2025.10.28. - BELVÁROSI SZABADEGYETEM - A MAGYAR GAZDASÁG HELYZETÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2025.10.28.

Az előadás témája a magyar gazdaság helyzetét befolyásoló legkritikusabb tényezők - az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának eredményessége és hatásai.

Előadó: Bokros Lajos közgazdász professzor, volt pénzügyminiszter.

ITT NÉZHETŐ MEG

NAGY MÁRTON: BE KELL VEZETNI A 14. HAVI NYUGDÍJAT; CSABA LÁSZLÓ: AZ EGY IDŐZÍTETT BOMBA

ATV MAGYARORSZÁG / EGYENES BESZÉD
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2025.10.28.

Elkerülhetetlennek tartja a 14. havi nyugdíj bevezetését a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton azt mondta, 2026-ban egy heti összeggel lehetne elkezdni a plusz pénz kiosztását, szerinte a gazdasági kilátások ezt lehetővé teszik. 

Az Egyenes Beszéd vendége Csaba László közgazdász akadémikus, a CEU professzora.

ITT NÉZHETŐ MEG

HIBA TÖRTÉNT VAGY BELENYÚLTAK A SZEGÉNYSÉGI ADATOKBA? – A KSH-ÜGY KULISSZATITKAI

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2025.10.30.

Tanúvallomások nélkül, tudományos alapon is ki lehetne deríteni, belenyúlt-e valaki a szegénységi adatokba a KSH-nál. Ehhez csupán az kellene, hogy a statisztikai hivatal odaengedje a részletes adatokhoz a kutatókat – derül ki a Heti Válasz friss adásából. Eheti podcastunkban Tátrai Annamária statisztikus, az ELTE adjunktusa és kollégánk, Élő Anita mesél együttműködésükről, amelynek eredménye egy igencsak nagy hatású cikksorozat lett. Adatsorok, grafikonok, hisztogramok – és ami mögöttük van. Műsorvezető: Stumpf András.

Már az óvodában is foglalkoztatta a gyerekszegénység kérdése, már ott azon morfondírozott, hogy a szegény gyerekek vajon másképpen zuhanyoznak-e, mint tehetős társaik – árulja el Tátrai Annamária a Heti Válasz friss adásának elején arra válaszolva, hogyan lett belőle statisztikus. Mint kiderül, a szociológián keresztül érkezett meg a számok világába, a gyerekszegénység viszont mostani történetünkben is kulcsfontosságú: egy ezt érintő gyanús adatsor indította el a lavinát. Minthogy Tátrai Annamária ezt kutatótársával évekig hiába jelezte a Központi Statisztikai Hivatalnak, hogy valami nagyon nem kóser, végül a sajtóhoz fordultak.

Konkrétan a Válasz Online-hoz. Még konkrétabban Élő Anitához. A hivatal az első, áprilisi cikk megjelenése után tudománytalansággal vádolta a kutatókat, majd kisebb módosításokról beszélt, hogy végül, most októberre igencsak nagyot módosítson: van év, ahol a gyerekszegénység valójában több mint a duplája volt az általuk közölteknek. Ráadásul messze nem csak a gyerekszegénységet mérték alul hosszú éveken át. Hogy belenyúlt-e valaki az adatokba sanda szándékkal, vagy mégis hogyan keletkeztek ilyen hibák, azt egyelőre nem tudni. Ki lehetne deríteni persze ezt is, ha a részletes adatokba betekintést engedne a KSH.

Mindez azonban nem jelenti, hogy a KSH munkatársai ne lennének felkészült, munkájukat lelkiismeretesen végző szakemberek – Tátrai Annamária szerint is azok. A kutató állítása szerint céljuk egyébként közös: az, hogy az intézmény hitelessége megkérdőjelezhetetlen legyen.

De miért is fontos, hogy pontos adatok legyenek rólunk, magyarokról is? Mit javított a hivatal a hibákból és mit nem? Milyen további teendők vannak az újságíró és a hivatal ellenőrzését társadalmi munkában végző kutató előtt? Válaszok Tátrai Annamáriától és Élő Anitától friss podcastunkban, valamint a témáról írt korábbi cikkeinkben:...

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ ÉS OLVASHATÓ

ORBÁN RESZKET A HATALOMÉRT– BRUCK GÁBOR PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.10.28.

Orbán Viktor, Magyar Péter és a politikai pszichológia – mi történik valójában a magyar társadalomban?

Bruck Gábor pszichológussal Németh Péter beszélget arról, hogyan alakítják a hatalmi kommunikációt a gyerekvédelem körüli botrányok, a mesterséges intelligenciával gyártott kampányvideók, valamint a Fidesz és a Tisza mozgalom tömegrendezvényei.

Miért hat a „félelem politikája”? Hogyan építhet Magyar Péter reményt és hitelességet a társadalom szemében? És miért lehet veszélyes, ha egy politikus saját maga irányítja a kampányát?

A beszélgetés kitér a Nagy Feró-ügy pszichológiai hatásaira, a Kocsis–Budaházi fotó üzenetére, valamint arra, hogyan manipulálják az érzelmeket az AI-val készített hamis képek és videók. Bruck Gábor segít megérteni, hogyan működik a választók érzelmi logikája, és miért a remény és félelem harca dönti el a 2026-os választásokat.

ITT OLVASHATÓ

RÁCZ ANDRÁS: TÍZ PONTBAN CS.KIRÁLY TAMÁS INTERJÚJÁRÓL SZERGEJ LAVROVVAL - SZEKUNDER SZÉGYEN ÉS ELKÉPESZTŐ AMATŐRIZMUS

FACEBOOK
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2025.10.27.

Megnéztem az Ultrahang-ot alapító Cs. Király Tamás "interjúját" Szergej Lavrovval. Nos, röviden úgy lehet összefoglalni, hogy katasztrófa. Nemcsak újságírói-szakmai értelemben, de külpolitikailag is.
.
1. Cs. Király Tamás nem tud angolul. Tényleg, nagyon durván nem. Papírról olvassa a kérdéseket, azt is rosszul, olyan kiejtéssel, hogy azzal a középfokú nyelvvizsgán is megbuktatnák.
Ennél nagyobb baj, hogy össze is kever szavakat, kifejezéseket. A Krím-félsziget neve angolul Crimea, az ultrahangos "újságíró" viszont többször is "crime"-ot mond, ami azt jelenti, hogy "bűn".
Olyan szinten nem tud angolul, hogy amikor azt kérdezi Lavrovról, hogy Alaszkában miért viselt CCCP-s pulóvert, akkor "you wore" (Ön viselt) helyett "you were"-t mond, ami azt jelenti, hogy Ön egy pulóver volt... Lavrov vissza is kérdez, mert ezt elsőre még ő sem tudja összerakni...
.
Fun fact: az interjú elején Cs. Király még Marco Rubio pozícióját sem tudja helyesen elmondani. Az amerikai külügyminiszter ugyanis nem "foreign minister", hanem "secretary of state".
.
Technikai dolognak tűnik, de ez megint alapvető szakmai kérdés: ha nem tudok jól egy nyelvet, akkor semmi rossz nincs abban, hogy tolmáccsal beszélünk. Ha Cs. Király nem tud jól angolul, oroszul meg még annyira sem, akkor semmi probléma nem lett volna azzal, ha visz magával egy tolmácsot. Fel nem tudom fogni, hogy ezt miért nem tették meg, miért kellett ezt a kínos nyökögést hallgatni nemcsak Lavrovnak, de a közönségnek is.
.
2. Apróság, de szerintem fontos (és egye fene, vállalom: valószínűleg én vagyok túl formális ilyesmikben): ha az ember egy külügyminiszterrel csinál interjút, akkor igenis vegyen fel egy öltönyt és egy nyakkendőt...
.
3. De az igazi baj az, hogy Cs.Király produkciója még mikrofonállványnak is gyenge. Két olyan pillanat is van, amikor próbálna kérdezni, de Lavrov - igen rutinosan - folytatja a mondókáját, Cs. Király viszont nem "áll bele", nem teszi fel a kérdést, hanem hagyja, hogy az orosz külügyminiszter lényegében szétbeszélje az interjút.
.
4. Szintén legalább két olyan eset van, amikor Lavrov egyáltalán nem Cs. Király kérdésére válaszol, hanem - klasszikus "whataboutism" módszerrel élve - a hivatalos orosz narratívákat sorolja el, jó hosszan... Cs. Király viszont annyira képzetlen, hogy azt sem veszi észre, hogy éppen megvezetik.
.
5. Alapvető kérdéseket sem tesz fel, az alapvető ismeretei is hiányoznak. Lavrov legalább ötször nácizza le az ukrán vezetést, Cs. Király viszont nem teszi fel a kérdést, hogy ha Ukrajna náci rendszer lenne, akkor hogyan lehetne félig zsidó az elnök, örmény a volt belügyminiszter, tatár a volt honvédelmi miniszter, Oroszországban született orosz a hadsereg parancsnoka, stb.
.
6. Olyannyira fogalmatlan, hogy nem is kérdez rá arra az egyébként alapvető problémára, hogy Ukrajnában vajon mi a helyzet a kisebbségi jogokkal, hiszen a kisebbségi jogok minél teljesebb érvényesülése az a terület, ahol Moszkva és Budapest között egyébként érdekközösség van. Lavrov van annyira profi, hogy egy idő után - miután csak nem jön az egyébként nyilvánvalóan fontos kérdés - ő maga tér ki az ukrajnai magyarok helyzetére, mintegy feladva a labdát Cs. Királynak. Ő viszont vagy nem vette a lapot, vagy nem is értette, ami Lavrov mondott, és szépen visszatért a papírra írt kérdéseihez. (Érdekesség, hogy Vörös Szabolcs Zelenszkij ukrán elnökkel csinált interjúja után a kormánymédia szanaszét gyalázta őt, hogy miért nem kérdezett rá a kárpátaljai magyarokra - nos, Cs. Király vajon miért nem kérdezett rá...?)
.
7. Cs. Király azt sem veszi észre, hogy Lavrov a vége felé konkrétan, tényszerűen az arcába hazudik a Budapest Memorandum kapcsán. Lavrov azt állítja, hogy a memorandum csak arról szólt, hogy a részes államok nem használnak nukleáris (!) fegyvert Ukrajna ellen - miközben a szövegben valójában explicit módon benne van, hogy bármiféle fegyveres támadástól tartózkodnak, és elismerik Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Cs. Király nyilvánvalóan nem olvasta a Budapest Memorandumot, máskülönben egy ekkora hazugság még neki is feltűnt volna.
.
8. Ellentétben Cs. Király Tamással, Lavrov mindvégig vérprofi volt, tökéletesen hozta a hivatalos orosz narratívát. Csúsztatott, ahol az volt az érdeke, whataboutism-ot használt, ahol arra volt szükség, stb.
És, amit az interjú után kifejezetten tisztelek benne: arcizma sem rándult Cs. Király ostoba, nevetséges angolsággal feltett kérdései hallatán, hanem profin, higgadtan válaszolgatott... ez az igazi profi diplomata, az a helyzet. Egyetlen szavával sem értek egyet, de a szakmaiságát nagyon tisztelem.
.
9. Bár a RIA Novosztyi állami hírügynökségnél órákig abszolút címoldalas hír volt a Lavrov-interjú, valójában a történtek jó eséllyel Moszkvát is meglepték. Az még, hogy Szijjártó szívességet kér, önmagában nem újdonság, volt már ilyen többször is. Ezek egy része nyilvános, más része majd a NER vége után lesz az... nem ez a lényeg.
Orosz szempontból az a probléma, hogy hogy a Szijjártó protezsáltjaként Lavrovhoz bejutó Cs.Király a bődületes amatőrizmusával Lavrovot is megalázta valójában... hiszen de facto az történt, hogy az orosz külügyminiszter majdnem egy teljes órán keresztül beszélt valakivel, akinek láthatóan a leghalványabb fogalma sem volt arról, hogy hol van és mit is kéne csinálnia... ez pedig durva sértés.
.
10. Erős a gyanúm, hogy a mostani produkció után leginkább Szijjártó Péter érzi magát kellemetlenül, hiszen ezt az interjút ő hozta össze, ő kérte azt a szívességet Lavrovtól, hogy fogadja Cs. Királyt. Őszintén remélem, hogy Szijjártó azóta már üzent is Lavrovnak, hogy kedves Szergej Viktorovics (és nem simán csak Szergej, ahogy szólítani szokta, ami persze önmagában ordas bunkóság egy magánál több, mint 25 évvel idősebb orosz férfival szemben... no comment), rettenetesen sajnálom és elnézést kérek...
.
Mindenesetre, a mostani interjú után egy dolog biztosan világosság vált nemcsak itthon, de Moszkvában is: Szijjártó protezsáltja, a kormánymédia megmondóembereinek egyik kedvence, az Ultrahang TÉNYLEG csak ennyire képes... egyszerre ijesztő, szégyenteljes és nevetséges is.
.
.
+1: És, hogy egy kicsit tanuljunk is ennyi szenvedés után, amit az Ultrahang interjú jelentett: oroszul azt, hogy valami szekunder szégyent vált ki, úgy mondják, hogy iszpanszkij sztüd, azaz "spanyol szégyen", испанский стыд.
Az etimológiája vitatott: van olyan magyarázat, hogy a spanyol nyelvből vették át a kifejezést (vergüenza ajena - szégyenérzet más szégyenteljes viselkedését látva), de az is létező változat, hogy a kilencvenes évek bárgyú, spanyol nyelvű szappanoperáihoz köthető a kifejezés, amikor a nézők a karakterek vergődését látva élték át az érzést.
.
A mai orosz szlengben viszont már erre is azt mondják, hogy krindzs (az angol cringe átírása) - sőt, úgy is írják: кринж.
Ez elég pontosan leírja Cs. Király Tamás produkcióját is.
.
Az interjú linkje az első kommentben.

ITT OLVASHATÓ