2020. július 22., szerda

MEGSZORÍTOTTÁK ORBÁN VIKTORT A JOGÁLLAMISÁGGAL? CSAK SZEMÜVEG KÉRDÉSE - A KLUBRÁDIÓ KÜLFÖLDI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szertző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.07.22. 


A kedden kora reggel megállapodással véget ért uniós csúcstalálkozó záró dokumentumaiból szinte bármi, és annak az ellenkezője is kiolvasható – mondhatni csak szemüveg kérdése. Különösen igaz ez azt a kérdést tekintve, hogy akkor végül is megszorították-e Orbán Viktort a jogállamisággal, mint az uniós pénzek folyósításának előfeltételével. A nemzetközi médiában megjelent értelmezések attól, hogy az EU eljátszotta az esélyt a hatékony fellépésre a jogállam ellenségeivel szemben (Der Spiegel), addig terjednek, hogy a Bizottság intézkedéseket javasolhat a jogállamiságot megsértőkkel szemben, ami világos üzenet Magyarországnak is (Le Figaro). A New York Times szerint Angela Merkel megpuhította Orbán Viktort.

A nemzetközi médiában az EU-csúcsról megfogalmazott értelmezések egy része arra helyezi a hangsúlyt, hogy maga a közös nyilatkozat nem használja a jogállamiság kifejezést, mások viszont – a teljes iratanyagot együtt szemlélve, beleértve az értelmező függelékeket is - arra, hogy az unió pénzügyi érdekeinek védelmére hivatkozva elhatározott, de részleteiben most még ki nem dolgozott pénzfolyósítási feltételrendszer igenis lépéseket helyez kilátásba az európai értékek megsértése esetén.

Ezen a csúcson a közös állásfoglalás elfogadásához az összes résztvevő egyetértésére szükség volt, mindegyik állam-, illetve kormányfő vétójoggal rendelkezett. Az elhatározott kondicionalitási mechanizmus azonban már minősített többség mellett is lehetővé teszi majd az elmarasztalt tagállam joghátránnyal sújtását. És akkor ezek után lássuk, ki hogyan fogalmaz.

A Reuters hírügynökség szerint a költségvetés és a helyreállítási pénzügyi csomag kérdésében megszületett alku erős jelképeket használ ugyan, de az volt az ára, hogy megnyesték a javasolt klímabarát beruházástámogatási alapot, valamint nem szabtak támogatásfolyósítási feltételeket olyan országokkal szemben, mint Magyarország és Lengyelország, amelyekre úgy tekintenek, mint a demokratikus értékeket megsértő országokra.

A Der Spiegel német hírmagazin online felületén Markus Becker kommentárja azt állítja: az EU eljátszotta azt az esélyt, hogy végre hatékony eszközt alkosson a jogállam azon ellenségeivel szemben, akik saját soraiban találhatók. Becker értelmezése szerint Orbán nyomására teljesen eltűnt az eredetileg javasolt mechanizmus, aminek éle is lett volna – helyette egy olyan rendelet marad, amelynek alapján minősített többséggel lehet döntést hozni. Egyáltalán nem biztos, hogy ez a többség megteremthető – ellenkező esetben viszont a magyar miniszterelnök nem ment volna bele ebbe a passzusba.

A Der Spiegel kommentátora megjegyzi: Orbán, valamint Andrej Babis cseh miniszterelnök nem csupán – és talán nem is elsősorban – országa érdekeit, hanem saját személyes érdekeit is képviselte Brüsszelben. „Orbán arra használja az EU-eszközöket, hogy hűséget vásároljon, és EU-ellenes kampányokat finanszírozzon” – fogalmaz Markus Becker. Babisról azt írja, hogy az ország legnagyobb agrárvállalkozásának a megalapítójaként milliókat kaszál Brüsszeltől. A kommentár végén a szerző idézi a magyar kormányfőt, miszerint aki nem hajlandó elfogadni a jogállamiságot, az távozzon az unióból. „Ha ez a mondat nem Orbán ajkát hagyta volna el, ez lett volna a csúcs legőszintébb kijelentése” – írja.

A Le Figaro című francia lap úgy fogalmaz: az európai vezetők, annak érdekében, hogy elnyerjék Lengyelország és Magyarország csatlakozását, ügyeltek arra, hogy ne szítsák a tüzet a jogállamisági feltételt illetően.

Egy másik írásában azonban a Le Figaro megállapítja: a megállapodás bevezet egy kondicionalitási rendszert, amely hangsúlyozza az EU pénzügyi érdekei védelmének, valamint a jogállamiság tiszteletben tartásának a fontosságát. Az Európai Bizottság intézkedéseket fog javasolni ezen elvek megsértése esetén. A párizsi lap szerint ez világos üzenet Magyarországnak és Lengyelországnak.

A New York Times összegző-elemző írása szerint Angela Merkel elvezette ugyan az uniót a megállapodáshoz, az nem tökéletes. A legnagyobb figyelmet ugyan az a pénzügyi kompromisszum kapta, ami Emmanuel francia elnök és Mark Rutte holland kormányfő között született, ám messzemenőbb következményei lehetnek annak, ahogyan a német kancellár megpuhította a magyar miniszterelnököt – véli a lap. Ez alatt nem is csak azt érti, hogy megmaradnak, sőt növekednek a brüsszeli pénzek, annak ellenére, hogy rendszeresen kérdések merülnek fel az ilyen pénzekkel való visszaéléseket illetően, hanem azt is, hogy Merkel megígérte Orbánnak, lezárják a Magyarország elleni fegyelmi eljárást az unióban. A New York Times idézi a kancellárt, aki szerint a miniszterelnök azt mondta neki, meg kívánja tenni a szükséges lépéseket, és nem akarja, hogy ez tovább lógjon a levegőben. „Támogatni fogjuk Magyarországot, de a döntő lépéseket természetesen Magyarországnak kell majd megtennie” – fogalmazott Angela Merkel a New York Times ismertetése szerint. A lap úgy véli, ez az engedmény pecsételhette meg az alkut, bár felháborodást vált ki azok körében, akik úgy látják, Brüsszel gyengeséget mutat azzal kapcsolatban, hogy néhány közép-európai tagállamban megsértik az európai jogokat és elveket. Az ügylet ezen aspektusa ígérkezik a legvitatottabb kérdésnek az Európai Parlamentben, ahol szintén el kell fogadni a megállapodást – teszi hozzá a New York Times.

Amihez annyi megjegyzést fűznénk, érdeklődéssel várjuk, mi az a döntő lépés, amelyre Merkel utalt, amelyet szerinte Magyarországnak meg kell tennie – illetve mi az, amit tényleg meg fog tenni – az ellene az EU-alapszerződés hetedik cikke értelmében folyó eljárás kapcsán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése