AUSZTRIA NYIT, POLITIKUSAI ADAKOZNAK

NÉPSZAVA
Szerző: FÖLDVÁRI ZSUZSA
2020.04.23.

Az osztrák politikai elit megnyitotta a saját pénztárcáját és a rászorulóknak nyújtandó gazdasági segítségben is nagylelkű.

Az osztrák politikusok megnyitották pénztárcájukat. Elsőnek Sebastian Kurz kancellár lépett, egy havi nettó fizetését, 11 ezer 738 eurót ajánlott fel az ország 562 ezer munkanélkülijének és a több mint 900 ezer, rövidített munkaidőben dolgozónak. Lépését a köztársasági elnök, Alexander Van der Bellen követte, 13 ezer 068 euróval. Ezután a kormány összes tagja felkínálta egy havi fizetését, majd követte példájukat a kormányzó kereszténydemokrata párt valamennyi parlamenti képviselője, beleértve a felsőházban és a brüsszeli képviselőházban ülőket. A gesztust átvette több tartomány önkormányzata is, most már az osztrák nagyvállalatok vezetőin a nyomás, hogy ők is adakozzanak. 

A szimbólum-politizáláshoz nagyszerűen értő Sebastian Kurz váratlanul széleskörű nyitást jelentett be a mindennapokban, arra hivatkozva, hogy az egy héttel korábbi, kisebb lépések nem zavarták meg a vírusfertőzések mérséklődését. Az új megbetegedések száma a napi 50-hez közelít, egy fertőzött átlagosan már csak 0,67 embernek adja tovább a kórt, amely így visszaszorulóban van. 

Május 1-jén és 2-án nyithatnak az üzletek, függetlenül a méretüktől (eddig csak a 400 négyzetméter alattiaknak engedték a kereskedést), így a nagy bevásárlóközpontok is kitárhatják kapuikat. Persze kötelező a maszk viselése és a távolságot is tartani kell a boltokban az egyes emberek között. Nagyon sokan követelték a fodrászatok újbóli működését, arra azonban kevesen számítottak, hogy május 2-tól a manikűrösök, kozmetikusok és masszőrök is felvehetik a munkát. 

Meglepetést okozott az is, hogy az eddig csak elvitelre főző éttermek május 15-től teljes üzemben nyithatnak, s nem csak délben, hanem este is, 23 óráig. Az éttermek személyzete kötelezően maszkot visel majd, a vendégeket csak azzal terhelik, hogy a szokásosnál messzebb kell ülniük egymástól. Szerdán a parlamentben következetlenséggel vádolta az ellenzék a hatóságokat, amelyek eddig a „maradj otthon” mellett kardoskodtak, most viszont túl gyorsan engedélyezik a nyitást. Ugyancsak május közepétől látogathatók a templomok, de maszkot kell viselni az istentiszteleteken és mérsékelni kell a jelenlévők létszámát. Május közepétől fokozatosan nyitnak a hivatalok, majd a hónap végén a szállodákon a sor. Utóbbiak egyelőre csak az Ausztriában élőket fogadják, de az idegenforgalmi miniszter már megpendítette, hogy hamarosan a szomszédos Németországból, Csehországból – ahol szintén visszavonulóban van a járvány – is várnak vendégeket. Az érintettek erre egyelőre nem reagáltak...

ITT OLVASHATÓ

ELŐSZÖR MUTATTÁK MEG A KORONAVÍRUSSAL KÜZDŐ SZENT LÁSZLÓ INTENZÍV OSZTÁLYÁT

INDEX
Szerző: KG
2020.04.23.

A koronavírus-járvány magyarországi kitörése óta először engedtek be fotóst a Szent László Kórház intenzív osztályára, ahol a legsúlyosabb betegeket kezelik – az MTI fotósa jutott be a járványkezelés leginkább terhelt területére.

A teljesen elzárt területen készült képek a járvány kezelése mellett az ápolást végző orvosok, nővérek mindennapjait is megmutatják.

Az Index is folyamatosan szeretne bejutni a koronavírusos betegek ellátásával foglalkozó intézményekbe, hogy megmutathassa, hogyan zajlik itthon a járvány kezelése, ám eddig minden megkeresésünket elutasították. Így maradnak azok a képek, amik azt mutatják meg, ahova beengedték az állami hírügynökség, az MTI fotósát.

A KÉPEK ITT NÉZHETŐK MEG

KÖNNYEBB LENNE ÉLETBEN TARTANI A FULDOKLÓ KÖNYVPIACOT, MINT KÉSŐBB ÚJRAÉLESZTENI

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2020.04.23.

Egy járvány nélküli világban április 23-án, vagyis épp a mai napon nyitná meg kapuit a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, de a színházakhoz, mozikhoz és koncerttermekhez hasonlóan természetesen a Millenáris is üresen áll, a roskadásig rakott könyves standok és a dedikálásért kígyózó hosszú sorok csak távoli, valószínűtlen emléknek tűnnek. A kiadóknak így nem a tömegrohamra kell felkészülniük, hanem arra, miként éljék túl a válságot.

Életmentő csomagra lenne szüksége a magyar könyviparnak – írtuk április elején, amikor annak jártunk utána, mennyi és milyen olvasnivalót vesznek a magyarok a könyvesboltok bezárása után.

A szakma által javasolt intézkedésekből az elmúlt hetekben gyakorlatilag semmi nem valósult meg, de azért vannak remények, hogy a Kurzarbeit-rendelet eheti módosítása nyomán a könyvszakmai foglalkoztatottak is jogosulttá válhatnak a munkahelyvédelmi bértámogatásra. Legalábbis Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és miniszteri biztos erről tájékoztatta lapunkat. Minden szereplő azt reméli, hogy legkésőbb őszre visszatérhetünk a normális kerékvágásba. A karácsonyi könyvszezon kiesése ugyanis végképp összeomlással fenyegetné a könyvpiacot, ami amúgy is éppen csak kilábalt egy jókora válságból. A szakmai szervezetek mellett ezúttal a különböző méretű és profilú kiadókat kérdeztük arról, mennyire borította fel stratégiájukat a koronavírus-járvány, és mivel jár az elmélyülő válság számukra, valamint az olvasóik számára...

ITT OLVASHATÓ

GIGABIZNISZ A BALATONNÁL: LEPASSZOLJA VITORLÁSKIKÖTŐIT AZ ÁLLAMI HAJÓZÁSI CÉG

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VAS ANDRÁS
2020.04.23.

Eladná a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát a Balatoni Hajózási Zrt., a cég emellett kikötőket zárna be, kempingeket, szállodát és hajókat adna el, valamint elbocsátásokra is készül, derült ki a lapunk birtokába került dokumentumból.

Május 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terve. 

A lapunk birtokába jutott dokumentum készítői arra hivatkoznak a cég teljes átszabása kapcsán, hogy az új tulajdonosi struktúra, valamint a dokumentumban többször is hivatkozott koronavírus-járvány miatt a tevékenység, a működés és az alapcélok teljes átértékelésére lesz szükség: a Bahart profiljába a jövőben a személy- és ipari hajózás, a révközlekedés és a közforgalmú kikötők üzemeltetése fér bele, emiatt nem üzemelteti tovább szállodáját, kempingjeit és vitorláskikötőit. 

A cég 11 vitorláskikötőt üzemeltet a Balatonon összesen 1800 férőhellyel, ám a tervezet szerint „az elmaradt karbantartási munkák következtében szinte minden kikötő felújításra, fejlesztésre szorul”. A rekonstrukció helyett azonban a Bahart nyilvános pályázatot ír ki a vitorláskikötők üzemeltetésére. 

A szerződések megkötése után a hajózási cég alapít egy kft.-t, ebbe apportálja a vitorláskikötőket, s csak a működtetéshez szükséges vagyont adja majd át a majdani bérlőknek. Vagyis a terület elvileg a cég tulajdona marad, de az azon lévő kiszolgáló létesítmények, vendéglátóhelyek és minden egyéb a bérlőké lesznek. A Bahart 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forint bevételt remél a bérleti jogok értékesítéséből. A dokumentum egyik mellékletéből az is kiderül, hogy a vitorláságazattól az idén 967 millió forintos bevételt remél a cég. A személyhajózás optimalizálásaként megszűnik hat menetrendi és négy sétahajójárat, három pedig módosul, négy pénztárt – Balatonkenese, Csopak, Balatonszemes, Szigliget – bezárnak, öt hajót pedig kivonnak a forgalomból, s ezek közül hármat értékesítenek. A kompközlekedést fejleszteni akarja a cég, s az ipari flottára is szükség lesz a balatoni műszaki feladatok ellátásához...
ITT OLVASHATÓ

LÉLEGEZTETŐGÉPENKÉNT ÖTMILLIÓ FORINT ELTŰNIK

HÍRKLIKK

Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA

2020.04.23.

Totális káosz jellemzi a – rendelkezésre álló, az országba már beérkezett, s a majd beérkező – lélegeztetőgépek számáról és költségéről nyilvánosságra hozott információkat. Orbán Viktor április 10-én azt mondta, hogy „lélegeztetőkészülékből körülbelül 2000 van, ezt kell felfuttatni 8000-re” – ám három nappal korábban, Szijjártó Péter arról beszélt, hogy 14 490 lélegeztetőgépet rendeltek. A különbözettel megegyező, több mint hétezer gép pedig – a többi nyilatkozat alapján biztosan állítható – nincs az országban. Csak nem véletlen a homály? A gyanút erősíti, hogy a rendelkezésre álló kevés információból kiindulva, az látszik, hogy akár 4-6 milliós túlszámlázás sem kizárt gépenként.

A koronavírus-járvány elleni védekezésre szánt kassza felülről nyitott – mondták Orbánnal az élen többször is, kormányzati emberek. Ennek persze nem azt kellene jelentenie, hogy nyitott a trükközésre, a túlszámlázásra, a mutyira és a magánzsebek tömésére. Pedig erős a gyanú, hogy ez mind előfordul ezekben a napokban Magyarországon.

Ahogy tegnap már megírtuk: utánaszámolva: a lélegeztetőgépekre, sebészi maszkokra, ruhákra és izolációs köpenyekre, továbbá maszkokra, sapkákra, kesztyűkre és tesztekre fordított kiadások nem haladhatták meg a 140 milliárd forintot. Ha pedig igaznak vesszük Szijjártó Péter állítását, miszerint április 16-áig bezáróan, „az elmúlt csaknem másfél hónapban 500 milliárd forintot költött a magyar állam egészségügyi eszközök beszerzésére, védekezésre” (Hír TV Magyarország élőben, 2020. április 16.), akkor bizony sok százmilliárd forintnyi hiányzik (s azóta eltelt egy újabb hét, ami alatt folyamatosan a beérkező újabb és újabb szállítmányokról szóltak a hírek)...

ITT OLVASHATÓ

MOCSADÉK MONDATOK A MAGYAR NEMZETBEN SZABÓ TÍMEÁRÓL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.23.

Két egymást követő napon is aljas cikkek jelentek meg a valaha újságként funkcionáló Magyar Nemzetben Szabó Tímeáról, a Párbeszéd frakcióvezetőjéről. Az egyik cikket Szánthó Miklós, az Alapjogok Központ igazgatója jegyezte, a másikat egy bizonyos Zummer Fülöp. Utóbbi kolléga nevét ne keressék sehol, valamelyik bátor, bizonyára mélyen keresztény és nagyon konzervatív tollforgató bújt el e kitalált név mögé. Nem idézek egyik írásból sem, be sem linkelem, akit érdekel, és kellően fel van vértezve a gyomorforgató, undorító irományok olvasására, a nevek alapján megtalálja.

Legyen elég annyi, hogy mindkét szöveg kimeríti a náci beszéd fogalmát. Az ő köreikben divat, hogy a lejáratandó (megsemmisítendő) ellenfelet elszemélytelenítik, és ezzel mintegy megfosztják emberi mivoltától. Szabó Tímea hétfői parlamenti felszólalásával vívta ki az Alapjogok Központ igazgatójának, valamint a jó nevű senki, Zummer Fülöp haragját. A képviselőnő mondanivalójával természetesen mindenkinek jogában áll vitatkozni, ám a fenti illetők nem a felszólalás tartalma ellen érveltek, hanem alpári, útszéli módon a személyiségét pocskondiázták.

Volna dolga ezzel a két írással a médiahatóságnak, s nem mellesleg, Polt Péter ügyészségének is. Nemcsak az írások bárdolatlansága és tahósága miatt, hanem mert gyűlöletet szítottak a képviselőnő ellen, miközben emberi és női méltóságában kívánták megalázni...

ITT OLVASHATÓ

CSALÁDSTRATÉGIA

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: KERTÉSZNÉ KORMOS NOÉMI
2020.04.23.

Drága jó Istenem! Hogy ez a fényestekintetű csodatábornok, hazánk, Európa, de inkább az egész világ megmentője, ez a szent ember miért csak most ontja magából ezeket az okosságokat? Ha évekkel ezelőtt teszi, mennyivel könnyebben vészelhettük volna át anyagilag a nehéz időket a családommal együtt. Mert nem szégyen ám tanulni a BÖLCStől. Például én is bevezethettem volna, hogy a gyermekeimtől megvonom az anyagi támogatást, miközben elvárom, hogy minimum jelesre teljesítsenek az egyetemen. Cserébe viszont kötelezem őket arra, hogy az ösztöndíjuk felét perkálják bele az amúgy üresecske családi kasszába. A befolyt pénzből én majd jól megvédem őket! Mindentől és mindenkitől. Például elmegyek fodrászhoz, műkörmöshöz. Nem magam miatt, de hát szegényeknek nekik is élni kell valamiből. De aggódni nem kell, mert a családnak meg főzök paprikás krumplit. Kolbász nélkül. Ja, hogy abban nincs elég vitamin? Pech, de a vészterhes időkben „nix ugribugri”, osszák be a maradék ösztöndíjukat, menjenek el dolgozni. Spórolni tudni kell!

Édesanyámék problémáját is megoldottam volna seperc alatt, ha a jó példa már akkor ott lebeghetett volna a szemem előtt. Merthogy sokba kerül a gyógyszer. Nomármost: ha a nyugdíjukat szépen ideadják, akkor én cserébe minden héten kiveszek a 20 féléből egyet-egyet. Hogy az úgy nem jó, mert mindet szedni kell? Fölösleges rinyálni, majd részletekben megkapják. Már jövő hónapban kezdem is a gyógyszerosztást. Addig bírják ki C-vitaminon. Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy a szomszéd Marika néninek pont arra a tablettára lenne szüksége, amit mi is elég nehezen tudunk beszerezni, szóval azt átadom neki. Végül is anyukámék itthon szakértő kezekben vannak, hiszen a családtagok között akad tanár, kamionos, postás. Orvos? Az nincs, de az egyik gyerekem tanult gyógymasszázst, szóval nem kell nekünk az a nyavalyás fájdalomcsillapító...

ITT OLVASHATÓ

NYÁJ, IMMUNITÁS - A HVG SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓJA

HVG ONLINE
Szerző: DOBSZAY JÁNOS
2020.04.23.

A főorvos épp vizitet tartott, amikor megjelentek az ÁVH emberei, megragadták, majd betuszkolták a kórház udvarán várakozó fekete autóba. Mindez 1952 januárjában történt nagyapámmal, aki a mai Heim Pál Kórház, akkori nevén Gyermekmenhely orvos igazgatójaként dolgozott. A bűne az volt, hogy kórházának politikai indíttatású átszervezését szakmailag elhibázottnak minősítette; a besúgóját idézve: „A kormánynak a gyermekek ellen elkövetett legszörnyűbb bűneként tüntette fel.” Talán a személyes érintettség az oka, de ezt a családi emléket hívta elő, hogy Orbán Viktor utasítására a kórházi ágyak 60 százalékát fel kell szabadítani akkora mértékű fertőzés lehetőségére készülve, amelyhez foghatót a világban még sehol sem produkált a vírus. Hiába a szakmai érvek, a hozzátartozóik ápolására kényszerített emberek megrázó történetei, rémhírterjesztő, aki szerint sokkal többen halhatnak meg az átszervezések következtében, mint ahány áldozatot a járvány követelhet. Fókuszban rovatunk bemutatja e

"politikai ukázra folyó emberkísérlet hátterét, amelynek végzetes következményeit persze könnyen rá lehet fogni a vírusra. Vagy az ellenzékre."

A vírust nem csak befelé viszik a kórházakba, onnan kifelé is hozzák, amikor tesztelés nélkül küldik vissza például az idősotthonok lakóit. A Fidesz korábban a fővárosi vezetést vádolta azzal, hogy a vírusnak drukkol, pedig a kormány az, amelyik akadályozza az önkormányzatokat a védekezésben. Orbán persze úgy intézte, hogy – köszönhetően például a most új vezetővel megerősített kormánymédiának (amelyről Magyarország rovatunkban írunk) – ezekről a többség tudomást se szerezzen. Ahogy Putyinnak sem kell tartania attól, hogy a rossz hírek eljutnak az orosz polgárok többségéhez. A moszkvai tájékoztatási központ vezetője még március végén is szezonális, április közepére eltűnő járványról beszélt – emlékeztet Világ rovatunk cikke.

Ami Magyarország esetében eddig álruhás diktatúra volt, az ma a maga pőreségében áll előttünk: ez bizony már a minden kontroll nélküli egyeduralom – mondja Kim Lane Scheppele, a magyar politikai és jogrendszer elismert kutatója, a Princeton Egyetem professzora a vele készült interjúnkban.

"Orbánnak szerinte már legfeljebb a saját fantáziája szabhat határt."

Pedig bizalom kellene, enélkül nem lesz kilábalás – derül ki a Gazdaság rovatunkban nyilatkozó vállalkozók, befektetők szavaiból. Mára „az alkotókat is megfosztották attól, hogy beleszólásuk legyen sorsuk alakulásába” – ezt az első online mozibemutatót, a Békeidőket rendező Hajdu Szabolcs mondja Szellem rovatunkban. Ugyanott történeti visszatekintést adunk az egykori szükségállapotokról. A mostani feloldását a pesti bonmot-val szólva már annyira várják a szülők, hogy ha még sokáig zárva lesznek az iskolák, előbb találják meg a vírus ellenszerét, mint a tudósok. A feszültséggel Orbánnak is számolnia kell, ám a vezénylő tábornok intézkedéseivel szemben mutatkozó elégedetlenség kifejezése éppolyan izolált, mint maguk a karanténba kényszerült emberek. Tech + tudomány rovatunk mutatja be, hogy amiként a munka, a tüntetések is átköltözhetnek a virtuális térbe. De voltak már járványbiztos utcai demonstrációk is, például az az izraeli szájmaszkos felvonulás, ahol a kormány elleni tüntetők pedánsan betartották az előírt kétméteres távolságot, ahogy ötletes volt a hétfői budapesti és gödi autós-dudálós politikai performance is.

ITT OLVASHATÓ

KORRUPCIÓINFÓ: TÖBB SZÁZMILLIÓS UNIÓS TÁMOGATÁS A PAKSI BERUHÁZÁSÉRT FELELŐS MINISZTER FIA CÉGÉNEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLE
2020.04.23.

Feljelentést készül tenni az Európai Unió csalás Elleni Hivatalánál (OLAF) Hadházy Ákos független képviselő, mert szerinte visszaélések lehettek egy heves megyei tehenészet fejlesztésére kapott uniós támogatások kapcsán. A telepet birtokló cég egyik tulajdonosa Süli Balázs, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János fia

Hadházy sajtótájékoztató-sorozaton (Korrupcióinfó) tár fel szerinte szerinte “mutyigyanús”, uniós támogatásokhoz kapcsolódó ügyeket több, mint két éve. A mai rendezvényén bemutatott esetet így foglalta össze:

“Ilyen a 21. századi feudalizmus. Aki hűséget fogad a királynak, az birtokot kap érte.”

Ha birtokot nem is, de több mint félmilliárd forintnyi uniós támogatást kapott egy tófalusi tehenészetet birtokló cég, a Biogas Productor Kft., melynek egyik tulajdonosa Süli Balázs, akinek a nevére az apja, Süli János íratta a céget, amikor őt tárca nélküli miniszternek nevezték ki...

ITT OLVASHATÓ

MIUTÁN A KORMÁNY ELVETTE A GÖDI ÖNKORMÁNYZATTÓL A SAMSUNG-GYÁR TERÜLETÉT, MILLIÁRDOKAT ÖNT A TERÜLETRE

444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2020.04.23.

Miután a kormány pénteken a veszélyhelyzetre hivatkozva elvette az ellenzéki vezetésű Gödtől a Samsung-gyár területét, majd az ezzel járó adóztatási jogokkal együtt a fideszes többségű Pest Megyei Önkormányzatnak adta,

most 42 milliárdos infrastrukturális fejlesztéseket rendelt el rajta, hogy előkészítse a dél-koreai vállalat terjeszkedését.

A Samsung Közép-Európa legnagyobb akkumulátorgyárát építi fel a Pest megyei város mellett. Balogh Csaba, Göd polgármestere a 444-nek adott interjújában arról beszélt, hogy a Samsung az eddigi közel 40 hektáros terület mellett még egy 80 hektárnyi területet is beépítene. A beépítés következtében a veszélyes anyag felhasználása máshogy oszlik meg, de a kormányzati lépés miatt a helyieknek most nincs beleszólása a változtatásokba...

Megnyíltak a pénzcsapok

A kormány szerdán megjelent határozata szerint az állam a gödi ipari park területén 7,1 milliárd forinttal támogatja a közlekedési infrastruktúra fejlesztését. A rendelet melléklete szerint ebben szerepel:

- az új gödi csomópont kialakítása, vagyis az M2-es autóút 26+692 km szelvényben új félcsomópont létrehozása;

- új felüljáró építése az M2-es autóút felett;

- az északi út megépítése, vagyis az M2-es autóút meglévő gödi csomópontja és az iparterület közötti közvetlen útkapcsolat kialakítása;

- a déli út megépítése, vagyis új közúti kapcsolat létesítése az új gödi csomópont és Göd város településközpontja között, kerékpáros kapcsolatok kialakításával

- a déli út és a 2113. jelű összekötő út között új útkapcsolat kialakítása (második feltáró út)

- a déli út és az iparterület közötti útkapcsolat kialakítása (nyugati út).

Ezen felül a terület energiaellátásához kapcsolódó infrastruktúra fejlesztéséhez 22,5 milliárd forintot biztosít a kormány. Ebből a villamos energia elosztó hálózati infrastruktúra-fejlesztésére a 2020-as költségvetésből 4 milliárd forintot szánnak, az átviteli hálózat fejlesztésére pedig további 6 milliárdot. A 2021-es költségvetésben pedig máris 12,5 milliárdot biztosítanak rá.

Az iparterület gázellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésére pedig még 415 milliót költ az állam.

A vízközmű hálózatot pedig 11,9 milliárdból fejlesztik a következő két évben. Ebben többek között szerepel a Fővárosi Vízművektől történő átvételéhez szükséges infrastruktúra kiépítése, vízkezelő technológia kialakítása, ipari vízvezeték építése, az ott keletkező ipari szennyvizek teljes körű tisztítása, valamint a gödi ipari park és a váci szennyvíztelep közötti ipari szennyvízvezeték kiépítése...

ITT OLVASHATÓ

„NINCS SOK KÖZÜK A VALÓSÁGHOZ” - CHIKÁN ATTILA AZ ELHIBÁZOTT VÁLSÁGKEZELÉSRŐL

MAGYAR NARANCS ONLINE

Szerző: BAROTÁNYI ZOLTÁN

2020.04.22.

A kormány gazdaságvédelmi csomagja méretét tekintve kicsi, szociálisan teljesen érzéketlen és már az alapkoncepciója is téves - Chikán Attila közgazdásszal, az első Orbán-kormány egykori gazdasági csúcsminiszterével készült teljes interjúnk a friss lapszámban olvasható

Magyar Narancs: Az Orbán-kormány válságkezelő csomagját ért kritikák kétirányúak: nem mozgósít elég pénzt a súlyos károk mérséklésére, szociális tekintetben pedig érzéketlen.

Chikán Attila: Mindenekelőtt irritáló, hogy a magyar gazdaságvédelmi csomag nem tudja kezelni a szociális válsághelyzetet: az az érzésem, mintha a csomag összeállítói egyszerűen nem akartak volna tudomást venni erről. Technikai eszköztárat sorolnak fel olyan problémákra, amelyek néha közvetve vagy közvetlenül maguk is kapcsolatban vannak a válsággal, de közben a szociális problémákat egyáltalán nem kezelik megoldandó feladatként. A munkanélkülit is pusztán gazdasági szereplőként kezelik és nem társadalmi cselekvőként. A háztartás egyszerűen nem is szerepel kategóriaként a csomagban – pedig még a mikroökonómiai elmélet számára is ez az egyik legfontosabb szereplő, hát még a társadalomban. (...)

MN: Az Orbán-csomagban szinte tételesen felsorolva megtalálhatók a területek, amelyeket kisegítenének, államilag finanszíroznának – de valóban a turizmus, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés, a filmgyártás, meg a rejtélyes kreatív ipar volna a legfontosabb?

CA: Figyelmesen tanulmányoztam én is ezt a listát, de nem találtam magyarázatot arra, hogy miért pont ezeket az ágazatokat emelték ki − bár nem vitatom, hogy nehéz helyzetben vannak. Valakik talán sugalmazhatták is egy-egy elemét, nem függetlenül a közvetlen érdekeltségeiktől, és e magánérdekek jelentek meg az állami preferenciák között. Sokszor íróasztal mögött született elgondolásokat látunk, amelyeknek nincs sok közük a valósághoz. Arra biztatják a turizmus, vendéglátás képviselőit, hogy a kényszerű leállás alatt inkább újítsanak fel – csakhogy az ebben az iparágban nehéz helyzetbe kerülő vállalkozói rétegnek éppen most nincs is pénze arra, hogy e célra költsön, és hiteleket sem biztos, hogy felvenne a bizonytalan jövőre...

ITT OLVASHATÓ 

MÉSZÁROS LŐRINC GYEREKEINEK CÉGE LETAROLTA A FÁKAT AZ ATLÉTIKAI STADION HELYSZÍNÉN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2020.04.23.

A barnamezős, egykori VITUKI-telepen a stadion felépítése és a parkosítás után alig fog nőni a zöldfelület nagysága, pedig még kormányrendeletet is módosítottak, így már az atlétikai pálya füvét is beleszámíthatják. Ráadásul a stadiont a volt ipartelep egyetlen olyan pontján húzzák fel, ahol 
egy fás parkot kell miatta kiirtani. 

Az atlétikai stadiont a IX. kerületben a Duna, a HÉV és a Ráckevei (Soroksári)-Duna által határolt barnamezős területen húzzák fel. 2018 év végén a magyar főváros kapta meg a jogot a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésére. Az építkezés az egykori VITUKI-telepen (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) még nem kezdődött meg, jelenleg a terület előkészítése van folyamatban, amit a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér – B.Á.L. Zrt. a Föld-Trans Kft.-vel közösen 4 milliárd forintért végez. A munkát januárban kezdték el, és a tervek szerint novemberre rozsdamentes lesz a terület. A tervezett 40 ezres atlétikai stadiont a verseny után 15 ezresre bontanák vissza.

Nemrég írtunk arról, hogy a stadionra a koronavírus okozta gazdasági válságban is lesz 190 milliárd forint, és hogy az eddigi előkészítő munkálatok az adófizetőknek 28 milliárd forintba kerültek. Nemrég a Momentum egyébként arra kérte Baranyi Krisztinát, a IX. kerület polgármesterét, hogy állítsa le az atlétikai stadion építését, mert a járvány utáni gazdasági válságban ezt a luxusberuházást nem engedheti meg magának az ország...

ITT OLVASHATÓ

MÓDOSÍTOTT A KORMÁNY: 112 EZER FORINT IS LEHET AZ ÁLLAMI BÉRTÁMOGATÁS, DE EZ NEM SEGÍT AZON, AKI MINDENT ELVESZTETT

24.HU
Szerzők: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA, VITÉZ F. IBOLYA
2020.04.23. 

Tíz nappal a kihirdetése után már át is írták – az Orbán Viktor által a legfontosabb célok között említett – munkahelymegőrzés támogatására íródott bértámogatási rendeletet. Mint táblázatunkból látható, szinte minden fő elemét megváltoztatták, miután kiderült, hogy a megszabott feltételek mellett nem sok vállalkozás tudna élni a bértámogatással, így az intézkedés aligha állítja meg a tömeges elbocsátásokat.

A módosításnak köszönhetően a bértámogatás plafonja 37 ezer forinttal több, 112 ezer forint lett...

ITT OLVASHATÓ

SOKKAL NAGYOBB A BAJ A ZENEIPARBAN PÁR VISSZA NEM VÁLTOTT JEGYNÉL

STENK BLOG

Szerző: SAJÓ DÁVID

2020.04.22.

Áll a bál a magyar zeneiparban, miután az egyik legnagyobb állandó hazai szabadtéri koncerthelyszínnek számító Budapest Park bejelentette, hogy a koronavírus-járvány miatt új időpontokra kerülő koncertjeikre eladott jegyek árát egész egyszerűen nem váltják vissza. De ez csak a kezdődő válság első súlyosabb tünete.

A már megvásárolt jegyek automatikusan érvényesek lesznek az új dátumra. Amennyiben ez az időpont biztosan nem felel meg neked, kérünk, 30 napon belül írj nekünk levelet az utalvany@budapestpark.hu-ra, ahol a jegyárnak megfelelő értékű utalványt kapsz. Ezt a mai naptól számított 6 hónapban lesz lehetőséged eldönteni, melyik 2020-as vagy 2021-es Budapest Parkos koncertjegyre szeretnéd beváltani.

Ezt április 15-én posztolta a Budapest Park a Facebook-oldalára azzal kapcsolatban, hogy a járvány okozta veszélyhelyzet miatt az április 23. és május 16. között tervezett koncertjeiket elhalasztják, vagyis – reményeik szerint – más időpontban tartják meg. A kommentelők a Facebookon őrjöngenek, de a hazai élőzenei szektor szereplői is a fejüket csóválják. Még azok is, akik aláírták az egy nappal korábban megjelent nyílt levelet, amellyel a Budapest Park megágyazott a nem túl népszerű bejelentésnek...

Nyílt levél, amit sokan el sem olvastak

A 32 klub, fesztivál, koncertszervező, promoter és más iparági szereplő által aláírt levélben többek között ez áll:

"Tudjuk, hogy békeidőben programlemondás esetén a jegyárakat automatikusan vissza szokás téríteni, de jelen helyzetben ezt sokan nem tehetjük meg, mert ez azonnali csődhelyzetet eredményezne. Szeretnénk elmondani, mi zajlik a kulisszák mögött és milyen gazdasági megfontolások állnak az esetenként eltérő döntéseink hátterében."

A könnyűzenei programoknál bevett gyakorlat, hogy amikor egy meghirdetett koncertet ilyen-olyan okok miatt új időpontra kell áttenni, a megvásárolt jegyek birtokosainak adnak 15-30 napot, hogy eldöntsék, beváltják-e a jegyüket az új időpontban, vagy inkább visszakérik a pénzt. Ezzel a szokással megy most totálisan szembe a Budapest Park azzal, hogy nem adják vissza a jegyek árát. Ráadásul az eladott jegyek helyett úgy adnak utalványokat, hogy még a legmagabiztosabb szakértők sem tudják, mikor tér magához a szórakoztatóipar, mikortól lehetnek újra turnék és koncertek. Egy magyar előadó fellépését könnyebb itthon pótolni pár hónappal később, mint egy külföldiét, akinek Budapest csak egy a tucatnyi európai turnéállomás közül. A Park ráadásul nem fedett helyszín, tavasztól őszig tart a szezon, és a legbátrabb becslések szerint is leghamarabb ősz végére, de inkább 2021 első felére kezdhet el visszatérni minden a régi kerékvágásba. Magyarul, aki karácsonyra vett koncertjegyeket egy 2020-as Park-koncertre, az nagy valószínűséggel csak valamikor 2021-ben kap érte valamilyen zenei élményt...

ITT OLVASHATÓ

TOVÁBB SÚLYOSBÍTOTTA A JÁRVÁNY AZ OTTHONÁPOLÁS VÁLSÁGOS HELYZETÉT

HVG ONLINE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2020.04.23.

Létrehoztak egy olyan közösségi gondozási rendszert, amelyben családoknak adnak tanácsokat, hogyan lássák el a kórházakból hazaküldött beteg hozzátartozóikat, illetve hogyan találjanak ápolót. Támogatás híján hetente két család életét tudják megkönnyíteni.

A kórházaknak április 15-ig az ágyak 60 százalékát, nagyjából 40 ezer férőhelyet kellett Kásler Miklós miniszter utasítására szabaddá tenniük a koronavírus-járvány miatt. Az Emmi sajtóosztálya a döntést azzal indokolta, hogy „tömeges megbetegedések várhatók Magyarországon is, fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is”. A minisztérium azt is közölte, hogy az új helyzet mindenkitől együttműködést igényel, azoktól a családoktól is, ahol a beteg otthonápolása megoldható, Müller Cecília pedig szerdán már azt jelentette be, hogy az ágyak felét sikerült is felszabadítani, bár szerinte ténylegesen nem kellett sok beteget hazaküldeni.

A miniszteri utasítás megjelenése után többen is megkeresték szerkesztőségünket. Volt, aki azt mesélte, nagypéntek délután hívták föl, hogy kedden viszi haza a mentő a magatehetetlen, fél oldalára bénult édesapját, akinek számos krónikus betegsége van. Ellenkezni nem volt módja, arról viszont fogalma sincs, hogyan fogják megoldani az ellátását. Máshoz a végstádiumban lévő rákos fiát akarták visszavinni. A fiú egy hónapja, nagyon rossz állapotban került kórházba, akkor már enni sem tudott. Infúziót és morfiumtapaszt kapott, szondája viszont nincs, így az édesanyja nem tudja otthon mivel etetni.

"Az otthonápolás nagyon nehéz műfaj"

– mondta a hvg.hu-nak Milánkovics Kinga, közgazdászból, egyetemi tanárból lett „feketeöves” otthonápoló. Az elmúlt 10 évben dolgozott Magyarországon, Máltán és Angliában is gondozóként, magát csak úgy hívja, „kelet-európai, migráns ápoló”...

ITT OLVASHATÓ

A JÁRVÁNY CSÚCSÁRA TERVEZETT ÉRETTSÉGI: AZ OKTATÁSIRÁNYÍTÁS URALJA A PILLANATOT, DE VAJON A VÍRUSOKAT IS?

G7.HU
Szerzők: ERCSE KRISZTINA, JUHÁSZ ÁGNES
2020.04.21.

(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata. Ercse Kriszta oktatáskutató, interkulturális szakértő, Juhász Ágnes szakképzési és pályaorientációs szakértő.)

2010 óta nincs más lehetőségünk, mint tehetetlenül figyelni azt az ámokfutást, amit az Orbán-kormány az oktatás területén (is) művel. Az elhibázott intézkedések a lézerpontos szakértői előrejelzéseknek megfelelően fejtik ki pusztító hatásukat. Gondoljunk csak a szakképzés már sokadik újra-átalakítására vagy a brutálisan megnövekedett tanulói és tanári terhelésre, esetleg a Nemzeti alaptantervre, amelynek 2012-es verziója kevés híján forradalmat robbantott ki, és a feszültségcsökkentésnek beígért, 2018-2020-as variációk – hosszú, nyűgös vajúdás után is – csak rontottak a helyzeten. És most, a járvány idején tökéletesen nyilvánvalóvá vált az oktatásirányítás felkészületlensége és alkalmatlansága.

Az eddigi teljesítményről

Amikor a hivatalban lévő kormányzat 2010-ben megkezdte az oktatási rendszer totális átalakítását, az átgondolatlan, előkészítetlen intézkedések összesített hatásaként a magyar közoktatás teljesítményének egésze* földcsuszamlás-szerűen megindult, és ráállt egy negatív spirál pályára.* Ezért megnőtt a korai iskolaelhagyók aránya, a funkcionális analfabéta 15 évesek aránya*, és az oktatási rendszert kiemelkedően jellemző szelekció mértéke is tovább növekedett*. Elhibázott pedagóguspolitikájuk miatt csökkent a pedagógusellátottság – egyre több helyen képesítés nélküli, illetve nem szakos tanár tart órát. A szülők számos alkalommal fejezték ki fokozódó elégedetlenségüket és kritikájukat az kormány oktatáspolitikai intézkedéseivel kapcsolatban...

ITT OLVASHATÓ

KOCSMA GŐZE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.04.23.

Bencsik János, független képviselő megsértette a kocsmák jó hírét. Negatív színben tüntette fel a műintézményeket, amikor az ország házát hozzájuk hasonlította, mondván, kormánypárti képviselők a bezárt egységek helyett használják tivornyázásra a parlamentet. Az ivók ezt az összevetést kikérik maguknak, mert egyrészt ők kormánypárti képviselőket nem tűrnének meg a falaik között, másrészt pedig a kocsma nem egyszerű töltőhely, ahol hiphop bedűttünk valami szeszt, mint a parlamenti büfében, hanem ott filozófia is van, az élet nagy kérdései, az életé meg a halálé, valamint a csapos lány csöcsei.

Sok mindent lehetne még sorolni a parlament és a kocsma evolúciós, etimológiai, szakrális, spirituális és ontológiai különbségeiről, amiből mindig az ivó jönne ki jobban, de ebben a helyzetben nem ez a lényeg, hanem a kormánypárti képviselők. Akik felőlem annyit isznak, amennyit akarnak, de azért menjenek az édes anyukájukba. Egy nappal ezelőtt tapssal fojtották belé a szót Szabó Tímeába, most pedig a sarokba okádtak a tisztelt házban, vagy valami ilyesmi. Mert nem tudható, mit takar Bencsik képviselő fogalmazása, miszerint a „Ház” méltóságát sértően viselkedtek. Más kérdés, hogy magam már nem sok méltóságot látok a „Ház”-ban.

És megint csak kósza meglátás, hogy Kövér házmester szigora sehol sem volt. Igaz, nem ő elnökölt, de a szelleme csak ott lebegett, mégis, a kormánypárti képviselők csinálhatták a fesztivált zavartalanul, mert övék volt a világ. Még erre sem kapná fel a fejét az ember, bunkók mindenhol vannak, még a kocsmában is akadnak, ez ellen tenni nincs mit. Ámde ezek a kormánypárti képviselők akkor dajdajoztak, amikor épp azon ment a diskurzus, hogy húszezer kulturális területen dolgozó honfitársunk életét miképp tegyék tönkre, és ez azért érdemel valami figyelmet talán. Vagy pedig fideszi szempontból ez sem, de akkor tényleg elmennek az anyjuk csúnyájába...

ITT OLVASHATÓ

VILÁGTÜKÖR: „TEHETETLENKEDIK ORBÁNNAL SZEMBEN, ÉS A BŰNTÁRSÁVÁ VÁLT”

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.04.23.

Most már tényleg ébredjen fel Brüsszel! Nemhogy megbüntetné, inkább pénzt ad a még nagyobb és még nagyobb hatalomra törő magyar kormányzatnak, és ezzel hozzájárul a magyar ellenzék gyengítéséhez – erről jelent meg cikk a New York Timesban. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár közben azt állítja, lincselés folyik Magyarország ellen. A magyar kormány embere a BBC-nek nyilatkozott. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

A koronavírust használja fel a magyar és a lengyel kormány az ellenzék megbüntetésére – állítja a New York Times terjedelmes cikkben, amelyben az Európai Uniót a szerző, Steven Erlanger nemcsak tehetetlennek, de bűntársnak is minősíti. Mivelhogy pénzügyi támogatásával hozzájárul ahhoz, hogy még nagyobb hatalmat ragadjon magához a két ország vezetése, s így ahhoz is, hogy a rezsimek ellehetetlenítsék az ellenzéküket. Az uniónak tehát szerinte nem pénzt kellene osztania számukra, hanem megbüntetnie a két országot a jogállam semmibevétele miatt.

Bár a mostani járványhelyzetben az EU – ismeri el a cikk szerzője – nem véletlenül ítélt meg magasabb összeget a koronavírus elleni védekezésre a legszegényebb és gyenge egészségügyi rendszerrel rendelkező államoknak, kiderült, hogy Olaszországban és Spanyolországban jobb helye lett volna a támogatásnak.

A cikkíró a magyar kormányzatról kialakított véleményét friss információkra alapozza, értesült a fővárosi önkormányzatot ért támadások részleteiről, az iparűzési adó elvételéről épp úgy, mint a parkolási bevételek megvonásáról az ingyenes parkolás bevezetésével., valamint a gödi Samsung gyár területének átminősítéséről is tudomása van.

Ébresztő, Brüsszel!

Az európai stabilitási kezdeményezés (European Stability Initiative – ESI) elnevezésű think tank alapítója, Gerlad Knaus szerint az igazságtalan pénzelosztás, valamint az, hogy az Európai Parlament nemegyszer felszólította az Európai Bizottságot a szankciók alkalmazására – aminek következtében hazánk és Lengyelország elveszítheti uniós szavazati jogát – ám még sem tett semmit az uniós vezetés – nos, ez nemcsak abszurd, de figyelmeztetés is kell legyen: Ébresztő, Brüsszel!

Ráadásul három nappal a pénzosztás előtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt állította, hogy az Európai Unió semmit nem tesz Magyarországért a koronavírus-válságban. A helyzet iróniája, véli a szerző, hogy épp akkor hozták nyilvánosságra a támogatási alapokat, március 30-án, amikor a magyar parlament felruházta Orbánt a rendeleti kormányzás jogával. Varga Judit igazságügyi miniszter pedig kettős mérce alkalmazásával vádolja Brüsszelt.

Kovács: Lincselés folyik Magyarország ellen

A BBC Hard Talk műsorának adott interjút Kovács Zoltán államtitkár politikai lincseléssel és hazugsággal rágalmazva Brüsszelt, mert nem engedi, hogy Magyarország a saját útját járja, amikor kihívásokkal szembesül a koronavírus idején. Stephen Sackur viszont – szemben a CNN-es Christiane Amanpourral – nagyobb felkészültségről tett tanúbizonyságot, az asztalára bekészített anyagokat, idézeteket jókor, jó helyen szúrta be Kovács érvelései közé.

A Magyarországon bevezetett időhatár nélküli rendeleti kormányzásra rákérdező 23 perces interjúban – amelynek egyelőre csak egy pár perces beharangozója elérhető – Kovács tagadta, hogy diktatúra lenne Magyarországon, hisz szerinte az ország vezetése az alkotmányához és a jogállami normákhoz tartja magát.
Megszokták, már nem érdekli őket

A riporter idézett az Európa Tanács főtitkára, Marija Pejčinović Burić Orbánhoz intézett aggódó hangú márciusi leveléből, amely Kovács állításaival nem volt teljesen összhangban. Mire na nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár azzal védekezett, végtelen az ellenük felhozható igaztalan kritikák száma, 2010 óta szinte már megszokták.

„Kovács úr, csak nem akarja politikai lincseléssel megvádolni az Európa Tanács vezetőjét?”– tette fel a kérdést a riporter. „Hát, dehogynem, amikor a nyugati sajtón és a liberális európai pártokon keresztül vádolnak minket!” – jött a válasz, majd Kovács Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnökének nem igazán egyértelmű nyilatkozatával takarózott. Mire Sackur: „Értem én, tisztelettel, de ön egy biztost idéz, én pedig többet is tudnék, ennek ellenkezőjét állítva, de vegyük csak a bizottsági elnök, Ursula von der Leyen véleményét!”

Kovács közölte, állnak minden vizsgálat elé, hogy Brüsszel meggyőződhessen róla, Magyarország épp azt teszi, mint másik négy tagállam, ahol szintén nincs időkerete a rendeleti kormányzásnak. Majd hozzátette, nem érdekli többé Magyarországot ez a fajta politikai vélemény. Egyúttal arra kérte az újságírót, vegye figyelembe, helyes úton jár a magyar kormány, amikor rendelkezéseket hoz, hisz nálunk nem az a helyzet, mint Nagy-Britanniában, Olaszországban vagy éppen Spanyolországban. Magyarország ura a helyzetnek és ezt a koronavírusra vonatkozó adatok is egyértelműen bizonyítják – állította Kovács Zoltán államtitkár...

ITT HALLGATHATÓ MEG

AZ ORBÁN-RENDSZER SIKEREIT LEGINKÁBB A PROPAGANDA ADJA

MÉRCE
Szerző: BOGÁR ZSOLT
2020.04.22.

A magyarok szemében a „gazdasági sikerek” legitimálják az Orbán-rendszert, miközben a társadalom többsége azt is látja, hogy a rezsim a gazdagoknak kedvez. Az orbáni propaganda hatása elementáris, ugyanakkor a koronavírus okozta válsághelyzet nyomán kiderülhet, hogy a kommunikáció kevés. A Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung közös kutatását, mely az elmúlt tíz év kormányzásának társadalmi megítélését vizsgálta, ma délután mutatták be egy online beszélgetés keretében. 

„Az Orbán-korszak három legnépszerűbb intézkedése összhangban van azzal, aminek a kommunikációjára a kormány a legtöbbet költötte”

– kezdte az előadását Bíró-Nagy András kutatásvezető, a Policy Solutions igazgatója a Závecz Research bevonásával készült kutatásról, amely az elmúlt tíz év kormányzati teljesítményének társadalmi megítélését vizsgálta egy 1000 fős reprezentatív mintán. (A kutatás itt elérhető.)...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN10 - AZ ELMÚLT ÉVTIZED A MAGYAR TÁRSADALOM SZEMÉVEL

FRIDRICH-EBERT-STIFTUNG
- POLICY SOLUTION
Szerző: BÍRÓ-NAGY ANDRÁS, LAKI GERGELY
2020.

T a r t a l o m j e g y z é k 

1. Az elmúlt tíz év kormányzati teljesítménye 

1.1. Az elmúlt tíz év legfontosabb kormányzati intézkedései 
1.2. Az elmúlt tíz év legnagyobb közpolitikai problémái 
1.3. A kormányzati teljesítmény megítélése pártpreferencia szerint 


2. Magyarország elmúlt tíz évének megítélése 

2.1. Magyarország általános állapota 
2.2. A demokrácia helyzete 
2.3. A magyar gazdaság állapota 
2.4. A sajtószabadság helyzete 
2.5. A gyermekvállalás feltételei 
2.6. Az egészségügy helyzete 
2.7. A közoktatás állapota 
2.8. Magyarország nemzetközi megítélése 
2.9. A cigányság helyzete 
2.10. Az életszínvonal Magyarországon 
2.11. A korrupció mértéke 
2.12. A szegényebbek felemelkedésének esélyei 
2.13. A magyar falvak helyzete 
2.14. A magyar kultúra helyzete 

3. Élet a NER-ben – állampolgári vélemények 

3.1. Személyes boldogulás a NER-ben 
3.2. Jobban él a többség, mint tíz éve? 
3.3. Kinek kedvez a Fidesz kormányzása? 
3.4. Az érvényesülés lehetőségei a NER-ben 
3.5. Információszabadság 

4. A demokratikus kormányváltás esélyei 

5. Konklúziók: Az Orbán-kormány tíz éve a magyar választók szemében 

ITT OLVASHATÓ, INNEN LETÖLTHETŐ (PDF)

TÍZ ÉVNYI NER MÉRLEGE: A FIDESZESEK FELE SZERINT A KORMÁNY A GAZDAGOKNAK KEDVEZ, ÉS ORBÁN NEM VÁLTHATÓ LE DEMOKRATIKUS ÚTON

168 ÓRA
Szerző: 168 ÓRA
2020.04.22.

Tíz évi Fidesz-kormányzás – mit tartanak a kormánypárti szavazók a legfontosabb eredményeknek, hogyan vélekednek a NER-ben uralkodó viszonyokról és érvényesülési lehetőségekről, mennyit javultak életkörülményeik, ha javultak, mi aggasztja őket leginkább. Erre is kereste a választ átfogó kutatásában a Policy Solutions, amit a hvg.hu szemlézett, s amelyet már az intézet honlapján is meg lehet tekinteni.

Bíró-Nagy András társalapító és az intézet igazgatója, valamint Laki Gergely elemző nem kizárólag a kormánypárti szavazók véleményét kérte ki, de talán mégis a legbeszédesebb eredménye a kutatásnak, hogy egyrészt

a fideszes szavazók szűk többsége (55 százalék) is úgy véli, hogy Magyarországon urambátyám rendszer uralkodik, jóban kell lenni a kormánnyal a boldoguláshoz,

másrészt körükben többségben van az az álláspont, ami szerint a kormány nem váltható le demokratikus úton. Majdnem felük, 48 százalék osztja ezt a véleményt – szemben 39 százalékkal, akik bíznak a Nemzeti Együttműködés Rendszerének demokratikusságában –, az összes választó között ugyanez az arány 43 százalék. A lakosság 40 százaléka pedig hisz abban, hogy a NER-t választáson fogja megbuktatni a magyar nép.

Hogy mit gondolnak a fideszesek a kormányról, azon belül is Orbán Viktorról, azzal a 168 Óra is foglalkozott:

ITT OLVASHATÓ

ORBÁNRA BORULHAT AZ ORSZÁG! AKÁR A LAKOSSÁG TIZEDE MUNKA NÉLKÜL MARADHAT

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.04.22.

Drámai prognózis jelent meg a napokban a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése alapján. A járványveszély egy hónapja alatt, közel 50 000-en veszítették el az állásukat s ez a szám akár meg is duplázódhat. A kormány rapid gazdasági mentőcsomagot kalapált össze, amit pár nap alatt módosított is, miután a külföldi multik közölték – tömeges elbocsájtásokra kényszerülnek. Vértes András, a GKI vezetője szerint, ennél is nagyobb veszély fenyegethet.

A gazdasági szakértő úgy véli, egy olyan gazdasági mentőcsomagra lenne szükség, amit még Németországban találtak ki, s arról szól, hogy ha olyan nagy gazdasági összeomlás van, mint jelenleg, akkor az a legfontosabb teendő, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló lehetőleg minél tovább ott tudjon maradni annál a tevékenységnél, amit végez és ezt anyagilag meg kell támogatni. Amennyiben ezt sikerül biztosítani, sokkal gyorsabb és könnyebb a gazdasági újraindulás a veszélyhelyzet elmúltával, mint a kényszerelbocsátásokat követően, mivel helyben marad a munkavállaló és a munkáltató is és azonnal megkezdhetik a tevékenységüket anélkül, hogy újra kelljen szervezni és építeni a vállalkozások elemeit.

Magyarországon azt hirdette a kormány, hogy mindezt átvállalja, de a kelleténél jóval kevesebb áldozattal – közölte a Hírklikk megkeresésére Vértes András. Az osztrák rendszert hozta fel pozitív példaként, ahol akár három hónapon át 80-90 százalékban kifizeti az állam azt a kieső jövedelmet, ami a járvány miatt kialakult helyzetben jelentkezik a munkáltatónál és a munkavállalónál. A magyar kormány „mentőcsomagja” mindezt első körben siralmasan alulteljesítette, mivel az állásv-esztettek mindössze 25-30 százaléka tudott volna élni a kormányzati segítséggel. Pár nap alatt valószínűleg megértették a kialakuló helyzet kockázatát – tette hozzá –, és meghallgatva a gazdasági szereplők javaslatait, módosították az eredeti koncepciót: ahol 25 százalékos a bérkiesés, ott támogatást nyújtanak...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ÍGY TESZI ORBÁN NEVETSÉGESSÉ AZ EU-T - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE

Szerző: SZELESTEY LAJOS

2020.04.23.

Németország a második félév soros elnökeként állítólag odacsap a kevésbé jogállamoknak.

Az Európa-ügyi német államminiszter azt közölte, hogy a következő uniós költségvetésről zajló egyeztetéseken már igencsak közel járnak a megállapodáshoz, tehát, hogy a jövőben igenis járjon anyagi következményekkel, ha egy tagállam módszeresen megszegi a jogállami előírásokat, tudósít a FAZ. Michael Roth megerősítette, hogy Berlin ezt a kikötést a második félévben, az EU soros elnökeként bele akarja foglalni az európai jogba. Mert az nem járja, hogy ne legyenek szankciók, amikor valaki kulcselveket sért meg. A büntetés mellett foglalt állást a francia diplomácia vezetője is, de ezen túlmenően általánosnak mondható az egyetértés – hangsúlyozta Roth. Az illetékes miniszterek a tegnapi telekonferencián arra bátorították a Bizottságot, hogy az minden kormány esetében vizsgálja meg, mennyire egyeztethetőek össze a rendkívüli intézkedések az uniós szabályokkal. Ez főleg Magyarországra és Lengyelországra vonatkozik. Kovács Zoltán azt mondta, hogy az Orbán-kabinet bizonyosan nem fogja elfogadni, ha Európa ezúttal is politikai boszorkányüldözésbe kezd, és kettős mérce alkalmazásával próbálja megbüntetni egyik tagját.

Elhalkultak a kifogások

Orbán Viktor megvezeti az EU-t, visszaveri az európaiak bágyadt bírálatát és örül a Brüsszelből érkező új pénznek, mondja a Frankfurter Rundschau. A miniszterelnök immár csaknem egy hónapja dekrétumokkal irányítja országát, anélkül azonban, hogy tudni lehetne, mennyi ideig tart a jogköre. Az elején felzúdult a hazai ellenzék, a német külügyminiszter pedig azt követelte, hogy az ügynek legyenek anyagi következményei, hiszen itt az alapjogokat korlátozzák, ami elfogadhatatlan. Ám három héttel később erről már szó sincs. Sőt, az első ütemben a vírus miatt igen sok támogatás érkezhet uniós alapokból Budapestre. Legalábbis ettől tartanak EP-képviselők. Györkös Péter, a berlini magyar nagykövet ugyanakkor arról beszél, hogy minőségben és mennyiségben megdöbbentően intenzív hadjárat folyik Magyarország ellen, ennek a kinövését jelentik az ilyen támadások. Von der Leyen számára, aki részben Orbán kiállásának köszönheti megválasztását, a jelek szerint nem könnyű egyértelmű politikai választ találni a magyar formáljogi érvelésre. Miközben azt hirdeti, hogy helyre kívánja állítani az európai egység bizonyos szintjét. Ám ahhoz szüksége van minden tagállamra. Ilyen okoknál fogva elhalkultak a kifogások az orbáni szükségállapot politika kapcsán. Miközben az ország még jobban visszacsúszott a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság ranglistáján. De hát a magyar média kormányellenőrzés alatt áll.

A teljhatalom módot ad a bokáztatásra

A magyar és a lengyel kormány arra használja a koronavírust, hogy megbüntesse az ellenzéket, az EU pedig tehetetlennek, de még inkább bűntársnak tűnik, pedig a két tekintélyelvű rezsim saját hatalmát erősíti a válság révén, írja a New York Times. Számukra váratlan ajándék a fertőzés. Az unió gyorsan segíteni próbált, azért átcsoportosított 37 milliárd eurót, de a két legnagyobb kedvezményezett Budapest és Varsó lett, nem pedig a ragály által erősen sújtott olaszok és spanyolok. Vagyis Brüsszel nem hogy szankciókat rendelt volna el, amiért a két állam megkérdőjelezi a demokratikus értékeket a földrész szívében, hanem inkább megjutalmazta őket. Ez azután újabb kérdéseket vet fel, hiszen az EU vonakodik bírálni a két vezetést, amely továbbra is megszegi a jogállami normákat. Daniel R. Kelemen, a Rutgers Egyetem politológia professzora azt mondja, hogy Orbán a teljhatalom birtokában megtalálja a módját az ellenzék bokáztatására. A Bizottság pedig csak segít neki. Ugyanakkor az állam- és kormányfők nem akarnak ütközni egyik társukkal. Így az unió pénzt ad, de nem követel cserében elszámolást. Knaus, a berlini Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű elemző intézet vezetője azonban jónak tartaná, ha az integráció a demokrácia tiszteletben tartásától tenné függővé a szerkezeti támogatások folyósítását. Krekó Péter úgy értékeli, hogy Orbán még nem tett semmi olyan a felhatalmazási törvény birtokában, mint amit ne tehetett volna meg egyébként is. Ám pont az a rettenetes, amit idáig csinált. Nem kétséges, hogy a magyar politikus taktikája modellül szolgál Kaczynskinak, aki a járvány kellős közepén akar sort keríteni az elnökválasztásra.

Kovács Zoltán úgy reagált a rendeleti kormányzás bevezetése miatt érkező nemzetközi bírálatokra, hogy az utóbbi 10 évben mindig ezt történik, vagyis hogy bizonyos körök valami okból politikai lincselésbe kezdenek, ha Magyarország úgy dönt, hogy a saját módján kíván megoldani valamilyen gondot, tudósít a BBC. És ezt vonatkoztatta az Európa Tanács elnökére is, aki a minap külön levelet írt a magyar miniszterelnöknek a demokrácia védelmében. A szóvivő a brit közszolgálati tévé „Kemény beszéd”. című műsorának nyilatkozott, és megismételte, hogy az újonnan elfogadott jogszabály belül marad az alkotmány és a jogállam keretein. Visszautasította a beszélgetőtárs véleményét, miszerint Orbán Viktor meghatározatlan időre példátlan jogkört kapott, és hogy ez diktatúrát jelent. Szerinte négy példát is lehet találni Európában, amikor a törvényhozás hasonló jogokkal ruházta fel a végrehajtó hatalmat. Ugyanakkor a magyar kormánynak folyton nekimegy a nyugati sajtó, valamint Strasbourgban a balliberális pártok közössége. Felhozta, hogy a Bizottság alelnöke szerint semmi olyan nem történt idáig Magyarországon, ami sértené az európai értékeket. Arra a megjegyzésre ugyanakkor, hogy von der Leyen figyelni kívánja, miként él Magyarország a különleges felhatalmazással, Kovács úgy válaszolt, hogy csak tessék, de körül kell nézni a többi tagállamban is. Kitért arra, hogy a magyar fél csupán a lehető legjobb megoldást igyekezett megtalálni a válságra és az adatok azt tanúsítják, hogy ez sikerült is.

Pluszhatalom és pénz párban jár

Sajnos, Orbán nevetségessé teszi az EU-t, amikor bebizonyítja, hogy a járvány elleni harc ürügyén milyen könnyen egyeduralommá lehet változtatni egy parlamenti rendszert, írja a Spiegel. Nem egyszerűen diktátori jogokat szerzett, hanem azt is megmutatja, hogy közben még jól is járhat anyagilag. Hiszen több mint kétszer annyit kap az unió koronaválság alapjából, mint fertőzés gócpontjának számító Olaszország. A miniszterelnök a térség Fehéroroszországává változtatja Magyarországot. Brüsszel mégsem rendel el szankciókat, hanem inkább megjutalmazza. Így kell ezt csinálni, ha valaki ki akarja nevettetni az értékközösséget. Macron ugyan időnként rendkívül baljós jövendölésekbe bocsátkozik, pl. amikor agyhalottnak minősítette a NATO, de most igaza van, amikor úgy gondolja, hogy vége az EU-nak, ha az nem tanúsít szolidaritást a déli államok iránt. Merthogy az együttműködés helyett a kisállami széthúzás érvényesül, így az unió még sosem tűnt ennyire megroggyantnak. Az országok bezárkóznak, az elvekről vitáznak, miközben a pénz forog kockán. Marshall-segélyről beszélnek, de a következő költségvetésről sem képesek megegyezni. Az egészségügy nemzeti hatáskörbe tartozik, ám azt senki sem írta elő, hogy a kormányok ezen a jogcímen tetszés szerint állíthatják le a kivitelt, illetve zárhatnak le a határokat. Brüsszel veszít befolyásából és nem tudni, hogy valaha is vissza tudja-e szerezni. Ugyanakkor az egyes országok megmentési programjai nincsenek összhangban az egységes piac elveivel. Így azután egy sor közösségi szabályt hatályon kívül helyeztek, csak kérdés mikor lépnek azok újból érvénybe. A helyzetet senki sem foglalta össze találóbban, mint de a 90 éves de Larosiére, a Valutaalap egykori főnöke, amikor kijelentette, hogy most sok tekintetben olyan, mintha a két világháború között lennénk: a nemzetek valutaháborúba és protekcionizmusba bonyolódnak. Épp ezért az olasz államadósság megosztását javasolja, de erről aligha esik szó az állam- és kormányfők mai videókonferenciáján. Az viszont biztos, hogy ha szétesik az EU, az nem egyetlen robbanással következik be, hanem szép, lassan, mint egykor a Habsburg birodalom kimúlása.

És itt az állami irányítás

A Kartonpack sorsára utalva a FAZ úgy fogalmaz: csomagolás kérdése, miként ítéli meg valaki, hogy Orbán mire akarja felhasználni a vírusválság során kiadott dekrétumokat. Mindenesetre a teljhatalom széleskörű kritikát váltott ki. A francia külügyminiszter egyenesen koronadiktatúrát emlegetett. De ha megnézzük, hogy idáig milyen rendeletek születtek, azok része bizonyosan a járvánnyal függ össze. Másik részük a gazdaságot érinti, pl. úgy, hogy egyes esetekben el lehet tekinteni a közbeszerzési előírásoktól. Továbbá nem kell megindokolni a döntéseket. Ugyanakkor nagy feltűnést keltett Göd ügye, bár Kovács Zoltán szerint csupán azért minősítették át különleges gazdasági övezetté az ottani ipari parkot, mert ott hatalmas, 1,1 milliárd eurós beruházás készül, ami 2700 munkahelyet teremt. Ilyen körülmények között az is nagy visszhangot váltott ki, hogy állami irányítás alá helyezték a debreceni Kartonpackot. A céget a kormány nem tekinti rendszerbarátnak, de ebbe a kategóriába sorolnak más vállalatokat is, azokat mégsem vették nemzeti tulajdonba. De lehet, hogy a hatalom egy korábbi vitát rendezett ily módon az Rt-vel. Ugyanez történt Gödön is: a ragály alkalmat kínált, hogy egyetlen tollvonással megoldják az ügyet. Az sem jelent akadályt, ha emiatt ellenzéki polgármesterek tiltakoznak.

A második hullámtól félnek

Az osztrák kancellár bejelentette, hogy e hónap végén lefújják Ausztriában a kijárási korlátozásokat, vagyis májustól ismét lehet találkozni a családdal és a legközelebbi barátokkal. Kurz szerint azonban még bizonyosan hónapokig tart, amíg vissza lehet térni a korábbi, megszokott élethez, írja a Neue Kronen Zeitung. De ehhez az kell, hogy mindenki változatlanul kövesse a szükségintézkedéseket. Hiszen erősen félő, hogy jön a második fertőzéshullám. A vírus még mindig bent van az országban. Kurz védelmébe vette a megszorításokat. Arra hivatkozott, hogy azok nélkül olyan állapotok alakultak volna ki, mint Olaszországban. Így viszont most más államok másolják az osztrák megoldást. A nyárra mindenesetre az a jelszó, hogy annyi szabadságot kell adni az embereknek, amennyi csak lehetséges, ám azért korlátozások így is lesznek.

ITT OLVASHATÓ