Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.10.27.
Haraszti Miklós: Mindenképpen vége az Orbán-korszaknak.
2025. október 27., hétfő
"MINDENKÉPPEN VÉGE AZ ORBÁN-KORSZAKNAK" | HARASZTI MIKLÓS
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.10.27.
Haraszti Miklós: Mindenképpen vége az Orbán-korszaknak.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.10.27.
Haraszti Miklós: Mindenképpen vége az Orbán-korszaknak.
TIBORCZ ISTVÁNHOZ KÖTHETŐ CÉG ÜZEMELTETI A JÖVŐBEN A PAPP LÁSZLÓ ARÉNÁT
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.10.27.
2026. január 1-től új üzemeltetője lesz a Papp László Arénának. A Telex úgy értesült, hogy a Tiborcz István környezetéhez sorolt Rampart-csoport egy cége veszi át a létesítmény üzemeltetését és ezt kérdéseinkre mind az állami Nemzeti Sportügynökség (NSÜ), mind maga a Rampart Kft. megerősítette.
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.10.27.
Budapest Sportcsarnoktól Papp László Arénáig
Kezdjük az előzményekkel: milyen piacról is van szó? Ha dióhéjban áttekintjük a csarnok történetét, a szocializmus utolsó éveiben, 1982-ben megnyitott, 12 500 fős arénát (a befogadóképesség attól függően eltérő, hogy az adott sport- vagy koncerteseményre mennyi álló- és ülőhelyet alakítanak ki) eleinte Budapest Sportcsarnoknak hívták.
A Budapest Sportcsarnok aztán 1999. december 15-én alig három óra alatt teljesen leégett. Az állam megbízásából a kor globálisan is vezető építőipari cége, a francia Bouygues újjáépítette, az új csarnok a Budapest Sportaréna nevet kapta. Az újabb megnyitó 2003 márciusában volt, az arénát 2004-ben Papp László Arénának keresztelték át és akkor Közép-Európa legmodernebb ilyen jellegű létesítményének számított, a külső formája miatt „kavicsnak” is becézett épület Budapest egyik meghatározó látványeleme lett.
Az első két évben az állam maga próbálta üzemeltetni a házat, de az állami Rendezvénycsarnok Zrt. nem volt ebben túl sikeres, így az állam 2005-ben pályázatot írt ki, amely licitet a ma már Gránit Pólus néven működő, egykor Demján Sándor érdekeltségébe tartozó csoport nyerte 1,27 milliárd forintos ajánlatával. A szerződés szerint az egyszeri díj mellett a cég éves bérleti díjat is fizetett az államnak, viszont utána ő gazdálkodhatott, vagyis ő adhatta bérbe a sportcsarnokot...
Kezdjük az előzményekkel: milyen piacról is van szó? Ha dióhéjban áttekintjük a csarnok történetét, a szocializmus utolsó éveiben, 1982-ben megnyitott, 12 500 fős arénát (a befogadóképesség attól függően eltérő, hogy az adott sport- vagy koncerteseményre mennyi álló- és ülőhelyet alakítanak ki) eleinte Budapest Sportcsarnoknak hívták.
A Budapest Sportcsarnok aztán 1999. december 15-én alig három óra alatt teljesen leégett. Az állam megbízásából a kor globálisan is vezető építőipari cége, a francia Bouygues újjáépítette, az új csarnok a Budapest Sportaréna nevet kapta. Az újabb megnyitó 2003 márciusában volt, az arénát 2004-ben Papp László Arénának keresztelték át és akkor Közép-Európa legmodernebb ilyen jellegű létesítményének számított, a külső formája miatt „kavicsnak” is becézett épület Budapest egyik meghatározó látványeleme lett.
Az első két évben az állam maga próbálta üzemeltetni a házat, de az állami Rendezvénycsarnok Zrt. nem volt ebben túl sikeres, így az állam 2005-ben pályázatot írt ki, amely licitet a ma már Gránit Pólus néven működő, egykor Demján Sándor érdekeltségébe tartozó csoport nyerte 1,27 milliárd forintos ajánlatával. A szerződés szerint az egyszeri díj mellett a cég éves bérleti díjat is fizetett az államnak, viszont utána ő gazdálkodhatott, vagyis ő adhatta bérbe a sportcsarnokot...
A NAP GRAFIKONJAI: A NAGY MAGYAR ELLENTMONDÁS
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2025.10.27.
Érdekes adatsor jött szembe a minap: az Európai Unió statisztikai hivatala a szubjektív szegénységről közölt információkat. Az Európai Unió lakosságának 17,4 százaléka tartozott a szubjektív szegények kategóriájába tavaly, ami javuló tendenciát mutat az előző évekhez képest. Magyarországot a középmezőnybe helyezi ez a mutató: nálunk tavaly a lakosság nem egészen ötöde volt ide sorolható. Ami különösen érdekes, az a helyzet javulása – legalábbis a számok alapján. 2015-ben ugyanis nálunk még a lakosságnak majdnem a fele tartozott ebbe a csoportba. Mindeközben azonban az egyéb mutatókból nem éppen ez a javulás következne. Sőt, komoly ellentmondás látszik feszülni a hivatalos adatok között. Katona Tamás volt pénzügyi államtitkártól, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökétől kértünk magyarázatot.
Van egy mutató, a szubjektív szegénység, amely azt mutatja ki, hogy az emberek hogyan ítélik meg a pénzügyi és anyagi helyzetüket. Ezt az Eurostat az Európai Unió jövedelmi és életkörülmény-statisztikáit felhasználva számítja ki, ennek pedig az EU tagállamaiban végzett adatgyűjtés az alapja. A cél, hogy felmérjék a válaszadók véleményét a háztartás megélhetési nehézségeiről. Az értékelés figyelembe veszi a háztartások anyagi jóléti helyzetét, beleértve a jövedelmet, a kiadásokat, az adósságot és a vagyont...
Szerző: NVZS
2025.10.27.
Van egy mutató, a szubjektív szegénység, amely azt mutatja ki, hogy az emberek hogyan ítélik meg a pénzügyi és anyagi helyzetüket. Ezt az Eurostat az Európai Unió jövedelmi és életkörülmény-statisztikáit felhasználva számítja ki, ennek pedig az EU tagállamaiban végzett adatgyűjtés az alapja. A cél, hogy felmérjék a válaszadók véleményét a háztartás megélhetési nehézségeiről. Az értékelés figyelembe veszi a háztartások anyagi jóléti helyzetét, beleértve a jövedelmet, a kiadásokat, az adósságot és a vagyont...
A HATÁRON TÚLI MAGYAROK SZAVAZATI JOGA MA IS A MAGYAR POLITIKA EGYIK ÉLES TÖRÉSVONALA
TRANSTELEX
Szerző: KISS TAMÁS, TORÓ TIBOR
2025.10.27.
Kutatási beszámolónk a 21 Kutatóközpont 2025. májusi omnibusz adatfelvételére épül, aminek keretén belül az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom Akciószociológiai Munkacsoportja egy, a „virtuális” nemzetépítés magyarországi támogatottságára vonatkozó kérdésblokkot kérdeztetett le. A magyarországi választókra reprezentatív eredményeket korábbi felmérések adataival is összevetettük és értelmeztük.
A 21 Kutatóközpont egy hibrid módszertannal dolgozik, véletlenszerűen kiválasztott válaszadók SMS-üzenetben kapták meg a kérdőívhez vezető linket, míg a 65 év feletti válaszadók preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le.
1. Felvezetés: a „virtuális” nemzetépítés paradoxona
Az 1990-es években a nemzet meghatározása körül intenzív küzdelem bontakozott ki a magyarországi értelmiség különböző csoportjai között, ami a 2000-es évekre elkeseredett politikai csatározásokba torkollott. A vita összetettségét kissé leegyszerűsítve, az álláspontok két irányba gravitáltak.
A liberális értelmiség már az 1990-es évektől az úgynevezett alkotmányos patriotizmus vonzásába került. Ez egy Németországból származó elképzelés, ami az Európai Unió identitáspolitikájában is kulcsszerepet kapott. A liberálisok ennek jegyében de-etnicizálták volna a magyar nemzetet, nyilvánvalóan egy egészen szűk értelemben. Mivel csak kevesekben vetődött fel az ország monokulturális jellegének és a magyar nyelv hegemóniájának a megkérdőjelezése, a „de-etnicizálás” a származás alapján történő megkülönböztetés kiküszöbölését jelenthette volna. A kisebbségi magyar közösségek nemzettagságához ennek a veszélyét társították.
A liberálisok alkotmányos patriotizmusával párhuzamosan a jobboldalon megszületett a „virtuális” nemzetépítés elképzelése, ami a revízió vagy a határon túli magyarok áttelepítése helyett egy nem területi intézményrendszer segítségével akarta a nemzetet „újraegyesíteni”. Az elképzelés felé tett első politikai lépés a 2001-es státustörvény volt, amire a Magyar Szocialista Párt egy erőteljes kommunikációs kampánnyal reagált, amely – mint köztudott – 23 millió román munkavállalóval riogatott. Ez a kampány azonban már túllépett a kilencvenes évek értelmiségi vitáin, és a kizárásra, jóléti sovinizmusra alapuló populista politikai közösség- és többségképzés egyik korai megnyilvánulása volt.
Ugyanez a kizáró és a kisebbségi magyarok ellen uszító politikai logika pörgött fel, vált traumatikus élménnyé a kisebbségi magyar közösségek számára, és merevedett politikai paradigmává 2004-től, a kettős állampolgárságról tartott népszavazás után.
Orbán 2010-es hatalomra kerülése vízválasztó volt a nemzetpolitikában. 2010-ben az állampolgársági törvény módosítása lehetővé tette a kisebbségi magyarok számára, hogy magyar állampolgárságot szerezzenek, a 2011-es választójogi törvény szavazati jogot biztosított számukra a parlamenti választásokon, míg a támogatáspolitika korábban elképzelhetetlen mértékben kötötte az „anyaországhoz” a kisebbségi eliteket és intézményeket. Nem véletlen tehát, hogy több szakértő úgy érvelt, hogy 2010-ben a magyar nemzet meghatározását érintő vita lezárult, és a kisebbségi magyarok visszavonhatatlanul a magyar politikai közösség részévé váltak...
Szerző: KISS TAMÁS, TORÓ TIBOR
2025.10.27.
Kutatási beszámolónk a 21 Kutatóközpont 2025. májusi omnibusz adatfelvételére épül, aminek keretén belül az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom Akciószociológiai Munkacsoportja egy, a „virtuális” nemzetépítés magyarországi támogatottságára vonatkozó kérdésblokkot kérdeztetett le. A magyarországi választókra reprezentatív eredményeket korábbi felmérések adataival is összevetettük és értelmeztük.
A 21 Kutatóközpont egy hibrid módszertannal dolgozik, véletlenszerűen kiválasztott válaszadók SMS-üzenetben kapták meg a kérdőívhez vezető linket, míg a 65 év feletti válaszadók preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le.
1. Felvezetés: a „virtuális” nemzetépítés paradoxona
Az 1990-es években a nemzet meghatározása körül intenzív küzdelem bontakozott ki a magyarországi értelmiség különböző csoportjai között, ami a 2000-es évekre elkeseredett politikai csatározásokba torkollott. A vita összetettségét kissé leegyszerűsítve, az álláspontok két irányba gravitáltak.
A liberális értelmiség már az 1990-es évektől az úgynevezett alkotmányos patriotizmus vonzásába került. Ez egy Németországból származó elképzelés, ami az Európai Unió identitáspolitikájában is kulcsszerepet kapott. A liberálisok ennek jegyében de-etnicizálták volna a magyar nemzetet, nyilvánvalóan egy egészen szűk értelemben. Mivel csak kevesekben vetődött fel az ország monokulturális jellegének és a magyar nyelv hegemóniájának a megkérdőjelezése, a „de-etnicizálás” a származás alapján történő megkülönböztetés kiküszöbölését jelenthette volna. A kisebbségi magyar közösségek nemzettagságához ennek a veszélyét társították.
A liberálisok alkotmányos patriotizmusával párhuzamosan a jobboldalon megszületett a „virtuális” nemzetépítés elképzelése, ami a revízió vagy a határon túli magyarok áttelepítése helyett egy nem területi intézményrendszer segítségével akarta a nemzetet „újraegyesíteni”. Az elképzelés felé tett első politikai lépés a 2001-es státustörvény volt, amire a Magyar Szocialista Párt egy erőteljes kommunikációs kampánnyal reagált, amely – mint köztudott – 23 millió román munkavállalóval riogatott. Ez a kampány azonban már túllépett a kilencvenes évek értelmiségi vitáin, és a kizárásra, jóléti sovinizmusra alapuló populista politikai közösség- és többségképzés egyik korai megnyilvánulása volt.
Ugyanez a kizáró és a kisebbségi magyarok ellen uszító politikai logika pörgött fel, vált traumatikus élménnyé a kisebbségi magyar közösségek számára, és merevedett politikai paradigmává 2004-től, a kettős állampolgárságról tartott népszavazás után.
Orbán 2010-es hatalomra kerülése vízválasztó volt a nemzetpolitikában. 2010-ben az állampolgársági törvény módosítása lehetővé tette a kisebbségi magyarok számára, hogy magyar állampolgárságot szerezzenek, a 2011-es választójogi törvény szavazati jogot biztosított számukra a parlamenti választásokon, míg a támogatáspolitika korábban elképzelhetetlen mértékben kötötte az „anyaországhoz” a kisebbségi eliteket és intézményeket. Nem véletlen tehát, hogy több szakértő úgy érvelt, hogy 2010-ben a magyar nemzet meghatározását érintő vita lezárult, és a kisebbségi magyarok visszavonhatatlanul a magyar politikai közösség részévé váltak...
HOVÁ FAJULHAT A MATOLCSY-FÉLE MNB-BOTRÁNY? KLASSZIS KLUB OSZKÓ PÉTERREL
KLASSZIS MÉDIA
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2025.10.27.
A volt pénzügyminiszter, üzletember, kockázatitőke-befektető, az Oxo Holdings alapító-vezérigazgatója október 27-én, hétfőn délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, a Klasszis Média YouTube-csatornáján, vagy előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldhetik kérdéseiket.
Szerző: KLASSZIS MÉDIA
2025.10.27.
A volt pénzügyminiszter, üzletember, kockázatitőke-befektető, az Oxo Holdings alapító-vezérigazgatója október 27-én, hétfőn délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, a Klasszis Média YouTube-csatornáján, vagy előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldhetik kérdéseiket.
ÉLŐBEN - A GYERMEKVÉDELMI RENDSZER SÚLYOS VÁLSÁGÁRÓL SZÓLÓ VITA A PARLAMENTBEN
JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2025.10.27.
Évek óta a gyermekvédelem csődjével foglalkozom. Mostanra, több évnyi munkával és a ti támogatásotokkal — több mint 35 000 aláíró segítségével — sikerült elérni, hogy a kormány 1500 forintról 4000 forintra emelje azt az összeget, ami egy gyermek napi étkezésére jut a gyermekvédelmi intézményekben.
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2025.10.27.
Évek óta a gyermekvédelem csődjével foglalkozom. Mostanra, több évnyi munkával és a ti támogatásotokkal — több mint 35 000 aláíró segítségével — sikerült elérni, hogy a kormány 1500 forintról 4000 forintra emelje azt az összeget, ami egy gyermek napi étkezésére jut a gyermekvédelmi intézményekben.
De itt nem állhatunk meg.
A gyermekvédelem dolgozói továbbra is kb. nettó 280 000 forint körül keresnek, ami hosszú távon kontraszelekcióhoz vezet: a rendszer nem tudja megtartani a legjobb szakembereket, és egyre nehezebb újakat találni.
Meg kell becsülni azokat, akik nap mint nap a legnehezebb munkát végzik.
ÍGY PRÓBÁLJA ELTUSSOLNI A FIDESZ A SZŐLŐ UTCAI BOTRÁNYT
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.27.
„Bocsánatot kérjenek azok, akik teljes kivizsgálást követelnek?” – A Fidesz odáig jutott, hogy nem a gyermekek védelme, hanem a saját politikai érdekei fontosak. A Szőllő utcai botrányban – ahol fiatal lányok kerültek kiszolgáltatott helyzetbe állami gondozás alatt – a KDNP és a kormány még mindig nem az áldozatokról beszél, hanem arról, hogy „Semjén Zsolt ellen aljas rágalmazás történt”. Ez most tényleg az ő legnagyobb gondjuk? Miközben a legfelsőbb szinten sem bocsánatkérés, sem felelősségvállalás nem történt.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.27.
„Bocsánatot kérjenek azok, akik teljes kivizsgálást követelnek?” – A Fidesz odáig jutott, hogy nem a gyermekek védelme, hanem a saját politikai érdekei fontosak. A Szőllő utcai botrányban – ahol fiatal lányok kerültek kiszolgáltatott helyzetbe állami gondozás alatt – a KDNP és a kormány még mindig nem az áldozatokról beszél, hanem arról, hogy „Semjén Zsolt ellen aljas rágalmazás történt”. Ez most tényleg az ő legnagyobb gondjuk? Miközben a legfelsőbb szinten sem bocsánatkérés, sem felelősségvállalás nem történt.
Dávid Ferenc és Lattmann Tamás részletesen elmagyarázzák, hogyan próbálja a kormány átkeretezni az ügyet: a morális botrányt politikai kommunikációvá silányítani. Cél: érzelmeket kelteni, ellenséget gyártani, és közben elterelni a figyelmet arról, hogy a gyermekvédelem a felügyeletük alatt bukott el.
Miért a vizsgálatot követelőknek kellene „szégyenkezniük”? Miért nem Orbán Viktornak és Semjén Zsoltnak kell bocsánatot kérnie a rendszer hibáiért? Miért hallgat a kormány arról, hogy hosszú évek óta ismertek voltak a visszaélések?
A beszélgetés fókuszában az a döbbenetes politikai cinizmus áll, amelyben a bűncselekmény áldozatai másodlagossá válnak, ha a kormány reputációja veszélyben van. Kiderül, hogyan vált a parlamenti vita értelmes diskurzus helyett show-műsorrá – ahol a szakmaiság nem számít, csak az, ki tud nagyobbat
mondani.
És ha ez nem lenne elég: szóba kerül Nagy Feró botrányos kijelentése is, amellyel a szexuálisan kizsákmányolt gyerekek fölött relativizálta a bűnöket – majd tovább mélyítette a gödröt, amikor még meg is próbálta kimagyarázni. Hogy jutott el idáig egy olyan előadó, aki generációk ikonja volt? És milyen felelősségük van azoknak, akik Kossuth-díjjal legitimálták?
Miért a vizsgálatot követelőknek kellene „szégyenkezniük”? Miért nem Orbán Viktornak és Semjén Zsoltnak kell bocsánatot kérnie a rendszer hibáiért? Miért hallgat a kormány arról, hogy hosszú évek óta ismertek voltak a visszaélések?
A beszélgetés fókuszában az a döbbenetes politikai cinizmus áll, amelyben a bűncselekmény áldozatai másodlagossá válnak, ha a kormány reputációja veszélyben van. Kiderül, hogyan vált a parlamenti vita értelmes diskurzus helyett show-műsorrá – ahol a szakmaiság nem számít, csak az, ki tud nagyobbat
mondani.
És ha ez nem lenne elég: szóba kerül Nagy Feró botrányos kijelentése is, amellyel a szexuálisan kizsákmányolt gyerekek fölött relativizálta a bűnöket – majd tovább mélyítette a gödröt, amikor még meg is próbálta kimagyarázni. Hogy jutott el idáig egy olyan előadó, aki generációk ikonja volt? És milyen felelősségük van azoknak, akik Kossuth-díjjal legitimálták?
BRUCK GÁBOR: A CINIZMUS ÁRA
FACEBOOK
Szerző: BRUCK GÁBOR
2025.10.25.
A régi ellenzéket az állandó vereség, a fásultság és a cinizmus bénítja le. Vajon a Tisza új politikusai ki tudnak-e lépni ebből a bénultságból?
Albert Camus A bukás című kisregényében van egy jelenet, ami alig néhány oldal, mégis mindent elmond arról, hogyan születik a cinizmus.
Szerző: BRUCK GÁBOR
2025.10.25.
Albert Camus A bukás című kisregényében van egy jelenet, ami alig néhány oldal, mégis mindent elmond arról, hogyan születik a cinizmus.
Egy párizsi ügyvéd késő este sétál haza. A Szajna egyik hídjánál halk nevetést hall — vagy csak képzeli. Egy pillanattal később csobbanást. Talán valaki a vízbe vetette magát. De nem biztos benne, és nem is akar biztosra menni. A szeretőjétől jön, az este hangulatát akarja megtartani. Megáll. Hallgat. Nem tesz semmit. Nem kiált, és nem hív segítséget. Csak továbbmegy.
Másnap az újságból tudta meg, hogy egy fiatal lányt holtan emeltek ki a folyóból. Addig azt hitte, jó ember. A hídon kiderült, hogy nem az. És ettől a pillanattól kezdve már semmi sem volt ugyanaz.
A híd-jelenetig szerette a saját jóságát: a szegényektől nem kért pénzt, ha fehér botot látott, rohant segíteni. De amikor a helyzet valódi jóságot követelt, elsétált az éjszakába. Ez a mulasztás lett élete morális fordulópontja, az ősbűn. Évek teltek el, de még mindig hallja a csobbanást. És neki már soha nem lesz békéje.
Camus itt egyetlen elmulasztott cselekedetre utal: nem az számít, amit gondolunk magunkról, hanem az, amit teszünk vagy elmulasztunk megtenni. A cinizmus akkor születik, amikor ezzel szembesülünk — és mégsem vállalunk felelősséget. Helyette ironikus páncélba burkolódzunk:
„Én gyenge és képmutató vagyok. De te is az vagy. Mindenki az. Akkor ne játsszuk el, hogy bármelyikünk jobb lenne.”
„Én gyenge és képmutató vagyok. De te is az vagy. Mindenki az. Akkor ne játsszuk el, hogy bármelyikünk jobb lenne.”
Ettől kezdve az ember a saját bukását vetíti ki a világra. Nem hisz többé a nagylelkűségben, és a saját tétlenségét azzal menti, hogy senki sem jobb nála. Camus ezt hívja morális megfagyásnak.
A híd-jelenet a politikában
Ez a történet nemcsak egy emberről szól, aki nem segít, hanem egy politikai közösségről, amelyik semmit sem tesz, amikor baj van. A magyar politikában minden nap van híd-jelenet.
A régi ellenzék nagyon sokszor látta, hogy embereket átvernek. Látta az összeomló intézményeket, a meghurcolt kollégákat, a jogfosztást, a közpénz kifosztását. Minden képviselő hallotta a csobbanást. És a nagy többség nem tett semmit.
A hosszú tehetetlenség, a vereségek, a félbehagyott küzdelmek és a meg nem vívott harcok merevedtek cinizmussá. Csak hallgasd a beszédüket: alig van bennük hit. Csak reflexek, bizalmatlanság és rutinválaszok. Nem hisznek a lehetőségekben, nem építenek új bizalmat, nem tudnak megszólítani embereket, és nem adnak reményt.
Új politika – friss levegő
Ilyen állapotban jelent meg Magyar Péter és a Tisza. Egy új, még nem kiégett, nem cinikus politikai társaság. Ez nemcsak taktikai előny — morális és kulturális friss levegő.
Igaza van Magyar Péternek, hogy nem siet szövetségre lépni a régi ellenzéki pártokkal. Nem politikai sértődésből, hanem mert a cinizmus nem tud új rendszert építeni. Nem lehet új országot és szabadságot építeni azokkal, akik már lemondtak róla. És nem lehet új történetet írni azokkal, akik már mindent láttak, és semmiben sem hisznek.
Igaza van Magyar Péternek, hogy nem siet szövetségre lépni a régi ellenzéki pártokkal. Nem politikai sértődésből, hanem mert a cinizmus nem tud új rendszert építeni. Nem lehet új országot és szabadságot építeni azokkal, akik már lemondtak róla. És nem lehet új történetet írni azokkal, akik már mindent láttak, és semmiben sem hisznek.
Az ellenzék nagy része ebbe a cinikus állapotba merevedett bele. Nem azért, mert rossz emberek — hanem mert túl sokszor szenvedtek vereséget. Túl sokszor nem teljesült, amit reméltek, és a kiábrándultság állandósult. Ezért jött reflexből a kétkedés, a gúny, a „majd meglátjuk” attitűd, amikor megjelent a Tisza. Ez nem gonoszság, hanem bénító fáradtság.
A cinizmus ellenszéruma
Jön több száz új Tisza-jelölt. Még nem tudjuk, kik ők. Lesznek köztük gyengébbek, tévedők, tapasztalatlanok is. De van egy szempont, ami most mindennél fontosabb: többségük még nem cinikus. És ez ma többet ér, mint húsz év parlamenti rutin. Mert a politika végső soron nem programokból, kampányokból és struktúrákból áll, hanem hitből, bátorságból és abból, hogy megmozdulsz, belemersz kezdeni valamibe.
A Tisza vezetőinek mondom: a kíváncsi ember nem lesz cinikus. A kíváncsiság megtöri a bezártságot, újraindítja a bizalmat, és egyfajta mentális immunrendszerként működik. Ha a Tisza új jelöltjei mindig kérdeznek, mindig tanulnak, és nyitottak maradnak a legjobb európai gyakorlatok iránt, akkor elkerülik azt, amibe a régiek beleragadtak — és képesek lesznek újra és újra bizalmat építeni.
Zárás
Camus hídján az ügyvéd továbbment. Mi dönthetünk másként. Most itt van a pillanat, amikor egy közösség nem fordítja el a fejét, hanem közbelép — segít, kiált, mozdul. Ez dönti el, hogy Magyarország más lesz, vagy marad minden a régiben.
ORBÁN VIKTOR ELHÚZNÁ A VÁLASZTÁSOKIG AZ OROSZ LEVÁLÁS MEGTERVEZÉSÉT, DE AZ USA NEM AKARJA HALOGATNI
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.10.27.
Egyre erősebb amerikai és uniós nyomás nehezedik Magyarországra, hogy lépjen az orosz energiafüggetlenedés kérdésében. Múlt héten Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete arról beszélt a Fox Newsnak adott interjúban, hogy az olyan országoknak, mint Magyarország, Törökország és Szlovákia, amelyek továbbra is orosz olajat és gázt vásárolnak, mielőbb tervet kell kidolgozniuk és végre kell hajtaniuk az orosz energiahordozóktól való függetlenedésre. Whitaker arról is beszélt, hogy Magyarország sok szomszédjával ellentétben eddig semmit nem lépett, és utalt arra is, hogy Horvátország segíteni tudna a leválásban a magyaroknak.
Mindezzel újra kinyílt a hazai energiaszakma egyik legélesebb vitája, miközben hétfőn az is kiderült, hogy Orbán Viktor Washingtonba látogat, hogy szükség esetén elemezze Trumppal, mit jelent a Moszkva elleni szankció. Ebben a cikkben összefoglaljuk, mekkora a nyomás most Magyarországon, mit tettünk eddig a leválásért, és milyen opcióink lehetnek az olaj-, gáz- és nukleáris energia terén...
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.10.27.
Mindezzel újra kinyílt a hazai energiaszakma egyik legélesebb vitája, miközben hétfőn az is kiderült, hogy Orbán Viktor Washingtonba látogat, hogy szükség esetén elemezze Trumppal, mit jelent a Moszkva elleni szankció. Ebben a cikkben összefoglaljuk, mekkora a nyomás most Magyarországon, mit tettünk eddig a leválásért, és milyen opcióink lehetnek az olaj-, gáz- és nukleáris energia terén...
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 4999. - PIRAMIS
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.10.26.
A ner kiszolgálói a magyarok szűk egy százaléka, akik bőven hasznot is húznak az elvtelenségükből (elvből nem lehet követni a nert, hiszen van, hogy naponta kell 180 fokot fordulni a központi iránymutatás miatt, illetve az "Isten, haza, család" alapháromság is megbukott Besén (Semjénen, Balogon, stb.), Orbán Balázson (Szíjjártón, Tiborczon stb.) és Novákon (Borkain, Vargán, Deutschon, Balogon, stb.)). Persze a neren belül sem mindegy, a piramis hányadik lépcsőjén állsz, nagyságrendi különbségek vannak:
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.10.26.
1 fő - 1 000 milliárd Ft: Mészáros Lőrinc
2 fő - 500 milliárd Ft: Tiborcz István, Szíjj László
5 fő - 250 milliárd Ft: Jellinek, Garancsi, Gattyán, Széles, Jászai
10 fő - 100 milliárd Ft: Matolcsy, Matolcsy fia, Orbán Győző, Balásy, Paár Attila, Schmidt Mária, Mészáros Beatrix stb.
25 fő - 50 milliárd Ft: Matolcsy unokatestvére, Mészáros közeli családtagjai, lélegeztetőgépeket Szíjjártónak eladó vállalkozók, stb.
50 fő - 25 milliárd Ft: covid-tesztek profitját bezsebelők, Balog Zoltán református püspök, Kiss-Rigó László katolikus püspök, egyes kulturális intézmények vezetői, színházigazgatók, a dohányboltellátó koncesszió nyertesei, stb.
100 fő - 10 milliárd Ft: a kaszinókoncessziók nyertesei, parkolási maffia kerületenként, Mészáros testvére, Rogán-Gaál Cecília, Sarka Kata, Rákay Philip, Lázár János, nagyobb közbeszerzési projekteken dolgozó ügyvédek stb.
250 fő - 5 milliárd Ft: városi polgármesterek, Orbán család ügyvédje, fogorvosa, miniszterek sofőrjei, megyei szintű középvezetők, állami földek nyertesei, stb.
500 fő - 2 milliárd Ft: ifj. és id. Lomniczi, Schadl György, további végrehajtók, közintézmények középvezetői, uniós pályázatok nyertesei, stb.
1000 fő - 1 milliárd Ft: Völner Pál, focisták, MCC előadói, Magyarságkutató Intézet és egyéb kamu kutatóintézetek kifizetőhelyei, stb.
2000 fő - 500 millió Ft: ner alapítványok tagjai, végrehajtók, nemzeti dohányboltok tulajdonosai, helyi közbeszerzések nyertesei, stb.
5000 fő - 200 millió Ft: Kocsis Máté felesége a végül soha meg nem épült centrumkórház igazgatótanácsában hat évig, a soha meg nem épült Fudan egyetem alapítványának tagjai, stb.
10000 fő - 100 millió Ft: Lánczi András és a szuveneritási hivatal vezetői (azért csak ennyi, mert most hozták létre), kisebb faluk polgármesterei, a 2 évvel ezelőtti vadászati világkiállítás projektcégénél még mindig "dolgozó" 18 fő, megafonosok, helyi közéleti figurák, stb.
20000 fő - 50 millió Ft: kisebb uniós támogatásokat elnyerők, állami cégek kamuállásai, állami hivatalok alsóbb szintű vezetői, stb.
50000 fő - 20 millió Ft: kisebb közbeszerzések, turisztikai pályázatok nyertesei, ner cégek beszállítói, stb.
Ha összeszorozzuk ezeket, az soronként ezermilliárd, összesen 15 billió Ft, háztartásonként 3 és fél millió forint, ennyibe kerültek mindenkinek eddig. És ez csak az, ami náluk van, ennek többszöröse az, ami elveszett a rossz gazdaságpolitika, a közbeszerzések lepapírozása, a verseny hiánya, a 80%-os alkotmányos költség miatt rosszul elvégzett munka, a kisiklott vonatok, értelmetlen beruházások, a jogállamiság hiánya miatt elveszett uniós támogatások következtében. A közszolgáltatások lerombolása pedig nem is mérhető, a forráshiányos egészségügy miatt elveszett életek, a középkori oktatás miatt elveszett tehetségek, a szegényellenes szociálpolitika miatt megnyomorított sorsok, a környezetvédelem hiánya miatt elveszett jövő - mindez pénzben ki sem fejezhető. A háborús agresszort és diktátorokat támogató külpolitika pedig nemzedékekre hagy nyomot azok önbecsülésében is, akik csak túlélni szeretnének.
OROSZ SZEMPONTBÓL NAGYON HASZNOS AZ, AMIT MAGYARORSZÁG CSINÁL AZ EU-BAN
TELEX / VIDEÓ
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2025.10.27.
Fog-e találkozni az amerikai és az orosz elnök Budapesten? És ha igen, mikor? Zelenszkij Tomahawkok nélkül ment haza Washingtonból, Putyin viszont komolynak tűnő szankciókat kapott Trumptól. Közelebb hozhatják ezek a békét? Milyen télre készülhet Ukrajna, és mi lehet az oroszok célja a NATO-tagállamok légtereinek megsértésével? Élőben interjúztunk Rácz András Oroszország-szakértővel.
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2025.10.27.
Fog-e találkozni az amerikai és az orosz elnök Budapesten? És ha igen, mikor? Zelenszkij Tomahawkok nélkül ment haza Washingtonból, Putyin viszont komolynak tűnő szankciókat kapott Trumptól. Közelebb hozhatják ezek a békét? Milyen télre készülhet Ukrajna, és mi lehet az oroszok célja a NATO-tagállamok légtereinek megsértésével? Élőben interjúztunk Rácz András Oroszország-szakértővel.
0:00 Visszaszámlálás
5:00 Lavrov az interjú végére vérszemet kapott
9:39 Érdekes volt látni, milyen nagy figyelmet kapott a Békemenet az orosz médiában
12:30 Elég biztos vagyok benne, hogy lesz Trump–Putyin találkozó, de Moszkva nem hajlandó a kompromisszumra
18:05 Egy ilyen találkozót nem lehet két hét alatt előkészíteni
21:44 Mire jók a friss szankciók?
26:08 Akkor kerülünk közelebb a fegyverszünethez, ha a háború folytatása veszélyeztetné az orosz rezsimet
31:08 Nem látszik, hogy Ukrajna hogyan tudna nagy területeket visszaszerezni
35:52 Orosz szempontból nagyon hasznos az, amit Magyarország csinál az EU-ban, de egyszer majd kiderül, miért csináltuk
41:32 Miért jó az Magyarországnak, ha az EU külpolitikailag gyenge?
48:29 Amerikában most zajlik az, hogyha nem működnek az ajánlatok, akkor növeljük a nyomást
50:57 Mindkét oldal racionálisan játszik, nem kell aggódni, hogy kitörne a világháború
53:07 Hozzányúljunk a lefoglalt orosz vagyonhoz?
1:00:32 Milyen télre készülhet Ukrajna?
1:02:17 Az oroszok egyértelműen fokozni fogják a drónberepüléseket, ez az iskolai bully logikája
1:02:17 Az oroszok egyértelműen fokozni fogják a drónberepüléseket, ez az iskolai bully logikája
SZ.BÍRÓ ZOLTÁN: NEM A NUKLEÁRIS HÁBORÚTÓL, A NYUGATI TÁRSADALMAK POLITIKAI VÁLTOZÁSAITÓL FÉLEK
SZUBKONTRA
Szerző: SZUBKONTRA / BALÁZS ZSUZSANNA
2025.10.21.
Mit nyer Orbán Viktor, netán Magyarország azzal, hogy Budapesten találkozik Donald Trump és Vlagyimir Putyin? Mi a nyugati országok felelőssége abban, hogy Putyin birodalomépítő vágyai Ukrajna megtámadásához vezettek? Van-e valós alapja annak a félelemnek, hogy Putyin további európai országokat támadjon meg? Mennyiben hasonlít és mennyiben különbözik az orosztól a magyar autokratikus állam? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keressük a választ Sz.Bíró Zoltán történésszel, aki ezekben a hetekben fejezi be harmadik Oroszországról szóló kötetét. Az interjút 2025. október 20-án, hétfőn rögzítettem, és október 21-én reggel 7:30-tól publikáltam a Szubkontrán. Donald Trump amerikai elnök magyar idő szerint október 21-én délután, az interjú publikálása után fújta le a közösségi médiában a budapesti útját.
00:00 Putyin-Orbán dva bratanki
Szerző: SZUBKONTRA / BALÁZS ZSUZSANNA
2025.10.21.
Mit nyer Orbán Viktor, netán Magyarország azzal, hogy Budapesten találkozik Donald Trump és Vlagyimir Putyin? Mi a nyugati országok felelőssége abban, hogy Putyin birodalomépítő vágyai Ukrajna megtámadásához vezettek? Van-e valós alapja annak a félelemnek, hogy Putyin további európai országokat támadjon meg? Mennyiben hasonlít és mennyiben különbözik az orosztól a magyar autokratikus állam? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keressük a választ Sz.Bíró Zoltán történésszel, aki ezekben a hetekben fejezi be harmadik Oroszországról szóló kötetét. Az interjút 2025. október 20-án, hétfőn rögzítettem, és október 21-én reggel 7:30-tól publikáltam a Szubkontrán. Donald Trump amerikai elnök magyar idő szerint október 21-én délután, az interjú publikálása után fújta le a közösségi médiában a budapesti útját.
00:00 Putyin-Orbán dva bratanki
02:00 Győzelem-e Orbánnak a politikai csúcs?
04:30 A magyarok viszonya Zelenszkijhez
08:00 NATO és EU
21:00 Orosz gazdaság felturbózása
26:00 Ukrajnát vissza kell építeni
36:00 Nyomor és közhangulat Oroszországban
43:00 Orbán és Putyin
55:00 Orosz kollaboránsok Európában
61:30 Putyin-könyv
ORBÁN KÉSZÍTI ELŐ PUTYIN GYŐZELMÉT
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.27.
Orbán Viktor ma már nem országokkal épít kapcsolatot, hanem szélsőjobboldali pártokkal. Miközben itthon a „béke” szavát mantrázza, külföldön azokat öleli keblére, akik Putyin érdekeit szolgálják, támadják az Európai Uniót, és lebontanák a demokratikus fékeket. Ez a „béke” valójában a Kreml békéje: adjunk mindent Oroszországnak, amit kér, aztán majd folytatja a háborút, amikor csak kedve tartja.
Vendégeink, Lakner Zoltán és Vicsek Ferenc, tisztán kimondják:
Orbán Viktor egyre elszigeteltebb Európában – nem azért, mert hazafias, hanem mert szétrombolja a szövetségeinket, hogy saját politikai jövőjét mentse. „Patriótának” nevezi magát, de valójában Magyarország jövőjét teszi kockára, miközben a nagyok játékát játssza – és a számlát mindig mi fizetjük.
A nagy kérdés: Mi lesz velünk, ha Orbán külpolitikája végleg elszakít minket Európa szívétől – és Putyin szorításába löki az országot?
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.27.
Orbán Viktor ma már nem országokkal épít kapcsolatot, hanem szélsőjobboldali pártokkal. Miközben itthon a „béke” szavát mantrázza, külföldön azokat öleli keblére, akik Putyin érdekeit szolgálják, támadják az Európai Uniót, és lebontanák a demokratikus fékeket. Ez a „béke” valójában a Kreml békéje: adjunk mindent Oroszországnak, amit kér, aztán majd folytatja a háborút, amikor csak kedve tartja.
Vendégeink, Lakner Zoltán és Vicsek Ferenc, tisztán kimondják:
• Orbán már nem érdekalapon politizál – ideológiát és oroszbarát szélsőséget exportál.
• Magyarország külpolitikája romokban, mert a kormány azokat támogatja, akik sosem lesznek hatalmon – vagy ha igen, még rosszabb lesz nekünk.
• Orbán célja, hogy az EU gyengüljön – mert egy erős Európa ellenőrzi a pénzek útját.
• A szélsőjobboldal „békepártisága” csak álcázott háborús propaganda: amit Putyin akar, azt akarják ők is.
• Ha Európában nacionalisták veszik át a hatalmat, Magyarország húzza a rövidebbet – mindig így volt a történelemben.
Orbán Viktor egyre elszigeteltebb Európában – nem azért, mert hazafias, hanem mert szétrombolja a szövetségeinket, hogy saját politikai jövőjét mentse. „Patriótának” nevezi magát, de valójában Magyarország jövőjét teszi kockára, miközben a nagyok játékát játssza – és a számlát mindig mi fizetjük.
A nagy kérdés: Mi lesz velünk, ha Orbán külpolitikája végleg elszakít minket Európa szívétől – és Putyin szorításába löki az országot?
PERINTFALVI RITA: BALOG ZOLTÁN IS VESZÍTETT A KEGYELMI BOTRÁNYON, CSAK ÉPP NEM SOKAT
SZUBKONTRA / INTERJÚ
Szerző: SZUBKONTRA
2025.10.25.
Sajtóértesülések szerint 2026 januárjától a teljes magyarországi gyermekvédelem egyházi kézre kerül. Miközben a rendszerváltáskor az oktatási rendszert mindössze maroknyi egyházi fenntartású intézmény gazdagította, az is csak a középfokú oktatás szintjén, mára az általános iskolák harmada, a középfokú intézmények ötöde tartozik valamelyik történelmi felekezethez. Mi a célja a magyar kormánynak az egyházakkal, és miért éri meg a történelmi egyházaknak ezt a célt kiszolgálni? A Szubkontra vendége Perintfalvi Rita katolikus teológus.
Szerző: SZUBKONTRA
2025.10.25.
Sajtóértesülések szerint 2026 januárjától a teljes magyarországi gyermekvédelem egyházi kézre kerül. Miközben a rendszerváltáskor az oktatási rendszert mindössze maroknyi egyházi fenntartású intézmény gazdagította, az is csak a középfokú oktatás szintjén, mára az általános iskolák harmada, a középfokú intézmények ötöde tartozik valamelyik történelmi felekezethez. Mi a célja a magyar kormánynak az egyházakkal, és miért éri meg a történelmi egyházaknak ezt a célt kiszolgálni? A Szubkontra vendége Perintfalvi Rita katolikus teológus.
00:00 Kollaboráció
02:00 Gyermekvédelem és egyház
08:30 Bicske: erkölcsi vagy politikai hiba?
12:00 Az állami befolyással fogynak a hívek
16:20 Hiszekegy...
25:00 Menedék vagy szegregátum?
32:00 Gyülekezet = szavazatok
42:00 Felszabadítás-teológia vs fundamentalizmus
L. RITÓK NÓRA: HALLGASSÁTOK MEG EZT A ESZÉLGETÉST...
FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
Ebben az egyre rémesebbé váló világban felüdülés volt meghallgatom A Friderikusz podcast adását Mácsai Pállal.
Ez egy új sorozat, a címe: Normálisnak maradni egy őrült világban.
Minden esetre nagy felüdülés volt meghallgatnom ezt a podcastot. És boldog vagyok, hogy egyszer Mácsai Pál (köszönet érte Vaszkó Mártának) meglátogatott minket Toldon…és, hogy azóta is számíthatunk rá. Ez pedig nagyon megtisztelő.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2025.10.26.
Ebben az egyre rémesebbé váló világban felüdülés volt meghallgatom A Friderikusz podcast adását Mácsai Pállal.
Ez egy új sorozat, a címe: Normálisnak maradni egy őrült világban.
Hát igen. Ez talán a legfontosabb téma most…hogyan lehet normálisnak maradni.
Nálam a normalitás leginkább az önazonosság megtartását jelenti. Kérdés persze, hogy ez normális-e? Vagyis, az én általam megélt normalitásom megtartása ennek tekinthető? Hiszen másnak meg más a normális. Akkor a normalitás magánügy, vagy közüggyé válhat? Vannak
még olyan általános értékek, melyek mentén megfogalmazható a normalitás?
Vajon mennyire vagyunk önmagunk, és mennyire alakít minket az a szerep, amibe mások tesznek/képzelnek minket. A magunk, vagy a mások elvárása működteti ezt a szerepet? Miért nem képesek ebből sokan kilépni, akkor is, ha már nem érzik komfortosan magukat ebben?
Sokat töprengek én is ezeken a kérdéseken… ahogy telik az idő, egyre többet.
Minden esetre nagy felüdülés volt meghallgatnom ezt a podcastot. És boldog vagyok, hogy egyszer Mácsai Pál (köszönet érte Vaszkó Mártának) meglátogatott minket Toldon…és, hogy azóta is számíthatunk rá. Ez pedig nagyon megtisztelő.
Hallgassátok meg ezt a beszélgetést, érdemes. Sok gondolatot felvet, amin érdemes töprengeni.
CSALÁDBARÁT MAGYARORSZÁG?
FACEBOOK
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2025.10.25.
Szívből gratulálok Nagy Ferónak, hogy megmutatta, mit jelent a Fidesznek a normalitás védelme, a "jobboldali kultúrfölény" és a keresztényi értékek képviselete.
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2025.10.25.
Szívből gratulálok mindenkinek, aki ezért felvonul, erre leszavaz, aki ezért "harcol".
Hogy nem szégyellik magukat, akik ezzel közösséget vállalnak? Akik ezt akár aktívan akár csendben támogatják?
Azt gondolnám, a nemzeti minimum az alapértékek kijelölését jelenti, nem azt, hogy a nemzet erkölcsét a lehető legalacsonyabb szintre silányítják.
Családbarát Magyarország?
Családbarát?
Ez?
Persze értem a logikát: ha egy bűncselekményből pénzt lehet csiholni, akkor az nem bűncselekmény.
Így lehet kirabolni a Nemzeti Bankot is egy ejnye-bejnye nélkül. Végülis Magyarországon nincsen ebben semmi különös.
De azért a kicsit is ép elméjűek nevében hadd kérdezzem meg: nem lehet, hogy Nagy Ferót kéne lefóliázni?
ITT VALAMIT NAGYON ELRONTOTT AZ ORBÁN-KORMÁNY, ÚGY FOGJA A HÁBORÚRA A MAGYAR GAZDASÁG PROBLÉMÁIT, HOGY EKÖZBEN A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOK NÖVEKEDNI TUDNAK
NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2025.10.26.
Az Orbán-kormány tehát a háborús környezettel indokolja a magyar gazdaság gyenge teljesítményét, csakhogy a régióban szinte az összes országot hasonló mértékben sújtják a háborús hatások. 2023-2025 között az összesített növekedés Magyarországon 0, azaz nulla százalék – ennél még a háború sújtotta Ukrajna gazdasága is jobban teljesít.
Az első félévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 0,1 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság és a harmadik negyedévről is egyre borúsabb előrejelzések látnak napvilágot. Mind nagyobb annak a valószínűsége, hogy Magyarországon idén sem lesz igazi növekedés, a gazdaság a legjobb esetben is csak pár tizedpontos javulást tud kiszenvedni magából. Ez katasztrofális teljesítmény ahhoz képest, hogy a 2024 novemberében bemutatott 2025-ös "békeköltségvetésben" a kormány idénre még 3,4 százalékos GDP- növekedéssel számolt. Miután kiderült ugyanis, hogy Donald Trump kezdheti meg második elnöki ciklusát az USA-ban, 2025-öt a kormány ideológusai rögtön kikiáltották a béke évének, és arra számítottak, hogy napokon belül véget ér az ukrajnai-háború. Csakhogy nem így lett...
Szerző: PAPP ZSOLT
2025.10.26.
Az első félévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 0,1 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság és a harmadik negyedévről is egyre borúsabb előrejelzések látnak napvilágot. Mind nagyobb annak a valószínűsége, hogy Magyarországon idén sem lesz igazi növekedés, a gazdaság a legjobb esetben is csak pár tizedpontos javulást tud kiszenvedni magából. Ez katasztrofális teljesítmény ahhoz képest, hogy a 2024 novemberében bemutatott 2025-ös "békeköltségvetésben" a kormány idénre még 3,4 százalékos GDP- növekedéssel számolt. Miután kiderült ugyanis, hogy Donald Trump kezdheti meg második elnöki ciklusát az USA-ban, 2025-öt a kormány ideológusai rögtön kikiáltották a béke évének, és arra számítottak, hogy napokon belül véget ér az ukrajnai-háború. Csakhogy nem így lett...
VÁLASZ SCHILLING ÁRPÁDNAK NEMES JELES LÁSZLÓ INTERJÚJÁT BÍRÁLÓ ÍRÁSÁRA.
SZOMBAT
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.10.26.
Schilling Árpád a Facebookon bírálta Nemes Jeles László egy interjúban elhangzott szavait. Ezzel önmagában semmi baj nincs. A gond inkább az, hogy számos téves és hamis állítását sokan ujjongó lelkesedéssel fogadták, s már-már dicsőítő hangon ünnepelték.
Egyszer talán majd világosan látszani fog, milyen szerepet játszott a közösségi média abban, hogy a „demokratizálódó tudás” és a „szabad információáramlás” kezdetekben oly csábos ígérete helyett épp ellenkezőleg: ránk adta azt a szemüveget, amelynek egyik lencséje a világ minden jelenségét, összefüggését és tényét kizárólag viselőjének politikai nézetein, hovatartozásán keresztül láttatja és torzítja, a másik lencse pedig az elbutítás és az önkéntes vakság sötétre csiszolt üvegén át enged csak érzékelni. Az alábbiakban Schilling bejegyzésére válaszolok.
Tény, hogy Franciaországban a zsidó közösség mindennapi biztonságérzete megrendült. Mindezt Schilling a legcsekélyebb empátia nélkül is érzékelhetné, ha odafigyelne a történésekre. A fenyegetés valós, fizikai és célzott, az állam pedig sokszor öncenzúrával reagál: a „laïcité” (állami semlegesség) a gyakorlatban gyakran tehetetlenséget jelent, miközben egyes politikai pártok, sajtóorgánumok és közéleti szereplők látványosan behódolnak – soumission –, alkalmazkodnak a radikalizálódó hangulathoz. Iskolák, zsinagógák, temetők és zsidó közösségi terek köré fegyveres őrség kell – ez nem elvi vita tárgya, hanem a puszta létbiztonság kérdése, vagyis maga a valóság.
Ugyancsak tény, hogy Magyarországon ezzel szemben nem tapasztalható fizikai antiszemitizmus. A zsidó közösség intézményei biztonságban működnek, az állam deklaráltan és következetesen Izrael-barát politikát folytat, s a zsidó intézményekben, valamint a zsidó identitásukat nyíltan vállaló állampolgárok körében sem érzékelhető az a félelem, amely Franciaországra és több más nyugati országra jellemző. Még akkor sem, ha közben a rendszer, a sajtója és propagandistái kódolt vagy könnyen dekódolható formában gyakran politikai haszonelvűséggel használják a „zsidó” szót: vizuálisan megjelenítik a Soros-plakátokon, átírják a történelmet – benne a magyar zsidóság történetét is – saját díszletükre és önképükre formálva. Ily módon a zsidóságot sokszor nem partnerként, hanem eszközként, szimbolikus alibiként kezelik, amelyet tetszés szerint használnak fel önigazolásra és hatalmi reprezentációra.
Franciaországban a zsidók félnek, mert az állam gyenge.
Magyarországon a zsidók nem félnek, mert az állam autoriter.
Az előbbi életveszély, az utóbbi erkölcsi csapda – de nem ugyanaz a kategória...
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.10.26.
Egyszer talán majd világosan látszani fog, milyen szerepet játszott a közösségi média abban, hogy a „demokratizálódó tudás” és a „szabad információáramlás” kezdetekben oly csábos ígérete helyett épp ellenkezőleg: ránk adta azt a szemüveget, amelynek egyik lencséje a világ minden jelenségét, összefüggését és tényét kizárólag viselőjének politikai nézetein, hovatartozásán keresztül láttatja és torzítja, a másik lencse pedig az elbutítás és az önkéntes vakság sötétre csiszolt üvegén át enged csak érzékelni. Az alábbiakban Schilling bejegyzésére válaszolok.
Tény, hogy Franciaországban a zsidó közösség mindennapi biztonságérzete megrendült. Mindezt Schilling a legcsekélyebb empátia nélkül is érzékelhetné, ha odafigyelne a történésekre. A fenyegetés valós, fizikai és célzott, az állam pedig sokszor öncenzúrával reagál: a „laïcité” (állami semlegesség) a gyakorlatban gyakran tehetetlenséget jelent, miközben egyes politikai pártok, sajtóorgánumok és közéleti szereplők látványosan behódolnak – soumission –, alkalmazkodnak a radikalizálódó hangulathoz. Iskolák, zsinagógák, temetők és zsidó közösségi terek köré fegyveres őrség kell – ez nem elvi vita tárgya, hanem a puszta létbiztonság kérdése, vagyis maga a valóság.
Ugyancsak tény, hogy Magyarországon ezzel szemben nem tapasztalható fizikai antiszemitizmus. A zsidó közösség intézményei biztonságban működnek, az állam deklaráltan és következetesen Izrael-barát politikát folytat, s a zsidó intézményekben, valamint a zsidó identitásukat nyíltan vállaló állampolgárok körében sem érzékelhető az a félelem, amely Franciaországra és több más nyugati országra jellemző. Még akkor sem, ha közben a rendszer, a sajtója és propagandistái kódolt vagy könnyen dekódolható formában gyakran politikai haszonelvűséggel használják a „zsidó” szót: vizuálisan megjelenítik a Soros-plakátokon, átírják a történelmet – benne a magyar zsidóság történetét is – saját díszletükre és önképükre formálva. Ily módon a zsidóságot sokszor nem partnerként, hanem eszközként, szimbolikus alibiként kezelik, amelyet tetszés szerint használnak fel önigazolásra és hatalmi reprezentációra.
Franciaországban a zsidók félnek, mert az állam gyenge.
Magyarországon a zsidók nem félnek, mert az állam autoriter.
Az előbbi életveszély, az utóbbi erkölcsi csapda – de nem ugyanaz a kategória...
SCHILLING ÁRPÁD FACEBOOK ÍRÁSA
FACEBOOK
Szerző: SCHILLING ÁRPÁD
2025.10.25.
Nemes Jeles László Veiszer Alindának adott interjújában pár napja azt mondta, hogy a magyarországi antiszemitizmus kiskutya a franciaországihoz képest, ahol szerinte polgárháborús a hangulat és nem lehet a Holokausztot tanítani az iskolákban a muszlim diákok miatt, akiknek a szülei levágják a tanárok fejét. A politikai iszlám előretöréséről beszélt, ami majd elhozza a nyugati világ alkonyát.
Hét éve élek Franciaországban, és ezalatt valamennyire megismertem a francia vidéket és a fővárost, az egészségügyi és iskolarendszert, az adminisztrációt és a politikai klímát. Párizs külvárosában bevándorlóként a világ legkülönbözőbb bevándorlói közösségei között töltjük mindennapjainkat. Miután egy volt gyarmatosító nagyhatalomról van szó, amely évszázadokon keresztül zsákmányolta ki a világ körülbelül egynegyedét, kötelezővé téve a francia nyelvet az átláthatatlan adminisztráción keresztül, nem meglepő az "anyaország" etnikai sokszínűsége. Ez csak azt lepheti meg, aki egy burokban élte le az életét és semmiféle érdeklődést vagy empátiát nem tanúsított azon népek felé, amelyeket többnyire rabszolgaként kezeltek a „felvilágosult” gazdáik.
A nyolcvanas években Jack Lang kezdeményezésére kezdtek el kulturális központokat építeni a külvárosokban azért, hogy az ottani lakosokat jobban bevonják a francia kulturális életbe. De ez a kultúrpolitikai döntés nem vált valódi, átgondolt mozgalommá. A kulturális központok igazgatói sorra kezdték megvalósítani egyéni ambíciójukat, saját művészeti elképzeléseiket, amely csak részben illeszkedett a külvárosok kulturális elvárásaihoz. Az az MC93 Bobigny, amely jelentős szerepet játszott a Krétakör Színház sikersztorijában az egyik ilyen intézmény. Amikor 2007-ben egy olyan projektet hoztunk létre, amely során igyekeztünk bevonni a környék lakóit (arab, indiai, fekete-afrikai bevándorlókat), akkor derült ki számunkra, hogy a kerület lakóinak többsége azt sem tudta, hogy ez az intézmény létezik. Naponta jártak el mellette, és miután ez egy hatalmas beton épület, azt hitték, hogy egy bank. Az intézmény, amit a külváros sokszínű közösségének építettek a belváros elitjének szórakozóhelyévé vált. A polgárháború oka a politikai elit felelőtlensége, a politikai iszlám pedig a következménye. Ha a fiatalok nem éreznék, hogy a rendszeren kívül kell élniük, nem lázadnának és nem válnának a radikális csoportok áldozataivá.
A nyugati világ, amit sokan féltenek a világ lakosságának körülbelül egy tizedét teszi ki. Ők, vagyis mi, vagyunk azok a szerencsések, akik oda születtünk, ahol a csapból folyik a melegvíz, reggel elviszik a házunk elől szemetet, és ha nem, akkor van kinek elpanaszolni az igazságtalanságot, szavazhatunk kedvenc politikusunkra, vagy orrunkat befogva arra, akit kevésbé utálunk, gyerekeink iskolába járnak, és akár egyetemet is végezhetnek, lehet munkánk, és nyugdíjunk is (még egy ideig), büszkék lehetünk kultúránkra, színházba, moziba, múzeumba játhatunk, folytonosan reflektálhatunk történelmünkre, a dicsőséges és a szégyenteljes epizódokra egyaránt, vannak hatalmas sporteseményeink, óriási bevásárlóközpontjaink, ahol a Földön gyártott termékek összességéből válogathatunk, elmondhatjuk magunkra, hogy nyitottak vagyunk a tőlünk eltérő kultúrákra, amelyeket évszázadokkal ezelőtt felfedeztünk, megkereszteltünk, kiraboltunk és kiírtottunk, mert ellenálltak nekünk, de ez nem terror volt, hanem civilizációs munka, amelynek következményeként a mai napig mi uraljuk a Földet, bár gazdagságunkból még saját fajtánkat sem vagyunk képesek maradéktalanul táplálni, keresztény-zsidó civilizációnkban embertársaink egynegyede tartósan szenved, éhezik, az utcán él vagy hamarosan oda kerül, amiért lenézzük őket, de képmutatóan értük imádkozunk. Létrehoztuk a permanens verseny és spektákulum társadalmát, amelyben a vesztesek - a társadalomnak úgy a kilencven százaléka – állandó teljesítménykényszerben élnek, de már tudják, hogy ez az ő hibájuk, közben feléltük a természetet, különösen ott, ahol nem mi éltünk, de mi használtuk a javait, ami szennyet meg kitermeltünk, azt a harmadik világban ástuk el legmodernebb technológiánkkal, amit korábban még magunk voltunk képesek előállítani, ma már Kínából vagyunk kénytelenek beszerezeni, bár a kínaiakat továbbra is megvetjük, mert nem olyanok mint mi, nem olyan felvilágosultak és előrelátóak. Mi látjuk a jövőt, mi tudjuk, hogy fenntarthatatlan a világ, amit létrehoztunk, és már tüntetünk ellene, meg szélgépeket rendelünk a Kínaiaktól, mi büszke, erős, nagyvonalú és felvilágosult nyugatiak, akik képesek vagyunk megállítani a keleti hordákat, a civilizálatlanokat, hogy megvédjük világunkat, amely minden más világnál magasabb rendű, amely bátran lehet más világok bírája és csendőre, amely ítélkezhet, bombázhat és befektethet, lelkiismeretfurdalás és szégyenérzet nélkül, erkölcsi felsőbbrendűségével és hamis jóindulatával eltelve.
Szerző: SCHILLING ÁRPÁD
2025.10.25.
Hét éve élek Franciaországban, és ezalatt valamennyire megismertem a francia vidéket és a fővárost, az egészségügyi és iskolarendszert, az adminisztrációt és a politikai klímát. Párizs külvárosában bevándorlóként a világ legkülönbözőbb bevándorlói közösségei között töltjük mindennapjainkat. Miután egy volt gyarmatosító nagyhatalomról van szó, amely évszázadokon keresztül zsákmányolta ki a világ körülbelül egynegyedét, kötelezővé téve a francia nyelvet az átláthatatlan adminisztráción keresztül, nem meglepő az "anyaország" etnikai sokszínűsége. Ez csak azt lepheti meg, aki egy burokban élte le az életét és semmiféle érdeklődést vagy empátiát nem tanúsított azon népek felé, amelyeket többnyire rabszolgaként kezeltek a „felvilágosult” gazdáik.
Franciaország csak a királyától szabadult meg a fennhéjázó, arisztokratikus arroganciájától soha. Ez az arrogancia és felsőbbrendűség tölti el azt a szélsőjobboldalt, amely Putyin bőkezű támogatásával fűti a polgárháborús indulatokat elsősorban a bevándorlók ellen. Ez az arrogancia nyilvánul meg azonnal, ha valaki nem beszéli tökéletesen a nyelvet: helyreigazítják, beleszólnak a mondandójába, figyelmeztetik, hogy azt bizony nem úgy mondják. Bárki, aki kevés franciatudással megpróbál egy francia hivatalban eligazodni, testközelből ismerheti meg Franciaország gyarmatosító kultúráját. Ez történt több száz millió emberrel az elmúlt ötszáz évben. Saját nyelvén nem szólalhatott meg, ha meg franciául próbálkozott, azonnal helyretették, megalázták, alacsonyabb rendűnek tekintették.
Akárcsak Orbán, Marine Le Pen is abból építi politikai karrierjét, hogy a bevándorlókkal riogat. Csak hogy míg Magyarországon legfeljebb a kormány által bevásárolt ázsiai munkások jelentik a bevándorlást, addig Franciaországban az évszázados gyarmatosítás adja az alapot.
A bevándorlók többségében olyan országokból érkeztek az évszázadok során, amelyeket a francia állam elfoglalt, leuralt, kizsákmányolt, akiknek a lakóit francia nyelven kényszerítette bele a saját adminisztrációs rendszerébe, és akiknek a gyerekei jobban beszélték a francia nyelvet, mint a sajátjukat. Nem létezett számukra saját etnikai identitás, franciákká kellett válniuk. A később függetlenségüket kivívott államok, vagy amelyekről gazdasági okokból Franciaország lemondott, nemzeti gazdaság híján továbbra is függőségben maradtak az „anyaországgal”, amely korábbi kizsákmányoló politikáját az új körülmények között úgy tudta érvényesíteni, ha diktátorokat segített hatalomra a térségben. Korábbi szabadságharcosok, sejkek, királyok és ki tudja még mennyiféle hataloméhes gazember lett ezeknek az országoknak a vezetője, akik aztán a magyarhoz hasonló áldemokráciákat létrehoztak, hogy úgy tűnjön, hatalmukat a nép választásokon erősíti meg, nem a megfélemlítés, a terror a stabilitás oka, hanem a népek vezetőik iránt érzett töretlen hűsége. Akiknek ez az élet elviselhetetlen volt, mert reménytelenül szegények voltak, vagy mert nem tűrték meg őket azért, amit gondoltak, miután beszélték a francia nyelvet, kivándoroltak az „anyaországba”. Munkások és értelmiségiek, ők mentek Franciaországba. Hogy muszlimok is voltak köztük szép számmal? Igen. Ez volt a vallásuk. (Btw én nem szeretem a vallásokat, de mit tehetek, el kell fogadnom, hogy még mindig léteznek.)
Mindezzel együtt Franciaországban Magyarországgal ellentétben elképzelhetetlen, hogy a kormánypárt egy zsidó nagytőkés arcát és nevét használja politikai kampánycélra azzal, hogy terroristákat akar szabadítani a franciák nyakába. Az is elképzelhetetlen, hogy egy kormánypárti politikus ugyanennek a zsidó embernek a nevét egy levágott disznó hátára nyírja, majd barátaival röhögve pózol fölötte, mondván, hogy most ő volt a soros. Értik ugye? Ha ez mégis megtörténne, akkor annak a politikusnak azonnal le kellene mondania, talán még el is ítélnék, ellentétben Magyarországgal. Franciaországban elképzelhetetlen az, hogy egy kormánypárt színesbőrű emberek fotóit használja elrettentés céljára egy választási kampány során. Elképzelhetetlen továbbá, hogy tanárokat polgári engedetlenség miatt kirúgjanak az állásukból, és ne mozduljon meg a társadalom, hogy a kormányt meghátrálásra kényszerítse. Nem fordulhat elő, hogy a társadalom nagy része ne támogassa a sztrájkoló közszolgákat, egészségügyi dolgozókat vagy vasutasokat. Mindez azért lehetséges, mert Franciaországban még létezik baloldal. Nem egységes, de szövetségre hajlamos. Ez a baloldal akkor is utcára megy, ha terroristák öldökölnek a Charlie Hebdo szerkesztőségében, de akkor is, ha emberek millióit terrorizálják Gázában.
Franciaország nagy ország, sokszínű ország, és ennek megfelelően sokkal szélsőségesebb is, mint egy „hermetikusan lezárt”, etnikailag egynemű közösség. Igen, történt olyan, hogy egy szélsőséges elmebeteg – nem a gyerekek szülei – levágta egy tanár fejét fényes nappal a nyílt utcán. Borzalmas tragédia ez, az egész országot megrázta. Tüntetések, szolidaritási akciók tömegei zajlottak, amelyben részt vettek a muszlim közösségben többségben lévő mérsékelt imámok és követőik is. Franciaország lakosságának kb. 13 százalékát adják a muszlim hívők. Ennek a kb. 13%-nak a 10%-a tekinthető szélsőségesnek. A muszlim arab közösség tagjai nem egységesek, és túlnyomó többségben a francia gazdaságban dolgoznak, abból élnek, legfontosabb érdekük, hogy pénzt keressenek, eltartsák a családjukat és így tovább. A szállító, a gázszerelő, a bolttulajdonos, a jegykezelő, a biztonsági őr lehet muszlim. De a sztárfocista és a milliárdos befektető is. Ők együtt alkotják ezt a 13%-ot.
A 12 éves fiunk osztálytársainak többsége muszlim arab. Szüleik, nagyszüleik, dédszüleik hajdanán Marokkóban, Algériában vagy Tunéziában születtek, a hajdani gyarmatok területén. Közülük kerülnek ki a gyermekünk barátai. Van köztük olyan, aki semmiféle együttérzést nem tanúsít a palesztin arabok iránt, de általában elég jól tanulnak és nincsenek különösebb magatartásbeli problémáik, leszámítva mindazt, amit mi is elkövettünk negyven évvel ezelőtt egy magyar kisvárosban a helyi katolikus közösség tagjaiként. Akkoriban mi irtóztunk a homoszexuálisoktól, megvetettük a zsidókat és gyűlöltük a cigányokat. Mindezt úgy, hogy egyetlen homoszexuális, zsidó és cigány osztálytársunk sem volt, vagy legalábbis nem tudtunk róla. Később ez többünk esetében változott, ahogy kapcsolatba kerültünk nem katolikus, nem heteró és nem fehér emberekkel.
Természetesen nem tudom, hogyan mekkora veszélyt él meg egy zsidó ember ugyanebben a közegben, de kötelességem az empátia. A gázai konfliktus bizonyára nem erősíti Izrael pozitív megítélését a világban és ez a negatív megítélés sajnos azokra a zsidókra is rávetül, akiknek semmiféle kapcsolata nincsen Izrael állammal. De ha még lenne is, fenyegyetettségük akkor is elfogadhatatlan. Ahogy a több száz milliós arab populációt sújtja a terrorista merényletek kiváltotta megbélyegzés, úgy az Izraeli hadsereg és a telepesek által elkövetett kegyetlenségek is sújtják a zsidó közösséget szerte a világban. Ahogy a világ közössége joggal várja el a békés muszlimok kiállását a radikálisok ellen, úgy várható el a nem szélsőséges Izrael támogató zsidók kiállása is az ártatlan áldozatok mellett. Ennek a naiv elvárásnak teljesülését nehezíti, hogy a szélsőséges cionisták számára nincsenek ártatlan muszlim arabok, ahogy a szélsőséges muszlimok számára sincsenek ártatlan zsidó vagy amerikai vagy francia civilek, csak gyarmatosítók, elnyomók és hitetlenek vannak.
A politikai iszlám létezik, és léteznek szélsőséges terrorista sejtek, és vannak merényletek is, és ártatlan áldozatok. A zsidóság számtalan helyen nem érzi magát biztonságban, és ez nem csak a muszlimok, de minden nem zsidó felelőssége is. De bizony muszlim arabok is élnek rettegésben szerte a világban, gondoljunk csak a rohingjákra, akiknek száműzött arabok voltak az ősei, és akik 1982 óta üldözöttek Burmában, mai nevén Myanmarban, és akiknek ma már Bangladesben, a világ legnagyobb gettójában kell szenvedniük, embertelen körülmények között. Körülbelül egymillió emberről van szó, akiket azért üldöztek és gyilkoltak, mert muszlimnak születtek.
De beszélhetnénk arról is, ami Franciaországban, egy nyugati, civilizált országban történik. Egy kedves barátunk kérte a francia állampolgárságot, és ezért kiszállt hozzá a rendőrség. Francia férjével és három gyerekével élnek egy nyugat franciaországi településen, amely hagyományosan szélsőségesen jobboldali. A rendőrök kijöttek és körülnéztek a lakásban, majd a magyar barátnőnk megkérdezte tőlük, hogy mégis mit keresnek, amire ők azt felelték, hogy bármiféle jelét annak, hogy nem muszlimok-e véletlenül. Tehát valaki, aki egyébiránt teljesíti a francia állampolgárság megszerzéséhez szükséges egyéb kötelezettségeket, még mindig lehet gyanús, ha a lakásán van egy félholdat ábrázoló faliszőnyeg, vagy egy hidzsáb. A francia rendőrség tehát egy kendő alapján akarja eldönteni, hogy valaki nem jelent-e veszélyt a társadalomra. Ezt jobb helyeken előítéletnek, diszkriminációnak, megbélyegzésnek, hisztériának nevezik. Ez a mai Francaiország. Ha valami fenyegeti a biztonságát, akkor az rasszizmus és az iszlamofóbia. Magam tapasztaltam, hogy állítják félre a rendőrök a közúti ellenőrzés során azokat az autókat, amelyekben arabok ülnek. Egy ilyen közúti ellenőrzés során lőtték agyon Nahel Merzoukot, egy 17 éves fiút, aki a felfegyverzett rendőrök elől próbált elmenekülni. A rendőri erőszak és a politikai elit (beleértve az értelmiség egy részét – lásd Michel Houellebecq Behódolás című regényét) által fűtött muszlim ellenesség épp úgy fokozza a polgárháborús hangulatot, mint az a kilátástalanság, amellyel a külvárosokban élő fiataloknak kell szembenézniük. Szociológiai tény, hogy a korábbi bevándorlók integrációs hajlandóságának sikertelensége - vagyis az, hogy hiába tagadták meg korábbi szokásaikat, semmivel nem lettek jobban elfogadottak a többség számára – okozta a fiatalok radikalizálódását. Egy fajta visszacsapás ez, amely a korábbi felelőtlen politikák következménye.
A nyolcvanas években Jack Lang kezdeményezésére kezdtek el kulturális központokat építeni a külvárosokban azért, hogy az ottani lakosokat jobban bevonják a francia kulturális életbe. De ez a kultúrpolitikai döntés nem vált valódi, átgondolt mozgalommá. A kulturális központok igazgatói sorra kezdték megvalósítani egyéni ambíciójukat, saját művészeti elképzeléseiket, amely csak részben illeszkedett a külvárosok kulturális elvárásaihoz. Az az MC93 Bobigny, amely jelentős szerepet játszott a Krétakör Színház sikersztorijában az egyik ilyen intézmény. Amikor 2007-ben egy olyan projektet hoztunk létre, amely során igyekeztünk bevonni a környék lakóit (arab, indiai, fekete-afrikai bevándorlókat), akkor derült ki számunkra, hogy a kerület lakóinak többsége azt sem tudta, hogy ez az intézmény létezik. Naponta jártak el mellette, és miután ez egy hatalmas beton épület, azt hitték, hogy egy bank. Az intézmény, amit a külváros sokszínű közösségének építettek a belváros elitjének szórakozóhelyévé vált. A polgárháború oka a politikai elit felelőtlensége, a politikai iszlám pedig a következménye. Ha a fiatalok nem éreznék, hogy a rendszeren kívül kell élniük, nem lázadnának és nem válnának a radikális csoportok áldozataivá.
Gondoljunk csak bele, Magyarországon miért nem látunk roma embereket a színházak nézőterein, a múzeumok lépcsői, a parlament széksoraiban, az egyetemi katedrákon? Hogyan lehetséges ez, ha majdhogynem 10 %-a a magyar társadalomnak roma? Hiszen évszázadok óta élnek együtt a magyarokkal. Ez a cigányság felelőssége? Nem akartak eléggé magyarok lenni?
A nyugati világ, amit sokan féltenek a világ lakosságának körülbelül egy tizedét teszi ki. Ők, vagyis mi, vagyunk azok a szerencsések, akik oda születtünk, ahol a csapból folyik a melegvíz, reggel elviszik a házunk elől szemetet, és ha nem, akkor van kinek elpanaszolni az igazságtalanságot, szavazhatunk kedvenc politikusunkra, vagy orrunkat befogva arra, akit kevésbé utálunk, gyerekeink iskolába járnak, és akár egyetemet is végezhetnek, lehet munkánk, és nyugdíjunk is (még egy ideig), büszkék lehetünk kultúránkra, színházba, moziba, múzeumba játhatunk, folytonosan reflektálhatunk történelmünkre, a dicsőséges és a szégyenteljes epizódokra egyaránt, vannak hatalmas sporteseményeink, óriási bevásárlóközpontjaink, ahol a Földön gyártott termékek összességéből válogathatunk, elmondhatjuk magunkra, hogy nyitottak vagyunk a tőlünk eltérő kultúrákra, amelyeket évszázadokkal ezelőtt felfedeztünk, megkereszteltünk, kiraboltunk és kiírtottunk, mert ellenálltak nekünk, de ez nem terror volt, hanem civilizációs munka, amelynek következményeként a mai napig mi uraljuk a Földet, bár gazdagságunkból még saját fajtánkat sem vagyunk képesek maradéktalanul táplálni, keresztény-zsidó civilizációnkban embertársaink egynegyede tartósan szenved, éhezik, az utcán él vagy hamarosan oda kerül, amiért lenézzük őket, de képmutatóan értük imádkozunk. Létrehoztuk a permanens verseny és spektákulum társadalmát, amelyben a vesztesek - a társadalomnak úgy a kilencven százaléka – állandó teljesítménykényszerben élnek, de már tudják, hogy ez az ő hibájuk, közben feléltük a természetet, különösen ott, ahol nem mi éltünk, de mi használtuk a javait, ami szennyet meg kitermeltünk, azt a harmadik világban ástuk el legmodernebb technológiánkkal, amit korábban még magunk voltunk képesek előállítani, ma már Kínából vagyunk kénytelenek beszerezeni, bár a kínaiakat továbbra is megvetjük, mert nem olyanok mint mi, nem olyan felvilágosultak és előrelátóak. Mi látjuk a jövőt, mi tudjuk, hogy fenntarthatatlan a világ, amit létrehoztunk, és már tüntetünk ellene, meg szélgépeket rendelünk a Kínaiaktól, mi büszke, erős, nagyvonalú és felvilágosult nyugatiak, akik képesek vagyunk megállítani a keleti hordákat, a civilizálatlanokat, hogy megvédjük világunkat, amely minden más világnál magasabb rendű, amely bátran lehet más világok bírája és csendőre, amely ítélkezhet, bombázhat és befektethet, lelkiismeretfurdalás és szégyenérzet nélkül, erkölcsi felsőbbrendűségével és hamis jóindulatával eltelve.
AZ ÜGY, AMITŐL A FIDESZ RETTEG: MIÉRT NEM LEHET HATVANPUSZTÁT ELTUSOLNI
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.26.
Hatvanpuszta - az ügy, amelyet a hatalom mindenáron el akar tusolni.
Az ügyészség szerint „minden rendben”, nincs műemlékrombolás, nincs törvénysértés – pedig Magyarország egyik leglátványosabb és legdrámaibb korrupciós jelképe áll a felcsúti birodalom árnyékában. A KlikkTV Egyenleg című műsorában Szentpéteri Nagy Richard és Baka F. Zoltán beszélnek arról, hogyan vált a miniszterelnök családjának titkos luxusbirtoka a NER valódi természetének szimbólumává: a hatalom és gazdagodás összefonódásának bizonyítékává.
Az adásban szóba kerül, hogy miért fél a Fidesz ettől az ügytől jobban, mint bármelyik korábbitól:
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.26.
Hatvanpuszta - az ügy, amelyet a hatalom mindenáron el akar tusolni.
Az ügyészség szerint „minden rendben”, nincs műemlékrombolás, nincs törvénysértés – pedig Magyarország egyik leglátványosabb és legdrámaibb korrupciós jelképe áll a felcsúti birodalom árnyékában. A KlikkTV Egyenleg című műsorában Szentpéteri Nagy Richard és Baka F. Zoltán beszélnek arról, hogyan vált a miniszterelnök családjának titkos luxusbirtoka a NER valódi természetének szimbólumává: a hatalom és gazdagodás összefonódásának bizonyítékává.
Az adásban szóba kerül, hogy miért fél a Fidesz ettől az ügytől jobban, mint bármelyik korábbitól:
👉 mert Hatvanpuszta nem hárítható Brüsszelre, Sorosra, Gyurcsányra vagy migránsokra
👉 hanem egyenesen Orbán Viktor személyéhez és családjához vezet
👉 és bizonyítja: a leggazdagabb magyar a miniszterelnök maga
Miért vált az ügyészség a rendszer eszközévé? Miért nyom el minden nyilvánosságot a hatalom a birtok körül? Mit jelent ez a jövőre nézve a jogállamiságra, az állam működésére és a felelősségre vonhatóságra?
A vendégek szerint Hatvanpuszta az egész NER-építmény állatorvosi lova: – a hűség jutalmazása fontosabb, mint a törvény – a hivatalok feladata nem a jog védelme, hanem Orbán hatalmának megtartása – a közpénzből finanszírozott gazdagodás elérte a csúcsát
Ez a beszélgetés nem csak politikai elemzés – leleplezés. Mert minél jobban próbálják titkolni, annál világosabban látszik: Hatvanpuszta a rendszer szégyenfala.
Miért vált az ügyészség a rendszer eszközévé? Miért nyom el minden nyilvánosságot a hatalom a birtok körül? Mit jelent ez a jövőre nézve a jogállamiságra, az állam működésére és a felelősségre vonhatóságra?
A vendégek szerint Hatvanpuszta az egész NER-építmény állatorvosi lova: – a hűség jutalmazása fontosabb, mint a törvény – a hivatalok feladata nem a jog védelme, hanem Orbán hatalmának megtartása – a közpénzből finanszírozott gazdagodás elérte a csúcsát
Ez a beszélgetés nem csak politikai elemzés – leleplezés. Mert minél jobban próbálják titkolni, annál világosabban látszik: Hatvanpuszta a rendszer szégyenfala.
MNB-ÜGY: A SZÁZMILLIÁRDOS GIGAPROJEKTEK, AMIKET NEM MENTETT MEG A KORMÁNY
TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2025.10.27.
- A kecskeméti egyetem félkész campusának befejezését kifizeti a kormány, a közelbe tervezett okosvárosról és innovációs parkról azonban nem jelentettek be ilyet.
Szerző: WEILER VILMOS
2025.10.27.
- Ezekre az állam 2021-ben már adott 100 milliárdot a kecskeméti egyetemi alapítványnak. Ez a pénz az Optima gyomrában pihen, évről évre kevesebbet ér, és jó esetben is évek múlva szabadul majd fel.
- De ha holnap meg is lenne a pénz, az egyik projekt elindításához akkor is szükség lenne több százmilliárd forint extra forrásra, a másikhoz pedig az alapítvány tájékoztatása szerint a minisztériumi engedély is hiányzik.
- Kérdés, mi lesz ezekkel a projektekkel, ha nem kapnak mégis állami mentőövet.
2025. október harmadikán a magyar kormány Orbán Viktor nevével ellátott határozatot adott ki arról, hogy másodszor is kifizeti a kecskeméti egyetem új campusának befejezését. A beruházás költségeit 2020-ban egyszer már elutalták az egyetem fenntartójának, a kivitelezés azonban Matolcsy Ádám közeli barátjának, Somlai Bálintnak a Raw Development nevű cégéhez került, ami valamikor tavaly félbehagyta a munkát. A helyszínen így most torzók állnak.
A kecskeméti egyetem alapítványa 2020-ban 44,4 milliárd forintot kapott az államtól az új campusára. Ebből annak idején 27,5 milliárdot adtak kölcsön az MNB Pallas Athene Alapítványának vagyonát kezelő Optimának, idén nyáron pedig 16,2 milliárd forintnyi adósság elengedéséért cserébe megkapták a torzókat tulajdonló céget. A KecsUP szerint várhatóan 15 milliárd forintba kerülő építkezésre már ki is írták a közbeszerzést, a lap szerint pedig januárban eredményt terveznek hirdetni. Az építkezés így rövidesen befejeződhet.
Bár azt, hogy a döntéshozatal pontosan hogy zajlott, nem tudjuk, van olyan forrásunk, aki szerint az építkezés hátralévő részének kifizetését az érintettek egy része az MNB-ügy kecskeméti szálának fájdalommentes lezárására tett lépésként értékeli. Eszerint a döntéshozókat jobban érdekli, hogy a beruházás lezáruljon és hogy a botránynak ne legyen látványos következménye, mint az, hogy a felelősöket elszámoltassák...
2025. október harmadikán a magyar kormány Orbán Viktor nevével ellátott határozatot adott ki arról, hogy másodszor is kifizeti a kecskeméti egyetem új campusának befejezését. A beruházás költségeit 2020-ban egyszer már elutalták az egyetem fenntartójának, a kivitelezés azonban Matolcsy Ádám közeli barátjának, Somlai Bálintnak a Raw Development nevű cégéhez került, ami valamikor tavaly félbehagyta a munkát. A helyszínen így most torzók állnak.
A kecskeméti egyetem alapítványa 2020-ban 44,4 milliárd forintot kapott az államtól az új campusára. Ebből annak idején 27,5 milliárdot adtak kölcsön az MNB Pallas Athene Alapítványának vagyonát kezelő Optimának, idén nyáron pedig 16,2 milliárd forintnyi adósság elengedéséért cserébe megkapták a torzókat tulajdonló céget. A KecsUP szerint várhatóan 15 milliárd forintba kerülő építkezésre már ki is írták a közbeszerzést, a lap szerint pedig januárban eredményt terveznek hirdetni. Az építkezés így rövidesen befejeződhet.
Bár azt, hogy a döntéshozatal pontosan hogy zajlott, nem tudjuk, van olyan forrásunk, aki szerint az építkezés hátralévő részének kifizetését az érintettek egy része az MNB-ügy kecskeméti szálának fájdalommentes lezárására tett lépésként értékeli. Eszerint a döntéshozókat jobban érdekli, hogy a beruházás lezáruljon és hogy a botránynak ne legyen látványos következménye, mint az, hogy a felelősöket elszámoltassák...
RÁKOS-DUBAJ KORÁBBI ARAB BEFEKTETŐJE VITTE EL A BELÜGYMINISZTÉRIUMOT
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.10.25.
Júliusban Tiborcz Istvánnal és Orbán Ráhellel sétálgatott a Kossuth téren a meghiúsult Rákos-Dubaj arab befektetője, Mohamed Alabbar. Hogy miről beszélgettek városnézés közben, nem tudhatjuk, de azt már igen, hogy Alabbar magyarországi cége, az Eagle Hills Hungary Zrt. lett a Belügyminisztérium Széchenyi téri palotájának új tulajdonosa. Felkerült az MNV Zrt. szerződései közé a Belügyminisztérium palotájának adásvételi szerződése, vette észre a Válasz Online.
Lapunk július közepén elsőként számolt be arról, hogy a kormány, még a választások előtt, történelmi léptékű, műemlékeket is érintő ingatlaneladásra készül az V. kerületben. Közzé is tettük az MNV Zrt. ingatlanprospektusát, amely tételesen tartalmazta azt a 15 nagy értékű ingatlant, amelyet árverésre bocsátanak.
Mindez nem független attól, hogy a kormányzat épp új irodatömbökbe költözik Zuglóban, illetve az Ajtósi Dürer soron – amelyeket erősen túlárazva, bármiféle előzetes hatástanulmány nélkül vásárolt meg 700 milliárd forintért a Tiborcz-körtől. Ezzel azok az értékes belvárosi paloták, amelyekben eddig az állami intézmények működtek, fölöslegessé váltak. A Belügyminisztérium nem az új irodaházakba költözik, hanem a Várban újjáépített Királyi Pénzügyminisztérium neogótikus palotájába, de mégis részét képezi a kormányzati ingatlankeringőnek, mivel az éppen nem önálló pénzügyi tárca részlegei az újonnan megvett ingatlanokba kerülnek...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.10.25.
Lapunk július közepén elsőként számolt be arról, hogy a kormány, még a választások előtt, történelmi léptékű, műemlékeket is érintő ingatlaneladásra készül az V. kerületben. Közzé is tettük az MNV Zrt. ingatlanprospektusát, amely tételesen tartalmazta azt a 15 nagy értékű ingatlant, amelyet árverésre bocsátanak.
Mindez nem független attól, hogy a kormányzat épp új irodatömbökbe költözik Zuglóban, illetve az Ajtósi Dürer soron – amelyeket erősen túlárazva, bármiféle előzetes hatástanulmány nélkül vásárolt meg 700 milliárd forintért a Tiborcz-körtől. Ezzel azok az értékes belvárosi paloták, amelyekben eddig az állami intézmények működtek, fölöslegessé váltak. A Belügyminisztérium nem az új irodaházakba költözik, hanem a Várban újjáépített Királyi Pénzügyminisztérium neogótikus palotájába, de mégis részét képezi a kormányzati ingatlankeringőnek, mivel az éppen nem önálló pénzügyi tárca részlegei az újonnan megvett ingatlanokba kerülnek...
A KÍNAI AKKUGYÁR KEDVÉÉRT BEZÁRT VASÚTVONAL UTOLSÓ NAPJA
ÁTLÁTSZÓ / VIDEÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2025.10.26.
2025. október 18., 20 óra 25 perc, Pocsaj-Esztár vasútállomás. Egy férfi a családjával, feleségével és gyerekeivel talpig egyenruhában áll be egy utolsó fotóra a 106-os vonalon közlekedő, orosz gyártmányú motorvonat elé a peronon. De nem csak a vasutasok jöttek el egy utolsó fényképet készíteni. A peronon vasútrajongók, trainspottingoló amatőr fotósok komolyabb gépekkel, helyiek mobiltelefonnal keresik a legjobb szöget egy-egy képhez. Nem vasútrajongásról van szó, emlékek készülnek. Emlékek egy olyan vasútvonalról, amelyet szerettek és használtak az emberek, de a kormány mégis bezárta, mert útban volt a kínai CATL akkugyárának. A múlt szombat esti járat volt az utolsó szerelvény, amely Nagykerekiből utasokat szállított Debrecenig ezen a 106-os vonalon. Videóriport az utolsó vonatokról.
Kapcsolódó cikkünk: https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025...
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2025.10.26.
2025. október 18., 20 óra 25 perc, Pocsaj-Esztár vasútállomás. Egy férfi a családjával, feleségével és gyerekeivel talpig egyenruhában áll be egy utolsó fotóra a 106-os vonalon közlekedő, orosz gyártmányú motorvonat elé a peronon. De nem csak a vasutasok jöttek el egy utolsó fényképet készíteni. A peronon vasútrajongók, trainspottingoló amatőr fotósok komolyabb gépekkel, helyiek mobiltelefonnal keresik a legjobb szöget egy-egy képhez. Nem vasútrajongásról van szó, emlékek készülnek. Emlékek egy olyan vasútvonalról, amelyet szerettek és használtak az emberek, de a kormány mégis bezárta, mert útban volt a kínai CATL akkugyárának. A múlt szombat esti járat volt az utolsó szerelvény, amely Nagykerekiből utasokat szállított Debrecenig ezen a 106-os vonalon. Videóriport az utolsó vonatokról.
Kapcsolódó cikkünk: https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025...
A MAGYAR KORMÁNY ROSSZ HETE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2025.10.27.
Orbán be akarta bizonyítani a világnak, Budapesten keresztül vezethet el az út a békéhez, csúcstalálkozó nem, szankció alá vont oroszországi olajcégek viszont lettek. Fico üzent, Szlovákia befejezte Ukrajna támogatását. Magyarország élen jár a születésszám növelését célzó támogatásokban. Nemzetközi lapszemle.
A születésszám világszerte tapasztalható csökkenése ösztönzők bevezetésére készteti a politikusokat, hogy szociális vagy pénzügyi kedvezményekkel helyrebillentsék a társadalmi egyensúlyt annak érdekében, hogy ne legyen több nyugdíjas annál, mint amennyit a lakosság aktív dolgozói ellátni, eltartani képesek, azaz hogy megtermelje a nyugdíjakat a soronkövetkező generáció– erről ír a Newsweek, hivatkozva a nemrég végzett ENSZ felmérésre, amelyet 14 országban végeztek és a megkérdezett 14000 válaszadó 39 százaléka azt állította, hogy pénzügyi problémák miatt nem, illetve kevesebb gyereket vállaltak, mint amennyit szerettek volna. Ez a tendencia a 2008-as gazdasági világválság óta erősödött. A csökkenő születésszám egyébként az e téren tapasztalható trendekkel, kultúraváltással is kapcsolatban van, a fejlettebb és legfejlettebb országokban a legnagyobb a csökkenés mértéke. Az ideális termékenységi mutató 2,1, azaz egy anyának legalább ennyi gyermeket kellene szülnie. Magyarország és Franciaország élen jár a támogatásokban, csatlakozott a listához a múlt héten Lengyelország is, ott adómentességet adnak azoknak a két- vagy többgyerekes családoknak, amelyeknek éves bevételük nem haladja meg a 12 millió forintnak megfelelő összeget. Felzárkózik Olaszország, Észtország, Törökország, Oroszország, Dél-Korea és Japán is. Amerikában az abortusztörvény szigorításával reménykednek jobb eredményekben és Trump 5000 dolláros támogatást ígér az első gyerekvállalásnál, illetve ingyen szülést a magánbiztosítással rendelkezőknek.
Robert Fico szlovák kormányfő vasárnapi televíziós üzenetében részletesen beszélt arról, ezentúl kormánya nem nem vesz részt semmilyen uniós programban, amely Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását célozza – olvashatjuk a Reuters beszámolójában. Csütörtökön az uniós vezetők Ukrajna támogatását megszavazták az elkövetkező két évre – általános ígéret formájában, de például a 140 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról nem jutottak dűlőre a tagállamok. Fico is bírálta az oroszok elleni szankciókat, mert azok szerinte az EU-t jobban károsítják – hallhattuk vissza Orbán érveit szlovák kollégája szájából. Fico szerint nem a csatatéren fog eldőlni az orosz-ukrán háború kimenetele. A helyzetet tovább bonyolítja a szlovákok és a magyar kormány számára, hogy Trumpék két orosz olajcéget szankcionáltak a héten, ezért mindkét ország keresi a módját annak, miként kerülhetik meg ezeket.
Rossz hete volt a magyar kormánynak, miután lefújta a Fehér Ház a Putyin-Trump találkozót, s ráadásul szankciókat vetett ki Oroszországra – elemzi a hazánkat érintő legfrissebb amerikai fejleményeket a CNN. Pedig Orbán nagyon be akarta bizonyítani a világnak, hogy az oroszok háborújának útja a békéhez Budapesten keresztül vezethet el. Mindezeken túl csütörtökön az EU is úgy döntött, hogy 2027-től megtiltja az orosz LNG-szállításokat Európába. Pedig Orbán nemrég magát Trumpot is arról győzködte, az orosz energiaimport megtiltásával térdre kényszerítik a magyar gazdaságot. A CNN is tisztázza, hogy Magyarország azért kerülhet rossz helyzetbe, mert szemben az uniós országok többségével, nem csökkentette, illetve megszüntette az orosz energiaimportot, hanem még növelte is azt – minden tagállam megrökönyödésére. Így egyetlen országtól, Oroszországtól függhet a magyar gazdaság állapota úgy, hogy közben Orbán szuverenitásról papol. (A korábbi, 61 százalékos orosz olajimport aránya 86 százalékra emelkedett 2024-ben, s az idén még tovább, 92 százalékra.) S ez a helyzet csak rosszabbodhat, a gazdaság tovább gyengülhet a választásokig. Két kutatóközpont kiszámolta konkrétan, hogy Szlovákia és Magyarország májusig 5,4 milliárd eurót fizetett az oroszoknak az energiaimportért, ami 1800 Iskander-M rakéta árával ér fel, azaz plusz ennyi rakétát vethettek be az oroszok Ukrajna ellen, hogy rombolják az ország infrastruktúráját és civileket gyilkoljanak.
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2025.10.27.
A születésszám világszerte tapasztalható csökkenése ösztönzők bevezetésére készteti a politikusokat, hogy szociális vagy pénzügyi kedvezményekkel helyrebillentsék a társadalmi egyensúlyt annak érdekében, hogy ne legyen több nyugdíjas annál, mint amennyit a lakosság aktív dolgozói ellátni, eltartani képesek, azaz hogy megtermelje a nyugdíjakat a soronkövetkező generáció– erről ír a Newsweek, hivatkozva a nemrég végzett ENSZ felmérésre, amelyet 14 országban végeztek és a megkérdezett 14000 válaszadó 39 százaléka azt állította, hogy pénzügyi problémák miatt nem, illetve kevesebb gyereket vállaltak, mint amennyit szerettek volna. Ez a tendencia a 2008-as gazdasági világválság óta erősödött. A csökkenő születésszám egyébként az e téren tapasztalható trendekkel, kultúraváltással is kapcsolatban van, a fejlettebb és legfejlettebb országokban a legnagyobb a csökkenés mértéke. Az ideális termékenységi mutató 2,1, azaz egy anyának legalább ennyi gyermeket kellene szülnie. Magyarország és Franciaország élen jár a támogatásokban, csatlakozott a listához a múlt héten Lengyelország is, ott adómentességet adnak azoknak a két- vagy többgyerekes családoknak, amelyeknek éves bevételük nem haladja meg a 12 millió forintnak megfelelő összeget. Felzárkózik Olaszország, Észtország, Törökország, Oroszország, Dél-Korea és Japán is. Amerikában az abortusztörvény szigorításával reménykednek jobb eredményekben és Trump 5000 dolláros támogatást ígér az első gyerekvállalásnál, illetve ingyen szülést a magánbiztosítással rendelkezőknek.
Robert Fico szlovák kormányfő vasárnapi televíziós üzenetében részletesen beszélt arról, ezentúl kormánya nem nem vesz részt semmilyen uniós programban, amely Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását célozza – olvashatjuk a Reuters beszámolójában. Csütörtökön az uniós vezetők Ukrajna támogatását megszavazták az elkövetkező két évre – általános ígéret formájában, de például a 140 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról nem jutottak dűlőre a tagállamok. Fico is bírálta az oroszok elleni szankciókat, mert azok szerinte az EU-t jobban károsítják – hallhattuk vissza Orbán érveit szlovák kollégája szájából. Fico szerint nem a csatatéren fog eldőlni az orosz-ukrán háború kimenetele. A helyzetet tovább bonyolítja a szlovákok és a magyar kormány számára, hogy Trumpék két orosz olajcéget szankcionáltak a héten, ezért mindkét ország keresi a módját annak, miként kerülhetik meg ezeket.
Rossz hete volt a magyar kormánynak, miután lefújta a Fehér Ház a Putyin-Trump találkozót, s ráadásul szankciókat vetett ki Oroszországra – elemzi a hazánkat érintő legfrissebb amerikai fejleményeket a CNN. Pedig Orbán nagyon be akarta bizonyítani a világnak, hogy az oroszok háborújának útja a békéhez Budapesten keresztül vezethet el. Mindezeken túl csütörtökön az EU is úgy döntött, hogy 2027-től megtiltja az orosz LNG-szállításokat Európába. Pedig Orbán nemrég magát Trumpot is arról győzködte, az orosz energiaimport megtiltásával térdre kényszerítik a magyar gazdaságot. A CNN is tisztázza, hogy Magyarország azért kerülhet rossz helyzetbe, mert szemben az uniós országok többségével, nem csökkentette, illetve megszüntette az orosz energiaimportot, hanem még növelte is azt – minden tagállam megrökönyödésére. Így egyetlen országtól, Oroszországtól függhet a magyar gazdaság állapota úgy, hogy közben Orbán szuverenitásról papol. (A korábbi, 61 százalékos orosz olajimport aránya 86 százalékra emelkedett 2024-ben, s az idén még tovább, 92 százalékra.) S ez a helyzet csak rosszabbodhat, a gazdaság tovább gyengülhet a választásokig. Két kutatóközpont kiszámolta konkrétan, hogy Szlovákia és Magyarország májusig 5,4 milliárd eurót fizetett az oroszoknak az energiaimportért, ami 1800 Iskander-M rakéta árával ér fel, azaz plusz ennyi rakétát vethettek be az oroszok Ukrajna ellen, hogy rombolják az ország infrastruktúráját és civileket gyilkoljanak.
AZ ÉVSZÁZAD KAMUJA. LERÁNTJUK A LEPLET A SZŐLŐ UTCAI KORMÁNYZATI HAZUGSÁGRÓL. NYÍLT LEVELEK EXTRA
NYÍLT LEVELEK EXTRA PODCAST
Műsorvezető: VERES GÁBOR
2025.10.24.
Dr. Csire Balázs ügyvéd, levelet írt a főügyésznek. A válaszból egészen elképesztő dolgok derültek ki. Ha megnézted, oszd meg, hogy mindenki láthassa az igazságot!
Műsorvezető: VERES GÁBOR
2025.10.24.
Dr. Csire Balázs ügyvéd, levelet írt a főügyésznek. A válaszból egészen elképesztő dolgok derültek ki. Ha megnézted, oszd meg, hogy mindenki láthassa az igazságot!
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)