatartás, amely elsősorban abból adódik, hogy az orosz érdekek kijárójaként Orbán ott akadályozza észak-keleti szomszédunk uniós közeledését és a NATO tagság irányába tett lépéseit, ahol csak tudja. Az ukránok eddig elég elnézőek voltak azzal a magyar gyakorlattal kapcsolatban, hogy a kárpátaljai magyarok tömegei vették fel illegálisan a magyar állampolgárságot, ám egy magyar konzulátuson titokban készült állampolgári eskü felvételének nyilvánosságra hozatalával jelezték, hogy vannak ütőkártyák a kezükben. Az uniós és az amerikai diplomácia is igyekszik nyomást gyakorolni a magyar kormányra, hogy ne blokkolja az orosz agresszió miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő ukránok törekvéseit, a magyar diplomácia jottányit sem enged.

Élesedik a harc a horvát kormánnyal is, hiszen Magyarország továbbra sem hajlandó kiadni Hernádi Zsolt MOL-vezért a szomszédos országnak. Az INA-ügy miatt elmérgesedő viszály lényege, hogy a horvátok szerint a hazájában korábban elítélt Ivo Sanader egykori kormányfő kenőpénz elfogadása ellenében engedte, hogy a MOL meghatározó tulajdonrészt szerezzen a horvát nemzeti kőolajipari cégben. A vesztegetéssel gyanúsított Hernádi Zsoltot azért nem adta ki Magyarország, mert: "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga, és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása". Ismerős érvelés a Gruevszki-ügyből.

Nem vagyunk puszipajtások Ausztriával sem, noha Sebastian Kurz néppárti kancellár megválasztása után nagy várakozással indult vonaton Bécsbe a magyar kormányfő. A fiatal osztrák kormányfő gyorsan lecsillapította Orbán várakozásait, mert szerinte nem minden szól a menekültkérdésről, ugyanakkor a szabad sajtó garantálása és a jogállami normák betartása elemi kötelessége minden európai kormányfőnek. Kissé lelombozta ez a tény Orbán Viktort, de az igazi csapás akkor érte a sógorok részéről, amikor Kurz pártjának képviselői is megszavazták az Orbán-kormányt keményen elítélő Sargentini-jelentést...

ITT OLVASHATÓ