2021. október 29., péntek

FRISS MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ

MAGYAR NARANCS
Szerző: Magyar Narancs
2021.10.27.


TARTALOM


A SZERK.

0:1

Múlt pénteken a Kúria elkaszálta a kormány legújabb propagandamutatványának, a „gyermekvédelmi népszavazásnak” az egyik kérdését, azt, amelyik arról kérdezte volna az ország polgárait, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nem­átalakító kezelések”.

Hamis minden ízében


Október 23-án elfogtunk egy marslakót, körbeálltuk, és megkérdeztük tőle, mi jó honfiak: no, szemüveges barátunk (kicsinyded, szemüveges ürge volt, mondhatni nyüzüge), mit ünneplünk mi itt ma ilyen nagy sokadalomban?

EGOTRIP

VÁRADI BALÁZS
Csak semmi politika!
Az előválasztás tanulságai

Milyen hatása lehet a jó száz helyi jelöltet és Márki-Zayt pajzsra emelő előválasztásnak az áprilisi eredményre?

VAJDA MIHÁLY
Szókratész él!
Forradalom

Mozogni sem tudtam a városban. Itt is gyűlés, ott is gyűlés. Mi van ma?

PUBLICISZTIKA

LANNERT JUDIT
Sokan, mégis kevesen
A pedagógus-béremelésről

A két pedagógus-szakszervezet négy pontban foglalta össze a napokban legfőbb követeléseit, ezek közt szerepel a pedagógusok bérének emelése és a munkaterheinek csökkentése is.

BELPOL

„Az államnak van életvédelmi kötelezettsége
Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a Covid-járvány állami kezeléséről

Vajon bíróság elé citálható-e az állam akkor, ha nem tesz semmit a járvány megfékezése érdekében? Vagy ha épp túlzott agilisságával, lezárásaival és tiltásaival okoz elkerülhető károkat? És ki lehet a felperes? Maga az állampolgár? Vagy egy másik állam? Az Államfelelősség a SARS-CoV-2 terjedésének megakadályozásában és annak elmulasztásáért című tanulmány egyik szerzőjével beszélgettünk.

KI LESZ RAJTA AZ ELLENZÉK KÖZÖS VÁLASZTÁSI LISTÁJÁN?
Az üstökös csóvája

A közös ellenzéki lista összeállításának amúgy sem egyszerű feladatát tovább bonyolítja, hogy Márki-Zay Péter előválasztási győzelme után bejelentette: önálló parlamenti frakciót akar a mozgalmának, az őt támogató kisebb pártoknak és a civileknek.

BÉLYEGMÚZEUM
Postatiszta nemzeti vagyon

Pár hete derült ki, hogy az állam 42 milliárd forintért vette át a Bélyegmúzeumot a Magyar Postától. Arról nem esett szó, hogy miért ennyiért és miért most, de arról sem, hogy a valóságban mi is az a Bélyegmúzeum, és milyen értéket képvisel.

GAZDASÁG

AZ ORBÁN-KORMÁNY SZLOVÁKIÁBAN VÁSÁROLNA BE
Lépegetve, lopakodva 

Szlovákia csendben elviselte, hogy hosszú éveken át támogatások érkezzenek Magyarországról az országba különféle csatornákon, ám a magyar állam nagyszabású termőföldvásárlási terveit már nem hagyták szó nélkül.

KÖNYV

POETA.DOC
Nem csak gyerekeknek

Csukás István: Rövid életemet megtoldom

INTERJÚ
„Nem vesz el belőle semmit”
Nyáry Krisztián író, könyvkiadó

A nyáron lányával, Lucával járta be Erdélyt egy hatrészes tévésorozat szereplőjeként. A Székelykapun túl a megszokottól eltérő módon igyekszik megfogni választott tárgyát; erről, illetve egy hamarosan megjelenő antológiáról és a hazai könyvkiadás függetlenségéről is beszélgettünk.

INTERJÚ
„A nők hangja elveszett”
Irene Solà költő, író

Versekkel debütált, majd megírta első, magyarul még nem olvasható regényét. Ő az első katalán és katalán nyelven is író szerző, aki megkapta az Európai Unió Irodalmi Díját az Énekelek, s táncot jár a hegy című második regényéért. A Margón beszélgettünk, miután megkérdezte tőlem, hol vehetne tűfilceket a dedikáláshoz.

KRITIKA

KIÁLLÍTÁS
Újrarendezés
Margaret Watkins: Fekete fény

Az idei Fotóhónapról néhány hete még alig volt elérhető információ. A kivételt épp a ki­emelt eseményről, a kanadai Margaret Watkins kiállításáról szóló hír jelentette.

SZÍNHÁZ
Elég ez?
Joe Masteroff–John Kander–Fred Ebb: Kabaré

A Kabarét az 1976-os magyar bemutatója (Ódry Színpad) óta közel negyvenszer mutatták be a hazai színházak. És vannak rendezők, ilyen az ősbemutatót jegyző Szinetár Miklós, de Alföldi Róbert és Bozsik Yvette is, akiket az anyag nem hagy nyugodni, és többször is színpadra állítják.

FILM
Tuti Tati
Wes Anderson: A Francia Kiadás

Hatalmas a tülekedés Wes Anderson új filmjében, a korábbiaknál is nagyobb, pedig már A Grand Budapest Hotelben is annyi volt a sztár, a szín, a szimmetria – ó, az a híres andersoni szimmetria és keretezés! –, hogy alig látszott ki a sztori.

FILM
Elveszve az éjszakában
Demián József: Éjjeli őrjárat

Igen szerencsétlenül végződik egy kis színházi társulat éjszakája, amikor a takarítónő hamarabb hazamegy, és magával viszi az öltöző kulcsát.

ZENE

NEKROLÓG

Búcsú a királynémtól
Edita Gruberová (1946–2021)

Valószerűtlen tünemény volt. Nemcsak a koloratúrszopránja, a légzéskontrollja vagy az állóképessége miatt, de legalább ennyire működésének kristálytiszta egyszerűsége révén. Edita Gruberová mindig csak azt tette, amiben akkor és ott vitán felül ő volt a legjobb.

KONCERT
Zsákban a békési macska
A Müpa Zeneműpályázat kis jazzformáció kategóriájának gálakoncertje

Kell-e program egy jazz műfajú kompozí­cióhoz? Miről szól egy jazzdarab? Hol ér véget a szerző, és hol kezdődik az előadó egy improvizatív produkcióban?

INTERJÚ
„Már nehezebb a másnap”
Szűcs Levente, Fehér Gábor – Bohemian Betyars

Lépésről lépésre lettek az egyik legnépszerűbb hazai koncertzenekar, egyben kelendő exportcikk is: Nyugat-Európában, Ázsiában és Amerikában is turnéztak már. Új albumuk Gubancos címmel a napokban jelent meg, ennek apropóján beszélgettünk a csapat egyik frontemberével és basszusgitárosával.

MI A KOTTA?
Legkedvesebb Franz

Klasszikus zenei programajánló a 2021/43. hétre

FILM

INTERJÚ
„Véletlenül rátalálnak”
Demián József rendező, operatőr

Operatőrből lett filmrendező, de amikor elhagyta Ceaușescu Romániáját, mindent újra kellett kezdenie. Ausztráliába települve oktatóként folytatta, most pedig új filmmel jelentkezett: az Éjjeli őrjáratot a héten mutatják be a mozik.

TÉVÉSMACI
Rókamóka

Amikor Sztupa és Troché áttörték a korlátot, csalás történt, de nem ők voltak.

VISSZHANG

VISSZHANG: FILM
Dűne

Szokás kárhoztatni David Lynch 1984-es Dűnéjét, hogy nem méltó Frank Herbert regényéhez, vagy egyszerűbben, úgy szar, ahogy van.

VISSZHANG: LEMEZ
Szűcs Máté: Klasszikus brácsaversenyek

A hegedűnél mélyebb, a csellónál magasabb fekvésű, nazális tónusú hangszerrel mostohán bánt a zenetörténet: a brácsa sokáig csak töltőszólamként jött számításba, nem kapott szerepet szonáták vagy versenyművek hőseként.

VISSZHANG: KIÁLLÍTÁS
Nyugi, nyugi, a kerék forog

Méhes Lóránt Zuzu pályáját két, egymással gyakran összefonódó, bár látszólag ellentétes stílus és tematika határozza meg: a fotóalapú hiperrealizmus és a karikatúra, a miszticizmus és a „rögvalóság”.

VISSZHANG: KÖNYV
Mohácsi Árpád: Párizsi befutó

Mindennel együtt szép kép, ahogy egy ötvenes NER-lovag fiatal lánnyal (Lucával) ismerkedik meg Bálványoson.

VISSZHANG: FILM
Az igazság bajnokai

A Közel-Keleten szolgáló hivatásos katona naponta kerül életveszélybe, mégis a biztonságosnak tudott Dániában élő felesége lesz áldozata egy robbanásos vonatbalesetnek.

VISSZHANG: LEMEZ
Nunki Bay Starship: From A Proper Distance

Két évvel előző nagylemeze, a Sigma Sagittarii után ötszámos EP-vel jelentkezett a magát a neosoul, pszichedelikus rock és r&b határára soroló zenekar. Szerintük olyan terápiás albumként is funkcionál a From a Proper Distance, amely rávilágít arra, hogy belső vívódásainkkal, a legváratlanabb időpontokban bevillanó furcsa gondolatainkkal nem vagyunk egyedül.

VISSZHANG: FILM
Venom 2. – Vérontó

Ha az első Venom-film egy romantikus egymásra találás filmje volt, akkor a második felvonás inkább egy fájdalmas szakításé (és újra egymásra találásé).

VISSZHANG: LEMEZ
Remi Wolf: Juno

A fiatal kaliforniai énekesnő a soha el nem múló karanténidőszak egyik legérdekesebb felfedezettje.

INTERAKTÍV

Egy hét kultúra 2021/43.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

Egy hét tudomány 2021/43.

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

Szüret 2021/43.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

SZÍNHÁZ

RÉS A PRÉSEN
„Szétosztottuk a dalokat”

Kautzky Armand színész

LOKÁL

A LEGSZEGÉNYEBBEK MUNKÁSSZÁLLÓJA
Nem állatnak való hely

Tűzvésznek kellett kitörnie ahhoz, hogy Budapest egyik illegális munkásszállója megszűnjön. A hatóságok már öt éve próbálták ezt elérni.

ETELE PLAZA
Város a dobozban

A pláza nem más, mint az urbánus lét nyújtotta kényelem egy dobozba zárva. Budapest legújabb létesítménye, az Etele Plaza csúcsra járatja mindazt, amit e tárgyban ma az építészet nyújtani tud.

TUDOMÁNY

Egy ismétlődésekkel terhes élet
Kornai János (1928–2021)

Életpályájának szinte mindegyik vonulata tartalmaz regényes elemeket. Várhegyi Éva búcsúzik.

GASZTRO

CHILI&VANÍLIA
Itt a birs!

Gyömbéres-birsalmás mesepite

ÉTEL, HORDÓ
Manna

A Bajor Sarokból koreai étterem lett, Mannának hívják, és külsőre úgy néz ki, mintha egyenesen Szöulból repítették volna ide.

TIBORCZ ISTVÁN CÉGE SORRA VESZI ÁT MÉSZÁROS LŐRINC SZÁLLODÁIT

MFOR
Szerző: VÉG MÁRTON
2021.10.29.


A BDPST Zrt. most egy mátrai luxushotelt szerzett meg.


Sorra veszi át Tiborcz István, a miniszterelnök vejének cége a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Hunguest Hotels szállodákat.

Új szállodatípussal, hegyvidéki wellness hotellel egészül ki a BDPST Group hotelportfóliója, miután a cégcsoport szállodafejlesztési és -üzemeltetési tanácsadó cége a BDPST Hotel Management veszi át november 1-től a Mátraházán található 4 csillagos Lifestyle Hotel Mátra működtetését. Az üzemeltetési feladatok ellátása mellett a szállodát tulajdonló társaság megvásárlásáról szóló szerződés is aláírásra került 2021 októberében.

- közölte a BDPST Zrt., amely Tiborcz István, a miniszterelnök vejének tulajdonában van...

A ’22-ES CSAPDÁI – AKKOR NYERNE NAGYOT A FIDESZ, HA VESZÍTENE?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: KOVÁCS TIBOR
2021.10.28.


Az ország jelentős részét érdeklő kérdés, vajon megverheti-e Márki-Zay Péter Orbán Viktort 2022-ben. Vendégszerzőnk számára azonban a ’22-es választás legnagyobb kérdése nem ez, hanem az, hogy megváltoztatható-e az Orbán által átalakított Magyarország. Valamint, hogy vajon nem nyer-e többet a Fidesz egy vereséggel jövőre. A Válasz Online külsős szerzők számára indított, előválasztás utáni értékelő sorozatában – Lányi András, Tordai Csaba, Körösényi András és Illés Gábor után – Kovács Tibor írása következik...

EGÉSZPÁLYÁS LETÁMADÁS HELYETT MOST EGÉSZPÁLYÁS VÉDEKEZÉSRE KÉSZÜL ORBÁN VIKTOR?

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.10.28.


Most olyan választás jön, amelyet akkor is a Fidesz nyer, ha elveszíti azt. Körülbelül így lehetne megfogalmazni azt a vélekedést, amely mostanában ugyanúgy megjelent mind ellenzéki körökben, mind kormányoldalon. Nem alaptalan ez a felvetés, hiszen a Fidesz látványosan építi azt a gépezetet, amely akkor is neki dolgozik majd, ha a kormányrudat esetleg az ellenzéki összefogás ragadja magához jövő tavasszal. Az ellenzéki narratíva is főként arról szól, hogy miként lehet lebontani a NER építményét, és hogyan lehet kipöckölni a helyükről a Fidesz által bebetonozott pártkatonákat, akik pozíciójuknak köszönhetően blokkolhatják egy új kormány intézkedéseit.

Még soha nem beszéltek olyan sokat egy lehetséges kormányváltás következményeiről az elmúlt 30 évben, mint most. Ez a fejlemény egyrészt zavarja a kormánypártot, ugyanakkor igyekszik megnyugtatni a híveit arról, hogy nem eszik olyan forrón a kását. Egyrészt ismét lehet olyan szerencséje a Fidesznek, mint 2015-ben, amikor a menekültválság keltette bizonytalanságot meglovagolva az ország megmentőjeként emelte pajzsra vezérét. Másrészt Orbán Viktornak vannak olyan kommunikációs szakemberei, akik szinte a semmiből képesek elővarázsolni olyan ellenségeket, akik ellen csakis a mostani kormány védheti meg a magyar embereket.

Egyelőre azonban nincs jele semmilyen komolyabb fordulatnak, hiszen jelenlegi állás szerint a fő üzenet az, hogy nem szabad visszaengedni a hatalomba a szemkilövető Gyurcsány Ferencet és szövetségeseit. Ez alkalmas a tábor egyben tartására, ám ennek növeléséhez, kiszélesítéséhez kevés. A Fidesz attól sem riad vissza, hogy teljesen átfazonírozza a 15 évvel ezelőtti eseményeket, és úgy állítsa be a volt kormányfőt és feleségét, mint akik az erőszaktól sem riadnak vissza, ha a hatalom megtartása a cél. Mostanában azonban az emberek inkább arról beszélnek, hogy Orbán Viktor sem finnyáskodik, amikor 12 éves regnálását kellene meghosszabbítani erősen megkérdőjelezhető módszerekkel...

“ORBÁN VIKTOR ÉS SLEPPJE MEGERŐSÖDVE FOG NYITNI, MIKOR BEINDUL A TURIZMUS” | OLIGARCHIA, EGER

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.10.28.



Eger: erős polgárság, módos kereskedő réteg. Történelmi negyedek, kertvárosi részek és borospincék. Eger egyben a szélsőjobboldal afféle őshazája is. Innen indult például Sneider Tamás, vagy más néven, Roy. Akiről azt mondták, skinhead volt, de ő ezt tagadja. De innen indult Zagyva György Gyula is. És Mirkóczki Ádám. 2010-ben a városra, ahogy az egész országra, rászakadt a Fidesz, aztán jött az összefogás, ami viszont nem tartott sokáig. A térség országgyűlési képviselője még mindig Nyitrai Zsolt. Aki bár népszerű, a választásokon mégsem ő indul. Orbán Viktor ugyanis állítólag már senkiben sem bízik, akit nem évtizedek óta ismer. Animáció: Turai Balázs Zene: Benjamin Efrati Szinkron: Sárosdi Lilla


A BŰNÖS VÁROS (PODCAST)

PODCAST
Szerző: BUGARSZKI ZSOLT
2021.10.29.



Magyarországon az történik, hogy évszázadok óta nem változik semmi...

A KINCSEM ÉS A TOXIKOMA RENDEZŐJE KELLETT AHHOZ, HOGY ELKÉSZÜLJÖN A NER LEGKÖZÉRTHETŐBB KRITIKÁJA

TELEX
Szerző: KLÁG DÁVID
2021.10.28.


A Bűnös város a Valami Amerika-filmek legjobb poénja, a vicc, aminek van felvezetése és lecsapásai is. Ha valaki nem vágná kívülről-belülről Herendi Gábor vígjátékait, a Bűnös város az a film, amit elkészíteni a reklámosként dolgozó főszereplő nagy álma. Az álom az első film végére összejön, de a másodikból már megtudhatjuk, hogy a Bűnös város hatalmas bukás lett, amit utált mindenki. Csak egy percet látunk belőle: egy fekete-fehér jelenetben, egy búzatábla közepén vándorló kamera megtalálja Kovács Lajost, aki kimondja, hogy

„Ez egy bűnös hely. Ez egy bűnös város.”

Majd a fejéhez emel egy komikusan régi, vadnyugati stílusú revolvert, a filmnek és a szomorú zenéjének pedig vége.

A jelenet és a benne szereplő két mondat tényleg vicces, nemcsak azért, mert egy magyar művészfilm paródiája, hanem mert abból is viccet csinált, hogy vannak olyan filmesek, akiknek az álmuk létrehozni valami keményet, valami karcosat, valami mélyet – aztán ebből az lesz, hogy mindenki Büdös városnak nevezi majd a filmjüket egy kacagás után. (Ez egyébként egy annyira vicces alapötlet, hogy idén bemutattak egy magyar filmet, ami pont egy ilyen emberről szól.)

Azt nem lehetett tudni egész pontosan, hogy a Bűnös város miről szól, de Herendi idén elkezdte pedzegetni, hogy meg fogjuk tudni, ugyanis szeretné a fiktív filmet a valóságba áthozni, mondván, hogy borzasztóan nagy igény van rá...


KIJÖTT HERENDI GÁBOR BŰNÖS VÁROSA, ÉS MINDEN JELENETÉVEL A NER-T EKÉZI

24.HU
Szerző: BODNÁR JUDIT LOLA
2021.10.23.



A Valami Amerika hősei annak idején egy filmre gründoltak pénzt. Ez volt a Bűnos város, ami immár nemcsak a Valami Amerika világában, hanem a valóságban is létezik, és leginkább egy csúcsra járatott politikai szatírának nevezhető a közelmúlt összes közéleti botrányáról.


Bár hivatalosan még nincsen választási kampány, a hazai filmes kínálatban ez nem látszik: október 21-én debütált a mozikban az őszödi beszédet követő zavargásokat megéneklő Elkxrtuk, melynek elkészültét, közpénz vagy nem közpénz-jellegét, forgalmazását, fogadtatását olyan alaposan körüljárta a sajtó, ahogy a legnépszerűbb hollywoodi blockbustereket sem (először a 24.hu adott hírt a film készültéről még februárban). Ám az, hogy az Elkxrtukkal egy napon kijött még egy magyar film, amely legalább annyira politikailag túlfűtött, mint Kálomista Gábor „pörgős és izgalmas politikai krimi” -je, az eléggé a radar alatt maradt. Pedig a rendező éppenséggel a legnézettebb magyar közönségfilmeket jegyző Herendi Gábor, a filmnek pedig szoros köze van a valaha volt legnépszerűbb magyar közönségfilmek egyikéhez, a Valami Amerikához. Ez a Bűnös város.

Mi ez?

A Bűnös város egy film a filmben, ami kilépett a filmből. Eredetéért vissza kell mennünk majd húsz évet az időben, a Valami Amerika című filmhez, melyből legtöbben főként a Bon-Bon dalra emlékeznek, meg arra, hogy jól szórakoztak. Emlékeztetésképp: a Valami Amerika végtelen mennyiségű ökörködése mind arra megy ki, hogy a reklámfilmrendező Tamás, akit Pindroch Csaba alakít, testvéreivel, a Szabó Győző alakította Ákossal és a Hujber Ferenc alakította Andrással összegründolja a pénzt, amiből Tamás elkészítheti első nagyjátékfilmjét. A pénzt ugyan lenyúlja Ákos barátnője (Oroszlán Szonja) és egy szélhámos (Szervét Tibor), ám Andris nyer a lottón, így mégis meglesz a filmhez szükséges költségvetés. A Valami Amerika 2. sztorijából kiderül, hogy a film Bűnös város címmel el is készül, ám iszonyatosan megbukik, a kritikusok sem szeretik, a közönség se nézi, Tamás pedig emiatt mélységes mély depresszióba zuhan, a film kulcsmondatai pedig

ez egy bűnös hely, ez egy bűnös város

szellemként kísértik...


MORATÓRIUM: SOKAN AZ UTOLSÓ NAPOKBAN KAPNAK ÉSZBE - NEM VÉLETLEN AZ KEVÉS NYILATKOZÓ VÁLLALKOZÁS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.10.29.


A mai nap az utolsó, amikor bankfiókban jelezhetik az arra jogosult cégek és magánszemélyek, hogy továbbra sem szeretnék törleszteni hitelüket. Online erre még a hétvégén is lesz lehetőség. Akad bank, ahol a határidő közeledtével megnőtt a maradást jelzők száma, némely kamara pedig figyelmeztetést küldött ki a cégeknek.


A határidőhöz közeledve egyértelműen gyorsabban növekszik a hosszabbítás érdekében benyújtott nyilatkozatok száma, szemben az első egy-két héttel, amikor kifejezetten visszafogott volt ügyfeleink érdeklődése – mondták el az Azénpénzem.hu tájékozódására az Unicredit banknál. Lakossági, vállalati és vállalkozói ügyfeleik eddig közel 2100 hitelszerződés esetében nyilatkoztak úgy, hogy a fizetési haladékot a továbbiakban is igénybe kívánják venni. Ez a moratóriumban lévő hitelek mintegy 10 százaléka. A moratóriumot hosszabbító nyilatkozatok 97 százalékát lakossági ügyfelek nyújtották be.

A Budapest Banknál is megnőtt az érdeklődés, de kirívó ugrást nem tapasztalnak. Az MKB-nál október utolsó előtti hetében kismértékű emelkedés volt, ezen a héten viszont a leadott nyilatkozatok száma az előző heti napi átlag duplájára nőtt. A K&H sem tapasztalt korábban kimagasló aktivitást, de ennél a banknál is úgy vélik, hogy az október 31-i határidő lejárta előtt megélénkülhet az érdeklődés. Így a nyilatkozatok számában is kismértékű növekedésre számítanak. Nyilatkozatot tenni itt, és persze másutt is, még ma lehet bankfiókban. Az online ügyintézésre azonban még a hétvégi napok is rendelkezésre állnak. Az Erste jelezte, hogy ügyfelei többsége eddig is online jelentkezett.

Hétfőn azonban automatikusan kihullik a moratóriumból mindenki, aki nem nyilatkozott. Feltételezhető – írtuk meg korábban –, hogy még a rászorultak közül sem tudja mindenki, hogy a moratóriumban maradáshoz még a héten kérvényt kell benyújtania a bankjának. A bankok korábbi becslése szerint a rászorultak aránya a teljes hitelállomány 10 százaléka körül lehet...

NEMZETKÖZI ÖSSZEVETÉSBEN IS GYALÁZATOSAN ALACSONY FIZETÉSÉRT DOLGOZNAK A MAGYARORSZÁGI EGYETEMI OKTATÓK - A MODELL VÁLTOZOTT, A TERHEK NŐTTEK

MÉRCE
Szerző: KOCSIS ÁRPÁD
2021.10.29.


Nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amelyet az egyetemi oktatók keresnek Magyarországon. Mind a pályakezdő oktatók, mind pedig a több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetése az egyik legalacsonyabb az európai uniós országokban, írja az Átlátszó.

Magyarországon az euró mostani árfolyamán számolva egy tanársegéd 615 eurót, egy egyetemi tanár pedig nagyjából bruttó 1500 eurót keres. Ezzel Magyarország egyértelműen a lista végén szerepel.

Az Átlátszó gyűjtése szerint Bulgáriában (665 euró), Romániában (875 euró) és Horvátországban is (több mint 1000 euró) többet keresnek a tanársegédek, akik minden országban általában a legalacsonyabb fizetési kategóriába esnek. Észtországban, Görögországban vagy Portugáliában kétszer akkora fizetést kapnak a tanársegédek, mint Magyarországon, Máltán háromszor többet, Szlovéniában vagy Ausztriában négyszer annyit, Finnországban, Németországban vagy Hollandiában pedig a magyarországi fizetések ötszörösét vihetik haza.

Azonban nem csak a pályakezdő egyetemi tanárok fizetése gyalázatos, ha összevetjük más országok béreivel.

Magyarországtól (1538 euró) kevesebbet csak Bulgáriában (1053 euró) keresnek a sok éve a pályán lévő egyetemi tanárok. Romániában egy rendes egyetemi tanár 1626 eurót keres, Litvániában pedig már közel kétezer eurót. Görögországban, Horvátországban, Csahországban, Lengyelországban 3 ezer eurót keresnek az egyetemi tanárok, Szlovéniában 4590 eurót, Ausztriában pedig már közel 8 ezer eurót.

Összehasonlításképp: az EU tagállamokban átlagosan 5395 euró, a Visegrádi Négyek országaiban pedig 2400 euró ez az összeg.

Az Átlátszó egy régebben megjelent írásában arról írt, hogy a magyarországi egyetemek közel 40 százaléka foglalkoztat oktatókat fizetés nélkül. Ebben szerepet játszhat az is, hogy az alacsony fizetések miatt általános a tanárhiány. Az egyik egyetem, amelyben 20 tanárból egyet ingyen foglalkoztatnak, ezt azzal indokolta, hogy az önkéntesség alapja, hogy szoros tudományos-kutatási kapcsolat van az adott személlyel vagy annak szervezetével (munkáltatójával)...

SZERZETT JOGOT NEM VESZNEK EL

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.10.29.


A magyar kormány eurómilliókat költ évente a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekre. Elemzők szerint Orbánnak az a szándéka, hogy megvásárolja a külföldön élő magyarok szavazatát – írja az EurActiv.


A brüsszeli uniós hírportál emlékeztet arra, hogy a Fidesz 2011-ben az állampolgársági törvény módosításával leegyszerűsítette a magyar állampolgárság megszerzését az ország határain kívül élő magyarok számára, és ezzel a környező országokban lakó 2,2 millió magyar nagy részének a honosítása előtt nyitotta meg az utat, ami már lehetőséget nyújt a kevesebb mint 10 milliós országban a választások kimenetelének a befolyásolására. 2010-ben Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna magyar lakosai közül még csak 5400 főt honosítottak, 2011 és 2015 között azonban már összesen 601 400-at. 2017-ben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy az új magyar állampolgárok száma elérte az egymilliót. A 2018-as parlamenti választásokon az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyarok által leadott 225 ezer szavazat 96 százalékát a Fidesz kapta.

Az EurActivnak a HVG-től átvett adatai szerint a kormány egyre nagyobb összegeket fordít a külföldön élő magyarokra. Az ilyen támogatás elosztásának elsődleges eszköze a Bethlen Gábor Alapítvány, amely csak 2020-ban 128 milliárd forintot, vagyis 351 millió eurót fizetett ki úgymond nemzetpolitikai célokra. A Jutarnji List című horvát lap egyik újságírójától, Nikola Patkovičtól azt a számot idézi a brüsszeli portál, hogy a Bethlen Gábor Alapítvány 2011 óta legkevesebb 670 millió euró támogatásban részesült. A pénz egyházakhoz, kulturális és művészeti szervezetekhez, oktatási és médiaintézményekhez, sportklubokhoz került...

40 MILLIÓS TÁMOGATÁST KAPTAK A BÉKEMENET SZERVEZŐI A SZERENCSEJÁTÉK LEÁNYCÉGÉTŐL – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2021.10.29.


Egyszer fent – és máskor is fent


A CÖF-CÖKA szerencséje nem forgandó. A CÖKA korábban két részletben összesen 170 millió forintot kapott a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től, ám az Átlátszó hiába kérte ki az állami cégtől a támogatások iratait: a szerződésekből kitakarták, hogy mire kapta a pénzt a CÖF, a szervezet beszámolóit pedig egyáltalán nem adták ki.

Pegasus a saját hátán ül


Kémszoftverekkel is foglalkozó magyar titkosszolga került elő a Pegasus-listából.

Simonka tagadja az alkoholvádat

Jakab Péter az eset kivizsgálását kezdeményezte az Országgyűlésnél, amire azonban semmi választ nem kapott Kövér László házelnöktől, pedig amikor „ellenzéki képviselőket kell igazmondásért megfegyelmezni, azon nyomban meg szokott szólalni”.

Szijjártó szerint örömteli, hogy a populista politikusok átjáróházává váltunk

A külgazdasági és külügyminiszter a Le Figaronak adott interjút.

Kiszervezett járványkezelés

A nagy tömegrendezvények után elérkezettnek látta az időt a kormány, hogy a pandémiával is foglalkozzon, de a nehéz döntések felelősségét másra hárítja.

Felháborodott a szakszervezet, hogy a munkáltatókra tolták a döntést a kötelező oltásról

Az érdekképviselet alaptörvény-ellenesnek tartja az oltást megtagadóval szembeni rendkívüli felmondást.

Felszívódik a kínai vakcinákat beszerző cég, pedig már 8 milliárd pihen a bankszámláján

Az állammal közvetlenül szerződő cég beolvad a tulajdonosába, ezzel önálló entitásként örökre felszívódik a Danubia Pharma Kft.

Lesújtó képet fest a magyarok tudományos ismereteiről egy friss kutatás

Ha viszont valaki sikeresen akar összeesküvés-elméleteket terjeszteni az unió országaiban, Magyarországon mindenképpen jó helyen jár…

„Írhat a kormány bármekkora hazugságot, a fél ország elhiszi”

Az általunk kérdezett autósok többsége képtelenségnek tartja, hogy a benzinár emelkedéséről Gyurcsány Ferenc tehetne. Ám a válaszadók abban biztosak, hogy ezt a kormány-mesét is elhiszi a Fidesz tábora.

A Medián vezetője abszurdnak és botrányosnak találja, hogy főszerepet kapott az Elkúrtukban

“Olyan mértékű hitelrontásról van szó, amelyet aligha lehet válasz nélkül hagyni.”

Friderikusz reagált

Az ismert műsorvezető-podcaster a Media1-et szidalmazta a tények tisztázása helyett csütörtök esti podcast műsorában. A botrány feltehetően jót tett a nézettségnek…

Az állam teljesen felvásárolja a Kartonpackot

A társaság fő tevékenysége keretében különféle kartondobozokat gyárt.

Brutálisan durva papírhiány fenyeget

A nyomdaipar, könyvkiadás az életéért küzd.

JÖHETNEK A PEREK A GYURCSÁNY-ELLENES PROPAGANDAFILM MIATT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.10.29.


Dobrev Klára a hírek szerint egyelőre csak az MTVA-t pereli, mert a közszolgálati rádióban a hazug Gyurcsány-film alapján tényként közölték róla, hogy ő hozott döntést 2006-ban a szemkilövésről és a rendőri brutalitásról. Az eset azonban rávilágít arra, hogy a felismerhető és beazonosítható közszereplőket hamis színben tüntették fel, róluk valótlan tényeket állítottak. Most legújabban pedig Hann Endre tette szóvá, hogy mind a személyét, mind az általa vezetett Medián közvéleménykutatót is olyan hamisan ábrázolták, hogy az egyértelműen hitelrontás.

A Gyurcsány-film egy hazug összeesküvés-elmélet alapján interpretálja a 2006-os eseményeket, azt a látszatot keltve, mintha a film a valóságot mutatná be. A film fikciós jellege mögé nem lehet elbújni, mert konkrét eseményekről szól, beazonosítható közszereplőkkel, akikről közönséges hazugságokat állítanak. Nyilvánvalóan személyiségi jogokat sért a film, mert ha valakiről valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy valós tényt hamis színben tüntetnek fel, azzal megsértik az illető jó hírnevét, az emberi méltóságát, a becsületét, összességében a személyiségi jogait.

A bírósági gyakorlat alapján nem szükséges, hogy az illetőt saját nevén nevezzék, a jogsértés megállapításához elég, ha a sértett felismerhető és egyértelműen azonosítható. Nem lehet hivatkozni a film fikciós jellegére, mert a filmet nem úgy promotálták, hogy egy kitaláció, aminek semmi köze nincs a valósághoz, ezért senki nem gondolja, hogy amit filmben lát, az igaz. Ellenkezőleg, a film a választások előtt azt a célt szolgálja, hogy az emberek elhiggyék a filmben látható történetet, s annak alapján alakítsanak ki véleményt a filmben beazonosítható szereplőkről...

„VÁLTSUK LE AZ EGYFARK-RENDSZERT!” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2021.10.29.


A TARTALOMBÓL:

– Bödőcs Tibor: „Váltsuk le az egyfarkrendszert!” – Bödőcs Tiborral a populista giccsről, Tiborcz István éjszakai munkájáról, Clint Eastwood pisztolyáról és Orbán Viktor safe space-éről beszélgettünk, de kiderült az is, hogy vállalna-e politikai szerepet. Interjú

– Veszíthet Orbán Viktor, de még ellenzékből is folytathatja a szabadságharcot – Feszült időszak várható tavasszal, ha az ellenzék nyeri a parlamenti választást – mondta Körösényi András, a Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora a Magyar Hangnak. Interjú

– Elhallgatták a hősöket előlünk – Fabricius Gábor a Kádár-rendszerről, a politikai pszichiátriáról és az ügynökaktákról. Interjú

– „Nem a Fidesz kampánya ellen kell védekezni” – Vajon most mit tehet az ellenzék azért, hogy az elkövetkezendő hónapokban lelkesítse saját táborát? A Magyar Hang szakértőket kérdezett.

– Félezer település áll a kihalás szélén – Ahol a multik, ott a munkahelyek

– Kézművessör-forradalom feketelistával – A szakember szerint megfizethető áron kell kínálni a prémiumsöröket

 Diósgyőr, a csokinyúl hazája – Magyarország igazi csokinyúl- és csoki-Mikulás-nagyhatalom – évente 110 millió darab készül itt belőlük

– „Vigye a gyerek felét?” – Az egyenlő szülői jogokat a szakmabeliek jó alapelvnek tartják válás esetére, de felmerülnek aggályok

– Egyre bolondabb lettem, de mindig csak egy kicsivel – Egy ultrafutó titkai: verseny előtt egy kiló tészta és üres rizs, a legnagyobb bűn egy gírosztál. Csécsei Zoltán tárnoki otthonában fogadta a Magyar Hangot

– Hosszú még az út a valóban zöld autózásig – Egyre több kormány tervezi, hogy néhány évtized múlva betiltja a belső égésű motorral működő autók üzembe helyezését

– A fal adja a másikat – Csütörtököt mondhat Lukasenka migrációs fegyvere

– Egy miniszterelnök és a maffiózók – Ficót is elérték a tisztítótűz lángjai. Politikai botrány Szlovákiában

– Messze még a megbékélés Irakban – Csalásról beszélnek az Iránhoz hű síiták, a választók bizalmatlanok

– Még nem háború, de már nem béke – A diplomáciai kapcsolatok felfüggesztése soha nem látott mélységbe süllyesztette Moszkva és a NATO viszonyát

– Határtalanok Erdogan ambíciói – A feltörekvők türelmetlensége siettetheti az ENSZ reformját, ám agresszivitásuk visszafelé sülhet el

– Plüssbagoly a kistestvérnek – Húsz éve nyitott meg a Pagony könyvesbolt. A három baráti házaspár indította vállalkozás mára a gyerekkönyves piac megkerülhetetlen szereplőjévé nőtte ki magát. A siker titka az alapítók szerint, hogy sosem a gyors meggazdagodás lebegett a szemük előtt, hanem az, hogy a megfelelő könyvet kínálják a szülőknek és a gyerekeknek

– Légzuhatag – Ötven éve történt a Malév 731-es járatának koppenhágai katasztrófája

– Napkorong és holdsarló – A fél évszázada elhunyt Macskássy Gyula nélkül másképp alakult volna a magyar rajzfilmgyártás

– Konzervált mutánsok – Sokan úgy hitték, hogy az egymást követő járványhullámok automatikusan egyre gyengébbek lesznek, de az első három esetén pont fordított volt a változás

– Tudóskartell – Mexikóban 31 kutatót vádolnak pénzmosással és szervezett bűnözéssel, gyakorlatilag kutatási dollártízmilliók elsikkasztásával

– Az emberi természet bugyrai – Megjelent Philip Zimbardo önéletrajzi könyve. Ennek kapcsán megvizsgáltuk azt is, mennyire tekinthető etikusnak a pszichológus hírnevét megalapozó, sok vitát kiváltó stanfordi börtönkísérlet

– Megtartani a szocialista morál szabályait – A Szórakoztató zenészek zsebkönyve 1964-ből a Talált tárgy rovatban

– Megtaláltam a belső békét – Könyvben vall érzéseiről és sorsáról a náci lágerparancsnok, Amon Göth unokája

– Korbácsot sejtenek a burnusz alatt – Nagy botrányt okozott, hogy szaúdi befektetők megszerezték az angol Newcastle futballcsapatát, holott az emberi jogi szervezetek által élesen bírált arab államok már rég bevásárolták magukat az európai fociba

Publicisztika:
– Puzsér Róbert: Pintér Béla színháza: nyomorult jelenkor az egyetemes kultúra fényében
– Gulyás Balázs: Fásyizmus – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Reichert János: Megállíthatatlanul a lejtőn?
– Szerető Szabolcs: Elkéstek – Álláspont
 Mangel Gyöngyi: A magát zöldre festő Orbán-kormány
– Szabó Antal: Van képe hozzá
– Nagy Attila Tibor: A Fidesz-féle függetlenség – Ítélet Orbán felett
– Bácsi Róbert László: Hegyi-Karabah – hiányzó generációk – Helyzet-Kép
– P. Szathmáry István: Közös ellenség – Irodalomország és lakói
– Pethő Tibor: Jogurt – Ószleng
– Híd Jenő rajzol: Populizmus kezdőknek
– Szerető Szabolcs: Szemléletváltás, nemzetegyesítés – Szotyola
– Dévényi István: A kör közepén állok, körbevesznek
– Marabu: Bebetonozódás

Tárca:
– Maros András: Szoprán
– Haklik Norbert: Priznicisták, avagy a jeseníki magyar oroszlán

Kritika:
– Robotkirályfi és a robotsárkány – Stanislaw Lem: Kiberiáda
– Dalmácia az Árpád-kori Magyar Királyságban – Gál Judit: Dalmácia helye az Árpád-kori Magyar Királyságban
– Tetszettek volna elszámoltatást csinálni! – Áldozatok 2006. Skrabski Fruzsina–Bodoky Tamás–Kisberk Szabolcs, 2021
– Politikai termék a filmvásznon – Elkxrtuk

ITT OLVASHATÓ

BÖDŐCS: ITTHON A HOMOFÓBIA AZ URALKODÓ ESZME

TELEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2021.10.29.


Bödőcs Tibor humoristával készített interjút a Magyar Hang. A beszélgetés apropóját a Mulat a manézs című szatirikus könyv adta, ami egy cirkuszi diktatúrát mutat be, és amiben az „egy a cirkusz, egy a sátor” visszatérő motívumként szerepel. Bödőcs augusztus 20-án fejezte be a kéziratot, véletlen egybeesés csupán, hogy könyve főhősének lánya elhagyja az apja birodalmát.

A humorista főbb megállapításai az interjúban:

- Annyira átpolitizált az életünk, hogy még a hálószobából sem száműzhetjük a bölcs vezetőt.

- A populizmus egy algoritmus, ami mindenhol hasonlóan működik, a helyi klimatikus viszonyok alakítják.

- A parlament kapcsán nem szerencsés a kocsmai színvonallal példálózni, mert a kocsma sokkal magasabban van. Attól kellene inkább félnünk, hogy a parlament színvonala beszivárog a kocsmákba.

- Az lenne a jó, ha nem egy politikus döntene mindenről, hanem kinevezne autonóm, tehetséges embereket egy-egy terület élére, akik értenek ahhoz, amit csinálnak, és nem a propagandát böfögik vissza.

- Itthon a homofóbia az uralkodó eszme, az lenne a provokáció, ha a közmédiában véletlenül bemondanák, hogy mindannyian emberek vagyunk.

- Állítólag nem vállal semmilyen szerepet Gyurcsány, ha kormányra jutnak, de akkor mit fog csinálni? Ő lesz a kabalaember?

- A humorista dolga, hogy lerántsa a leplet mindenről, amit megpróbálnak eltakarni és másnak hazudni.

Azt is elmondta, hogy nincsenek politikai ambíciói. Woody Allent idézve zárul a beszélgetés, nem az emberek emlékezetében akar élni, hanem a nappaliban.


SZABAD SZEMMEL: SZIJJÁRTÓ SZERINT ÖRÖMTELI, HOGY A POPULISTA POLITIKUSOK ÁTJÁRÓHÁZÁVÁ VÁLTUNK - A KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTER A LE FIGARONAK ADOTT INTERJÚT.

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.29.


Le Figaro


Szijjártó Péter kijelentette, hogy az EU zsarolja Magyarországot és Lengyelországot, ám ez elfogadhatatlan. A lapnak adott interjúban a külügyminiszter úgy értékelte, hogy Európa forrong, ami persze nem meglepő, hiszen itt a járvány, zajlik a vita az unió jövőjéről, meg kell küzdeni a Brexit következményeivel és valamit csinálni kell az új geopolitikai világrenddel is. A keleti tagok azonban nem szeretnék, ha a válasz minderre az Európai Egyesült Államok volna. A földrész ugyanis csak akkor nyerheti vissza befolyását, ha erős nemzetállamok alkotják.

Elismerte ugyanakkor, hogy ez a vélemény kisebbségben van, mert a nagyobb országok a szorosabb szövetség felé kívánnak haladni. Így vita van az ügyben, hogy milyen új jogköröket kell átadni Brüsszelnek. Mint mondta, a legutóbbi járvány megmutatta, hogy a tagok képesek gyors és hatékony válaszra, míg a Bizottság csak bizonytalankodott.

Egyértelmű, tette hozzá, hogy a földrészt a liberális irányzat uralja, viszont a magyar és a lengyel vezetés a hazafiasabb, jobbosabb, keresztényibb áramlatot testesíti meg, és sok kérdésben teljesen más véleményen van, mint a másik oldal, amely ugyanakkor nehezen emészti meg a két ország sikereit. Ám nem volna jó, ha azonnal Európa-ellenességgel vádolnák meg azokat, akik nem a liberális táborhoz tartoznak, ám úgy látják, hogy a jelenlegi politika nem a kontinens érdekeit szolgálja.

A jogállami vitáról szólva hangsúlyozta, hogy mind Magyarország, mind Lengyelország igazi demokrácia, és nem szabad lebecsülni egyik teljesítményét sem ezen a területen. Megjegyezte, hogy a liberálisok azonnal temetik a demokráciát, amint elvesztik a hatalmat, de egészen odáig semmi bajuk sincs vele. Lehet persze vitatkozni a kérdésről, de csakis a kölcsönös tisztelet és a tények alapján. A helyzetet azonban nem lehet érzelmek, vagy ideológiai szempontok alapján megítélni.

Márpedig az anyagi támogatások felfüggesztését pontosan ideológiai megfontolások vezérlik. Hiszen Magyarország már minden részletet tisztázott, hogy megkaphassa a milliárdokat, ám beütött, hogy elfogadta az LMBT-törvényt. Sőt, a Bizottság már az egész jogszabály visszavonását akarja a pénz fejében. Ez igazi zsarolás!

Az pedig külön is roppant igazságtalan, hogy Lengyelország fizessen napi egymillió eurós büntetés, ám itt megint csak a politikai mozgatórugót lehet Brüsszelnél tetten érni. Az európai intézmények mindent megtesznek a lengyel kormány meggyengítésére, pedig az ország több tiszteletet érdemel. És amikor a tagok jogköréről van szó, egyértelmű, hogy a nemzeti jog elsőbbséget élvez a közösségi normákkal szemben.

Arra a kérdésre, hogy miért látogatnak el sűrű egymásutánban Budapestre olyan jobbos, szélsőjobbos személyiségek, mint Zemmour, Tucker Carlson, Le Pen és Mike Pence, a válasz az, hogy az érdeklődés örömteli. Azt mutatja, hogy az ország fontos a szövetségkötéshez szükséges intellektuális és stratégia viták szempontjából. Ugyanakkor ezeket az utakat a média rendre felfújja. Mert pl. arról nem sok szó esett, hogy a francia külügyminiszter pár hete 19 év után ellátogatott Magyarországra.

Süddeutsche Zeitung

A populisták egy emberként imádják szapulni, rágalmazni Brüsszelt, a kirohanások fegyvertáruk szerves részét képezik, csak éppen ezzel sokat ártanak a közösségnek. Egyes tagok szavakban valóságos háborút folytatnak az unió ellen. A lengyel miniszterelnök a minap kijelentette, hogy országa védekezni fog, ha az EU a jogállami vitában megindítja a „3. világháborút” és pénzeket tart vissza.

Orbán Viktor arra figyelmezteti a magyarokat, hogy a brüsszeli elit erőnek erejével próbálja a nyugati értékeket elfogadtatni az emberekkel, így mindenkinek készen kell állnia arra, hogy megvédje a házát. De senki se ítélje el elhamarkodottan a keleti nacionalistákat és populistákat, mert a volt Brexit-főtárgyaló, Barnier ugyanilyen húrokat penget. Csak ő azt mondja, hogy a bevándorlás ügyében vissza kell adni tagállami kézbe a jogköröket, mert különben veszélybe kerül a nemzeti identitás.

Ily módon nem áll messze a brit kilépés populistáitól, sem Orbántól vagy Morawieckitől. Vagyis az EU igen népszerű ellenségkép a demagógok körében. „Brüsszelen” azokat az európai intézményeket értik, amelyeket a tagok hoztak létre, de amelyeket úgy állítanak be, hogy csak a hatalmukat igyekeznek kiterjeszteni. Ám az unió csupán védtelen óriás, ha a kormányok nem kelnek pártjára. Merkel is gyengítette, amikor túl sokáig elnézte, amint a magyaroknál és a lengyeleknél leépítik a demokráciát, illetve elterjedt a korrupció. Így most még inkább az fenyeget, hogy cselekvőképtelenné válik a szervezet.

Alighanem további büntetések várnak nem csupán Lengyelországra, hanem Magyarországra is, mert a Bizottság kénytelen keményen odacsapni a közös normák és értékek érdekében. Morawiecki és Orbán harcias retorikája azonban arra utal, hogy nem fognak fizetni. De várhatóan nem is lépnek ki, mert ahhoz túl sok pénzt kapnak a közös kasszából. Bíznak abban, hogy a végén csak összejön valami egyezség. Ám ragaszkodnak ahhoz, hogy a nemzetállamok Európáját kell megteremteni – Brüsszel nélkül.

Az alapszerződések azonban a mind szorosabb unió tervét tartalmazzák, de hogy az mit tartalmaz, azt vitákban kell tisztázni. Így azokat nem lehet elkerülni, ha az EU szembe akar szállni a populistákkal.

Euractiv

Orbán Viktor minden éven sokmillió eurót tol a szomszédos országokba, szakértők szerint azért, hogy megszerezze az ott élő magyarok szavazatát. A pénzelosztás központi szerve az állami kézben lévő Bethlen Gábor Alapítvány, amely csak tavaly 128 milliárd forintot költött „nemzetpolitikai célokra”, ami ez esetben egyházak, kulturális és művészeti szervezetek, oktatási intézmények, szerkesztőségek és sportklubok támogatását jelenti.

Egyedül Szlovákiára 140 millió euró jutott. Jelentős összegek landolnak kisebbségi politikusokhoz kapcsolódó szervezetek számláin. A program méreteire, a meggyilkolt újságíró, Jan Kucak nevét viselő oknyomozó központ derített fényt.

Úgy néz ki, hogy a magyar kormány az idén még több alapot mozgósít. Ezekből mezőgazdasági cégek termőföldeket vesznek a határon túl, de ez Szlovákiában leállt az ottani hatalom erőteljes tiltakozására. A román hatóságok törvénymódosításokkal akadályozták meg a magyar földvásárlást.

Szlovákiai magyar vezetők nem látnak semmi kivetnivalót a támogatásban. Ugyanakkor Márki-Zay Péter kétli, hogy Orbánt az önzetlen lelkesedés és nem a politikai haszonszerzés szándéka vezérli. De mint, mondja, az ellenzéken belül egyetértés van az ügyben, hogy megszerzett kisebbségi jogokat nem adnak fel.

Politico

A Bizottság elnök jelezte, hogy kész feloldani Lengyelország számára a befagyasztott uniós alapokat, ha Varsó teljesít bizonyos feltételeket, legelsősorban is a bírák megregulázására létrehozott Fegyelmi Tanácsot kell szélnek eresztenie, úgy ahogyan azt az Európai Bíróság előírta. Von der Leyen reményét fejezte ki, hogy rendezni tudják a jogállam miatt előállt vitát, és akkor fel lehet szabadítani a gazdaság újraindítására szolgáló milliárdokat, de csakis akkor, ha a lengyel kormány szavatolja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ebbe beletartozik, hogy vegye vissza azokat a bírákat, akiket az erősen vitatott testület bocsátott el.

Spiegel

A lengyel igazságügyi miniszter, aki az EU esküdt ellensége a kormánykoalícióban, úgy nyilatkozott, hogy országának nem kell, de nem is szabad akárcsak egyetlen fityinget fizetnie, miután az Európai Bíróság napi egymillió eurós bírságot rótt ki a Morawiecki-kabinetre, amiért az dacol az EUB ítéletével és nem zárja be a Fegyelmi Kamarát. Ziobro szerint nem szabad engedni a törvénytelenségnek, és ez vonatkozik arra a napi félmillió eurós bírságra is, amelyet Varsónak azért kell(ene) átutalnia, mivel megint csak az unió legfelsőbb bíróságával szembeszegülve nem zárt be egy környezetszennyező lignitbányát a cseh határ mentén.

Csakhogy szavainak nincs sok nyomatéka, mert a Bizottság simán levonhatja a szóban forgó összegeket a Lengyelországnak járó támogatásokból. Márpedig egyetlen más állam sem profitál annyit az alapokból, mint éppen a lengyelek. Csak két éve 12 milliárd euróval többet kaptak, mint amennyit oda befizettek. Ez két és félszer annyi, mint amennyi Magyarországnak, a 2. legnagyobb nettó kedvezményezettnek jutott.

The Times

Elbocsátották a Wizzair egyik vezetőjét, mert titokban kereskedett a cég részvényeivel. A társaságot a Londoni Tőzsdén jegyzik, így az ottani pénzügyi felügyelet értesítette a vállalatot, hogy Sebők András, 2019 áprilisától tavaly november elejéig 114-szer vett és adott el a cég értékpapírjaiból. Erről azonban nem értesítette saját főnökeit.

Sebők, aki az ellátásért felelt, nem volt tagja az Igazgató Tanácsnak, de hozzájutott bizalmas információkhoz. Pl. amikor fejlesztési döntések születtek, vagy az üzleti kilátásokról volt szó. Így az ügy meglehetősen kínos a Wizzair számára, amelynek piaci értékét 4,8 milliárd fontra becsülik.

PITTI ZOLTÁN: ÖNKORMÁNYZATOK KETTŐS SZORÍTÁSBAN (1. RÉSZ)

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.10.29.


Az 1990. évi önkormányzati törvény kiemelkedő jelentőségű volt a „rendszerváltó” jogalkotás lépései között – mondja Pitti Zoltán közgazdász. A volt közigazgatási szakértő szerint a szabályozás egyidejűleg szolgálta az állami és az önkormányzati feladatok szétválasztását, a civil társadalom működési feltételeinek javítását, a helyi közösségek tulajdonhoz való jogának visszaállítását, a gazdálkodási szabályok elvi alapokra helyezését és a kiszámíthatóság javítását. Az önkormányzatok vagyonhoz juttatása, illetve a finanszírozási rendszer „modernizálása” azonban túl jól sikerült, így a ’90-es évek közepétől megkezdődött mozgásterük fokozatos szűkítése, majd 2010-től jogosítványaik kiüresítése. Valójában a politikai értékrend módosulásáról van szó, vagyis a „lopakodó” lépések mögött hatalomkoncentrációs törekvések húzódnak meg. Ezt az önkormányzatiság magyarországi története is mutatja.


Egy pillanatra tekintsünk vissza az önkormányzatiság történetére! Hogyan, mikor jött létre az önkormányzatiság Magyarországon?

– Az önkormányzatiság igénye már a XIX. századi reformmozgalmak törekvéseiben is megfogalmazódott, ám a „szokásjogon” alapuló gyakorlat egységes szabályozására csak az 1867-es kiegyezést követően kerülhetett sor. Az első székesfővárosi, majd községi törvények 1870-1890 között születettek meg. Az új szemléletű törvények viszonylag tág teret adtak a helyi társadalmak életének formálásáért felelős testületeknek, de kötelezettségként jelölték meg a törvények, valamint a törvényhatóságok állami és a törvényhatósági közigazgatási feladatainak végrehajtását. Gyakorlatilag ez a kettősség napjainkig ható módon van jelen az önkormányzatok életében, ám a hangsúlyok többször és jelentősen módosultak. A nagy társadalmi-gazdasági változások sodrásában hatalomra került politikai erők azonban elsőként mindig saját pozícióik megerősítésére koncentráltak. A hatalmi viszonyok stabilizációja után – közigazgatási reformoknak álcázva – azonnal megjelentek a központosító törekvések, amelyekben az önkormányzatokra a központi akaratot érvényesítő szerep várt...

KAMPÁNY

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.29.


Mintha maga a lenyugvó nap álldogált volna a falu közepén, olyan narancssárga dzsekiben nyomta a csengőt a falu közepén egy középkorú férfi, kezében mappa. Frissen borotvált volt a férfi, illatozott, mint egy bazsarózsa, haja élesen elválasztva, a dzsekin pedig Fidesz logó, hogy mindenki láthassa és tisztában legyen, kivel is áll szemben a magyar ugaron.

A ház kertjének mélyéből, ahová becsöngetett, észvesztő kutyaugatás hangzott, és már porzott is a kiégett udvar, ahogyan a komondor száguldott, hogy megegye az érkezőt, vagy legalább egy darabka máját a belsejéből.

Nyikorgott a kulcs a ház ajtajában, mielőtt föltárult, amikor viszont kinyílt, svájcisapkás, ősz-borostás férfi – már megmártózva az öregkorban – tűnt elő, lábán gumicsizma, szeme csipás és véreres, arca napbarnított, és üdvözölte az érkezőt a kerítés felé haladtában, de föl se nézve, hogy kit vagy kiket fogad kedvesen.

Rámordult a kutyára, hogy takarodjon, feléje rúgott, de az állat kiröhögte, és két lépéssel hátrébbról ordított, miközben a férfi mondta azt az Isten hozottat, ahogyan mifelénk fogadják a váratlan látogatót, hogy ki az anyám picsája nyomja azt a kurva csöngőt ilyenkor.

Így ért a kapuhoz, ahol végre fölnézett a földre szállt napra, és nyájasan üdvözölte őt:

– Maga meg ki a rosseb – a dzsekis viszont nem jött zavarba, és egyből vágta rá.
– A maga országgyűlési képviselője.
 Azt mindenki mondhatja – jött a válasz, de a dzsekis nem jött zavarba, bemutatkozott, a kezét nyújtotta, amit a vendéglátó nem fogadott el, sőt, támadásba lendült.
– Ha már az, akinek mondja magát, csináltassa meg az utat maga mögött, ott az a luk már tíz éve, a malacok is kitörik a bokájukat benne. Meg a buszok is alig járnak a városba, orvosunk nincs, a bolt bezárt. Ezért jött? – szegezte a kérdést végül a jövevénynek.
– Nem.
– Akkor meg mi az anyám valagáért.
– Hogy írjon alá egy petíciót.
– Krumplit hozott? – ezt kérdezte a házigazda, amitől a jövevény elképedt.
– Miért hoztam volna? – csodálkozott nagyon, de jött is a válasz.
– Amikor valamit alá kell írni, mindig szoktak adni egy necc krumplit. Igaz, hogy a fele rohadt, a disznókkal kell föletetni, de legalább valami.
– Tavasszal majd kap – állt neki ígérgetni a dzsekis, és elszállóban volt az önbizalma, ami akkor még nagyon benne volt, amikor becsengetett, de kísérletezett tovább – Itt ez a petíció….
– Mi a rosseb az a petíció? – érdeklődött kedvesen a házigazda, de a dzsekis már megemberelte magát.
– Hogy maga tiltakozik az ellen, hogy a Gyurcsány visszajöjjön.
– Hova vissza? – horkant fel a svájcisapkás – Itt ugyan soha nem is járt. Meg egyáltalán ki az a Gyurcsány? Ő nem csinálja meg a lukat az úton? – élénkkedett már a házigazda.
– Ő vette el a maga nyugdíját – vitte be a gyomrost a képviselő, de emberére talált.
– Nekem ugyan nem. Nekem maximum a Mariskám veszi el, csönget a Jenő postás, hogy hozza azt a nyamvadt nyugdíjat, már lohol a nyakamba a kapuhoz. Máskor csak rimánkodik, hogy a dereka meg a lába, hogy alig bír járni, nyugdíjkor bezzeg röpül, mint valami lúd, és viszi a pénzet. Mariskám meg nem a Gyurcsány így ránézésre – zárta rövidre a dolgokat.
– De tudja-e, hogy most novemberben kap plusz nyolcvanezret?
– Oszt kitűl? A postástól? Mert ő hozza nekem, ugye.
– Na de, ki adja a postásnak azt a pénzt?
– A főpostás?
– Orbán Viktor.
– Ő ismeri a Jenőt, a postást? Sose mondta a Jenő.
– Nem.
– Akkor hogyan adja neki a pénzt?
– Sehogyan, csak, na, mindegy… – adta föl a dzsekis – csak írja alá a petíciót.
– Mit petíciózik itt nekem? Ha ez a Gyurcsány – ahogyan mondja – vissza akar jönni, ha aláírom, mért nem jön? Megmutatja neki az aláírást, aztán meggondolja magát? – mondta a házigazda, és látszott, hogy a látogató nem volt fölkészülve a józan, paraszti észre.
– Ha aláírja, tavasszal megcsinálják az utat a malacoknak.
– Ne a malacoknak csinálják, hanem nekem, de tíz éve ígérik, és nézzen maga mögé – a képviselő hátra nézett, amivel csak a kétségbe esését leplezte, és úgy érezte, tehetetlen.
– Küldetek magának krumplit, ha aláírja.
– Rohadtat megint, ja.
– Nem, szépet.
– Aztán mikor?
– Holnap – adta fel a dzsekis.
– Na jó, megegyezhetünk. Holnap visszajön, hozza a krumplit, és aláírok, addig semmit se. Így jó lesz? – adta elő a feltételeket a svájcisapkás.
– Jó – hunyászkodott meg teljesen a képviselő, és indult a következő házhoz, ahol már várták, mert az ablak mögül figyelték az alkut, elhatározva, ha a szomszéd egy necc krumplit kért, akkor ők legalábbis kettőt fognak.

VISSZAOLVASÁS: BÁCSKAI JÁNOS: ÉRDEMES-E MA FIDESZESNEK LENNI, EZ EGY SZÉP KÉRDÉS

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2017.10.18.


Ferencváros fideszes polgármestere (2017-ben) interjút adott az Átlátszónak a kerületi bérlakásügyekről. Szerinte az ellenzéki képviselők csak a kampány miatt kapták fel a témát, és a fideszesek nem bérelnek olcsóbban lakást másoknál. Nagyinterjú Bácskai Jánossal.


Előzmények

A önkormányzat által nyilvánosságra hozott adatok alapján Ferencváros az elmúlt két és fél évben 94 lakást adott el féláron vagy annál is olcsóbban. Összesen 1,39 milliárd forint forgalmi értékű ingatlantól vált meg így a kerület 668,5 millió forintért, vagyis a vevők összesen 722,5 millió forint engedményt kaptak. Ötvenöten 15 éves részletfizetési kedvezményt is kaptak, tehát a vételárat ráérnek 2030-32-ig kifizetni.

További részletek: 2015 óta 722,5 millió forint kedvezményt kaptak a ferencvárosi lakásvásárlók az önkormányzattól...

ZSUGORODÓ FALVAKAT ROHANTAK LE A BEKÖLTÖZŐK A BALATON KÖRÜL

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.10.28.


Nem egy olyan település volt a Balaton környékén, amelynek lakossága több mint ötödével növekedett 2020-ban. Az egy térségként kezelt régióban az elmúlt években inkább stagnált, vagy csak kisebb mértékben nőtt a lakosságszám, a járvány azonban soha nem látott népességrobbanást hozott. Egyetlen év alatt több mint ötezer ember költözött a tó közvetlen közelébe.

Zsugorodó községeket rohantak le a beköltözők

A hivatalos adatok szerint Balatonszepezd nemhogy balatoni, de országos viszonylatban sem tartozott a legvonzóbb lakóhelyek közé az elmúlt években. A község 2010-ben még 406 főt számlált, de 2019-re közel hetedével, 357-re csökkent az ott élők száma. Tavaly azonban egyetlen év alatt hirtelen közel 80 fő költözött be a településre, így az egy évtizede zsugorodó községben most papíron jóval többen laknak, mint 11 esztendővel ezelőtt.

Balatonszepezd esete egyáltalán nem egyedi. Ugyanez volt a forgatókönyv például Örvényes, Balatonőszöd, Balatonfenyves, sőt Balatonfüred esetében is. Utóbbi kettőnél arányaiban ugyan kisebb volt a 2020-as lakosságboom, mivel azonban jóval népesebb településekről beszélünk, ez mindkét esetben több mint kétszáz fős növekedést jelentett. A rekorder Siófokon pedig hatszáznál is több új lakos érkezett...


2021. október 28., csütörtök

NEMZETKÖZI VISZONYLATBAN IS KIEMELKEDŐEN ROSSZUL KERESNEK AZ EGYETEMI OKTATÓK HAZÁNKBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2021.10.28.


Régóta ismert probléma, hogy hazánkban a tanári fizetések nem túl magasak, ez a felsőoktatásban is ugyanígy van. De nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók Magyarországon havonta hazavihetnek: mind a pályakezdő oktatók, mind pedig a több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését tekintve a sereghajtók közé tartozunk, Romániával, Szlovákiával és Bulgáriával együtt.

Július végén foglalkoztunk részletesebben az egyetemi oktatók helyzetével az Átlátszón. A felsőoktatásban dolgozó tanárok esetében ugyanis nem csak az alacsony fizetések jelentenek problémát, több magyar egyetemen az is bevett gyakorlat, hogy ellentételezés nélkül, azaz ingyen foglalkoztatnak oktatókat:..

Egy korábbi cikkünkben pedig arról is beszámoltunk, hogy milyen negatív hatási vannak annak, ha díjazás nélkül kell tanítaniuk a felsőoktatási intézményekben. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy ennek három oka van: „Helytelen bárkit is díjazás nélkül foglalkoztatni, etikailag aggályos, sőt, sérti a munkabér védelmével kapcsolatos elvárásokat. Emellett, ha a munkaadó nem fizet, nem tudja megfelelő módon számonkérni azt, hogy munkatársa magas színvonalon végezze el munkáját.”

Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy más országokban hogyan alakul a felsőoktatásban dolgozók bérezése, és hol helyezkedik el Magyarország a rangsorban...