2020. július 22., szerda

TÉNYLEG LETAROLTA ORBÁN BRÜSSZELT? VAGY VALÓJÁBAN SZÉGYENKEZNIE KELL?

HVG ONLINE
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2020.07.22.


A kormánytöbbség által szabott szempontok szerint értékeltük azt, valóban sikert ért-e el Orbán Viktor a maratoni EU-csúcson. A kép nem tragikus, de legalábbis felemás.

"Minden célunkat elértük: nemcsak jó pénzcsomagot tudtunk szerezni, de nemzeti büszkeségünket is sikerült megvédenünk azzal, hogy világossá tettük, hogy senki, olyan pedig különösen nem, aki megörökölte a jogállamiságot kritizáljon minket, a szabadságharcosokat"

– fogalmazott Orbán Viktor a pár perc híján 90 órásra duzzadt EU-csúcs után Magyarországra és Lengyelországra utalva.

Orbán Viktor persze csak az egyike volt a 27 tagállami vezetőnek, aki saját vállát veregetve távozott a maratoni tárgyalások után: mivel az EU költségvetési kerete és a helyreállítási alap elfogadása is egyhangú támogatást igényel, furcsa is lenne, hogy vert hadvezérként állnának fel. Az más kérdés, hogy ki mit ünnepel, szerencsére a magyar kormányfő esetében nagyon pontosan tudjuk, milyen célokkal érkezett.

Nagyon egyszerűen: több pénz, kevesebb politikai elvárás. Ennél egy fokkal bonyolultabban: az Országgyűlés által múlt kedden elfogadott határozat pontos mandátumot adott Orbán Viktornak a tárgyalásokra. Sőt, némi iránymutatást is, például azzal kapcsolatban, hogy „a helyzet súlyos, ezért kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az Európai Unió tagállamai közös hitelt vegyenek fel”. És mindjárt arról is, hogy „a tagállamoknak a rájuk eső pénzügyi források felhasználásában szabad kezet kell biztosítani, de a közösen felvett hitelt kizárólag a gazdaság fejlesztése érdekében, a gazdasági növekedés szolgálatában szabad felhasználni”.

Itt persze már mindjárt gellert kap a magyar siker, hiszen a „szabad kéznél” sokkal kötöttebbek a pénz elköltésének lehetőségei. Ehhez egy programot kell benyújtania a tagországoknak, amely tartalmazza a támogatás fejében, 2021–2023-ban végrehajtandó reformokat és beruházásokat. A bizottság által értékelendő tervezetnek követnie kell a szintén a bizottság által készített gazdaságpolitikai értékelés ajánlásait. A legutóbbi – május végén – kiadott ilyen országértékelésben Brüsszel például arra szólította fel a magyar kormányt, hogy legyen bőkezűbb a koronavírus okozta károk kompenzálásakor, az egészségügy finanszírozásánál, és hosszabbítsa meg az álláskeresési járadék időtartamát, hiszen 3 hónap békeidőben sem elég arra, hogy valaki elhelyezkedjen...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése