2020. január 20., hétfő

A NYUGAT IS KELLETT A MAGYARHOZ HASONLÓ ÚJ HIBRID REZSIMEKHEZ

24.HU
Szerző: HAJDU NÓRA
2020.01.20.


Talán amiatt is, hogy ellenzéki győzelmeket hozott az ősz, kissé alábbhagytak itthon a rezsimviták lendületei. Tudományos konszenzus nem volt azt illetően, hogy Magyarország hibrid rezsim lenne, de ha akként gondoljuk is el, ami az október 13-ai önkormányzati választáson történt, lehetséges az ilyen rendszerekben is.

Mint az a magyar olvasóknak ismert, ha le akarjuk egyszerűsíteni, akkor a kompetitív autokrácia mint (önálló) rezsimtípus a hidegháború végét követően a demokrácia és a diktatúra között létrejövő szisztéma. Ebben a rendszerben hiába működnek formális értelemben a demokratikus intézmények, a hatalom birtokosai annyira masszívan sértik meg a demokratikus „játékszabályokat”, hogy nem beszélhetünk működő demokráciáról. E jelenséget járta körül 2010-ben megjelent könyvében (Competitive authoritarianism: hybrid regimes after the Cold War) a Steven Levitsky–Lucan Way szerzőpáros, munkájuk később alapját képezte a Magyarországról szóló gondolkodásnak is. A szerzők a nemzetközi fejleményekkel párhuzamosan új tanulmánnyal jelentkeztek The New Competitive Authoritarianism címmel, ami a tekintélyes Journal of Democracy 2020. januári számában olvasható.

Tíz éve megjelent kötetükben 35 kompetitív autokráciát soroltak fel, ezek közül
- 15 azóta működő demokráciává vált.
- Hat államban volt kísérlet a demokratizálódásra, majd visszatértek a kompetitív autokráciák közé,
- négy ország tiszta autokráciává vált.
Tíz állam a teljes vizsgált időszakban kompetitív autokrácia maradt.

Van tehát mozgás, bizonyos államokban megszűnt a kompetitív autokrácia, máshol létrejött e rezsimtípus. Autokráciából kompetitív autokráciává vált Kirgizisztán és Uganda, eközben

működő demokráciából kompetitív autokráciává változott Bolívia, a Fülöp-szigetek, Törökország és Magyarország is.

Míg a korábban vizsgált időszak kezdetén, 1990 és 1995 között 35 ország tartozott e kategóriába, 2019-re 32 országot sorolnak ide. Kelet-Közép-Európából Magyarország mellett Montenegrót, Szerbiát és Macedóniát teszik a harminckettő közé. A legtöbb ilyen típusú országot az egyébként is „gyenge államként” aposztrofált szubszaharai térség államai adják...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése