Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.11.07.
Oszd meg, hogy mindenkihez eljusson!
2025. november 7., péntek
RENDKÍVÜLI BEJELENTÉS AZ ELLOPOTT ADATOKRÓL KÉSZÍTETT TÉRKÉP KAPCSÁN
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.11.07.
Oszd meg, hogy mindenkihez eljusson!
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.11.07.
Oszd meg, hogy mindenkihez eljusson!
ÉLŐ: ORBÁN TRUMPNÁL | 158 EZER TISZAVILÁG-FELHASZNÁLÓT LISTÁZTAK NYILVÁNOSAN, RUFF REAGÁL
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2025.11.07.
Élőben elemezzük Orbán Viktor és delegációja washingtoni útját.
Vendégek:
Szerző: PARTIZÁN
2025.11.07.
Élőben elemezzük Orbán Viktor és delegációja washingtoni útját.
Vendégek:
Ruff Bálint, politikai tanácsadó
Bartha Dániel, ügyvezető igazgató, CEID
Tábor Áron, Amerika-szekértő, az ELTE oktatója
Karas Dávid, politikagazdaságtan-kutató, CEU DI
Pletser Tamás, olaj- és gázipari elemző, ERSTE csoport
A FIDESZ MÁR A MENEKÜLÉST SZERVEZI, NEM A KORMÁNYZÁST
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.11.07.
„Színház az egész világ – Orbán és Trump is szerepet játszik benne.” A Klikk TV Mélyvíz című műsorában Ágh Attila politológus beszélt arról, mit jelent valójában Orbán Viktor washingtoni útja. A szakértő szerint a találkozó nem diplomácia, hanem politikai színjáték: két hataloméhes vezető egymást használja díszletként, miközben a valódi döntések máshol születnek.
„Orbán és Trump ugyanazt a darabot játsszák: látszat, póz és propaganda. Tartalom nincs.”
Ágh szerint a Fidesz rendszere már belülről rohad: a vezető elit menekülési útvonalakat keres, vagyonokat ment külföldre, miközben Orbán „napszámosként” próbálja fenntartani az uralkodás látszatát.
„A kormányzás már rég szétesett, Orbán csak imitálja a hatalmat.”
A beszélgetés kitér arra is, hogy a nemzetközi sajtó szerint a magyar kormány Brüsszelben kémkedhetett, az Európai Unió pedig egyre nyíltabban tartja érdekeinek, hogy Magyarországon kormányváltás történjen.
„Az EU már rájött: a magyar váltás nemcsak morális kérdés, hanem biztonsági szükséglet.”
Ágh Attila szerint Orbán Trump- és Putyin-kapcsolata már nem erőt, hanem gyengeséget jelez: egy kis ország vezetője próbál világhatalmi szerepet eljátszani, miközben otthon recseg a rendszer.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.11.07.
„Színház az egész világ – Orbán és Trump is szerepet játszik benne.” A Klikk TV Mélyvíz című műsorában Ágh Attila politológus beszélt arról, mit jelent valójában Orbán Viktor washingtoni útja. A szakértő szerint a találkozó nem diplomácia, hanem politikai színjáték: két hataloméhes vezető egymást használja díszletként, miközben a valódi döntések máshol születnek.
„Orbán és Trump ugyanazt a darabot játsszák: látszat, póz és propaganda. Tartalom nincs.”
Ágh szerint a Fidesz rendszere már belülről rohad: a vezető elit menekülési útvonalakat keres, vagyonokat ment külföldre, miközben Orbán „napszámosként” próbálja fenntartani az uralkodás látszatát.
„A kormányzás már rég szétesett, Orbán csak imitálja a hatalmat.”
A beszélgetés kitér arra is, hogy a nemzetközi sajtó szerint a magyar kormány Brüsszelben kémkedhetett, az Európai Unió pedig egyre nyíltabban tartja érdekeinek, hogy Magyarországon kormányváltás történjen.
„Az EU már rájött: a magyar váltás nemcsak morális kérdés, hanem biztonsági szükséglet.”
Ágh Attila szerint Orbán Trump- és Putyin-kapcsolata már nem erőt, hanem gyengeséget jelez: egy kis ország vezetője próbál világhatalmi szerepet eljátszani, miközben otthon recseg a rendszer.
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6345. - OROSZ RECEPT
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.11.07.
Az Iványi-ügy mérföldkövet jelent a putyini úton, nem a cselekmény súlya miatt, hanem mert jelzi, hogy a ner eljutott oda, ahol már nem elég a pénzügyi-adminisztratív háború (adóellenőrzések, engedélyek megvonása, finanszírozás elfojtása). Most következik a szimbolikus terror, ahol a büntetőjog eszközévé válik annak, hogy példát statuáljon az erkölcsi tekintélyből.
3. Büntetőjogi fellépés szimbolikus ügyekben: a morális ellenállás kriminalizálása
Oroszország 2012-ben letartóztatta a Pussy Riot tagokat huligánság és vallási gyűlölet címen. Navalnijt pedig 2014-től folyamatosan korrupció, rágalmazás, szélsőséges szervezet vezetése miatt üldözték. A lényeg nem a bűncselekmények valódisága, hanem a szimbolikus üzenet: ha túl láthatóvá válsz, büntetőjogi következményei lesznek.
Magyarország most ugyanezt a lépést tette meg az Iványi-üggyel. Egy lelkipásztor, aki évtizedek óta a hajléktalanokat és rászorulókat segíti, most csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádjával néz szembe, amiért állítólag egy NAV-razzia során "megtolta" az ellenőröket. A vád abszurd, de a cél nem az igazságszolgáltatás, hanem az elrettentés.
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.11.07.
Az orosz helyzettel hasonlóság nem véletlen, hanem tudatos mintakövetés eredménye, 5-10 évvel járunk mögöttük. Orbán Viktor 2009-es moszkvai látogatása óta nyíltan azt vallja, hogy a Nyugat gazdaságilag és társadalmilag gyengül, Oroszország modellje viszont működik. A 2010 utáni magyar rendszerépítés így nem spontán fejlődés, hanem az orosz "szuverén demokrácia" logikájának átültetése, azzal a különbséggel, hogy Magyarország EU-tagként kénytelen finomabb eszközöket használni (legalábbis a felszínen). Nézzük meg pontonként:
1. Pluralizmus kiüresítése: a média és az intézmények elfoglalása
Oroszország 2000–2005 között lezárta a kilencvenes évek zűrzavaros pluralizmusát. Putyin először a független televíziós csatornákat (NTV, TV-6) vette célba,formálisan törvényes eszközökkel (adóügyek, tulajdonosi viták), de eredményében totálisan. 2005-re az összes országos médium lojális lett.
Oroszország 2000–2005 között lezárta a kilencvenes évek zűrzavaros pluralizmusát. Putyin először a független televíziós csatornákat (NTV, TV-6) vette célba,formálisan törvényes eszközökkel (adóügyek, tulajdonosi viták), de eredményében totálisan. 2005-re az összes országos médium lojális lett.
Magyarország 2010–2015 között ugyanezt játszotta le. A közmédia átalakítása, a megyei lapok felvásárlása, az RTL szorítása, majd 2015-től a KESMA létrehozása, mind a Kreml forgatókönyvét követve. A különbség csak annyi, hogy Oroszországban oligarchák vették át "önkéntesen" a médiát, Magyarországon Mészáros Lőrinc és a kormányközeli üzletemberek hálózata. A formális tulajdonváltás mögött mindkét esetben az állami nyomás, a pályázatok elvesztése, az adóellenőrzések fenyegetése állt.
Eközben zajlott az intézményrendszer bekebelezése: az Alkotmánybíróság megnyirbálása (2011), a Kúria átpolitizálása, az ügyészség vazallus-szervezetté tétele, a NAV politikai eszközzé formálása. Oroszország 2000-ben tette ezt meg a főügyészséggel és a különleges szolgálatokkal, Magyarország 2010–2014 között az Alaptörvénnyel és sarkalatos törvényekkel.
2. Adminisztratív terror: a civil szféra megbélyegzése
Oroszország 2012-ben vezette be a külföldi ügynök törvényt, ami kötelezővé tette, hogy minden külföldi finanszírozású NGO regisztrálja magát külföldi ügynökként (egy szó, ami az orosz köztudatban a kémmel egyenértékű). Ez nem betiltás volt, hanem stigmatizálás, működhetsz, de a homlokodra égetve lesz a gyanűs bélyeg.
Magyarország 2017-ben vezette be a "Stop Soros" csomagot, ami kötelezővé tette, hogy minden 7,2 millió forint feletti külföldi támogatást megkapó szervezet külföldi finanszírozású civil szervezetként regisztrálja magát, és ezt jelezze minden kommunikációjában. A különbség az orosz változathoz képest árnyalatnyi, a társadalmi hatás azonos.
2018-ban aztán jött a CEU kiszorítása, újabb orosz párhuzam. A Kreml 2015-ben kezdte el szorítani az európai értékeket oktató egyetemeket és kutatóközpontokat, 2021-re pedig gyakorlatilag felszámolta őket. Magyarország az EU-s nyomás miatt nem tilthatta be nyíltan a CEU-t, de a "lex CEU" törvénnyel olyan feltételeket szabott, amelyek ellehetetlenítették működését Budapesten.
Oroszország 2012-ben vezette be a külföldi ügynök törvényt, ami kötelezővé tette, hogy minden külföldi finanszírozású NGO regisztrálja magát külföldi ügynökként (egy szó, ami az orosz köztudatban a kémmel egyenértékű). Ez nem betiltás volt, hanem stigmatizálás, működhetsz, de a homlokodra égetve lesz a gyanűs bélyeg.
Magyarország 2017-ben vezette be a "Stop Soros" csomagot, ami kötelezővé tette, hogy minden 7,2 millió forint feletti külföldi támogatást megkapó szervezet külföldi finanszírozású civil szervezetként regisztrálja magát, és ezt jelezze minden kommunikációjában. A különbség az orosz változathoz képest árnyalatnyi, a társadalmi hatás azonos.
2018-ban aztán jött a CEU kiszorítása, újabb orosz párhuzam. A Kreml 2015-ben kezdte el szorítani az európai értékeket oktató egyetemeket és kutatóközpontokat, 2021-re pedig gyakorlatilag felszámolta őket. Magyarország az EU-s nyomás miatt nem tilthatta be nyíltan a CEU-t, de a "lex CEU" törvénnyel olyan feltételeket szabott, amelyek ellehetetlenítették működését Budapesten.
3. Büntetőjogi fellépés szimbolikus ügyekben: a morális ellenállás kriminalizálása
Oroszország 2012-ben letartóztatta a Pussy Riot tagokat huligánság és vallási gyűlölet címen. Navalnijt pedig 2014-től folyamatosan korrupció, rágalmazás, szélsőséges szervezet vezetése miatt üldözték. A lényeg nem a bűncselekmények valódisága, hanem a szimbolikus üzenet: ha túl láthatóvá válsz, büntetőjogi következményei lesznek.
Magyarország most ugyanezt a lépést tette meg az Iványi-üggyel. Egy lelkipásztor, aki évtizedek óta a hajléktalanokat és rászorulókat segíti, most csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádjával néz szembe, amiért állítólag egy NAV-razzia során "megtolta" az ellenőröket. A vád abszurd, de a cél nem az igazságszolgáltatás, hanem az elrettentés.
Ahogy Navalnijt sem a korrupció miatt ítélték el, hanem azért, mert veszélyesen népszerű volt, úgy Iványit sem a tolás miatt, hanem mert erkölcsi tekintélye túl nagy, és túl sok embert képes megmozgatni.
A különbség Oroszország és Magyarország között nem minőségi, hanem taktikai. Magyarország még EU-tag, ezért nem engedheti meg magának Navalnij börtönhalálát vagy nyílt mérgezési kísérleteket. De a logika ugyanaz. Formálisan legális (minden törvényes, csak éppen a törvényt a hatalom írja), kiszámíthatatlan alkalmazás (nem mindenkit büntetnek, csak azokat, akik túl messzire mennek), morális fölény kisajátítása (az állam védi a rendet, az erkölcsöt, aki ellenáll, az anarchista, bűnöző, külföldi ügynök).
Az orosz modell tehát nem egy az egyben másolódott át, de a négy fázis (pluralizmus felszámolása, civil szféra stigmatizálása, büntetőjogi terror, végül nyílt erőszak) egyre világosabban körvonalazódik. És Magyarország most ott tart, ahol Oroszország 2012-ben, a szimbolikus büntetőjogi ügyek korszakában.
A kérdés az, hogy tovább követi-e a ner az orosz mintát, vagy van még visszaút.
Lásd ehhez (agolul) Elvira Bary videóit Oroszországról:
NYÍLT TÖRVÉNYSÉRTÉSEKKEL ÉPÜL A FIDESZES PÁRTÁLLAM | VÉTÓ #71 VENDÉG: UNGER ANNA
PARTIZÁN / VÉTÓ
Szerző: PARTIZÁN / VIDA KAMILLA, RUFF BÁLINT
2025.11.06.
A 2026-os választás kampányában a Fidesz már saját törvényeit sem veszi figyelembe. Orbán Viktor és emberei nyíltan vállalják, hogy állami erőforrásokat mozgósítanak a saját győzelmük érdekében. Az elmúlt napokban pedig tanúi lehettünk annak, hogy a Tiszától ellopott adatokat kormánypárti médiumok sokasága tárja jogellenesen a nyilvánosság elé.
Szerző: PARTIZÁN / VIDA KAMILLA, RUFF BÁLINT
2025.11.06.
A 2026-os választás kampányában a Fidesz már saját törvényeit sem veszi figyelembe. Orbán Viktor és emberei nyíltan vállalják, hogy állami erőforrásokat mozgósítanak a saját győzelmük érdekében. Az elmúlt napokban pedig tanúi lehettünk annak, hogy a Tiszától ellopott adatokat kormánypárti médiumok sokasága tárja jogellenesen a nyilvánosság elé.
A Vétó stúdiójában Bálint és Kamilla ezekről a nyílt törvénysértésekről, a kampányra és országra gyakorolt hatásukról beszélget Unger Anna politológussal. Élő Vétó Kaposváron: https://partizan.funcode.hu/events/13...
00:00 Visszaszámlálás, intro
01:36 Tisza Világ adatbotrány
19:09 Orbán és csapata Washingtonba repül
26:12 Hogyan építi a Fidesz a pártállamot?
56:09 A pártállam lebontása
1:04:30 Miért sért nyíltan törvényt a Fidesz?
ZSUPPÁN ANDRÁS: LÉLEKTELEN FALANSZTER – ELKÉSZÜLT A NER-KORSZAK URBANISZTIKAI SZIMBÓLUMA
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.11.07.
Az üzletház átadásával már majdnem teljesen elkészült a kormányzati ciklus legjelentősebb budapesti városfejlesztési projektje: a Bayer Construct nevű kormányközeli ingatlanfejlesztő utóbb nagyrészt államosított zuglói irodaházegyüttese. Közel száz éves álom valósult meg ezzel, legalábbis papíron: ez lenne ugyanis Zugló új városközpontja. A valóságban lélektelen, túlméretezett falanszter született, ami teljesen idegen környezete, sőt Budapest léptékétől. Miután a magyar államigazgatás tekintélyes része hamarosan ideköltözik a belváros palotáiból, tekinthetjük a NER-korszak urbanisztikai szimbólumának. Annak legalább tökéletes.
Nem lehetett ettől sok jót várni építés közben sem. Tavaly tavasszal kétrészes nagy cikkben elemeztük az akkor még csak épülő zuglói kormányzati negyedet. Jól látszott, hogy a túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark, amit minden érdemi tömegközlekedési fejlesztés nélkül húztak fel a Bosnyák tér mögött, óriási terhet jelent majd környezetének. Megmutattuk azt is, hogy jutott el a terület odáig közel húsz év alatt, hogy zöld sportpályák és tanuszoda helyett magántulajdonba vándoroljon, és idővel minden olyan elem kihulljon a projektből, amivel eredetileg a zöldterület felszámolását és eladását a kerületvezetés még 2006-ban megindokolta.
Most érdemes újra visszanézni a Bosnyák térre, mivel október közepén a Zenit Corso nevű üzletház megnyitásával elkészült a beruházás első üteme, és szinte teljesen készen áll a nagyobb második etap is, azok a hatalmas irodaházak, amelyekbe a magyar államigazgatás jelentős része hamarosan beköltözik. A méreteken túl ez adja „Zugló Városközpont” igazi jelentőségét: a NER-közeli ingatlanfejlesztő, Balázs Attila Bayer Construct nevű cégétől ugyanis 2023-ban a magyar állam megvette a készülő irodaházakat. A nyilvánosság addig azt hihette, hogy egy magáncég fejleszt ingatlant Zuglóban, ez azonban illúzió volt, valójában hatalmas közberuházás zajlott kiszervezve. A Bosnyák mögött végső soron az új kormányzati negyed épült fel, ahhoz hasonló, mint amit még a Gyurcsány-korszakban a Nyugati pályaudvar mellé terveztek, de ott sosem valósult meg. Egy fél metróvonal kijött volna a ráköltött 244 milliárdból, így nyugodtan mondhatjuk:
Tavaly azt is bemutattuk, hogy ez ráadásul része egy sokkal nagyobb, közel 600 milliárd forintos – majd 700 milliárdra növekvő – ingatlanbiznisznek, amely további két óriásprojekt megvásárlását foglalta magában (az utóbbiaknál az eladói oldal Tiborcz Istvánhoz esett közel).
Időközben az is világossá vált, hogy szinte az összes közhivatal „kimozgatása” a megszokott helyéről a belvárosban legalább tucat történelmi palota eladását teszi lehetővé, sőt elkerülhetetlenné, hiszen a hivatalok száma sem végtelen, és egyszerre két helyen nem tudnak működni. (Többek között ennek a nagyszabású, még közel sem lezárult ingatlankeringőnek a részeként került a Belügyminisztérium tömbje nemrég a megbukott Rákos-Dubaj emirátusi ingatlanfejlesztőjéhez.)...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.11.07.
Nem lehetett ettől sok jót várni építés közben sem. Tavaly tavasszal kétrészes nagy cikkben elemeztük az akkor még csak épülő zuglói kormányzati negyedet. Jól látszott, hogy a túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark, amit minden érdemi tömegközlekedési fejlesztés nélkül húztak fel a Bosnyák tér mögött, óriási terhet jelent majd környezetének. Megmutattuk azt is, hogy jutott el a terület odáig közel húsz év alatt, hogy zöld sportpályák és tanuszoda helyett magántulajdonba vándoroljon, és idővel minden olyan elem kihulljon a projektből, amivel eredetileg a zöldterület felszámolását és eladását a kerületvezetés még 2006-ban megindokolta.
Most érdemes újra visszanézni a Bosnyák térre, mivel október közepén a Zenit Corso nevű üzletház megnyitásával elkészült a beruházás első üteme, és szinte teljesen készen áll a nagyobb második etap is, azok a hatalmas irodaházak, amelyekbe a magyar államigazgatás jelentős része hamarosan beköltözik. A méreteken túl ez adja „Zugló Városközpont” igazi jelentőségét: a NER-közeli ingatlanfejlesztő, Balázs Attila Bayer Construct nevű cégétől ugyanis 2023-ban a magyar állam megvette a készülő irodaházakat. A nyilvánosság addig azt hihette, hogy egy magáncég fejleszt ingatlant Zuglóban, ez azonban illúzió volt, valójában hatalmas közberuházás zajlott kiszervezve. A Bosnyák mögött végső soron az új kormányzati negyed épült fel, ahhoz hasonló, mint amit még a Gyurcsány-korszakban a Nyugati pályaudvar mellé terveztek, de ott sosem valósult meg. Egy fél metróvonal kijött volna a ráköltött 244 milliárdból, így nyugodtan mondhatjuk:
a NER-korszak legjelentősebb budapesti városfejlesztési beruházásáról van szó.
Tavaly azt is bemutattuk, hogy ez ráadásul része egy sokkal nagyobb, közel 600 milliárd forintos – majd 700 milliárdra növekvő – ingatlanbiznisznek, amely további két óriásprojekt megvásárlását foglalta magában (az utóbbiaknál az eladói oldal Tiborcz Istvánhoz esett közel).
Időközben az is világossá vált, hogy szinte az összes közhivatal „kimozgatása” a megszokott helyéről a belvárosban legalább tucat történelmi palota eladását teszi lehetővé, sőt elkerülhetetlenné, hiszen a hivatalok száma sem végtelen, és egyszerre két helyen nem tudnak működni. (Többek között ennek a nagyszabású, még közel sem lezárult ingatlankeringőnek a részeként került a Belügyminisztérium tömbje nemrég a megbukott Rákos-Dubaj emirátusi ingatlanfejlesztőjéhez.)...
MOST KIDERÜL, MIRE ELÉG TRUMP BARÁTSÁGA
TELEX
Szerző: NYILAS GERGELY
2025.11.07.
„Elnök úr, mi a válasza arra, hogy Orbán Viktor azt mondta, mentességet fog kérni az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól?”„Kért mentességet. Nem adtunk neki, de kért. Viktor a barátom. Kért mentességet”
– Donald Trump válaszolt így egy hete egy újságírói kérdésre. Ez jól jelzi az amerikai elnök és Orbán Viktor pénteki találkozójának kettősségét: egyrészt politikai szempontból kiemelten baráti, gyakorlati, gazdasági szempontból viszont akár részben feszült is lehet. Az amerikai fél is egyre inkább elvárja, hogy Magyarország mielőbb építse le az orosz energia importját – erről ebben az elemzésünkben olvashat részletesen.
Telefonon többször is beszéltek, és Orbán ott volt néhány hete a Sarm es-Sejkben rendezett békekonferencián is, de a magyar kormányfő Trump januári beiktatása óta először találkozik kétoldalú megbeszélésen az amerikai elnökkel. Ennek a tétje bizonyosan nagyobb lesz, mint a korábbi összesen hat találkozónak, beleértve a 2019-ben, Trump előző elnöki ciklusában megtartott találkozót vagy az informális látogatásokat a republikánus politikus mar-a-lagói birtokán tavaly márciusban és már az elnökválasztási győzelem után decemberben.
Orbán és Trump szeptemberben telefonon egyeztetett Magyarország orosz energiafüggőségéről, akkor úgy tűnt, a magyar kormányfőnek sikerült meggyőznie az amerikai elnököt arról, hogy az USA ne büntesse Magyarországot azért, mert nem válik le az orosz energiaimportról. Nemrég viszont Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete ismét arról beszélt a Fox Newsnak adott interjúban, hogy az olyan országoknak, mint Magyarország, Törökország és Szlovákia, amelyek továbbra is orosz olajat és gázt vásárolnak, mielőbb tervet kell kidolgozniuk, és végre kell hajtaniuk a függetlenedést az orosz energiahordozóktól. Utána jött Trump múlt hét pénteki nyilatkozata.
„Ez nem üzleti kérdés, a számunkra ez élet-halál kérdés” – mondta Orbán a megbeszélésről a Washington felé tartó repülőn az Index szerint. Viszont arról is beszélt, hogy minden diplomáciai tárgyalás nehéz, ennek ellenére „baráti és könnyű tárgyalásra” számít...
Szerző: NYILAS GERGELY
2025.11.07.
– Donald Trump válaszolt így egy hete egy újságírói kérdésre. Ez jól jelzi az amerikai elnök és Orbán Viktor pénteki találkozójának kettősségét: egyrészt politikai szempontból kiemelten baráti, gyakorlati, gazdasági szempontból viszont akár részben feszült is lehet. Az amerikai fél is egyre inkább elvárja, hogy Magyarország mielőbb építse le az orosz energia importját – erről ebben az elemzésünkben olvashat részletesen.
Telefonon többször is beszéltek, és Orbán ott volt néhány hete a Sarm es-Sejkben rendezett békekonferencián is, de a magyar kormányfő Trump januári beiktatása óta először találkozik kétoldalú megbeszélésen az amerikai elnökkel. Ennek a tétje bizonyosan nagyobb lesz, mint a korábbi összesen hat találkozónak, beleértve a 2019-ben, Trump előző elnöki ciklusában megtartott találkozót vagy az informális látogatásokat a republikánus politikus mar-a-lagói birtokán tavaly márciusban és már az elnökválasztási győzelem után decemberben.
Orbán és Trump szeptemberben telefonon egyeztetett Magyarország orosz energiafüggőségéről, akkor úgy tűnt, a magyar kormányfőnek sikerült meggyőznie az amerikai elnököt arról, hogy az USA ne büntesse Magyarországot azért, mert nem válik le az orosz energiaimportról. Nemrég viszont Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete ismét arról beszélt a Fox Newsnak adott interjúban, hogy az olyan országoknak, mint Magyarország, Törökország és Szlovákia, amelyek továbbra is orosz olajat és gázt vásárolnak, mielőbb tervet kell kidolgozniuk, és végre kell hajtaniuk a függetlenedést az orosz energiahordozóktól. Utána jött Trump múlt hét pénteki nyilatkozata.
„Ez nem üzleti kérdés, a számunkra ez élet-halál kérdés” – mondta Orbán a megbeszélésről a Washington felé tartó repülőn az Index szerint. Viszont arról is beszélt, hogy minden diplomáciai tárgyalás nehéz, ennek ellenére „baráti és könnyű tárgyalásra” számít...
KÉRI LÁSZLÓ: ÚJRA MEG KELL TALÁLNUNK A HELYÜNKET NYUGATON – FÜLKE
FÜLKE / HVG VIDEÓ ÉS HVG PODCAST
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2025.11.06.
Tanulnunk kell a zsákutcákból, amikbe magunk navigáltuk magunkat a külpolitikánkban – állítja Kéri László. Mihez kezdjünk a határokon túli magyarokkal? Mihez azokkal, akik elhagyták az országot? Hogyan építsük újra szövetségi rendszereinket és vajon szabad-e leválni jelenlegi függőségeinkről? A politológussal Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2025.11.06.
Tanulnunk kell a zsákutcákból, amikbe magunk navigáltuk magunkat a külpolitikánkban – állítja Kéri László. Mihez kezdjünk a határokon túli magyarokkal? Mihez azokkal, akik elhagyták az országot? Hogyan építsük újra szövetségi rendszereinket és vajon szabad-e leválni jelenlegi függőségeinkről? A politológussal Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
BOD PÉTER ÁKOS A K&H BOTRÁNYRÓL: FÉLELMET AKAR KELTENI A KORMÁNY | 24.HU
DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2025.11.06.
Igazat ad a K&H bank vezető elemzőjének, Németh Dávidnak a magyar gazdaság állapotának leírásában a Della vendége, Bod Péter Ákos. A korábbi jegybankelnök szerint a történtek – a kormány a politikai kampánya részévé tette az elemzést a szükségszerű költségvetési korrekcióról, a Tisza győzelmét beárazó piaci várakozásokról, a „nemzetközi bankárvilágot” a kormány ellenségének kikiáltva – óvatosságra intik a gazdasági szereplőket, hogy még jobban vigyázzanak véleményük közlésével. Ez egy rossz üzenet, ami károsan befolyásolja az üzletmenetet. Konkrét példákon keresztül mutatjuk be a műsorban, hogy a politika rátelepedése a gazdaságra hogyan kényszeríti alkalmazkodásra a legnagyobb vállalatokat, hogyan befolyásolja jelenlétüket a nyilvánosságban.
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2025.11.06.
Igazat ad a K&H bank vezető elemzőjének, Németh Dávidnak a magyar gazdaság állapotának leírásában a Della vendége, Bod Péter Ákos. A korábbi jegybankelnök szerint a történtek – a kormány a politikai kampánya részévé tette az elemzést a szükségszerű költségvetési korrekcióról, a Tisza győzelmét beárazó piaci várakozásokról, a „nemzetközi bankárvilágot” a kormány ellenségének kikiáltva – óvatosságra intik a gazdasági szereplőket, hogy még jobban vigyázzanak véleményük közlésével. Ez egy rossz üzenet, ami károsan befolyásolja az üzletmenetet. Konkrét példákon keresztül mutatjuk be a műsorban, hogy a politika rátelepedése a gazdaságra hogyan kényszeríti alkalmazkodásra a legnagyobb vállalatokat, hogyan befolyásolja jelenlétüket a nyilvánosságban.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)