AKIK EZT KITALÁLTÁK, NEM LÁTTAK MÉG GYEREKET – GYURKÓ SZILVIA ÉS A GYERMEKVÉDELEM A KÖZÖS DOLGOKBAN

PARTIZÁN/ KÖZÖS DOLGOK
Szerző: PARTIZÁN / LAKNER ZOLTÁN
2025.10.25.

Hogyan lehetne olyan gyermekvédelmi rendszerünk, amely megelőzi az állami gondozásba kerülést, és megvédi az állami gondozottakat, és helyreállítja a méltóságukat? Erről beszélgettünk Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértővel és a közönséggel a Közös Dolgok 3. epizódjában.

00:00 Felvezetés: mit tudunk a gyermekvédelemről 

12:20 Miért van ennyi bántalmazás a gyermekotthonokban? 

21:40 Az állam azt hiszi, a büntetőjog a megoldás – nagyon rosszul hiszi 

40:47 A legsürgősebb változtatások

ITT NÉZHETŐ MEG

MEGVALÓSULHAT A FIATAL FÉRFIAK RÉMÁLMA, A TÁRSADALOMKUTATÓ SZERINT MAGYARORSZÁG NEM FOGJA MEGÚSZNI A SORKATONAI SZOLGÁLAT BEVEZETÉSÉT - A NAGYPOLITIKA ELVILEG ELUTASÍTJA A HADKÖTELEZETTSÉG ÖTLETÉT, DE...

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2025.10.25.

„Bárki lesz is hatalmon, az általános hadkötelezettséget vissza fogják állítani Magyarországon” – írta ki a közösségi oldalára Csapody Tamás társadalomkutató, hadtörténész, a Bokor katolikus bázisközösségi mozgalom tagja.

A Bulányi György (1919–2010) piarista szerzetes által alapított Bokor nemrég ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját. A közösség tagjai a Kádár-korszakban kiálltak az általános hadkötelezettség megszüntetéséért, többen vállalták a katonaság megtagadása miatti bebörtönzést és a mellőzést. A Bokor a rendszerváltás után is támogatta az emberi jogok érvényesülését, a lelkiismereti okból történő polgári szolgálat bevezetését.

Csapody Tamás nincs egyedül véleményével: a Bokor közösség „Másik arcod” elnevezésű munkacsoportja is a sorkatonaság újbóli bevezetésével számol. A munkacsoport petíciót indított, kérve, hogy a felfüggesztett általános hadkötelezettség visszaállítása esetére a honvédelmi törvény ismét tartalmazza a polgári szolgálat lehetőségét.

A Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas közben azért kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy nyomatékosítsa: nem engedi a sorkatonaság visszatérését. Persze, a kezdeményezésnek közvetlen pártpolitikai okai vannak. A kormány azzal támadja a Tisza Pártot, hogy az általános hadkötelezettség bevezetésére készül, Ruszin-Szendi Romulusz, a honvédség korábbi parancsnoka az „ukrán frontra küldené a magyar fiatalokat”.

Ruszin-Szendi Romulusz reagálása szerint a kormányzati propaganda kiragadott egy részletet az egyik beszédéből, azért, hogy félelmet keltsen és szándékosan megvezesse a lakosságot. Hangsúlyozta, hogy a Tisza nem állítja vissza a sorkötelességet. Utalt arra is, hogy történetesen éppen a fideszes házelnök volt az, aki a sorkatonaság mellett kardoskodott.

Egész pontosan: Kövér László 2016-ban katasztrofális hibának nevezte a sorkötelezettség eltörlését. amit Simicskó István, egy másik kormánypárti politikus, volt honvédelmi miniszter a maga részéről 2022 nyarán a magyar baloldal „történelmi bűnének” minősített.

Az Orbán-kormány köreihez tartozó Schmidt Mária szintén azzal állt elő, hogy meg kell gondolni az általános hadkötelezettség bevezetését – a nőknél is. A Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy vélte, az ügy megérne egy nemzeti konzultációt.

A téma tavaly is előkerült. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke már akkor kijelentette, „egy szó sem igaz” abból, hogy pártja a sorkötelesség bevezetését tervezné. Orbán Viktor miniszterelnök ugyancsak azt nyilatkozta, hogy nincs napirenden ilyen intézkedés.

A mostani politikusi megnyilvánulásokból jól kivehető, hogy a pártok tudják: ezzel a népszerűtlen lépéssel nagy társadalmi tiltakozást váltanának ki... 

ITT OLVASHATÓ

L. RITÓK NÓRA: A NŐ HELYE

A NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2025.10.24.

Az Igazgyöngyben az esélyteremtő munkában a gyerekek mellett elsősorban a nőkre fókuszálunk. Írtam már róla, hogy ez ösztönösen alakult így, amit azóta számos kutatás és program is megerősített bennem.

Most éppen Melinda Gates: A nő helye című könyvét olvasom, ami 2019-ben összegezte Bill Gates egykori feleségének alapítványi munkáját. A Gates Alapítványt a szegénység csökkentése céljából hozták létre, és rengeteget tettek a fertőző betegségek ellen. Később ugyan kiszállt az alapítványból, de a jótékonysággal továbbra is foglalkozik, van egy befektetési társasága, ami a nők esélyegyenlőségéért küzd.

Érdekes és megerősítő olvasni, ahogy kibontja a nők helyzetét az elszegényedett országokban, társadalmi csoportokban. Izgalmas, mert megerősíti, hogy ez az út, a nőkön keresztüli hatás, a világon mindenhol kézenfekvő azok számára, akik a társadalmi leszakadás témájával foglalkoznak.

Az anyák támogatása, a lányok taníttatása, a nők foglalkoztatása mind segíti azt, hogy a szegénység csökkenjen, és megtörhetők legyenek az eleve elrendelt életutak.

Nagyon érdekes olvasnom a helyi szokások hatását, hogy mennyire nehéz elfogadtatni valami mást, valami újat, ami egyébként megoldást adhat a problémákra. Írja pl. hogy Indiában a tradíció szerint az anyák a brahmintól, a papok kasztjának képviselőjétől kérnek tanácsot abban a kérdésben, hogy mikor kezdjék el a szoptatást. A brahmin általában azt feleli, hogy három napig ne szoptasson az anya, a harmadik napon tegye a mellére a babát. Ez a legrosszabb tanács… ha egy asszony betartja, akkor három napig vizet ad a picinek, ami gyakran szennyezett, és olyan fertőzést okoz, amibe a gyermek belehal.

Nagyon nehéz volt azonban meggyőzni az asszonyokat, hogy ez nem jó tanács…. de lassan megértették, és változtattak a szokásokon. A nők. Mert nyilván nem a brahmint akarták meggyőzni, az valószínűleg nem sikerült volna.

A női önrendelkezés megteremtése kulcsfontosságú a szegénység felszámolásában.Ez a változás kulcsa. Hogy ők dönthessenek, és ne más helyettük. Nyilvánvaló, hogy ez egy idejétmúlt és veszélyes tradíció volt, ki tudja, hol, miben gyökerezett, de a józan ész felülírta, és ha ezt el tudták fogadtatni a nőkkel, akkor változott a helyzet, és kisebb gyermekhalandósággal számolhattak India szegényebb térségeiben.

Melinda Gates a fogamzásgátlás lehetőségének fontosságáról is ír. Katolikusként, ahogy írja, megküzdve a hitével, önmagával is, de a józan ész alapján döntve ingyenes fogamzásgátlási lehetőséget adtak az asszonyoknak, akik boldogan éltek vele.

Ezen a ponton hosszasan gondolkodtam, mivel nemrég több katolikus karitatív szervezetben is érdeklődhettem a témával kapcsolatban. Ezek a szervezetek mindannyian a szegénységben élő gyerekek megsegítésével foglalkoznak, egészségügyi, oktatási támogatást nyújtva.

A kutatások azt mutatják, a világon a szegénység csökkentésének egyik eszköze lehetne, ha a nők, élve az önrendelkezés jogával, maguk dönthetnének arról, mikor és hány gyermeket szeretnének a világra hozni.

Mert a legtöbb gyermek a szegénységben születik, és azokban a társadalmakban, ahol jobbak az életfeltételek, ahol jólét van, ott jellemzően kevesebb a gyerek. Így van ez nálunk is, a legtöbb gyerek a generációs szegénységben élő családokban van, szerencsénkre nálunk sokkal kisebb gyermekhalandósággal, mint Indiában, de mindenképp újratermelve a szegénységet.

A katolikus egyház azonban a fogamzásgátlást nem tartja elfogadhatónak, a védekezésben a naptármódszert fogadják csak el, és azt is akkor, ha valaki nem tudja eltartani a gyermekét. De nyilván a tanulatlan nők nem tudnak a naptármódszer szerint védekezni, a mélyszegénységben naptár sincs…

De valami biztosan történik ebben a kérdésben, mert a katolikus, jó társadalmi státuszú nők nem szülnek 6-8 gyereket, míg a szegény nők gyakran. Pedig a jobb körülmények között élők nem tudják semmivel sem igazolni, hogy ne tudnának még többet felnevelni, mégsem teszik. És miközben az egyház jó nagy szerepet vállal mindenhol a világon a karitászokban a szegénység elleni küzdelemben, ebben a lényeges kérdésben úgy tűnik, nem partner. Nem is kerül (nem is kerülhet) szóba, itthon sem, a legnagyobb karitatív szervezetekben sem, a keresztény hitre hivatkozva.

Szóval, miközben olvasom ezt a könyvet, azt látom, hogy minden tradíciót felül lehet írni, ha az már gátja valamilyen probléma megoldásának. És Melinda Gates megtette, katolikusként, és ahol meg tudták oldani a fogamzásgátlás lehetőségét, ott megtették. E miatt látványosan csökkent a gyerekhalandóság, és az anyák elhalálozása is, hiszen sok helyen az elszegényedett térségben a nők egyedül szülnek, asszisztencia nélkül, és a problémás esetek gyakran tragédiával végződnek.

Tudom persze, hogy a tradíciókhoz ragaszkodni fontos dolog, hiszen sok esetben az identitásépítést segíti. De az is fontos, hogy ezeket felülírjuk, ha az élet túlhaladott rajta. A szegénység óriási probléma a túlnépesedett Földön. És nem elég úgy segíteni, mint régen. Mert a világ megváltozott, és lettek eszközök ahhoz, hogy a problémákat megoldjuk.

Nyilván láthatóan szemet hunynak a fogamzásgátlás tényén, hiszen e nélkül minden katolikus családban rengeteg gyermek születne, de vajon mikor jutunk el addig, hogy támogassák azt a karitatív programjaikban, mint a szegénység elleni küzdelem egyik fontos eszközét? Nálunk is, ahol az egyházak egyre nagyobb szerepet kapnak a szociális területen…

Vajon miért nem igazodunk jobban a világ változásaihoz? Hiszen a nő önrendelkezése ma már nem csak jog, hanem a közösségek túlélésének záloga is.

ITT OLVASHATÓ

„A DIGITÁLIS TANANYAG, AMELY A KRÉTÁBÓL IS ELÉRHETŐ, EGY NAGY RAKÁS SZAR” – HÁBOROGNAK A TANÁROK, AZ ISKOLAI LAPTOPOK NAGY RÉSZE A DOBOZBAN MÚLT KI

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2025.10.25.

Csak egy hangzatos ígérethalmaznak bizonyult az Orbán-kormány Digitális Oktatási Stratégiája, megint kiderült, nem a gyerekek vagy az oktatás minősége volt a fontos, hanem a statisztika. Körkép.

Az iskolai laptopprogram keretében több mint két éve kaptuk meg a laptopokat, amelyeket elvileg ki kellett volna osztani a gyerekeknek. Csakhogy a tankerülettől szóltak, hogy addig ne nyúljunk hozzájuk, amíg meg nem kapjuk a digitális táblát is – mesélte lapunknak egy dunántúli általános iskola pedagógusa. – Két évet vártunk, míg valóban megérkezett a tábla, addig a laptopok ott álltak dobozokban. A tankerület ráadásul biztosra akart menni, ezért időről időre le kellett fotóznunk a bontatlan csomagolásokat.

A laptopok két évig be sem voltak kapcsolva, így értelemszerűen töltve sem voltak. Ettől az akkumulátoruk teljesen tönkrement, most, hogy végre használhatják már őket a gyerekek, pillanatok alatt lemerülnek.

Megint kiderült, nem a gyerekek vagy az oktatás minősége volt a fontos, hanem a statisztika, illetve az elköltendő pályázati pénz. Csak a mi iskolánkban ötmilliós érték ment tönkre.

„Elkezdődött az oktatás digitalizációjának zászlóshajó-projektje” – jelentette be 2022 februárjának közepén Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár Salgótarjánban, amikor átadták a Digitális Oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára elnevezésű program első notebookjait egy gimnáziumban. Az akkori projektleírás szerint a következő négy évben az állam több, mint félmillió tanulónak és 50 ezer pedagógusnak ad ingyen notebookokat 200 milliárd forint értékben. Az uniós keretből megvalósított program a Digitális Oktatási Stratégiához (DOS) kapcsolódott, amelyet 2016-ban fogadott el a kormány. Deutsch Tamás állította, „Magyarország 2020-ra eljuthat oda, hogy a digitális írástudás és -használat, az internet elterjedtségének tekintetében, a pedagógusok digitális felkészültségében, az oktatás digitalizáltságában megelőzi az Európai Unió átlagát”, míg Palkovics László akkori oktatásért felelős államtitkár arról beszélt, „a gyorsan változó digitális világhoz az oktatásnak is alkalmazkodnia kell, ezért az új nemzeti alaptantervben (Nat) a digitális képességek-készségek és eszközök használata már nagy szerepet játszik majd”. A DOS-ban rögzítették, a kormány biztosítja a nagy sávszélességű, szupergyors internetelérést és wifit az iskoláknak, a tanárok és a diákok digitális eszközöket kapnak, az összes iskolában alkalmaznak infokommunikációs technológiai pedagógiai asszisztenst.

– A digitális tananyag, amely a Krétából is elérhető, egy nagy rakás szar – jelentette ki egy másik pedagógus.

– Tulajdonképpen a meglévő tankönyveket digitalizálták, nincs semmi új benne, hiányzik az interaktivitás, ami a lényege lenne, helyette egybites feladatok vannak, amelyekhez teljesen felesleges a digitalizáció.

Nem véletlen, hogy a pedagógusok nem használják, akik elhivatottabbak, azok saját tananyagot állítanak össze, a többség viszont megmaradt a papíralapú oktatásnál. Így viszont semmi szükség a digitális táblákra, illetve a kiosztott notebookokra, ugyanis a tanulásban nem használják, helyette otthon csak simán neteznek rajtuk a diákok és a tanárok. Az iskolában pedig marad a hagyományos oktatás, hiszen a legtöbb helyre a telefonokat sem lehet bevinni, pedig azokkal is csuda dolgokat lehetne csinálni.

Pedig a kiosztott eszközök elvileg direkt a digitális oktatáshoz lettek kifejlesztve, a programban a beszerzések során olyan kisképernyős laptopokat vásárolt az állam – ahogyan anno a 24.hu megírta, darabonként átlagosan bruttó 235 ezer forintért többek között Orbán Viktor testvére barátjának, illetve Palkovics László egyik üzlettársának cégétől –, amelyek a szakértők szerint kifejezetten az iskolai körülményekre optimalizált termékek, normál felhasználóknak nem forgalmazzák őket, játékra, filmnézésre kevéssé alkalmasak...

ITT OLVASHATÓ

NEMES JELES LÁSZLÓ: OTT TUDOK ÉLNI, AHOL MEGTŰRIK AZT, AKI VAGYOK

TELEX / KARAKTER
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2025.10.25.

„Ott tudok élni, ahol megtűrik azt, aki vagyok”

– mondta már a beszélgetés vége felé Nemes Jeles László, aki sok, Franciaországban és Angliában töltött év után jelenleg Magyarországon él. A választása szerinte egyrészt kulturális kérdés, hogy hol tűrik meg jelenleg azt a fajta filmkészítést, amit ő képvisel. Másrészt nem független a származásától sem, mert „az a néhány ezer év gettóval, gyilkolászással és meneküléssel, azért benne van a génekben”.

A Saul fia Oscar-díjas rendezőjét viszont elsőként a történelmi évforduló és új filmje apropóján az 1956-os forradalomhoz való viszonyáról kérdezte Veiszer Alinda, mire Nemes Jeles elmesélte a történetet az apai nagyanyjáról, aki a forradalom napjaiban megkérdezte a fiát (a későbbi filmrendező Jeles Andrást), hogy disszidáljanak-e. A fiú ekkor végignézett a cseresznyefa bútoraikon, így aztán maradtak. Nemes Jeles szerint nagyanyja tragikus sorsa az egész magyar történelmet magában hordozza, a traumatikus élményeiről neki is gyakran mesélt, ’45 teléről például, amikor terhesen, egy jeges folyó fölötti hídon azon tűnődött, leugorjon-e. A család tehát nem védte őt a megrázó történetektől, de mint ember és mint művész is szerencsésnek tartja, hogy tisztában van a múltjukkal.

Az Árva című új filmje is Hirsch, a nagymama első férjének történetéből indul ki, aki a munkaszolgálat közben vesztette életét. Az Árva főhőse a deportált zsidó családja miatt árvaházban nevelkedő, 12 éves Andor, aki gyászolja a (film szerint a lágerben odaveszett) édesapjának hitt Hirschet. Az 1957. május 1-jén játszódó történetben azonban beállít hozzájuk egy jászberényi hentes, aki a kisfiú igazi apjának mondja magát. A rendező értelmezésében filmje arról a folyamatról szól, ahogyan egy gyerek megtanul integrálni magába és a saját világképébe egy gyűlölt részt.

Nemes Jeles László maga is 12 éves volt, amikor a családjával Franciaországba költözött, ami szerinte akkoriban „oxigénpalackot” jelentett a nyolcvanas évek Magyarországának „megállás nélküli agressziója” után. „Álltunk az iskolában, és szovjet himnuszt énekeltünk órákon keresztül, kövér kelet-német altisztek előtt.”

Érzékeny gyerekként őt is megtalálta ez az agresszió, a kirekesztés és az antiszemitizmus, jól emlékszik például az MTK-meccsek zsidózó rigmusaira.

„Kevés olyan közegben fordultam meg, ahol ennyire azt éreztem, hogy gyűlölik egymást az emberek, mint Magyarországon.”

...

ITT OLVASHATÓ

"MINDIG A JELENBŐL KÉRDEZÜNK A MÚLTBA" - '56 ÉS A TÖRTÉNELEMTANÍTÁS | MIKLÓSI LÁSZLÓ

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2025.10.25.

A műsor vendége: Miklósi László.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

SIMONOVITS ISTVÁN: MINTHA NYUGDÍJADÓ LENNE

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: SIMONOVITS ISTVÁN
2025.10.22.

A Magyar Nemzet, több portál, sőt még Orbán Viktor is a Tisza nyugdíjpolitikáját akarja lejáratni. Mindezt a fényképemmel illusztrálják, mintha a Tisza szakértője lennék. Korábbi tévészerepléseimet elferdítve azzal vádolnak, hogy a nyugdíjadó bevezetésével jövőre akár 20 százalékkal csökkenteném a nyugdíjakat. A valóság: jelenleg is létezik a magas induló nyugdíjakat érintő „nyugdíjadó”, hatása 2012 óta folyamatosan erősödik, én ezt csupán hosszabb távon erősíteném tovább.

Valóság

A valóságos helyzetet három kérdésre adott három válasszal jellemzem.

a) Akarok-e nyugdíjadót? A nyugdíjadót csak hasonlatként használtam a degresszióra, amely létezik, egyre erősödik, és láthatatlan progresszív nyugdíjadóként működik.

b) A Tisza szakértője vagyok-e? Nem vagyok a Tisza szakértője, csak júniusban felléptem egy 45 perces előadással a Főnix Tisza-szigeten, ahogy minden tisztességes meghívásra szívesen elmegyek.

c) Akar-e a Tisza „nyugdíjadót”? A Tisza nyugdíjterveiben nem szerepel a „nyugdíjadó” (a degresszió).

A következőkben először megmagyarázom, mi a degresszió, majd körvonalazom a kálváriám történetét. Hangsúlyozom, hogy a „nyugdíjadó” kérdése jelenleg még nem tartozik a nyugdíjrendszer legfontosabb kérdései közé, de a nemtelen támadások miatt most szinte csak ezzel foglalkozom...

ITT OLVASHATÓ

BEREND T. IVÁN: VANDALIZMUS

BEREND T. IVÁN JEGYZETEI / SUBSTAC
Szerző: BEREND T. IVÁN
2025.10.25.

Ezt a kifejezést, mely érzéketlen, barbár pusztításra, kíméletlen rombolásra utal mindannyian nem ritkán használjuk.

Elcsodálkoztam, hogy a ‘vandalizmus’ fogalmát németül, angolul, franciául, spanyolul, oroszul, olaszul, románul, hollandul, portugálul, svédül, lengyelül, horvátul, csehül, dánul, lettül, litvánul, magyarul és héberül is, közel száz nyelven ugyanezzel a szóval fejezik ki.

Beszélünk háborús vandalizmusról, művészeti alkotások barbár vandalizmussal történő pusztításáról, vanadalizmusra, pusztításra hajlamos emberek természetéről. A szó eredete nyilvánvaló, a nagy népvándorlás korabeli vandál törzsekre utal.

Kik is voltak a vandálok? A vandál törzsek dél-Skandináviában élő germánok voltak, s innen indultak dél felé és az időszámítás előtti 2-ik évszázadban Sziléziában telepedtek le. A különböző háborúskodások ide-oda lökdösték őket, így érkeztek – jóval a magyarság előtt - Dáciába és Pannoniába is. Innen a benyomuló húnok visszaszorították őket. Átkeltek a Rajnán majd a Pireneus hegységen is és a Pireneusi félszigetre értek. Szó szerint kétszer is végigvándorolták Európát.

406-ban érték el a Római Birodalom határát. Már Tacitus is említette ezeket a germán törzseket, melyek keresztülvándorolták Európát és Gibraltárnál keltek át észak Afrikába 429-ben. Létszámukat akkor mintegy 80 ezer főre becsülték és a mai Tunézia és Algéria területén telepedtek le. Királyságuk mintegy egy évszázadon át élt 429 és 534 között. Uralmuk alá vonták Szardiniát, Korzikát és Sziciliát is. A vandál királyságot végülis Bizánc foglalta el Justician császár, illetve tábornoka, Belisarius vezetésével 534-ben. A vandálok ezt követően eltűntek a történelemből, asszimilálódva beolvadtak a helyi afrikai népességbe.

Ami a vandálok nevét hirhedetté tette, az Róma 455-ben végrehajtott, két héten át tartó kirablása és rombolása volt Gaiseric királyuk vezetésével. Gaiseric ezt a kezére került római hajóhaddal, 800-1000 hajóval hajtotta végre. Partraszállt Italiában és bevonult Rómába. A régi angol nyelvben a Földközi tengert Wendelsea-nek, a Vandálok tengerének nevezték. A vandálok Rómából magukkal vitték a mozgatható értékeket és rabszolgaként hurcoltak el rómaiakat. A 460-as években a rómaiak két hadjáratot is vezettek a vandalok ellen, de ezek sikertelenül végződtek számukra. Ez az esemény szöget vert a Római Birodalom koporsójába és előkészítette a nyugat-Római Birodalom 476-ban bekövetkező összeomlását.

A vandalizmus fogalma az angol nyelvben már az 1660-as években felbukkant, bár igazán ismertté és széles körben elfogadottá a Francia Forradalom idején vált, amikor a francia püspök, Henri Grégoire használta a vandalizmus fogalmát a forradalmi rombolás leírására.

Azt azonban senki sem tudja megmagyarázni, hogy miért éppen a vandálok adtak nevet a vandalizmusnak, az értelmetlen rombolásnak. A népvándorlás azon nagy hullámában számtalan nép és törzs követte, hajtotta egymást, és támadott egymásra. A vizigótok, ostrogótok, akik Nagy Theodorik vezetésével Itáliában rendezték be királyságukat az 5. században; a frankok Clovis király vezetésével, az angolok, szászok és juták, akik az angol királyság alapítóivá váltak, a lombardok, akik 568-ban hódították meg észak Itáliát, a vandálokkal együtt vándorló suebik, akik az Ibériai félszigeten kötöttek ki, és a burgundiaiak akik a mai Svájcban és környékén telepedtek le. Ezeket a népeket a közép-Ázsiából eredő hunok, az iráni alanok, az avarok és bulgárok hajtották.

Nem kevésbé voltak ‘vandálok’ a kalandozó magyarok sem. A honfoglalás után 907 és 970 között a magyarság 47 hadjáratott vezetett, amiből 38 nyugatra, 9 pedig délre irányult. 934-ben például Bázel városát rabolták ki és megölték Eberhard püspököt, súlyos pusztítást okozva a városban. Ezek a rabló hadjáratok a mai Franciaország és Németország, Svájc, Itália, a Balkán-félsziget, sőt a későbbi Spanyolország területéig is eljutottak. Ezek során magyar elődeink mintegy 15 tonna ezüstöt raboltak el.

A kalandozó magyarság, a nagy népvándorlás több tucat népe és a Római Birodalmat ostromló barbár törzsek legalább annyira vandálok voltak, mint a vandálok. A modern korban pedig úgy tűnik senkinek sem jutott eszébe, hogy a fél világot uralma alá hajtott, kíméletlenül hatalmas gyarmat birodalmat építő Angliának, az inkvizíció kegyetlen Spanyolországának, vagy a hitleri tömeggyilkos Németországának a nevét azonosítsa a vandalizmussal. Igaz, van olyan kifejezés, hogy ‘germanizmus’, de az a német nyelv sajátos szerkesztésmódjára emlékeztető szóhasználatra és nyelvtani szerkezetre utal. Van olyan szó, hogy ‘anglicizmus’, de az – hogy az etimológiai szótárból idézzem – ‘az angol nyelvre jellemző szóhasználati, kifejezésbeli sajátosság’.

Maradtak szegény vandálok mint a vandalizmus megtestesítői.

ITT OLVASHATÓ

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁVAL TÁMADÓ FIDESZ DEBILKÉNT KEZELI A VÁLASZTÓKAT

444.HU
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2025.10.21.

Turbulens időket élünk, valószínűleg nem sokan emlékeznek már arra, amikor 2022-ben Karácsony Gergely főpolgármestert felhívta egy ál-Klicskó, aki „pontosan úgy nézett ki és beszélt”, mint a valódi. Ráadásul nem csak a mi főpolgármesterünket sikerült beugratni, több más európai nagyváros, például Berlin, Madrid és Bécs vezetője is kapott hasonló hívást. Utóbb kiderült az is, hogy technológiailag olyan profi módon működött a csalás, hogy a videóhívásban részt vevő ál-Klicskónak sem a kinézete, sem a beszéde nem adott okot a gyanakvásra, a Zoom-beszélgetés során nem volt érzékelhető, hogy egy hamis képmással zajlik az egyeztetés.

Nagyjából ekkor jött el az a pont, amikor idehaza is realizáltuk, hogy a deepfake technológia már annyira fejlett, hogy bármikor, bárkit elérhet, és bekopogtatott a hazai politikába is, nem mellesleg azóta sem tudjuk, hogy ki és milyen céllal ugratta be a városvezetőket.

Na de ki sejtette akkor, hogy 2025-re maga a kormány is büszkén felvállalja, hogy mesterséges intelligenciával alkotott tartalmakkal akarja manipulálni a nyilvánosságot?
Viszonyunk a mesterséges intelligenciához

„A deepfake olyan digitális manipuláció, amellyel kép- illetve hangfelvétel tartalmakat állítanak elő a mesterséges intelligenciát alkalmazó technológia segítségével a valóságtól eltérő tartalommal és valamely szándékolt hatás elérése érdekében (Gosztonyi 2024). A deepfake a személy plágiumaként is értelmezhető (Aczél 2023).”

„A deepfake technológia segítségével elkövethető bűncselekmények közé tartoznak például a(z) (Európai Parlament 2021):

- zaklatás, egyének online megalázása;
- zsarolás, csalás;
- okirathamisítás, annak elősegítése;
- online személyazonosság meghamisítása;
- nem konszenzuális pornográfia;
- gyermekekkel szembeni online szexuális zaklatás vagy kizsákmányolás;
- büntető nyomozás elektronikus bizonyítékainak meghamisítása vagy manipulálása;
- pénzügyi piacok megzavarása;
- dezinformáció terjesztése, közvélemény befolyásolása, nyilvánosság manipulálása;
- szélsőséges vagy terrorista csoportok narratíváinak támogatása;
- társadalmi nyugtalanság vagy politikai polarizáció szítása.”

„A magyar szabályozásban a deepfake kifejezetten nem szerepel, azonban a Büntető Törvénykönyv (Btk.) releváns rendelkezései alkalmazhatók a mélyhamisítással elkövetett bűncselekményekre is (pl. zaklatás, becsületsértés, szexuális zsarolás, rémhírterjesztés).”

A három idézet, amelyeket idecitáltam, a Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzetében olvasható, tavaly júniusban jelent meg, és ma is fent van az Országgyűlés honlapján.

És hadd idézzem még ezen a ponton Szentkirályi Alexandrát, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjét is, aki az AI Summit nevű esemény AI-eszközök: deepfake, avatarok című beszélgetésén a következőt találta mondani:

„A politika mindig egy úttörő műfaj lesz, ha jól csinálják. Mindig él a legújabb eszközökkel és lehetőségekkel. Abban van felelősségünk, hogy ezt etikusan tegyük, és jó célokra használjuk.”

A fentiek alapján gondolhatnánk, hogy a magyar kormány, sőt, maga a Fidesz is komolyan veszi a problémát, ami modern korunk egyik rákfenéjeként sorvasztja az agysejtjeinket: a mesterséges intelligencia segítségével manipulált képi- vagy videós tartalmakat, amikkel szanaszét van szpemmelve az összes létező közösségi médiafelület.

Lássuk ezzel szemben a valóságot...

ITT OLVASHATÓ (ELŐFIZETŐKNEK)