ORBÁN NEM AKAR ÖRÖKKÉ DIKTÁTOR MARADNI

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.03.28.

Meg kell védenem a miniszterelnököt. Az ugyan nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor nem azért akar kormányának (azaz: magának) teljhatalmat, hogy hatékonyan tudjon harcolni a koronavírus ellen. A vírus ellen ugyanis a jelenlegi körülmények között is eredményesen lehetne küzdeni, a parlamenti ellenzék eddig semmilyen intézkedésében nem gátolta Orbánt, sőt, még csak nem is kritizálták a meghozott rendelkezéseket. Ha valamiért bírálták a kormányt, akkor az a késlekedés és a kommunikáció, mely utóbbira a mellébeszélés, a ködösítés és a hazudozás a jellemző. Viszont az a széles körben elterjedt vélekedés sem állja meg a helyét, hogy Orbán korlátlan időkre szólóan, diktatúrát vezetne be az országban.

Induljunk ki abból a feltevésből, hogy a járvány egyszer véget ér. Lecseng a vírus, nem lesz több megbetegedés, halott, ám a bajok ezzel még nem érnek véget. Sőt, ekkor kezdődnek igazán. Itt marad ugyanis egy háború sújtotta gazdaság, amelynek gyakorlatilag minden ágazata tönkrement. Ezt a válságot, amely közgazdászok szerint sokkal súlyosabb lesz, mint a 2008-as, kezelni kell majd valahogy. Ehhez kell már most Orbánnak a felhatalmazás, hogy a parlament nélkül is tudjon döntéseket hozni.

Nem mintha demokratikus keretek között nem lehetne helyreállítani a gazdaságot, sőt, valószínűleg úgy hatékonyabb és gyorsabb volna az újrakezdés. Főleg, ha a nemzet legjobb koponyái – párttól, felekezettől, világnézettől függetlenül – vennének részt az újjáépítésben...

ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROS LŐRINC ÖCCSÉHEZ A JÁRVÁNY IDEJÉN IS DŐL A KÖZPÉNZ, SZOMBATTÓL KIJÁRÁSI KORLÁTOZÁS

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.03.27.

24.hu: Mészáros Lőrinc öccséhez továbbra is zavartalanul ömlik a közpénz

Mészáros János két cége, az Adept Enviro Kft. és a Herceghalom Interat Zrt. két közbeszerzést nyert nemrég. Legújabb cége, az Adept Enviro Kft. a Naturaqua Környezetvédelmi Zrt.-vel és a Wessling Hungary Környezetvédelmi Kft.-vel közösen nyert el egy 1,5 milliárd forintos keretszerződést a balatonfűzfői Nitrokémia Zrt.-től monitoring, mintavételi, laboratóriumi és szakértői feladatokra. A Herceghalom Interat nevű Mészáros-cég pedig a Hidrot Kft.-vel közösen 241,1 millió forintért szállíthat rádiós fűkaszálógépeket és adaptereket az állami cégnek.

444: A bűnözők gyorsan alkalmazkodtak a járványhoz

A bűnözők gyorsan alkalmazkodnak a koronavírus-járvány okozta válsághoz, módosítják stratégiáikat a kialakult helyzet lehetőségeinek kiaknázására: egyebek mellett internetes csalásokba, hamis termékek gyártásába, vagy illegális kereskedelembe kezdenek – közölte az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezete, az Europol.

Szabad Pécs: A “fürkészés és portyázás” valójában több milliárd forintos közbeszerzések voltak

“Fűrkészeket és portyázókat küldtem ki mind a négy égtáj felé. (..) Nyugaton mindenből hiány van, beszerezni keleten lehet. Óriási tételeket kötöttünk le, több mint tíz repülőt várunk” – nyilatkozta hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány leküzdéséhez szükséges eszközökről. A lap az európai közbeszerzési értesítő alapján összeszedte a beszerzések adatait: a Semmelweis Egyetem például 1,4 milliárd forintért vett COVID-teszteket.

Magyar Narancs: Kétes hatékonyságú fertőtlenítőszert osztogatott Simonka György

A bűnszervezetben elkövetett különösen nagy értékű költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolt Simonka György, a dél-békési térség fideszes országgyűlési képviselője által vezetett Dél-Békés Mentőcsoport fertőtlenítőszert vitt a térségbe. A szabályoktól eltérően azonban biztonsági adatlapot nem adtak hozzá. Az illetékes hatóságok hallgatnak és hárítanak.

Index: Kijárási korlátozás lép életbe szombattól

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban jelentette be, hogy szombattól kijárási korlátozás lép életbe Magyarországon. Ennek értelmében a lakhelyét mindenki csak munkavégzés céljából és az alapvető szükségletek céljából hagyhatja el. Az alapvető szükségletek körébe elég sok minden tartozik a bevásárlás mellett, pl. a fodrász, a hitéleti tevékenység és a szabadidős sport is. Viszont mindenhol 1,5 méteres távolságot kell tartani másoktól, akikkel nem élünk egy háztartásban. Az élelmiszerüzleteket, drogériákat és gyógyszertárakat 9 és 12 óra között pedig csak a 65 évnél idősebbek kereshetik fel, mások ekkor nem, az idősek pedig máskor nem...

ITT OLVASHATÓ

MELLÁR TAMÁS: ORBÁN A FELHATALMAZÁSSAL A 2022-ES VÁLASZTÁSOKAT AKARJA MANIPULÁLNI

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.03.28.

„Orbánék fő célja az volt, hogy a pénz belső körben maradjon, és ott kerüljön szétosztásra, vagyis a saját oligarchikus rendszerükben. Abban a rendszerben, amely támpontja, és biztos alapja az egész politikai berendezkedésnek. Így aztán, nyilvánvalóan meg sem fordult a fejükben, hogy másként cselekedjenek. Gyakorlatilag elpuskáztuk ezt a lehetőséget, pusztán azért, mert a rengeteg európai forrást nem arra használtuk, amire kellett volna” – nyilatkozta Mellár Tamás közgazdász, parlamenti képviselő a Hírklikknek. Hozzátette: ezért is lesz Magyarország a mostani veszélyhelyzet következtében súlyos válsághelyzetben, amelyet már most is rosszul kezel az Orbán-kormány. Fő törekvése a rendkívüli felhatalmazással, hogy megakadályozza az ellenzéki összefogást.

– Milyen állapotban volt a magyar gazdaság a koronavírus megjelenése előtt?

– Meglehetősen felemás helyzetben volt és van. Mégpedig azért, mert az előző évek erőteljes gazdaságélénkítő programjának hatására, nagyon magas növekedési ütemet értünk el, amely azonban hosszabb távon nem tartható fenn. Öt százalék volt a növekedés ebben az időszakban, miközben hosszabb távon, a három százalék körüli lenne az üdvös...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR NARANCS 2020/13. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MANCS.HU
2020.03.26.

A járványhelyzetben is semmibe veszi az ellenzéket a kormány
A teljhatalom vonzásában

Ha a fideszes kétharmad jövő héten megszavazza a felhatalmazási törvényt, a veszélyhelyzet idején formálisan is megszűnik az Országgyűlés ellenőrzése a kormány felett. Számos járványügyi intézkedéshez meg lehetett volna nyerni az ellenzék támogatását, de Orbán inkább a konfrontációt választotta.

VÉLEMÉNY

Sajó László: Öt és feles

Száz nap magány

Várhegyi Éva: Ekotrip

Durvahangolás

Most, a koronavírus-járvány eszkalálódása idején nincs lehetőség a károkat enyhítő gazdaságpolitikai intézkedések finomhangolására: soha nem látott, „durva”, hatásvizsgálatok nélkül meghirdetett döntésekről értesülünk nap mint nap.

Székely Csaba
Pincér a városházáról

Járványnapló

Rengetegen osztják meg azokat a szép itáliai videókat, ahol vidám olaszok gyűlnek ki erkélyekre, ablakokba, és gitárokkal, dobokkal, tangóharmonikákkal – hogy tartsák egymásban a lelket – rázendítenek egy népszerű dalra.

Schilling Árpád
Húzd meg magad!

Járványnapló

Varsóban dolgoztam, a Teatr Powszechnyben, amikor fordulóponthoz érkezett az európai járvány. A lengyel kormány óvintézkedéseket vezetett be, aggasztó hírek érkeztek a vírus terjedéséről, a fertőzöttek számának növekedéséről, végül úgy döntöttek, hogy a határt is lezárják.

A szerk.
A rendszer ellenében

Orbán Viktor és csapata sosem tudott kormányozni, ezt a közoktatásban történtek is híven mutatják, ismét és sokadjára. (Ahogyan mutatják az egészségügyben, az államigazgatásban történtek is. Ismét, sokadjára.

A szerk.
Mint a tűztől

Ilyen járványos időkben az információhiánynak vagy a rosszul informáltságnak súlyos következményei lehetnek, ezért fontos előrebocsátanunk néhány tudnivalót a helyes karanténhasználat tárgyában. Először is az önkéntes otthoni karantén az nem igazi karantén, az csak afféle játék karantén, belemegyek (mit megyek, vonulok) és kivonulok belőle, amikor tetszik – adott esetben egész a parlamentig.

POLITIKA

Így áll most a Huawei-ügy
Kínai nagy fül

Milyen vádakkal néz szembe és mivel védekezik a kínai óriáscég? Egy régi-új fejezet a kínai–amerikai kereskedelmi háborúban.

Az Európai Unió és a járványkezelés
„Minden eszközt megvizsgálunk”

Sorra érik a kritikák az EU-t és az intézményeit: a bizottság eszköztelen, csupán látszatintézkedéseket tesz, nem bír a tagállamokkal. Sokan attól is tartanak, hogy a járványra rámehet az egész unió. Megnéztük, mit tehet jelen helyzetben a szervezet.

A kórházak helyzete koronavírus idején
Lassú felfejlődés

Gőzerővel zajlanak az átszervezések a magyarországi kórházakban, hogy minél több szabad kapacitás legyen, amikor Magyarországon is berobban a járvány. Lapzártánkkor úgy tűnik, ez utóbbi napok kérdése, és az egészségügyi rendszer állapota alapján van ok az aggodalomra.

KULTÚRA

Lemez
Thy Catafalque: Naiv

Kátai Tamás címbe foglalt coming outja, miszerint a naiv művészek szellemi rokonának tartja magát, nem okozott meglepetést. Kátai autodidakta, aki egyedül, a számítógépe segítségével rakja össze a lemezeit, mégis olyan beláthatatlan világokat teremtő, kozmikus zene születik, amely világviszonylatban is egyedülálló

Lemez
Képzelt Város: Samizdat

Számtalan példát lehetne mondani, amikor egy zenekar angolul kezd dalokat írni, majd egy-két szárnypróbálgatós album után fokozatosan az anyanyelvük felé fordulnak. De az már sokkal ritkább, hogy a folyamat fordítva zajlik le.

Lemez
Peter Björn and John: Endless Dream

A legtöbben a Young Folks című fütyülős slágerről ismerik a zenekart, amelynek tagjai: Peter Morén énekes-gitáros, Björn Yttling basszusgitáros-producer és John Eriksson dobos kereken 20 éve zúdítanak ránk keser­édes indie-pop-rock dalokat.

mi a kotta?
Szép hangok özöne

Lemez
World music: ebben

a drámai időszakban is a talpunkra szegezhető a világ, két alámerülés között egy vad mulatsággal.

Eurovíziós Dalfesztivál: a népek csatája
Földrajz, politika és tinglitangli

A koronavírus az Eurovíziós Dalfesztivál idei holland rendezőit is meghátrálásra kényszerítette, pedig a nagyszabású televíziós esemény még soha nem maradt el, de létezésének 64 éve alatt számos nemzeti villongás kísérte.

Könyv
Miriam Toews: Minden kis nyamvadt bánatom

Felnőtté válás, korlátozó vallási környezet, tehetség és öngyilkosság, mindezt finoman és humorral pettyezve – ezeket ígéri a kanadai írónő regénye.

Könyv
Agatha Christie: Az utolsó szeánsz

1928 szeptemberében egy amerikai kritikus, Willard Huntington Wright – S. S. Van Dine művésznéven maga is krimiszerző – megírta a Twenty Rules for Writing Detective Stories (Húsz szabály detektívtörténetek írásához) című kiáltványát, amelyhez szigorúan tartották is magukat az alkotók

tévésmaci
Nyestek estjei

tűrés a présben
Táncolunk a gép előtt

Interjú
„Egyszer kiteszem a pontot”

Jo Nesbø író

Eddigi mérlege: 12 Harry Hole-kötet, 23 millió eladott példány több mint 40 nyelven és akkor még a gyerekkönyveket, az egyéb thrillereket és a megfilmesítéseket nem is számoltuk. A skandináv krimik norvég csúcstartójából telefonon igyekeztünk kiszedni, mennyi van még hátra a világhírű nyomozó eseteiből.

poeta.doc
Egy alig ismert Radnóti-vers

ÉLET + MÓD

chili&vanília
Karanténkantin 1. – Az ezerarcú lencseragu

étel, kihordó
Mákos Guba

Lapzártánk idején a járvány miatt délután 3-ig tarthatnak nyitva a vendéglátóhelyek, de teljes zárlatot is elrendelhetnek hamarosan. Marad az ételfutár. Az erre szakosodott szolgáltatók egyelőre szinte mindenhonnan szállítanak.

Interjú
„Békességre törekszünk”

Peer Krisztina klinikai gyermek-szakpszichológus a karanténlétről

Milyen pszichológiai kockázatokkal jár az otthoni karantén? Mit tehetünk azért, hogy megőrizzük a józanságunkat, és szülőként segítsük gyerekeinket e mindenki számára új helyzetben?

Szécsi Noémi
Készenlétben

Mit tanultunk a 20. századi háborúkból?

Csakis a családanya gyötrő kötelességtudata bírt rá, hogy belevessem magam a Mester utcai kisbolt forgatagába egy szigorító rendelkezés utáni vasárnapon. Az összes kosár már a nálam korábban ébredőknél, így a karomba gyűjtögettem az árut, feltéve, hogy a polchoz tudtam nyomakodni.

Az EU és a magyar kutatók
„Normál üzemi alulfinanszírozás”

Lényegesen kevesebb bért kapnak ugyanazért a munkáért a magyar, mint a nyugat-európai kutatók bizonyos uniós pályázatoknál. Ebben közrejátszik a magyar felsőoktatás elhanyagoltsága és az EU rugalmatlansága is.

Járvány és matematika
Vírusegyszeregy

A koronavírus-járvány terjedésének becslésében különleges fontossággal bírnak matematikai modellek. Magyar kutatók jó előre, nagy pontossággal megbecsülték a ragály terjedésének irányát és sebességét is.

A koronavírus tesztjei: hogy működnek, mennyibe kerülnek?
A tudás életet ment

Bár úgy tűnik, mintha a vírus messze előttünk járna, és az „emberiség” több lépés hátrányban, passzívan követné a történéseket, a diagnosztikus tesztek megjelenése példátlanul gyors volt – és ez feltehetően a védőoltás kifejlesztésével is így lesz.

Interjú
„Na, az Budapest!”

Erő Zoltán főépítész Budapest múltjáról, jelenéről, jövőjéről

Építész, urbanista, számos olyan budapesti projekt ötletadója és végrehajtója, amelyek az elmúlt 25 évben szeretett fővárosunk épített örökségének megőrzését célozták. Januárban kapta meg főépítészi megbízását: még a békeidőben kérdeztük arról, milyen szerinte az ideális Budapest.

BLOG

Film
Spenser az igazság nyomában

Spensernek nincs keresztneve, cserébe három hatalmas magánhekusi közhely (arany szív, kemény ököl, csalhatatlan erkölcsi iránytű) is társítható hozzá, meg az elmaradhatatlan bostoni környezet, melyet Parker változatos bőrszínű, etnikumú és nemi identitású alakokkal népesített be.

Dokumentumfilm
Everybody’s Everything

„Mi az a 27-esek klubja? / A 21-et sem érjük meg” – szól Juice próféciának is beillő dalszövege. És valóban: Juice ugyanúgy 21 éves korában halt meg, mint Lil Peep, ráadásul szintén gyógyszer-túladagolásban (a trió harmadik tagjaként XXXTentaciont szokás emlegetni).

Tévésorozat
Avenue 5

Armando Iannucci a kaotikus, dokumentarista ihletésű politikai vígjátékok után a sci-fi felé fordult, de csak a környezet változott, a szatirikus hang maradt: egy brit minisztérium (The Thick of It) és az amerikai alelnöki iroda (Veep) után ezúttal egy sétaűrhajón követhetjük, ahogy az emberi inkompetencia miatt elszabadul a pokol.

Tévésorozat
Felvevőgépen száll fölébe

Összeesküvés Amerika ellen

„Hát, így történik. Mindenki fél” – amikor e keserű szavak elhangzanak a newarki Levinék otthonában, már megérkezett a papír, hogy a családot deport… vagy­is áthelyezik vidékre. Kormányutasításra, munkáltatói igennel, az Ismerjék meg a zsidók a vidéki Amerikát nevű program keretében.

Film
Fegyverben

Casey Affleck: Light of My Life

Látványosságok tekintetében jól áll(t) a hazai filmforgalmazás. Akciófilmes vonalon szinkronban vagyunk (voltunk) a nagyvilággal, a marveles cucli gyorsan-frissen rendelkezésére áll(t) mindazoknak, akik álmélkodni járnak moziba, izgatószer élvezőiként elzsibbadni az érzéki benyomásoktól.

ITT OLVASHATÓ

TÓTA W.: A RÖVIDTÁVFUTÓ MAGÁNYOSSÁGA - FERTŐZNI JÖTTEM, BITOS ÚR!

HVG360
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2020.03.28.

...Ebben a játszmában nem lehet passzolni a kört. Hetente legalább két nagyobb szabású hadműveletet be kell jelenteni; igényli a nép, szereti nézni, ahogy a vezetői fáradhatatlanul harcolnak.

Szeret továbbá ücsörögni a parkokban, ráérősen vásárolgatni a boltban, élni az életét, ahogy megszokta. Nem szokhatott meg mást: se háború, se forradalom nem volt emberemlékezet óta.

Ezt a dilemmát úgy lehet megoldani, ahogy pénteken láthattuk. A kijárási korlátozás hatása csekélyebb, mint a közös sajtófelhívás, miszerint #maradjotthon. Benne van ugyan, hogy nem kéne lófrálni – és a kivételek. Ha ma reggel kimegyek az utcára, és nagyokat tüsszögve korzózok egész nap a Duna mentén, mi történik? Esetleg megkérdezi a rendőr vagy az ejtőernyős közeg, hogy hová-hová. Én pedig vidáman előhúzhatom a paklit: dohányboltban voltam, kérem, most megyek a fodrászhoz, aztán a manikűrösömhöz, utána pedig szabadidős tevékenységet fogok folytatni fizikai és mentális egészségem végett. Büntetést lényegében csak akkor nyerhetek el, ha egyenest odamegyek a hatósághoz, megmutatom a seggem, és közlöm, hogy én bizony direkte fertőzni jöttem ki, távtüsszentésben utazom, hoztam is ezt a papírcsövet, hogy eltaláljam a néniket a bolt előtt.

Hosszú idő óta először érzek együtt Orbán Viktorral...

ITT OLVASHATÓ

TELJES FÉLREÉRTÉS, HOGY VÁLASZTANI LEHET A GAZDASÁG MEGMENTÉSE ÉS A JÁRVÁNY FELTARTÓZTATÁSA KÖZÖTT

G7.HU
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2020.03.27.

...a gazdaságot nem lehet anélkül megmenteni, hogy ne küzdenénk le a járványt.

Ez fordítva is igaz, tehát most a járvány leküzdése a legfontosabb dolog, amit a gazdaságért tehetünk. A két dolog a mostani helyzetben teljesen ugyanaz, ezért valószínűleg kifejezetten kártékony dolog úgy tenni, mintha választhatnánk a két cél mint két lehetőség közül. A választás illúziója csak rombolja a bizalmat, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne az együttműködésre.

Azok, akik most arról beszélnek, hogy a gazdaságot meg lehet menteni úgy, hogy szabadjára engedjük a járványt, álomvilágban élnek. A Covid-19 nem öl meg szinte mindenkit, mint az Ebola, de azért elég sok embert igen, és az influenzánál lényegesen könnyebben terjed. A beszámolók szerint még akkor sem egy könnyed betegség, ha a beteg nem szorul életmentő oxigénre vagy lélegeztetőgépre (csak ebben az esetben számít a megbetegedés „súlyosnak”), ráadásul maradandó tüdőkárosodást okozhat. Nem világos még az sem, hogy aki egyszer átesett a betegségen, az hosszú időre immunitást szerez-e – ehhez ugyanis még nem ismerjük eléggé a vírus működését.

A járványügyi szakértők szerint az sem reális elképzelés, hogy a járvány idejére hermetikusan elszigeteljük az időseket a társadalom többi részétől. Sok helyen fizikailag is együtt élnek a családok, az idősek ellátása valamilyen fajta érintkezés nélkül szinte lehetetlen, ezért nem meglepő, hogy a betegség terjedését modellezők – köztük a leggyakrabban hivatkozott Imperial College-tanulmány (pdf) – szerint a járványt akár csak a társadalom egy részében szabadjára engedő elképzelés összességében jóval több halált okozna, mint a szigorúbb védekezés. Arról nem is beszélve, hogy a 60 alattiakon végigsöprő járvány szintén rengeteg halálos áldozattal járna az ő körükben is, többek között az egészségügy túlterhelődése miatt.

Az biztos, hogy rengetegen vágynak arra, hogy észszerűen megalapozott gondolatmenetekkel igazolják a gazdaság azonnali újraindítását. Ilyen jel, hogy pillanatokon belül többmilliós nézettséget ért el egy hosszú anyag – eredetileg a medium.com-on jelent meg, ahonnan azóta eltávolították, most itt olvasható -, ami azt igyekezett bebizonyítani, hogy a „hisztéria” és a határozott ellenlépések többet ártanak, mint használnak. Az anyag szerzője egy virális marketingben jártas politikai szakember volt, tehát nem egy epidemiológus, ennek megfelelően az érvelés tele volt rossz fogalomhasználattal, félreértésekkel és csúsztatásokkal.

A politikusokban is megvan az igény, hogy valami huszárvágással rövidre zárják a gazdaságot és a társadalmat felőrlő vesztegzárat, különösen azokban, akik már korábban is az állam leépítésén dolgoztak. A sokat támadott, végül visszavont, a nyájimmunitás mielőbbi elérését szándékosan elérni kívánó brit terv mögött a miniszterelnök stratégája, Dominic Cummings tűnik fel. Donald Trump újranyitná az országot húsvétkor, amikor jó esetben is csak tetőzni fog a járvány (feltéve, hogy addig mindent megtesznek a feltartóztatásért, egyelőre nem úgy tűnik). Trump nyíltan a tőzsdeárfolyamokkal és a nagyvállalatok életben tartásával érvel, amikor erről van szó.

De más országok is nagyon lassan léptek, például Svájc, Hollandia, sőt, Svédországban még most is nyitva vannak az iskolák, a városokban tömöttek a buszok (kérdés, hogy meddig). A szomszédos, hasonló méretű problémával szembesülő Szlovákiához képest Magyarország is csúszásban volt a járványra adott válaszokban, nagy eséllyel a gazdasági szempontok hangsúlyosabb figyelembevétele miatt.

Pedig ha jobban belegondolunk, elég abszurd gondolat, hogy a mindennapi élet úgy mehetne tovább, hogy közben néznénk a Facebookon a videókat a túlterhelt János kórházról, és azon aggódnánk, hogy éppen melyik ismerősünk milyen súlyos állapotban van a vírus miatt. Közben az egekbe szökne a halálozás, hiszen az egészségügyi rendszer hadiállapotba állna át, ami miatt hosszú ideig nem tudnák ellátni a nem koronavírusos betegeket sem. Pánikhangulatban senki nem a vásárolgatáson töri a fejét.

Erről a pánikhangulatról nem a média tehet. A legnagyobb magyar gyógyszer-nagykereskedő vállalat, a Hungaropharma vezérigazgatója már akkor arról beszélt a G7 podcastban, hogy vásárlói roham indult a gumikesztyűk, maszkok és kézfertőtlenítők iránt, amikor a médiában még teljesen visszafogottan, alapvetően mint egy távoli, Kína-specifikus sztorit kezelték a járvány témáját, és Magyarországon még egyetlen egy esetről sem számoltak be a hatóságok.

Egyszerűen csak arról van szó, hogy az emberek nem hülyék,

a bizonytalanságra adott zsigeri reakciók mögött az emberi viselkedés hosszú idő alatt kialakult mozgatórugói dolgoznak. Ha például benne van a levegőben, hogy akadozni fog az élelmiszer-ellátás, akkor teljesen racionális dolog betárazni tésztából (vagy ha rövid távon nem is tűnik teljesen racionálisnak, középtávon akkor is kifizetődő lehet). Az sem tűnik őrült dolognak, ha a most bizonytalannak tűnő helyzetben inkább elhalasztjuk a drágább fogyasztási cikkek vásárlását, és megpróbáljuk maximalizálni a tartalékainkat. Vagy ha nem akarunk elmenni sehova, ahol emberek társaságában költenénk a pénzt...

ITT OLVSHATÓ

KENTAURBESZÉD - A VÍRUS: HÁBORÚ ÉS BÉKE - LENGYEL LÁSZLÓ ÍRÁSA

NÉPSZAVA
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2020.03.28.

A vírus korába értünk. A világjárvány a világháború utáni legsúlyosabb esemény. Érinti az egész emberiséget. Egyszerre globális, valamennyi földrészre kiterjedő, politikai és egészségügyi, társadalmi és gazdasági válság. Mindenekelőtt politikai válság: soha ennyire kevés emberen nem múlt ilyen sok ember, az emberiség sorsa. Minden politika. Politikusok és politikai intézmények döntenek egészségügyi, igazgatási, biztonsági, gazdasági kérdésekben. És a vírusválság korában világossá vált, hogy a politikusok magatartása nem a megoldás, hanem maga a probléma.

Hiába mondják okos emberek, hogy miről lehetne és kellene a világ vezetőinek dönteniük, amikor a világnak nincsenek vezetői és vezető intézményei. A vírus világprobléma, de a világnak nincs kormánya, telefonszáma. Hiába tudjuk, hogy egy globális válságot csak globális politikával, együttműködéssel és szolidaritással lehet megoldani, ha előtte és alatta a politikusok a nemzetállami alapú elkülönülést, egymás kizárását választották és e keretbe zárták a véleményük megnyilvánulásától megfosztott polgáraikat. Saját nemzetállami politika, nemzeti egészségügy, nemzeti gazdaság, nemzeti karantén, nemzeti határ – minden nemzeti, csak a vírus és a halál nemzetközi. És a nemzetállami politikusok rajtunk, bármilyen nemzetiségű embereken kísérleteznek. Magyar magyarként, kínai kínaiként, amerikai amerikaiként, olasz olaszként betegedjen és haljon meg, ha már emberként nem gyógyulhat meg. 

A tízes évek közepétől a nacionalista-populista politikusok háborút folytattak a globális nemzetközi intézmények és megállapodások ellen. Felbontották a szerződéseket, megszüntették vagy meggyengítették az intézményeket, és általános bizalmatlanságot teremtettek a nemzetközi szereplők között. A demokratikus vezetők tehetetlenül tűrték. A nemzetközi szereplők között hidegháborús a viszony, nem bízik senki senkiben. Ki hinne egy percig is Trumpnak vagy Putyinnak, Hszinek vagy az iráni ajatollahoknak? Még tegnapi önmaguknak se hisznek. A válság bizalmi válság. Kinek és miért hinnél? Egy tökéletesen hiteltelen politikai világelitnek kellene bizalmat és együttműködést kérnie vagy kikényszerítenie megosztott, félrevezetett társadalmaktól. Hogyan tehetne bármit az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a WHO, az IMF, ha a nemzetállamok vezetői már külön-külön egymással szemben cselekedtek? Ki és miért bízna Orbánban és Kaczyńskiben, Bolsonaróban és Boris Johnsonban? Viszont mit tehetne bármelyik állam polgára a nemzetállami hullám kellős közepén, saját hiteltelen vezetésének túszaként? Hogyan lehetne a globális intelligencia része a globális politikai intelligencia-hiány idején?

Versenyt futunk az életért a halállal, a társadalomban a széteséssel, a gazdaságban az összeomlással szemben. A világjárvány, akár egy világháború vagy gazdasági világválság, egymás után és mellett méri a politikusok, a nemzetállamok – a közigazgatási, az egészségügyi, a szociális és oktatási intézmények -, a nagy ázsiai, amerikai, európai, és a közepes – így a mag-európai, a dél- és a kelet-európai -, valamint a nemzetállamokon belüli kis régiók, a multinacionális termelési és szolgáltatói láncolatok, a nemzetközi szervezetek, a tudományos intézmények, az egyházak és a civil szervezetek hitelességét, rugalmasságát és hatékonyságát. De legalább annyira mérlegre kerülnek az egyes társadalmak, e társadalmak – nemzedékek, rokonsági és családi, baráti hálózatok - viselkedésmódjai az emberközi válság idején. Ez egyszerre az emberek közti viszonyok válsága - melyik társadalom, melyik kisebb és nagyobb közösség mennyire fegyelmezett, szabálykövető és szolidáris -, és "anyag-csata" – melyik államnak, mekkora az egészségügyi eszköz- és emberkapacitása, illetve a szükséges igazgatási és szervezési eszköztára...

ITT OLVASHATÓ

HOL A TELJESÍTŐKÉPESSÉG HATÁRA? – KINCSES GYULA, A MAGYAR ORVOSI KAMARA ELNÖKE: NINCS AKADÁLYA, HOGY NÖVELJÉK A TESZTEK SZÁMÁT

168 ÓRA
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.03.28.

A Magyar Orvosi Kamara kitart korábbi javaslatai mellett: a lakhely elhagyásának korlátozásával is radikálisan csökkenteni kell az emberek érintkezésének lehetőségét. Olyan ellátóhelyeket kell kijelölni, amelyek lehetővé teszik, hogy a légúti panaszokkal jelentkezők a többi betegtől elkülönítve kapjanak ellátást. A teszteket a fertőzöttekkel közvetlen kapcsolatban állók esetében mindig végezzék el. Az aktuális helyzetről a kamara elnökét, Kincses Gyulát kérdeztük, akit tavaly év végén az orvosi kamara majdnem ötvenezer fős tagságát képviselő küldöttgyűlése kétharmados többséggel választott meg.

A kommunikációs államtitkár a hónap közepén még keményen konfrontatív választ adott az orvosi kamara indítványaira. Változott-e a helyzet, kialakult-e megfelelő együttműködés?

Volt egy rossz mondat, amiért mi nem vettük fel a kesztyűt, és ezen szerencsére azóta mindenkinek sikerült túllépnie. Eljutottunk az együttműködés szakaszába, hiszen a Magyar Orvosi Kamara tizenegy pontos javaslatcsomagjából egyre több valósul meg. Azt gondoljuk, hogy most az együttműködés ideje van, de ez nem csökkenti eltökéltségünket, hogy kiálljunk kollégáink és betegeink védelmében. Egyszerre küzdünk a jobb védőeszköz-ellátásért és azok optimális felhasználásáért.

Hogy áll a magyar egészségügyiek védelme? Már tudjuk, hogy Olaszországban az orvosok, ápolók 10-15 százaléka az első napokban megfertőződött. Nálunk mi a helyzet?

Az orvosok és az egészségügyi szakszemélyzet védelmének kétféle eszköze van. Az egyik, hogy lássuk el őket a megfelelő védőeszközökkel. Ebben voltak és vannak gondok. Sajnos a szükséges minőségű és mennyiségű maszk, védőruha biztosítása Európában mindenütt gondot jelent, de az újabb nagyobb szállítmány bizonyosan enyhíti a gondokat. Nem tudjuk azonban, hogyan alakul a gyártók és a betegség terjedésének versenyfutása. Fel kell készülnünk arra is, hogy az előírásokat az élethez kell igazítani, vagyis amikor nincs annyi védőfelszerelés, mint amennyit normális időben előírnak a szabályok. Most életszerű, de az elérhető biztonságot garantáló előírásokra van szükség. Meg kell határozni, hogy ilyenkor mi a védekezés még elfogadható szintje. A mostani körülmények között kell a még lehetséges maximális biztonságot nyújtanunk az egészségügyi dolgozók és a betegek számára is, és minden rendelkezésre álló védőeszközt használni kell...

ITT OLVASHATÓ

A 168 ÓRA MOSTANI SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

FOLYT. KÖV.

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ILLE ISTVÁN
2020.03.27.

...mármint, a rendeleti kormányzás orbáni módra.

Egyenruhás (!) kórház parancsnokok jelennek meg hétfőtől a kórházakban. Tessék a fegyvernemi jelzésükre figyelni, nem orvosok – az orvosszakmai vezetésbe nem szólnak bele, habár kétségtelen, nagy lesz a kísértés, ez a garnitúra jó eséllyel már boncolt békát biológia órán – lesznek, inkább hadtáposok, mivel feladatuk:

“…a járványügyi előírások betartása, betartatása, a készletek rendelkezésre állása, a személyzettel való gazdálkodás folyamatos “karbantartása” a “kórházparancsnokok” feladata lesz”.

Nos, az egyenruha, főleg, a rendfokozat kétségtelenül fontos lesz, hiszen nem járja, hogy holmi hadnagyocska egy több diplomás, szakmájában elismert kórházigazgató felett regnáljon. Min. alezredesnek kell lennie.

Azért mókás, hogy egy kórházban, ahol alapvető feladat és kötelesség a járványügyi előírások betartása, annak felügyeletét egy katonára bízza. Mégis, hogy’ fogja az betartatni? Napi parancsba adja, és a megszegőitől megvonja a hétvégi kimenőt? Naponta leellenőrzi, hogy a protokollt pl. a betegmozgatók betartják-e? Hát a takarítók?

...

ITT OLVASHATÓ

A KIJÁRÁSI KORLÁTOZÁS IS AZT BIZONYÍTJA, HOGY NINCS SZÜKSÉG RENDKÍVÜLI FELHATALMAZÁSRA - KIZÁRÓLAG ORBÁN VIKTOR FELELŐS AZÉRT, HOGY MAGYARORSZÁG NEM ELÉG FELKÉSZÜLT ÉS NEM TETT MEG MINDENT A JÁRVÁNY LEKÜZDÉSÉRE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.27.

Magyarországon jelenleg is korlátlan hatalma van Orbánnak, amit nem korlátoz semmi: se parlament, se alkotmánybíróság, se törvények, se ügyészség, se rendőrség, semmi. A hatalom kizárólagos birtoklása zajlik, Orbán teljhatalommal rendelkezik. A látszat fenntartására működtetett áldemokratikus intézményeket bármikor megkerüli, kijátssza vagy átlépi. Ezért hazugság és képmutatás minden szava, amikor azt a hazug látszatot akarja kelteni, hogy a nyílt diktatúra szabályait tartalmazó rendkívüli felhatalmazásra szükség van a járvány leküzdéséhez, és aki ezt nem támogatja, az a “vírus mellett” áll.

A legnevetségesebb goebbels-i propaganda, hogy az ellenzék elutasítása, amellyel nem szavazta meg a rendkívüli felhatalmazást, az ő járványügyi harcának bármilyen korlátozását jelentené. Mint látható, a kijárás korlátozását is minden további nélkül elrendelhette, aminek egyébként nem sok értelme van, mert inkább a kijárási tilalmat kellett volna elrendelni. Ez valójában nem korlátoz semmit, csupán ajánlásokat tartalmaz, hogy ki mikor hova menjen és ne menjen, milyen távolságot tartson. Egyedül az időseknek szóló reggeli nyitva tartás az egyetlen tényleges korlátozás.

A járvány magyarországi terjedésének oka nem a felhatalmazás hiánya, hanem az Orbán által lerobbantott egészségügy, az általa be nem szerzett védőfelszerelések hiánya, s a szándékosan kevés tesztelés, melynek híján nem tudják a vírus terjedését lokalizálni. Kizárólag Orbán Viktor felelős azért, hogy Magyarország nem elég felkészült és nem tett meg mindent a járvány leküzdésére. Ehhez semmi köze annak, hogy még nem vezethette be a nyílt diktatúrát. Elképzelhető, hogy a keddi szavazást várja meg a kijárási tilalom elrendelésével, hogy azt a látszatot keltse, erre volt szükség a radikális döntés meghozatalához.

Közben Orbán házi pojácái, mint a magát politológusnak nevező propagandista, Török Gábor, olyan ostobaságokat és hazugságokat terjeszt, hogy a rendkívüli felhatalmazás nem a nyílt diktatúrát jelenti, hanem csupán egy taktikus csapda az ellenzéknek. Csak az ilyen korrupt, jellemtelen, a szakmájukat is eláruló bohócok miatt keletkezhet ez a látszat, mint amilyen Török. Túl sok rossz könyvet olvas ez az ember, és túlságosan elfogult és kiszolgáltatott Orbánnak, ezért beszél ekkora ostobaságokat, beleértve az előrehozott választások lehetőségét is. Ezek szándékos zavarórepülések...

ITT OLVASHATÓ

AZ IDŐ ÉS A TÖBBNYELVŰSÉG

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.03.28.

Az idő mostanában mintha az eddiginél is nagyobb szerepet játszana az életünkben, nem utolsósorban azért, mert (mint a mai poszt szerzője, Zita írja) szobafogságra ítélve feje tetejére állt az időérzékelésünk, de azért is, mert éppenséggel itt az óraátállítás, ami mindig megkavarja kicsit az embert (engem legalábbis biztosan). Hogy miként jön mindehhez a többnyelvűség? Rögtön kiderül!

Szobafogságban néhány nap után úgy tűnik, mintha már egy hónap telt volna el azóta, hogy csak úgy, vasárnap délután elmehettünk sétálni.

Ezzel párhuzamosan egy egzotikus nyaralással ér fel, amikor hétfőn reggel az esőben végre leugorhatunk friss kenyérért. Az óraátállítás is pozíciót vesztett az új értékrendünkben. Az óra azonban tovább ketyeg és továbbra sem veszti el befolyását például a nyelvtanulásra.

Ki késett le és miről?

A többnyelvű gyerekeknek már néhány definíciójára sem tudnánk kitérni az időfaktor említése nélkül. A szakirodalom ugyanis nem veszi egy kalap alá a szimultán többnyelvűeket, akik egyszerre tanulnak kettő vagy annál több nyelvet szekvenciális többnyelvűekkel, akik egymás után sajátítják el azokat.

Ez persze nem azt jelenti, hogy feltétlen van különbség a két csoport között abból a szempontból, hogy el tudják-e sajátítani magas szinten az illető nyelveket, hanem csak azt, hogy ugyanoda különböző úton jutnak el.

Az a gyerek, amelyik születése, vagy nagyon kicsi kora óta 3-4 vagy több nyelvvel van kapcsolatban, az egyszerre 3-4 vagy több nyelvnek a hangzóit és intonációját tanulja meg megkülönböztetni egymástól, még mielőtt az első önálló szavát kimondaná.

Elég igazságtalan, hogy velük szoktak a legtürelmetlenebbek lenni arra nézve, hogy mikor kezdenek már el beszélni, pedig tulajdonképpen ők állnak a legjobb kezdő pozícióban.

Akik ugyanis később lépnek pályára, vagyis először csak egy nyelvvel vannak kapcsolatban, azoknak már ez az egyetlen különbség is, vagyis, hogy már egyetlen megtanult nyelv hangzóinak fix perspektívájából tanulják a másodikat, időveszteséggel jár.

Ugyanis többek között annál gyorsabban tanuljuk meg egy új nyelv szókincsét, minél pontosabban azonosítjuk a szavaknak akár hangzó, akár írott formáját. Tehát a hangzófelismerés bizonytalansága hátráltathatja a nyelvtanulást...

ITT OLVASHATÓ

RECCSEN A KOPONYA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BOKROS LAJOS
2020.03.27.

Aligha gondoltam volna, hogy baljóslataim ilyen hamar valóra válnak. Három héttel ezelőtt az 1995-ös pénzügyi stabilizáció 25. évfordulójának emlékére e lap hasábjain megjelent írásomban előre jeleztem, hogy az önkényuralmi kormány észszerűtlen és felelőtlen gazdaságpolitikájával fejjel rohan a falnak. (Fejjel a falnak, 2020/10., márc. 6.) Nos, azóta az első ütközés megtörtént. A reccsenés hangos és fájdalmas volt. Félő, hogy az üres fejű, ámde csalhatatlanságában végtelenül elbizakodott Orbán-kormány még jó néhányszor nekirugaszkodik a kemény falnak. Még nagyobb baj, hogy a kormányzati butaság következményeit a társadalom kénytelen elviselni. 

Szavakkal rombolni

A koronavírus-járvány kibontakozásával párhuzamosan megszólalt az örök guru, Matolcsy György, a jegybank elnöke, a kormányfő jobbkeze, és a hitelek törlesztésének és a kamatok fizetésének azonnali befagyasztását követelte. Mivel a pénzintézetek hevesen ellenezték ezt az ötletet, Matolcsy rögtön jelezte, hogy azokat szükség esetén a kormány saját hatáskörében rendeli el.

2020. március 18. fekete napként fog bevonulni a forint egyre szánalmasabb történetébe. A délelőtti kereskedésben az euró árfolyama áttörte a 350 forintos lélektani határt, aztán délben egy pillanatra megnyugodott a bűvös szint alatt. Sajnos nem sokáig. Délután három órakor a kormányfő elkezdett beszélni, és kijelentette, hogy hamar bevezeti a törlesztési és kamatfizetési moratóriumot. Beszéde alatt a forint árfolyama elérte a 357 forintot.

Hallom a kifogást: a forint gyors elértéktelenedéséhez semmi köze a kormány szónoklatainak és cselekedeteinek, hiszen ilyen kivételes és gyorsan súlyosbodó válsághelyzetben általában kitör a pánik, és a befektetők tömegével menekülnek a feltörekvő országok valutáiból. Noha nem tagadható ez a folyamat, érdemes megfigyelni, hogy a magyar forint nemcsak a dollárhoz és az euróhoz képest veszített értékéből, hanem a többi közép- és kelet-európai valutához képest is. Tessék megnézni a lej árfolyamát: még sohasem történt meg, hogy több mint 72 magyar firenzeit (forint = florentinus) kellett adni egy román oroszlánért (leu = oroszlán). Pedig Romániában még a magyarországinál is magasabb az infláció!

Olaj a tűzre, homok a gépbe

De mi lehet a baj azzal, hogy a jó szándékú kormány segíteni akar népén, és rákényszeríti az amúgy is elég kövér bankokat arra, hogy halasszák el az esedékes törlesztéseket és kamatfizetéseket (továbbiakban: fizetési moratórium). Nyilván a pénzintézetek ezt bőven kibírják, a válságban vergődő nép pedig fellélegezhet. Hol itt a probléma? Nem arról van-e szó, hogy a gonosz bankok és a spekulánsok bosszút állnak a forinton, így nehezítve tovább a kormány dolgát?

Azt állítom, hogy a fizetési moratórium ostoba és felelőtlen intézkedés. Egyrészt tovább rombolja a legyengült gazdaságot, mélyíti a válságot, másrészt nem szolgálja azok érdekét, akik a válság nyomán leginkább sebezhetők és valóban védelemre szorulnának egy szolidáris társadalomban.

A koronavírus-járvány gazdasági hatását tekintve főleg kereslet oldali törés. Ha a polgárok nem utaznak, nem mennek szállodába, múzeumba, nem járnak étterembe és színházba, nem látogatják a kocsmákat és a szórakozóhelyeket, akkor a közlekedés egy része, a szállodák, a vendéglátás, a kultúra iránti kereslet összeomlik. Az érintett cégek vagy elbocsátják dolgozóikat, vagy fele fizetéssel kényszerszabadságra küldik őket. (A bezárt iskolák oktatóinak bérét továbbra is folyósítja az állam.) A kereslet kezdeti kiesése azonban gyorsan tovagyűrűzik. A közlekedési vállalatok kevesebb üzemanyagot vesznek, a szállodák, az éttermek nem vásárolnak ételt és italt. (Az így tovább csökkenő keresletet csak részben pótolja a növekvő otthoni fogyasztás.) Nem véletlen, hogy az olaj világpiaci ára néhány hét alatt a harmadára esett, noha ebben szerepet játszott az is, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia a legrosszabb pillanatban veszett össze azon, hogy melyikük mekkora részesedést őrizzen meg a kőolaj világpiacán.

Válsághelyzetben a kormányok egyik legfőbb feladata a visszaesés mérséklése és a válság által leginkább sújtott, leginkább sebezhető, legszegényebb rétegek támogatása, azoknak akiknek nincsenek pénzügyi tartalékaik, érdemi megtakarításaik. Hogyan éri el ezt a célt a fizetési moratórium? Eléri-e egyáltalán?

A fizetési moratórium megakasztja a pénz körforgását, csökkenti a banki hitelezést, ami tovább súlyosbítja a fizetési nehézségekkel küszködő, elsősorban kis- és középvállalatok működését. Ezek pénztárában nincs annyi tartalék, hogy átvészeljék a nehéz időket. (A nagyvállalatok nagy része nem megy tönkre; ők egy időre beszüntetik a termelést, bezárják a gyárat, és hazaküldik dolgozóikat. Látjuk, pontosan ez történik például az Audinál és a Mercedesnél.)

Ha lassul, néhol megakad vagy éppen megáll a termékek és a pénz körforgása a gazdaságban, akkor nem olyan intézkedésekre van szükség, amelyek ezt a körforgást tovább lassítják vagy még inkább megakasztják. Márpedig a fizetési moratórium ilyen intézkedés. Képletesen szólva: nagy szemcsés homokot szór a gazdaság fogaskerekei közé olyan körülmények között, amikor éppen gépolajra, mégpedig sok olajra lenne szükség. Emlékszik még valaki Széchenyire?

Nem akarok ötleteket adni, de a fizetési moratórium azért is káros, mert ehhez előbb-utóbb betéti moratórium társul. Ha egy pénzintézet eszközeinek pénzzé tehető mivolta (likviditása) csökken, akkor életképességének megőrzéséhez az tartozik, hogy forrásainak pénzre válthatóságát (likviditását) is csökkenteni kell. Vajon mit fog szólni a nép ahhoz, ha a kormány korlátozza a betétek kivételét? Vajon mi lesz a gazdasági és politikai következménye annak, amikor a lakosság nem vagy csak sokkal korlátozottabban fér hozzá saját megtakarított pénzéhez? Látja-e mindenki, hogy a banki mérleg két oldala szorosan összefügg?

Csak halkan jegyzem meg, hogy az önálló bankfelügyelet (régi nevén PSZÁF) felszámolása óta az MNB nemcsak a monetáris politika, hanem a pénzintézetek egyedi minőségi szabályozásának is a letéteményese. Őrült ellentmondás, noha a mai vezetéssel az élén nem kivételes, hogy maga a jegybank javasolja olyan intézkedések bevezetését, amelyek a felügyeletére bízott bankok mérlegének minőségét jelentősen lerombolják.

Még van három óriási probléma. Egyrészt a fizetési moratórium azokat is megsegíti, akiknek nem csökkent a jövedelme, és nem veszett el a munkahelye, így képesek lennének a folyamatos adósságszolgálatra. Ez nem véletlen, mert ebből a szempontból minden általános intézkedés túlzó és/vagy fölösleges. Másrészt a fizetési moratórium megerősíti a nemfizetés kultúráját egy olyan társadalomban, amelyik ugyan már rég nem úri, de urizál: fájjon a hitelező feje. Harmadszor, és ez a legfontosabb: a fizetési moratórium mindenekelőtt azokat segíti, akiknek hitelük van, nem pedig azokat, akiknek most kiesik a jövedelmük. Márpedig az előbbi kör elsősorban a jómódúakból, a második a szegényebbekből áll. A kettő korántsem ugyanaz, noha van átfedés. (Sok alacsony jövedelműnek is van hitele, de kevesebb, mint a gazdagoknak. Az arányok sokat számítanak.)

Megállapítható tehát, hogy Orbán és Matolcsy intézkedése gazdaságilag káros, szociálisan igazságtalan. Végtelenül romboló és szolidaritásellenes lépés. Ami nem véletlen; idestova tíz éve látjuk, hogy ilyen az önkényuralom gazdaság- és társadalompolitikája...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/13. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/13. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

„A KIJÁRÁSI KORLÁTOZÁSNÁL NEM GONDOLTAK A FALVAK BOLTJAIRA ÉS FIÓKPATIKÁIRA” – PANASZKODNAK AZ OTT ÉLŐK

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: BOD TAMÁS
2020.03.28.

A korlátozott nyitva tartás miatt falvakban működő élelmiszerboltok és patikák esetében gondot okoz az Orbán Viktor által pénteken bejelentett kijárási korlátozás. „A jogszabályt pontosítani kell” – mondta a Narancs.hu-nak a Magyar Gyógyszerész Kamara országos titkára.

Kétezer fő alatti népességgel rendelkező Békés megyei apró településekről, így Ecsegfalváról, Gesztről, Gerláról, Mezőgyánból és Kötegyánból többen keresték meg munkatársunkat azt követően, hogy péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a kijárási korlátozásról szóló március 28-tól érvényes és egyelőre április 11-ig szóló rendeletet.

A jogszabály azon passzusa keltett értetlenséget és néhol riadalmat a kisebb falvakban élőkben, hogy a benne foglalt intézkedések szerint a 65. életévüket betöltött személyek védelme érdekében ők csak 9 és 12 óra között látogathatják az élelmiszerüzleteket, drogériákat, gyógyszertárakat. Ám az ország több mint ezer kistelepülésén az élelmiszert árusító boltok hétvégén csak délelőtt, míg több száz helyen a fiókpatikák részleges nyitva tartás mellett néhány órára csak délelőtt, vagy csak délután vannak nyitva...

ITT OLVASHATÓ

GYARMATI ANDREA: RAJTAD IS MÚLIK, HÁNYAN HALNAK MEG, HALLOD? - NE BAGATELLIZÁLD A BAJT! MARADJ OTTHON!

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2020.03.21.

Napok óta bújom a híreket, mint mindenki más.

Napok óta bújom az orvosi könyveimet is, hogy olyat tudjak mondani, írni, ami segítség a bajban. Mert most baj van és muszáj segíteni, erre esküdtem fel negyvenegy éve orvosként.

Gyermekorvos vagyok, de sem nem infektológus, sem nem epidemiológus, vagyis sem a fertőző betegségeknek, sem a járványtannak szakembere. Abban azonban biztos vagyok, hogy segít, ha értjük, ami történik.

Ez most egy olyan helyzet, ami a mi életünkben még nem fordult elő, ismeretlen mindannyiunk számára, ezért félelmetes.

Sok az információ, túl sok az egymásnak ellentmondó vélemény, rettentő nehéz értelmezni, ami megjelenik.

Rengetegen bagatellizálják a veszélyt, köztük eddig megbízhatónak elkönyvelt emberek, szülők is. Ez komoly baj.

A járványhelyzet pszichés feldolgozása hasonlít a nagybetegségek esetén tapasztalt hárítás általános stációira:

- először a tagadás, vagy elutasítás („hát, ez velünk nem fordulhat elő”)
- aztán a düh („miért pont velünk?”)
- majd az alku („ha jóra fordul minden, ígérem, hogy…”)
- végül az elfogadás.

Igazán nagy bajban felléphet pánik is, mint ahogy most is tapasztalni néhányaknál...

ITT OLVASHATÓ

HADRENDBE ÁLLÍTJÁK A KÓRHÁZAKAT: A KATONAI PARANCSNOK A SZAKMAI VEZETÉS FÖLÉ KERÜLHET

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2020.03.28.

Orbán Viktor katonai parancsnokokat küld a fekvőbetegeket gyógyító egészségügyi intézményekbe.

Többnyire csak találgatják az érintettek, hogy mit fognak csinálni azok az egyenruhás parancsnokok, akiket hétfőtől a kórházakba vezényeltek. Pénteken a Kossuth Rádió reggeli műsorában jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a jövő hét elejétől minden kórház élén megjelennek a "kórházparancsnokok". Orvosszakmai kérdésekben természetesen nem ők fognak dönteni, hanem az orvosok, de a járványügyi előírások betartása, betartatása, a készletek rendelkezésre állása, a személyzettel való gazdálkodás folyamatos "karbantartása" a "kórházparancsnokok" feladata lesz - közölte a kormányfő. 

„Amikor Magyarország eljut a járvány tetőpontjára, akkor körülbelül tízszeres terhelésnek lesz kitéve az egészségügy a békeállapothoz képest, anyagban, ágyban, lélegeztetőgépben, orvosban, ápolóban” - mondta, és az egyik legnagyobb feladatnak nevezte az orvosok védelmét. Hangsúlyozta: ha a következő néhány hétben, hónapban jól működik ez a rendszer, a kórházak ki fogják bírni a terhelést. 

Úgy tudjuk: a feladatra olyan rendvédelmi szakembereket keresnek, akiknek lehetőleg van katasztrófa orvostani végzettsége is. 

- A katonai parancsnokság a kórházak egységes, új típusú kormányzati irányításának első lépése – mondta lapunknak egy megyei egészségügyi intézmény főorvosa. Ha a honvédség egyenruhásai nem is szólnak bele a gyógyításba – kevés a kivezényeltek között a katonaorvos -, de arra alkalmasak, hogy az intézmények dolgozóinak és annak vezetőinek „kifogásait” hatalmi szóval letörjék. Így az ő szavuk dönt a biztonságról, a dolgozók beléptetéséről, valamint a beszerzéstől az anyaggazdálkodásig szinte mindenben. Például a továbbiakban "nem lehet érv, hogy az x osztályon csak y számú beteget látnak el." Ha parancs érkezik, hogy szükség van újabb helyekre, akkor a katonai parancsnok „segíthet” az osztályok kiürítésében, és új koronavírus-kezelő egységek kijelölésében. Még úgy is, hogy betegeket is hazaküldenek. E tekintetben a szakmai vezetés fölé is helyezkedhetnek...

ITT OLVASHATÓ

RETTEGJÜNK LOKÁLISAN, CSELEKEDJÜNK GLOBÁLISAN

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.03.27.

Mint Beethoven a 9. szimfóniát, úgy komponálta meg a vírus körüli teendőket a Nemzet Révésze, gondosan, pontról pontra, és miután ő a karmester is, a zenekar úgy szól, ahogy eltervezte.
Ma például bejelentette a kijárási korlátozásokat, holnaptól két héten át a lakhelyünket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából hagyhatjuk el, ami helyes, habár kissé megkésettnek tűnik a majális-jellegű munkahely-látogatási korlátozás és a távoktatás bevezetése óta.
Emellett az ördög itt is a részletekben lakozik, mert mikor azt olvassa az ember, hogy a magukra hagyott öregek külföldön a lakásaikban halnak meg, akkor azért titkon abban reménykedünk, hogy nálunk humánusabb lesz a rendelet végrehajtása.
Azt azért megállapíthatjuk,hogy a rendelettel tulajdonképpen adtak a Fidesznek egy pofont, mivelhogy most éppen azok az öregek is azon törik a fejüket, hogy végre kimennek a lakásból, akik ezidáig a zabszem-effektusból kifolyólag otthon kuksoltak.

Közben elénekelte a maga szólamát az Országos Tisztifőorvos is - leáll a nemzetközi személyforgalom, a repülőgépek is megállnak a levegőben, magyar állampolgáron kívül ember se ki, se be, kivéve a teherforgalmat - vírus nem jár kamionnal, ugye, meg talán a kínaiakat, akik Rogán-vízummal tartózkodnak az országban, de hát az ő számuk az ország összlétszáma tekintetében elenyésző, ez legyen most a legnagyobb bajunk.
Úgyhogy ma még dínom-dánom, holnaptól meg szánom-bánom...

ITT OLVASHATÓ

FALUS: EZ A KIJÁRÁSI KORLÁTOZÁS NINCS RENDESEN VÉGIGGONDOLV

HÍRKLIKK

Szerző: NVZS

2020.03.28.

„Nem tudom, hogy a járvány-ellenes küzdelem ürügyén milyen apparátusokkal, milyen adatokat és hangulatjelentéseket gyűjtenek be, de az biztos, hogy elsősorban nem a járvánnyal foglalkoznak, nem az azzal kapcsolatos döntésekre fókuszálnak, a saját hatalmuk bebiztosítása zajlik” – reagált Falus Ferenc járványügyi szakember, volt országos tiszti főorvos megkeresésünkre. Az is biztos, hogy a saját politikai családjukon belül rendelkezésre álló szakembereket sem használják megfelelően, amire példa, hogy Mikola Istvánt nem rendelték haza Canberrából, hogy segítse a koronavírus-ellenes munkát. Az Orbán által ma bejelentett intézkedést sem igazán érti.

„Ez az egész nincs rendesen végiggondolva” – szögezte le Falus Ferenc az Orbán Viktor által a Kossuth rádióban bejelentett, s azóta a Magyar Közlönyben is megjelent kormányrendeletről. Mint portálunk is beszámolt róla, a jogszabály értelmében, holnap kijárási korlátozás lép hatályba, rengeteg érdekes kivétellel. Egy példával illusztrálta véleményét: „Éjjel kettőkor azt mondhatom a rendőrnek, hogy műkörmöshöz megyek, s ő legfeljebb annyit tehet, hogy megvár, majd visszafelé megnézi, hogy szép lett-e a körmöm. Ha nincs megcsinálva, el kell fogadnia, hogy éppen zárva találtam a műkörmöst. A dohányboltba éjjel-nappal be lehet menni, de a közértbe a 65 éven felüliek csak 9 és 12 között, a fiatalabban pedig csak előtte vagy utána. Ráadásul vidéken csupán 8-12 között vannak sok helyütt nyitva a bolt” – mutatott rá a járványügyi szakértő.

Nem tudta megfejteni a választ a kérdésünkre, hogy mi történhetett egy nap alatt, hiszen tegnap még határozottan tagadták, hogy szükség lenne kijárási tilalomra (igaz, nem korlátozásokra kérdezett rá a sajtó). Csupán annyit jegyzett meg, hogy Orbán egy se füle, se farka mondatot mondott a Kossuth rádióban ma reggel, azt, hogy „Az eddigi korlátozások eredményesek voltak, a járvány előtt 500 ezer volt az emberi kontaktusok száma, és ez leesett 50 ezerre”. De mi ez a szám? Miről beszél? Milyen kontaktusokról? – sorolta a kérdéseket Falus. Levonta a következtetést: „Igyekeznek ötleteket begyűjteni, s nagyon jól látszik, hogy nem megtervezetten, nem átláthatóan hozzák az intézkedéseket”...

ITT OLVASHATÓ

A VÁLLALKOZÓKAT TÖMÖRÍTŐ KAMARA KOMPLETT VÁLSÁGTERVET TETT LE AZ ASZTALRA, MÉG SZÓRA SEM MÉLTATTÁK

HVG ONLINE / VÁLLALKOZÁS
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2020.03.28.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szerint akár 2-3 évbe is beletelhet a válságkezelés. Részletes javaslatot dolgoztak ki a kormány számára, ám választ egyelőre nem kaptak.

Orbán Viktor miniszterelnök előbb 6 pontos gazdaságvédelmi akciótervet jelentett be a világjárvány okozta gazdasági válság enyhítésére, majd néhány nappal később újabb 6 ponttal bővült ez a csomag. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László korábban azt mondta a hvg.hu-nak, az irány jó, de az eddig hozott intézkedésekhez újabbak kellenek. Példaként említette, hogy

- csak azok az üzletek nyithassanak ki, amelyek a hétköznapi létfenntartáshoz szükséges hozzávalókat árulják,

- a mozik, a plázák, a gyorséttermek maradjanak zárva.

A kamara több, mint 15 ezer vállalkozót is megkérdezett a koronavírus gazdasági hatásairól, és az derült ki, hogy a válaszadók mindössze egyharmada számított erre a helyzetre, és készült fel a válságra, a kétharmada nem. Utóbbiak nagy eséllyel be fognak dőlni, ágazattól, vállalkozástól, tőkétől, tartaléktól függően - vélte Parragh...

ITT OLVASHATÓ

A BÖLCSŐDEI, ÓVODAI DOLGOZÓKAT ÁTÁLLÍTHATJÁK FOGYATÉKKAL ÉLŐK SEGÍTÉSÉRE

INDEX
Szerző: JAK
2020.03.27.

A fogyatékkal, de saját otthonukban élő emberek és családjaik támogatásáról szóló, a koronavírus-járvány idejére vonatkozó intézkedési tervet kaptak az önkormányzatok a pénteken megjelent Önkormányzati Hírlevélben. A Kásler Miklós miniszter szignálta, március 23-i keltezésű dokumentum bevezetője emlékeztet rá, hogy a fogyatékos emberek megfertőződése „fokozottan súlyos, akár végzetes következményekkel is járhat”, és rengeteg emberről van szó: a 2011-es népszámlálás adatai szerint 490 578 fő, azaz a népesség 4,9 százaléka vallotta magát fogyatékosnak, de a nemzetközi vizsgálatokra épülő szakértői becslések szerint még többen lehetnek, a lakosság átlagosan 10 százaléka él valamilyen fogyatékossággal, „a valós szám tehát hazánkban is inkább az 1 milliót közelítheti”. 

"A Kormány nem hagy magára egyetlen fogyatékos személyt sem, és kiemelten gondoskodik róluk"

– áll az intézkedési tervben, mely egyebek mellett az alábbi feladatokat sorolja fel:...

ITT OLVASHATÓ

"TÚL GYAKRAN KIÁLTOTTAK FARKAST" - INTERJÚ CSÁNYI VILMOSSAL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HARGITAI ,IKLÓS
2020.03.28.

Válságban néha olyat is kell mondani, ami nem igaz, de célszerű. Csányi Vilmos szerint ilyenkor természetes reakció a vezetés elfogadása, ám az irányítók teljesítménye végül mérlegre kerül.

A vírus, a válság és a félelem szokatlan magatartásra készteti a vezetőket és a vezetetteket. Le lehet írni humánetológiai fogalmakkal, ami történik?

Le lehet írni anélkül is. Sok tétovázás, sok mellényúlás van, de közben mennek előre a dolgok. Az ilyen helyzetek természete, hogy valakinek döntenie kell, aki értelemszerűen kapkod, rögtönöz, hiszen számára is új a szituáció. Nincs olyan, aki mindent tud, mindenre fel van készülve, a baj pedig tényleg nagy. Sokféle válságkezelési modell van, és mindegyikről tudható, hogy rengeteg pénzbe, emberi erőforrásba és – valószínűleg – emberéletbe kerül, a döntések helyességéről pedig talán csak évek múlva lehet meggyőződni. Ilyenkor az átlagember számára nincs sokkal jobb stratégia az alkalmazkodásnál: csinálni, amit mondanak, és bízni benne, hogy beválik. Végül úgy is mérlegre lesz téve a vezetők teljesítménye, ez is a válságok forgatókönyvéhez tartozik. A járványt egyelőre csak lassítani tudjuk, a megállításához vakcina kellene, az pedig használható formában nem lesz jövő nyárnál előbb. De 2-3 hónap alatt a lakosság 80 százaléka át fog esni a fertőzésen, és közülük 20 százaléknál problémák lesznek. Ilyen nagyságrendű problémás esetre pedig az egészségügy nincs felkészülve, vagyis nem fogja bírni. Némi reménysugár, hogy a 2003-ban kitört SARS koronavírus járvány terjedése egy idő múlva ismeretlen okból leállt, ez akár a mostani vírussal is megtörténhet. Addig azonban, amíg el nem múlik a veszély, az időseket otthon kell tartani. Az is eldöntendő kérdés, hogy meddig – reálisan addig, amíg el nem készül a vakcina.

Milyen módszerei vannak a társadalmaknak a hasonló megpróbáltatások kezelésére?

Az emberi kultúra rengeteg ilyen megpróbáltatásra, és azok tapasztalataira épül. Vannak a tények, amik megtörténnek velünk, amiket megtapasztalunk, és minden tapasztalat egy gondolatot, egy általánosítást szül bennünk. Gondolunk valamit, de nem biztos, hogy úgy van. Ha a gondolatot, amire jutott, az ember elmeséli a társainak, és kellőképpen sokan elhiszik, azaz a közösség elfogadja irányadónak, akkor hiedelem lesz belőle, de attól még mindig nem biztos, hogy igaz. Az csak próbák sora után derül ki. Vegyük a gyilkos galócát: ha valaki megette, meghalt, ebből a tapasztalatból egy idő múlva kialakult egy hiedelem, hogy a gyilkos galóca mérgező, amit az élet visszaigazolt. Az embernek rengeteg ideje volt a gyilkos galócával kísérletezni, és a 200-300 fős közösségekben viszonylag gyorsan körbeért az információ a hiedelemről is, meg az ellenpróba tapasztalatairól is. Ma közel nyolcmilliárdnyian vagyunk – ez is egyfajta közösség az internetnek és a digitális eszközöknek köszönhetően, de ugyanezen okok miatt jóval nehezebb a kontroll, több a fals információ. És most nincs időnk megvárni, hogy a járvánnyal kapcsolatban a helyes hiedelmek kialakuljanak, rá vagyunk kényszerítve, hogy azonnal vagy nagyon gyorsan a jó megoldásokhoz nyúljunk.

Nem lenne egyszerűbb ezt elmondani az embereknek?

Aki följebb van, annak néha olyat is kell mondania, ami nem igaz, de célszerű. Tudjuk, hogy kevés a maszk, mindenhol kevés. Elindult egy olyan kommunikáció, hogy csak az viseljen maszkot, aki beteg. Ez módszertani szempontból nem helyes útmutatás, de az adott helyzetben hasznos célt szolgálhatott: ha kevés van, azoknak kell adni, akik a legnagyobb veszélyt jelentik. Az információt úgy kell adagolni, hogy segítse az optimális elosztást. Ez bonyolult, nincs benne tapasztalat, hogy mit kell tenni vagy mondani. Nézzük meg Anglia példáját. Elindultak onnan, hogy essen át a lakosság minél előbb a fertőzésen, az öregek pedig bújjanak el előle – így sok halottjuk lesz, de gyorsan túl lesznek rajta, míg a mások opció, vagyis a járványgörbe ellapítása azzal járhat, hogy akár 50 évig is tarthat a járvány. A gondolat egészen addig népszerű volt, amíg be nem futottak az első halálhírek. Ahhoz, hogy egyszerre birkózzanak meg a megbetegedésekkel, több százezer ápolási ágy kellene, de nincsen, csak négyezer. Amikor az emberek elkezdtek meghalni – és nem csak az idősek, hanem a fiatalabbak is –, kitört a fölháborodás. Erre átváltottak az ellenkező végletbe: a fiam Cambridge-ben van, ott épp most vezették be a kijárási tilalmat, vagyis az egyik hiedelem helyett a másikat. Nincs kimunkált megoldás. A világban hetente 1,5 millió ember hal meg természetes úton, de amiatt nem aggódunk – az érdekel mindenkit, hogy ő túléli-e a járványt. Az utolsó nagy pestisjárványban Anglia lakosságának a fele meghalt, minden családban több ember. A mai összekapcsolt társadalmainkban csodálatos táptalaj vagyunk a vírusoknak és baktériumoknak. A baktériumokat folyamatos versenyfutás árán valamennyire féken tudjuk tartani antibiotikumokkal, a vírusok ellen csak a lassabban előállítható vakcinák segíthetnek. Világjárvány-szinten ez a mostani egy jól kezelt, jó ellátott helyzet. Fél- vagy egymilliárd halálos áldozat kezelhetetlen lenne, arra viszont elegendő a rendszer kapacitása, hogy azt megakadályozza...

ITT OLVASHATÓ

FOGSÁGBAN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.03.28.

Azt írta tegnap az origo nevű tudományos szaklap, hogy az ellenzéki pártok a Soros-szervezetek fogságában vergődnek. Én már sokféle fogságról hallottam hosszú életem során: Józseféékről Egyiptomban, Edmond Dantes-éről If szigetén, és, amikor a szomszéd Józsi berúgott, összetörte a bútort, aztán egy kicsit elvitték a rendőrök, arról. De, hogy a Soros-szervezetek foglárok volnának gumibottal és cellakulccsal az oldalukon, ez új. Egy ideig úgy tűnt, Gyuri bácsi lekerül az étlapról, mert a vírus formájában új fogás érkezett, de ezek szerint Gyuri bácsi a konyhafőnök örökös ajánlata citrommal a szájában.

Igaz, amikor még nem lehetett tudni kommunikációilag, hogy a víruspártiság lesz az új eposzi jelző, még égették kicsit a tüzet az origóék. Mert tán egy hete még arról értekeztek, hogy ezek a Soros-szervezetek készen állnak arra, amint a járvány lecsengett, migráncsokkal árasszák el a Kárpát medencét. Ugyanis akkor még nem sejtették, hogy Dániel Zoltán jugoszláv békaember, a dumának pedig bojkottja van. Mint látjuk, van téma, ami addig marad címlapon, amíg a kedves vezető jónak látja. Tegnap már belengette, hogy a küzdelem nem egy-két hónapig fog tartani, amiből az következik, ha úgy akarja, 2022 tavaszáig biztosan.

Az lesz ám a delikát fogság. A határok lezárva, körülöttünk egész Európa gyógyultan mosolyog, mi pedig a kerítések mögött vonaglunk a láztól. Ettől kitelik, hogy így legyen. Azért jelesül, mert a kedves vezető a hatalom akarásának fogságában vergődik, ami elég erőteljes személyiségzavarra, hogy úgy ne mondjuk, betegségre utal. Az origo, meg még az a pár száz sajtóipari termék pedig a kedves vezető rabságában van, igazgat a fortélyos félelem. Filozófiailag a fogság és szabadság közt az adja a különbséget, hogy én például azt írok, amit csak akarok, az origós slapaj meg nem...

ITT OLVASHATÓ