2022. november 4., péntek

MENNYIT SEGÍTHETNE EGY MAGYAR CSALÁDNAK AZ ERKÉLYES NAPELEM, HA ENGEDNÉK BEÜZEMELNI?

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2022.11.03.


Németországban óriási felfutásban van az erkély napelemes piac. Amint arról korábban részletesen többször írtunk, ezek olyan kisebb kapacitású rendszerek, amelyek egyszerűen az erkélykorlátra (vagy bárhova máshova, akár a fészer tetejére is) akaszthatók, és csak egy sima konnektorhoz kell a vezetéküket csatlakoztatni. Leginkább arra alkalmasak, hogy amikor napközben süt a nap, a háztartás állandó fogyasztóit (hűtő, hűtőláda, villanybojler, set-top-box, wifi router és hasonlók) közvetlenül táplálják, és ezzel mérséklik a villanyszámlát, hiszen ezt az árammennyiséget nem kell megvenni az áramszolgáltatótól.

Ha valaki beprogramozza a mosógépét vagy a mosogatógépét, esetleg a robotporszívót, hogy délben induljon el, mert arra számít, hogy aznap hétágra süt majd a nap, akkor az ilyen kis erkély napelemek még ebbe is alaposan besegíthetnek, és valószínűleg nem kell már sokat várni arra, hogy a hasonló megoldások automatán menjenek: egy központi egység csak akkor indítja el a mosógépet, ha süt a nap.

Az erkélyre szerelhető napelem az uniós szabályozás német értelmezése szerint legfeljebb 600 watt névleges teljesítményű lehet, de két egyszerű hatósági bejelentés után többnyire szabadon használható, vagyis olyan dobozos termék, mint bármely más műszaki cikk. A (német) vevő csak hazaviszi a boltból, bedugja a konnektorba, és működik.

A magyar jogértelmezés szerint viszont mindez tilos (ismereteink szerint az unióban eddig egyedülálló módon).

A német piaci felfutásnak egyébként két fő oka van. Egyrészt ezekkel a tipikusan 600-800 euró körüli szerkezetekkel a magas rezsi elől menekülnek a lakosok, másrészt az igényeket látva a német városok sorra dolgozzák ki a lakossági támogatási programjaikat. A napokban például Jéna jelentette be, hogy 100 ezer eurót különített el a vásárlók támogatására. Alanyi jogon az erkély napelem 25 százalékát, de legfeljebb 200 eurót fizet ki a város, ám a szociálisan rászoruló vevőket akár 75 százalékkal is támogatja. Rengeteg hasonló önkormányzati program fut már országszerte, a városok öntik a pénzt az erkély napelemek vevőihez, hogy minél kevesebb áramot kelljen a közműhálózatból megvenni (illetve egyáltalán az erőmávekben megtermelni).

Németországban az erkély napelemmel többnyire a hálózatba táplálják az adott pillanatban éppen el nem használt áramot, ott ez egyelőre nem probléma, szükség esetén a szolgáltatók lecserélik a villanyórát, és még az sem merült fel, hogy ezek a szerkezetek túlterhelnék az ottani hálózatot (olyan kis kapacitású megoldásokról beszélünk, hogy a termelésük jelentős részét amúgy is azonnal elfogyasztja a lakás, akkor is, ha napközben nincs otthon senki).

Mivel gombamód szaporodnak a felhasználók, a különböző közösségi médiás csoportokban egyre többen osztják meg a termelési adataikat. Természetesen nagyon sok függ attól, hogy milyen tájolású és mekkora dőlésszögű a napelem elhelyezése, illetve hogy a napsugárzás mennyire süti be a felületét egész nap, ám egyre több a konkrét (német) felhasználói adat, amiből egy ilyen kis rendszer használhatóságára következtetni lehet.

Az adatok meglepő módon nem is mutatnak olyan nagy szórást, mint amire számítottunk. A felhasználók döntő többsége ugyanis a csúcsot jelentő júliusban összesen általában 80 és 100 kwh közötti mennyiségű áramot termelt meg saját magának. A téli hónapokra egyelőre sokkal kevesebb az adat, hiszen ezek a napelemek csak idén nyáron-ősszel robbantak be a piacra, de körülbelül havi 10-20 kwh látszik reálisnak a november-január közötti időszakban.

Azok, akik már legalább egy éve használnak erkélynapelemet, általában évi 600-800 kwh közötti össztermelésről számolnak be...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.