KIK VOLTAK 1956 HŐSEI? ROMSICS IGNÁC, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ, ARÉNA
Műsorvezető: EXTERDE TIBOR
2025.10.23.

Milyen lépésekben jutott el Magyarország az19 45 novemberi szabad választástól az '56 -os forradalomig? 

MI volt az ÁVH szerepe a rendszerben? Mennyiben váltotta ki a forradalom bekövetkeztét? Van közérthető válasz arra, hogy mi ellen, vagy miért vállalták a harcot is? 

Olyan általánosan tisztelt ,szeretett ünnepünk, amihez mindenki jól tud kapcsolódni, mint 1848? Az 1956-os forradalom része a nemzeti identitásnak? 

Van arra szabály, tapasztalat, hogy az eseménytől mennyi időnek kell eltelnie, hogy az az igazságnak megfelelően legyen része a nemzeti tudatnak? 

Vannak olyan egyértelmű hősei,mártírjai mint 48-nak Petőfi, Kossuth, a mártír tábornokok ? Magyar rebellisek című könyvében elmagyarázza, hogy nemcsak logisztikai oka van annak, hol vették fel a magyarok a harcot a szovjetekkel, hanem az is, hogy akik fegyvert fogtak, azoknak általában nem volt veszítenivalójuk, mert a társadalom peremén éltek. Mit vártak a győzelemtől? 

Október 23 a győztes forradalom ideje, november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. A kettő közötti néhány napban volt egy rövid boldog demokratikus időszak? 

Nem rontja az ünnepet a történelmi pontosság, ha tudjuk, hogy nem szeplőtelen hősök adták a vérüket, hanem olyan emberek, mint mi magunk? 

Romsics Ignác történész, akadémikus az Inforádió Aréna című műsorában 2025.10.22-én. Podcast.

ITT NÉZHETŐ MEG

NORMÁLISNAK MARADNI EGY ŐRÜLT VILÁGBAN - MÁCSAI PÁL, SZÍNMŰVÉSZ, RENDEZŐ // FRIDERIKUSZ PODCAST 128.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2025.10.23.

A világ zajosabb, kuszább és széttartóbb, mint valaha, miközben az ember belső csendje egyre törékenyebb. A normalitás ma már nem adottság, hanem tudatos figyelem, önreflexió és határhúzás. Ebben a zűrzavaros közegben az emberi méltóság, az értelmes beszéd és a belső iránytű megőrzése válik valódi kihívássá.

Épp ezek miatt gondoltuk, hogy új sorozatba kezdünk, amelyben hiteles emberekkel beszélgetünk arról, hogyan lehet megőrizni belső egyensúlyunkat egy gyorsan változó, sokszor kaotikus időszakban.

A sorozat első adásába Mácsai Pál színművészt, rendezőt hívtuk meg, akinek sok éve az emberi mélység, az árnyalt látásmód és az értelmes párbeszéd a vezérfonala.

MÁCSAI PÁLLAL EBBEN A PODCASTBAN - A TÖBBI KÖZT - AZ ALÁBBI TÉMÁKAT ÉS KÉRDÉSEKET BESZÉLJÜK MEG: 

-  A normalitás valamiféle univerzális érték vagy a kisebbség kiváltsága a megőrült többség világában? 

- Hol húzódik a határ a mentális egészség megőrzése és a valóság elől menekülés között? 

- A normalitás belső állapot, tehát adottságainkból, készségeinkből adódik vagy inkább viszonyulás a külvilághoz? 

- Nem ellentmondás-e az, hogy miközben a színház alapvetően illúzióra épül, mégis sokan benne keresik az igazságot? 

- Magyarországon van-e még közös nevező, amelyen különböző világnézetű emberek találkozhatnak? 

- Manapság mit nevezhetünk még józan közbeszédnek? 

- A média állandó katasztrófa-hírei segítenek-e felkészülni a nehézségekre, vagy inkább megbénítják az embereket? 

- Hol lehet meghúzni a határt a digitális szabadság és a digitális függőség között? 

- Meg lehet-e megkülönböztetni a valós szorongásokat a mesterségesen gerjesztett félelmektől? 

- Mi a szerepe például a bizalomnak abban, hogy az ember ép maradjon egy széteső világban? 

- A kiegyensúlyozottság magányban vagy inkább közösségben tartható fenn? 

- Van-e szerepe a családnak és a baráti kapcsolatoknak a „normalitás” fenntartásában? 

- A jövő felől nézve normálisnak maradni fenntartható emberi stratégia-e?

ITT NÉZHETŐ MEG

„SZISZTEMATIKUSAN IRTJA A VERSENYT A GAZDASÁGPOLITIKA”– SURÁNYI GYÖRGY A GAZDASÁGI MODELL VÁLSÁGÁRÓL

JELEN HETILAP / PODCAST
Műsorvezető: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2025.10.22.

Hiába nőtt három év alatt is jelentősen a reálbér és a fogyasztás , a magyar társadalom elégedetlensége tapintható. Surányi György közgazdász professzor, korábbi jegybank elnök szerint ennek oka nemcsak az, hogy a kenyér ára tíz év alatt 270-ről 970 forintra nőtt , vagy a növekvő jövedelmi különbségek , hanem az a kormányzati narratíva, ami „olyan fokon elszakad a valóságtól, ami mindenkit irritál”.

A Jelen új kiadványának bemutatóján az egykori jegybankelnök arról beszélt, hogy a magyar gazdaság három éve lényegében stagnál , és egy fenntarthatatlan, növekedési csapdával küzdő pályán van.

Ennek legfőbb okaként azt jelölte meg, hogy a magyar gazdaságpolitika az elmúlt 15 évben „szisztematikusan írtja a versenyt”. Ezt a GDP arányosan extrém magas (az OECD-átlag több mint kétszeresét elérő) gazdaságfejlesztési támogatásokkal éri el. Ez a „puha pénz” életben tartja a versenyképtelen vállalkozásokat , és a belföldi piacot kiszolgáló, „rent seeking” szereplőknek kedvez, nem pedig az exportképes cégeknek.

A beszélgetésben Surányi György részletezi azt is: 

- Hogyan okozott a Magyar Nemzeti Bank 3200 milliárd forintos vesztesége (többek között a növekedési hitelprogram és az aranyvásárlás miatt) „talált profitot” keveseknek, és hogyan fizette meg ezt mindenki más a 26%-os infláción keresztül.

- Miért tartja 2001 óta tartó „fiskális alkoholizmusnak” a magyar gazdaságpolitikát, és miért látja populistának a kormány mellett az ellenzéki javaslatokat is.

- Miért gondolja, hogy a társadalom ma nem lenne képes elviselni egy, a '95-öshöz hasonló stabilizációs programot.

- És miért vezet ez a politika oda, hogy szinte egyetlen fontos ágazatra (oktatás, egészségügy, honvédelem) sem jut elég pénz.

ITT NÉZHETŐ MEG

PETSCHNIG MÁRIA ZITA: „AZ INFLÁCIÓ OKA A KORMÁNYZATI POLITIKÁBAN REJLIK”

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2025.10.22.

A Pénzügykutató Zrt. október 9-én rendezte meg a „Kiutat a zsákutcából! – Javaslatok a rendszerváltás programjához” című konferenciáját, ahol Petschnig Mária Zita közgazdász is előadást tartott az inflációs és költségvetései folyamatok témájában.

ITT NÉZHETŐ MEG

BÉKEPÁRTIAK MÉG SOHA NEM BESZÉLTEK ENNYIT HÁBORÚRÓL – PERCRŐL PERCRE LESZ BÉKEMENET ÉS NEMZETI MENET IS AZ 1956-OS FORRADALOM ÉVFORDULÓJÁN

NÉPSZAVA
Szerző: NÉPSZAVA
2025.10.23.

Lesz Békemenet és Nemzeti Menet is az 1956-os forradalom évfordulóján tartott ünnepségsorozaton, de egyelőre csak kutyapárti passzivisták szívtak. Ez az október 23. a járdafeliratok napja is. Minden egy helyen...

ITT OLVASHATÓ

ÉLŐBEN A BÉKEMENETRŐL ÉS A NEMZETI MENETRŐL | NEMZETI ÜNNEP A PARTIZÁNON

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2025.10.23.

Október 23-án egész nap élőben közvetítjük a Partizánon a kormánypárti Békemenetet, valamint a tiszás Nemzeti Menetet is, ezen kívül interjúkkal, elemzésekkel és beszélgetésekkel készülünk a számotokra. Tartsatok velünk egész nap!

ITT NÉZHETŐ MEG

ÉLŐBEN MAGYAR PÉTER NEMZETI MENETE! MARIKA FOR PREZIDENT NO.77.

MAGYARORSZÁG KEDVENC MŰSORA
Szerző: MARIKA FOR PREZIDENT
2025.10.23.

ÉLŐBEN Magyar Péter Nemzeti menete! Marika for Prezident no.77.

ITT NÉZHETŐ MEG

ÉLŐ: EGÉSZ NAPOS ÜNNEPI KÖZVETÍTÉS AZ OKTÓBER 23-I ESEMÉNYEKRŐL

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2025.10.23.

A stúdióban Ungváry Krisztián, Katona Csaba és Romsics Ignác történészek beszélnek majd a forradalom jelentőségéről, és 56-os hősök leszármazottai is megszólalnak a műsorunkban. Délután élőben közvetítjük majd a Nemzeti Menet vonulását a Deák tértől, és Magyar Péter beszédét a Hősök teréről. Előtte és utána Kéri László, Galgóczi Eszter és Ranschburg Zoltán politológusokkal beszélgetünk. Orbán Viktor beszédét ezúttal egy rendkívüli páros, Thuróczy Szabolcs színész és Tóta W. Árpád publicista fogja élőben végig kommentálni, de a Kossuth téri állami ünnepségről elmondja majd a véleményét Puzsér Róbert is. Délelőtt a Békemenet résztvevőit pedig Fiala János próbálja majd megszólaltatni. Tudósítóink emellett élőben jelentkeznek majd be minden fontosabb eseményről...

ITT NÉZHETŐ

AZ ELNYOMÁS MÓDSZEREI VÁLTOZTAK, DE ÚJRA AZ A KÉRDÉS, HOGY SZABADSÁG VAGY SZOLGASÁG.

FACEBOOK
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025.10.23.

Elaljasodás. Ez a szó nagyjából lefedi mindazt, amit a Fidesz a politikáról és különösen a választási kampányról gondol. Meghekkelt választási szabályok, irdatlan pénzügyi fölény, képtelen hazugságok, hatósági megfélemlítés. Minden játszik, és még inkább játszani fog.

A legújabb határátlépés, hogy a megyei lapokban egyszerre jelent meg ugyanaz a mozgósításra szánt mesterséges intelligenciával generált reklám, amihez még annyit sem írtak, hogy politikai hirdetés.

A kép egyik oldalán hatalmas tömeg magyar zászlók alatt. Előttük áll az idősödő, de sármos balkáni James Bond, aki a Hollywood-filternek köszönhetően leadott húsz kilót, egy fél tokát és karakteres alabástrom arcot szerzett a sárgásszürke, petyhüdt, ráncos valóság helyére. 

Orbán Viktornál a vele egyidős Brad Pitt sem néz ki jobban.

A kép másik oldalán egy kisebb, kizárólag férfiakból álló csoport, ami már ukrán zászlókat lenget. A koncepció központi alakja Manfred Weber, akin egy kicsit jobban feszül a zakó, mint Orbánon (lol), kezében póráz, a póráz végén a kutyapózban térdeplő Magyar Péter. Nem nehéz belátni, hogy "Tito, a láncos kutya" toposzát, a rákosista propaganda egyik sokat használt termékét porolta le Putyin legszorgalmasabb tanítványa.

Addig harcoltak Orbánék a kommunistákkal, hogy mindent eltanultak tőlük. A módszereiket, az erkölcsüket, a gátlástalanságukat. És már egy az egyben veszik át az üzeneteiket is. Építik a béketábort, láncos kutyának nevezik a politikai ellenfeleiket, és mindenkit külföldi ügynököznek, aki nem kér belőlük.

1956-ban a magyarok fellázadtak. Szabadságra, jogbiztonságra, valódi demokráciára és szociális biztonságra vágytak. Nem akartak orosz szatellit állam lenni, nem akartak félelemben élni. Ma megint itt tartunk. Az elnyomás módszerei változtak, de újra az a kérdés, hogy szabadság vagy szolgaság.

Ma két menet vonul Budapesten.

Orbán Viktor vezetésével sétál majd Szabó Zsófi, Vasvári Vivien, Curtis, Kuki, Győzike, a III/III-as szuvereintásvédő, az országot kifosztó sok ezer politikusbűnöző és sok tízezer honfitársunk, akik félnek, akik gyűlölnek, mert elhiszik Orbán hazugságait.

A másik menetben lesz ott az a Magyarország, ami már felismerte, hogy a jelenlegi hatalom az orosz érdekszférába, a szegénységbe és a kilátástalanságba vezeti az országot. Ez a Magyarország a rendszer megrendülését várja a következő választástól. Remélem, sokan leszünk, és dübörögni fog, hogy "Ruszkik haza!"

14:00-kor a Deák téren tali!

ITT OLVASHATÓ

A TERROR LEPEDÉKE FELSZAKADT, NEM VOLT, AMI MEGÁLLÍTSA A FORRADALMI ÁRADATOT

TELEX
Szerző: SZAKOLCZAI ATTILA
2025.10.23.

Forradalom és szabadságharc. 1956-ban, hasonlóan, mint 1848-ban, nem egymás mellett, nem párhuzamosan zajlott e kettő, hanem szervesen összetartozott, egyik a másikat feltételezte. Nem lehetett forradalom a szabadságharc és szabadságharc a forradalom nélkül.

1848-ban a közteherviseléshez, a jobbágyok felszabadításához (a polgári társadalom alapvetéséhez) szervesen kapcsolódott a felelős magyar minisztérium, azon belül is a magyar pénzügyminisztérium felállítása mint a befolyó adók kezelője és az elveszett földesúri javak kármentesítésének garanciája. 1956-ban pedig a nemzeti függetlenség helyreállítása nélkülözhetetlen feltétele volt a szovjet típusú diktatúra lebontásának, a terror maradványai eltakarításának, a közélet demokratizálásának, illetve a gazdaság racionalizálásának és a nemzet szolgálatába állításának. Olyan közhatalom megteremtésének volt nélkülözhetetlen feltétele, amely fokozatosan és folyamatosan formálódott ki a változásért (kezdetben a rendszer reformjáért, majd forradalmi leváltásáért) kiállók küzdelméből. És ahogy 1848-ban a forradalom élére álló nemesség felismerte, hogy az ország irányításának saját (magyar) kézbe vétele nem lehetséges anélkül, hogy abban érdekeltté tenné, a maga oldalára vonná a jobbágyságot, úgy 1956-ban is kezdettől egyértelmű volt, hogy sem a függetlenség visszaszerzése, sem annak megtartása nem lehetséges, ha nem épül olyan rendszer, amely mögött ott áll a társadalom elsöprő többsége, a dolgozók.

Forradalom és szabadságharc indításának lehetősége és szükségessége időben is összeért. Ötvenhat egyik legfőbb és legáltalánosabban elfogadott követelése a szovjet csapatok kivonása (és több helyütt már az első egyetemista követelésekben a kilépés a Varsói Szerződésből, a semlegesek, az el nem kötelezettek táborához csatlakozás) volt. Ami nem volt lehetséges a békeszerződés 1947. évi aláírásáig, hiszen a háború jogi lezárásáig minden vesztes állam kötelezően nagyhatalmi megszállás alatt maradt. A csapatok kivonásának követelése 1947 előtt Magyarországot nemcsak a Szovjetunióval, hanem a győztes hatalmakkal és a hozzájuk társult országokkal állította volna szembe.

Nem volt lehetséges a csapatkivonás követelése 1955-ig, az osztrák államszerződés aláírásáig sem, mert addig nemzetközi megállapodás biztosított katonai összeköttetést a Szovjetuniónak Magyarországon keresztül az Ausztriában állomásozó megszálló csapataival. Az osztrák államszerződés hatályba lépése után is nemzetközi szerződés (a Varsói Szerződés, VSZ) tette lehetővé a Magyarországon állomásozásukat, de lényeges új elem volt, hogy ezt a szerződést – elvileg – Magyarország saját akaratából írta alá, vagyis – ugyancsak elvileg – lehetősége volt kilépni a szervezetből. 1955 májusa előtt ez a lehetőség szintjén sem létezett.

De még 1955 tavasza után is hiányzott két fontos külső elem ahhoz, hogy a csapatok kivonásának követelését fel lehessen vetni. Magyarország 1955 december közepéig, amíg fel nem vették az ENSZ-be, nem volt egyenjogú a világ nemzeteivel. Nem vonatkozott rá az ENSZ Alapokmányának 2. cikke, miszerint a tagság a szuverén egyenlőségen alapszik. A világszervezeten kívül állóként nem hivatkozhatott arra a siker reményében, hogy a tagok kötelesek viszályaikat a nemzetközi béke és biztonság figyelembe vételével rendezni, és nem számíthatott arra, hogy amennyiben valamelyik tagállam ezt a kötelezettséget nem tartaná be, a Biztonsági Tanács (BT) politikai, sőt katonai eszközökhöz folyamodhat a béke helyreállítása érdekében. (Olyan részletekkel, mint hogy a Szovjetuniónak mint a BT állandó tagjának minden kérdésben vétójoga van, és hogy ezzel a jogával élni fog, a magyar emberek többsége nem foglalkozott.)...

ITT OLVASHATÓ