KLUBRÁDIÓ / A BŐRÜNKRE MEGY Műsorvezető: PANKOTAI LILI 2025.10.13.
Téma: Félnek-e a közélettől, a politikától a mai diákok? Maradandó élmény marad-e egy nemzedéknek az éveken át tartó diáktüntetés-sorozat? Kifulladt-e az ellenállás, vagy ott izzik még a szikra?
Műsorvezető:
Pankotai Lili Heti résztvevők: Keczéry Orsolya, Bencsik Bálint.
A sokkoló adatokat ilyen töménységben látni, valamint azt, milyen súlyos következményei vannak az illiberális politikának, még a szerzőket is fejbe vágta kicsit. Balázs Zsuzsanna újságíró és Pető Andrea történész, a CEU Demokrácia Intézetének kutatója Orbán Viktor nőügyei – Az illiberális genderpolitika működése és hatásai című könyvükben többek között azt mutatják meg, miért szavaznak a magyar nők a Fideszre annak ellenére is, hogy ezzel sokszor a saját érdekeikkel is szembemennek. A szerzők szerint könyvüket a kormánypárti képviselők mellett minden lányos apukának is el kellene olvasnia...
Hétfőn a terroristák elengedték életben maradt túszaikat, és az izraeli hadsereg megkezdte visszavonulását Gázából. Az USA elnökét együtt ünnepelték ázsiai, afrikai és európai hatalmak vezetői. Történelmi nap volt, ami egyszerre szólt a békéről és az új hidegháborúról. Gyorselemzés.
Több mint két évvel azután, hogy népirtást követett el Izrael területén, megtört a Hamász palesztin terrorszervezet. Az elmúlt hónapok élénk, az egész nyugati világra kiterjedő vitái után fontos elöljáróban leszögeznünk néhány tényt. Például azt, hogy ebben a konfliktusban a lakosság szisztematikus kiirtására a Hamász törekedett. Amikor fegyvereseik izraeli településeket rohantak le 2023. október 7-én, akkor szó szerint embervadászatba kezdtek. Egyetlen céljuk volt: megölni vagy elhurcolni mindenkit, csecsemőktől az aggastyánokig. Csak az élte túl a támadást, aki el tudott bújni előlük.
Az izraeli hadsereg ezután megszállta Gázát, a területet, ahová a terroristák visszavonultak, és ahová a túszokat hurcolták. Amint az összes túsz kiszabadulhatott, a hadműveletek véget értek. Az izraeli hadsereg fellépése brutális volt: két éven át bombázták, és házról házra járták a sűrűn lakott, Budapestnél is kisebb területet. A túszokat keresték. Ha a terroristákhoz hasonló szándékkal végezték volna műveleteiket, akkor mára nem maradt volna élő ember Gázában. Ezek is tények.
A terroristák 2023. október 7-én reggel hét és másnap hajnali 3 között legalább 1200 embert öltek meg, és 250-et hurcoltak magukkal. Ha a jóval fejlettebb fegyverekkel operáló izraeli hadsereg csak ilyen hatékonysággal lépett volna fel, akkor két év alatt 900 ezer embert ölt volna meg. Ehhez képest még a Hamász is 70 ezernél kevesebb áldozatról beszél. Ha ez igaz – bár nincs okunk elhinni semmit, amit a Hamász állít – akkor ez véres háború volt, de semmiképp sem a gázai lakosság kiirtása volt a célja.
Gáza, mint település megsemmisült, lakói a szabad ég alatt vagy sátrakban élnek, óriási nélkülözést szenvedtek el, de több mint 95 százalékuk két év háború után is életben van. Tény, hogy ha a velük élő terroristák korábban elengedik a túszaikat, a szenvedésük rövidebb lett volna.
Amint az izraeli hadsereg felfüggesztette a harcot, a Hamász újabb hajtóvadászatot indított – ezúttal a velük ellenséges palesztin csoportok ellen. Az öldöklés Gázában tehát hétfőn is folytatódott...
Kiemelt figyelem övezi jelenleg a lakások drágulását, és az máris látszik, hogy az uniós mezőnyben eddig is a leggyorsabbak közé tartozó áremelkedési ütem újabb lendületet kap az Otthon Start Program támogatott hiteleivel. De mitől függ a bázis, azaz hogy milyen szintről következik be a mostani drágulás? Ebben a cikkben ezt vizsgáljuk meg települési szintű adatokon, ezek lassú rendelkezésre állása miatt 2022-es számokkal. (Ehhez képest országosan 2023-ban 5,8 százalékkal drágultak a lakások, míg tavaly 13 százalékkal.)
Fontos a helyi munkaerőpiac, de nem mindenhol
A foglalkoztatás alakulása közvetlen és erős hatással van az ingatlanpiacra: ahol a lakosság nagyobb arányban dolgozik – és ezáltal több a potenciális vásárló, akiknek a fizetőképessége is magasabb –, ott jellemzően jóval magasabb négyzetméterárak adódnak...
KLIKKTV / EGYENLEG Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2025.10.13.
Orbán Viktor a piacon: kampányfogás vagy kétségbeesett adatgyűjtés? A KlikkTV Egyenleg című műsorában Pulai András, a Publicus Intézet vezetője, és Veres Gábor újságíró elemzik, miért ment Orbán Viktor aláírásokat gyűjteni Budapesten, és valójában mit rejt ez a „háborúellenes” kampány. Vajon valódi politikai akcióról van szó, vagy csak egy újabb adatbázisépítési trükkről, amellyel a Fidesz a választók adatait gyűjti be a 2026-os választások előtt?
👉 Szó lesz arról, hogyan próbálja Orbán visszahozni a „nép gyermeke” szerepét, miközben egyre kevesebb helyen mer valóban emberek közé menni.
👉 Kiderül, miért pont a külső kerületek és a vidéki kisvárosok lettek a kampány célpontjai, és hogyan próbálja a Fidesz ezekben a körzetekben megtartani a hatalmát a félelemre és függésre épülő rendszerével.
👉 Pulai és Veres arról is beszélnek, miért működik mégis a kormányzati gépezet a „nemzeti konzultációk” és az aláírásgyűjtések mögött – és miért késő már ezzel a kommunikációs trükkel visszanyerni a bizalmat.
KLIKKTV / EGYENLEG Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2025.10.13.
Egyre súlyosabb részletek kerülnek napvilágra a Szőlő utcai botrányról, ahol – nem mindennapi módon – a rendőrség saját embereit vizsgálja. A KlikkTV Egyenleg című műsorában Szaniszló Sándor polgármester és Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter beszélnek arról, hogyan jutottunk odáig, hogy a hatalom a fedett nyomozókat is poligráfra küldi, miközben az ország közvéleménye válaszokat követel.
Az adásban kendőzetlenül szó esik a NER belső összefonódásairól, a pedofil ügyek elhallgatásáról, a rendőrségi mulasztásokról, és arról is, miért veszít napról napra hitelességéből a kormány, miközben az ellenzéket próbálja elhallgattatni.
A műsor nem csak tényeket, hanem összefüggéseket is bemutat: hogyan fonódik össze a kegyelmi botrány, az egyházi intézmények gyermekvédelmi ügyei, és a mostani Szőlő utcai nyomozás – mindez a NER árnyékában.
👉 Miért hallgat az igazságügyi miniszter?
👉 Kik védik a rendszer beépült embereit?
👉 És meddig titkolható még a valóság a magyar emberek elől?
Ez az adás nem hagy kétséget: a botrány nem egyedi ügy, hanem tünete egy beteg politikai rendszernek, ahol a hűség fontosabb, mint az igazság. Nézd meg a videót, és döntsd el te, kinek hiszel!
Ha a jelenlegi trend folytatódik, a hatalom által alkalmazott megfélemlítés csak nagyon körülhatárolt esetekben vezethet sikerre – vetítette előre Csepeli György szociálpszichológus. A 2026-os parlamenti választás kimenetelében bizonytalan hatósági szervek vezetői szerinte inkább kivárnak.
Néhány kiragadott példa a közelmúltból: a markáns ellenzéki megnyilvánulásairól is ismer Molnár Áron színész felszólítást kapott az adóhatóságtól, igazolja, hogy 2023-ban tényleg vásárolt-e Angliából egy táskát. Öt készenléti rendőr házkutatást tartott egy 68 éves nyugdíjas nőnél, aki megosztott egy Rétvári Bence államtitkárról szóló (amúgy valóban hamis hírt tartalmazó) Facebook-posztot. Juhász Péter volt politikushoz, ellenzéki influenszerhez is kiszálltak a nyomozók.
Kérdésünkre, hogy milyen megfélemlítési technikák állnak rendelkezésére a hatalomnak Magyarországon – egy uniós országban, amely nem diktatúra, de ahol az Orbán-kormány erősen csorbította a demokráciát – Csepeli György szociálpszichológus közölte:
közvetett eszközök lehetségesek, erre jó példa a Molnár Áront célzó NAV-os felszólítás.
Feljelentés alapján a közösségi médiahasználat is alapot képezhet hatósági fellépésre. Azok is félhetnek, akik állami, önkormányzati vagy egyházi intézményekben dolgoznak – utalt Csepeli György arra, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről nemrég pszichológus oktatók kényszerültek távozni. Kengyel Judith Gabriella, Zsila Ágnes és Szondy Máté előzőleg ugyanis közös cikket publikált arról, hogy minden szeretetre épülő kapcsolat – beleértve a melegpárokat – egyenértékű és fontos. A nyáron Bognár Bulcsu volt docens állította azt, hogy LMBTQ-témájú tanulmánya miatt bocsátották el az egyetemről...
„Szöges cipővel fognak rugdosni, botokat fognak a küllők közé dugni. Nem lesz egyszerű – küzdünk a propagandával, fizetett trollokkal, külföldi befolyásolással. De ez kevés lesz, mert a magyarok nem félnek”
– mondta Magyar Péter országjárásának szolnoki állomásán, ahol a Tisza elnöke eleinte leginkább a szokás szerint trombitával érkező Szabó Bálinttal küzdött. Rögtön azt kérte a rendőröktől, hogy vigyék el, mert zavarja a rendezvényt, majd pedig ugyan a saját embereinek azt mondta, hogy ne Szabót mutogassák, mert csak figyelemre vágyik, ő maga mégis jelentős részben vele foglalkozott, és többször is a Fidesz fizetett provokátorának nevezte.
„Látják ők is a belső felméréseiket, pontosan tudják, hogy hiába követnek el mindent, hiába ukránoznak, hiába hazudoznak adóemelésről, hiába próbálják befeketetíteni az a Tiszát, jó komcsi módszerrel azzal támadni az ellenfelet, amit ők követnek el. Ez nem működik, vége, varázstalanodtak, innen is üzenem Szolnokról, hogy tovarisi konyec, vége van, elvtársak, vége van”
– mondta a kormánypártról.
A szolnoki demonstráción Magyar Péter a Tisza terveiből többek között a „nemzeti vagyonvisszaszerzési és védelmi hivatal” felállítását és az Európai Ügyészséghez való csatlakozási szándékot hangsúlyozta, valamint azt, hogy hazahozzák az EU-s forrásokat.
„A Tisza-kormány az adócsökkentés és a nyugdíjemelés kormánya lesz”
– ígérte, hozzátéve, hogy 2,2 millió embernek csökkentenék a személyi jövedelemadóját, az áfát pedig 27-ről 5 százalékra vinnék le az alapvető élelmiszereknél. A párt által tervezett vagyonadóról azt mondta, hogy azt majd az emberek fogják eldönteni, hogy azt 1 vagy 5 milliárd forintos küszöb felett vezessék be.
„Voltak jó döntések, vak tyúk is talál szemet, vannak dolgok, amiket meg kell tartani”
– mondta arról, hogy a Fidesz egyes intézkedéseit, így a 13. havi nyugdíjat a kormánypropganda vádjaival szemben ők is megtartanának, de azt (nyugdíjösszegtől függően) 100 vagy 200 ezer forintos SZÉP-kártya utalvánnyal egészítenék ki, míg a legalacsonyabb nyugdíjakat legalább 120 ezer forintra emelnék.
Magyar Péter Szolnokon is többször kitért a gyermekvédelemre és a Szőlő utcai ügyre...
ATV MAGYARORSZÁG Szerző: ATV MAGYARORSZÁG / RÓNAI EGON 2025.10.13.
Összesen 40 milliárd forintért újítja fel a kormány és az OTP Bank a gödöllői kastélyt. Orbán Viktor szerint ezt a döntést évtizedekig fogják emlegetni, nemcsak Gödöllőn, de az egész országban is, Lázár János pedig úgy fogalmazott: az OTP példát mutatott ezzel a vállalásával, és üzent a magyar nagytőkésknek is, hogy így is lehet visszaadni a közösbe.
Az Egyenes Beszéd vendége Gémesi György polgármester, Gödöllő.
NIKKELBOLHA ÉS KIFLI SANYI SHOP Szerző: SZIGETHI ZSÓFIA 2025.
Bemutatkozás:
Szigethi Zsófia vagyok, gyógypedagógus, szakterületem az autizmus spektrum zavar és az ADHD. 20 éve foglalkozom ADHD-s, és 13 éve autista gyerekekkel, fiatalokkal. 2016-ban az alapszakjaim (tanulásban akadályozottak pedagógiája és pszichopedagógia) mellé elvégeztem az autizmus spektrum pedagógiája szakirányt, ahol a szakma legnagyobbjaitól volt szerencsém tanulni. Munkámra a tudományos megalapozottságú módszerek egyéni jellegzetességekhez való igazítása a jellemző. A gyerekekkel való munka mellett nagy hangsúlyt fektetek a családdal és a pedagógusokkal való szoros együttműködésre, mert vallom, hogy az érintett személyek a legjobb életminőséget akkor érhetik el, ha a környezetet is akadálymentesítjük számukra.
Dolgoztam speciális autista csoportban sokáig, jelenleg egy többségi iskolában dolgozom autista és ADHD-s gyerekekkel egyéni és kiscsoportos támogatás formájában, valamint tréningeket, képzéseket, előadásokat tartok pedagógusoknak. Emellett a pedagógusképzésben oktatok két egyetemen és a doktori képzésem is zajlik.
A Nikkelbolha oldalon közérthetően, de szakmailag megalapozottan körbejárjuk az autizmus és az ADHD jellegzetességeit, hétköznapi, otthon és az iskolában is használható praktikákat mutatok be.
Elméleti tudásom és gyakorlati tapasztalataim jelennek meg a Kifli Sanyi feladatgyűjteményekben, melyek segítséget nyújthatnak a szakembereknek és a szülőknek a társas-kommunikációs készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és viselkedésszervezés támogatásában.
A NYOMOR SZÉLE BLOG Szerző: L. RITÓK NÓRA 2025.10.10.
Sokszor kérdezik tőlem, miért a nőkre fókuszálunk, és miért nem vonjuk be a férfiakat?
Nos, a férfiak bevonása sokkal nehezebb. Számukra is nyitottak a lehetőségeink, nincsenek kizárva. De ők azok, akik valamennyire mobilisak, ők mennek el dolgozni, építkezésekre, több napra. Hét végén jönnek haza, néha akkor sem, csak egy hónapban egyszer, bár azokon a napokon sem jönnek a közösségi foglalkozásokra, mikor itthon vannak.
Vannak persze kivételek, akik szívesen beülnek, érdeklődnek. De zömükre nem ez a jellemző.
Sok mindennel próbálkoztunk, az elején, mikor még nem voltak elterjedve az okostelefonok, tabletek, és internet sem volt mindenhol, internet-pontot hoztunk létre a kultúrházban, ahova sokan jártak fel „gépezni” (le is amortizálódtak elég hamar a számítógépek). Volt, hogy biliárdasztalt állítottunk be, máskor pingpongasztalt, de hosszú távon egyik sem bizonyult megtartó erőnek.
Vettünk hangszereket, megpróbálva feléleszteni a régi vallásos- éneklős hagyományt, amiben férfiak gitároztak, volt, aki szintetizátort is tudott használni, vettünk azt is, egy darabig ment, aztán elült. Próbálkoztunk nekik szóló beszélgetős klubfoglalkozással is, külsős szakemberrel, de nem ment. Talán még az első „Teaház” idején jöttek a legtöbben, mikor egymásnak mutatkoztak be a családok az élettörténeteikkel. És persze a karácsonyi műsorra is eljönnek sokan közülük, megnézni a gyerekeik műsorát.
Nem jelent ez teljes elhatárolódást, az asszonyokat engedik, és ha kérünk valamit, nem mondanak nemet, jönnek, ha segítség kell valaminek a lepakolásában, vagy ha egy riporter a férfiakkal akart beszélni, szívesen kapcsolódtak.
Könnyen bevonódnak (sőt sok esetben meghatározó szerepet játszanak) a falunapon szervezett főzőversenyben, no meg a focicsapat összeállítása sem okozott sosem gondot. Most, hogy van már kondiparkunk is, szervezünk ide is programokat, erre is jönnek.
Mégsem mondhatom, hogy tudunk úgy építeni rájuk, mint az asszonyokra. Valahogy kívül maradnak a munkánkon, és leginkább az élményt adó vonalak mentén kapcsolódnak.
Sokat töprengtem már, hogy vajon mi ennek az oka? Biztosan gyökerezik abban, hogy bár egyre erősebb a közösségi üzenete a munkánknak, mégis a segítségnyújtás is ott van, főleg annak, aki csak azt akarja kihallani belőle. A segítségkérés pedig „női dolog”, ez épült be generációk óta. Ők mennek kölcsönt kérni, intézkedni is általában az intézményrendszer bármelyik eleméhez, legyen az óvoda, iskola, családsegítő, vagy az önkormányzat. Nagyon sokszor még akkor sem jönnek el, mikor pl. a hatóság esetkonferenciára hívja őket, és ilyenkor mindkét szülő jelenlétére szükség van.
Az egészben különösen érdekes, hogy pl. kisebbségi önkormányzati, vagy akár politikai vonalon (és a kettő szorosan összefügg), főleg a férfiak képviseltetik magukat, ott a női reprezentáció jóval kisebb.
Aztán, ha próbálom a nők felől is nézni ezt az egészet, azt is gondolom, hogy nem baj az, ha így alakul. Velük sem haladhattunk volna ilyen jól, ha a párjuk is ott van. Valószínűleg a véleménynyilvánítás sem lenne ilyen erős, és a csoportmunka sem. Mert az otthoni hierarchia biztosan nem engedne ekkora mozgásteret nekik. És a kiscsoportos foglalkozásaink, melyek érzékeny témákat érintenek, nem tudnának ilyen őszinte légkörben zajlani.
Sok munka van abban, hogy ki tudtunk alakítani egy bizalmi viszonyt a nőkkel. Biztosan nem jutottunk volna eddig, ha a férfiakra fókuszálunk. Mert közöttük hamar fellángolnak az ellentétek, és kiemelt kérdés mindig, hogy ki kit irányít. Ezt a foglalkoztatási programelemünkben is megtapasztaltuk, mennyire nem bírják, ha más ad nekik feladatot, pláne nem, ha az illető még el is számoltatja. Inkább felmondanak, mintsem alkalmazkodjanak.
És gyakran mintha nem is akarnák érteni, az általuk elképzelt képet tekintik valósnak. Sokszor előfordul, hogy őket kell szembesíteni azzal egy-egy konfliktusos helyzetben, mennyit segítettünk már az életkörülményeikben, a gyerekek fejlesztésében, mert büszkén állítják, hogy ők aztán soha nem kértek és nem is kaptam semmilyen segítséget tőlünk…
Persze érthető ez is. Nem jó segítséget kérni, nem jó szegénynek lenni. És ebben a lelki teherben élni sem jó, és ebben alakul ki ez az ambivalens helyzet, hogy próbálnak nem venni tudomást arról, hogy segítségre van szükségük, kerülik a helyzetet, rátolják inkább az asszonyokra, így az érzésük, hogy ők uralták a problémát, megmarad.
Elnéztem a héten is az egyik családot. A lakhatásuk annyira problémássá vált, hogy a gyerekek kiemelésének kockázata megnőtt. Persze nemcsak a lakhatásról van szó, hanem azoknak az életvezetési kompetenciáknak a hiányáról, amiben ez a lakhatási helyzet kialakult. Nagy vívódás után úgy döntöttünk, adunk nekik egy lehetőséget a szociális bérlakásprogramunkban. Beköltöztek, mentünk megnézni őket.
A fiatalasszony öröme látható, boldog, fogadkozik, hogy tudja majd tartani a szerződésben rögzítetteket, sorolja, mit, hova tesznek majd, és kér is még segítséget pl. egy másik kályha beállításában. A párja éppen talán halkan köszönt, mikor bementünk, de ezen túl semmi. Mintha nem is lennénk ott, teljesen kívülállóként viselkedett. Mintha köze sem lenne ehhez az egészhez.
De ebből sem szabad általánosítani, mert a másik bérlakásba költöző párnál a férfi viszonyulása teljesen más, ő láthatóan boldog, segítséget ajánl, hogy mihamarabb költözhessenek. Vele már sokkal inkább partneri a viszony.
Szóval, furcsa ez. Próbálom érteni őket is, és keressük folyamatosan a bevonásuk lehetőségeit. Most két férfi is dolgozik nálunk, ők teljesen máshogy viszonyulnak, felelősségteljesen dolgoznak… most az egyikükkel nekifutunk a jogosítványszerzésnek is. Örül a lehetőségnek.
Lehet, csak a szociális kompetenciák eltérő szintjéről van szó? Nem hiszem… mert túl sok az azonos mintázat a viszonyulásukban. Vajon akik másképp gondolnak, és együttműködők, őket eredménynek tekinthetjük? Vagy csak szerencsés csillagállásnak, hogy velük sikerül?
Elemezni kell ezt is, hogy értsük. Mert ha megértjük, megtaláljuk a megoldásokat is.
Kiváló diagnosztának lenni már nem elég. A beteg gyógyulásához meg kell találni a gyógymódot. De hogyan, amikor évente százezrével jelennek meg az új tudományos eredmények? Munka mellett képtelenség ezeket áttekinteni. Így fordulhat elő, hogy létezik gyógymód, csak az orvos nem ismeri, mert évtizedekig van parkolópályán. Hogyan lehet átlökni onnan a gyorsítósávba? Lerövidíteni a tudományos felfedezések és a tömeges elterjedésük közötti időt? Erre kínálnak megoldást a 14. Válasz Extra vendégei, Hegyi Péter professzor, aki Pécs, Budapest és Bécs között ingázva állt meg nálunk, valamint Greff Dorina szülész-nőgyógyász szakorvos, aki konkrét példákkal segít megérteni a magyar módszert, amelyet egyre több helyen alkalmaznak a világban. Az adás a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült.
Részletek az adásból:
A Nemzetközi Élettani Unió 2025-ös világkongresszusán Hegyi Péter, a Semmelweis Egyetem és Pécsi Tudományegyetem professzora három amerikai és egy francia tudós után kapta meg idén szeptemberben a rangos Robert F. Pitts díjat. Kutatásai ugyanis fordulatot hozhatnak a hasnyálmirigy-gyulladás gyógyításában. Így most a saját bőrén érezheti, milyen hosszú az út a modern gyógyászatban az új gyógymódok bizonyítása és elterjedése között. A tudomány és a gyógyítók közötti út lerövidítése, az időnyerés a célja a transzlációs medicinának. A professzor körülvette magát fiatal orvosokkal, akik gyógyítás közben szereznek PhD-fokozatot úgy, hogy az igazolt tudományos eredmények közül megkeresik a legjobbat, majd azonnal alkalmazzák a gyakorlatban. A módszert a Semmelweis és a pécsi egyetem mellett Bécsben is tanítja, a stúdióba pedig egy berlini tudományos előadás után érkezett.
Mennyi idő telt el Semmelweis Ignác nagy felfedezése és módszer gyakorlatban való alkalmazása között?
Hegyi Péter: Ez azért jó példa, mert ma is ugyanúgy állunk a betegágy mellett, és tesszük fel a kérdést: mit tegyünk? Látunk valamit és szeretnénk rajta javítani. Semmelweis azt a kérdést tette fel: miért 10 százalék körüli az anyák gyermekágyi láz miatti halálozása az egyik nőgyógyászati klinikán, ha a másikon egy-két százalékos. Adatokat gyűjtött, elemezte őket és felállított egy hipotézist. Amikor az helyesnek bizonyult, abban a pillanatban visszavitte a betegágy mellé. Ám mire a módszere a gyakorlatban is elterjedt, addigra évek, több mint egy évtized telt el.
Mert bizalmatlanok vagyunk az új eredményekkel szemben?
Hegyi Péter: És kell a tudás, hogy hogyan tudom ezeket a mindennapokban hatékonyan alkalmazni. A módszerünknél nem új dolgokat kell felfedezni, hanem a már meglévő tudományos eredményeket használatba venni. A transzlációs medicina nagy előnye, hogy már a kutatás közben javul a betegellátás minősége.
A tudomány és az orvosok, akik ezt alkalmazzák más-más nyelvet beszélnek. Akadálya lehet ez a tudás gyakorlatban való alkalmazásának?
Greff Dorina: Igen, ez gyakran így van, mert olyan statisztikai megfogalmázások fordulnak elő a szakcikkekben, amiket az orvosi egyetemen nem tanítanak nekünk. Ha valaki nem vesz részt tudományos képzésen, akkor ezeket az eredményeket is nehezen tudja alkalmazni.
Hegyi Péter: Mi erre tanítjuk meg az oktatási programunkban részt vevőknek, hogyan tudja az eredményeket a legrövidebb idő alatt, a legnagyobb hatékonysággal a betegei és a társadalom számára hasznosítani. Greff doktornő egy gyakori és kellemetlen nőgyógyászati betegségnél alkalmazta ezt a módszert.
Greff Dorina: Az én kutatási területem egy étrend-kiegészítő alkalmazása volt. Nagyon sokszor cukorbetegség állhat a policisztás petefészek szindróma hátterében, ezért az orvosok gyakran használtak étrend-kiegészítőket a tünetek enyhítésére.
De ez nem hókuszpókusz? Étrend-kiegészítőt adni egy ilyen súlyú problémára, aminek gyógyszere is van?
Greff Dorina: Éppen ezért gondoltuk jó kutatási témának, szerettük volna tudományos módszerekkel is megmérni. Nagyobb betegszámmal ilyet még nem végeztek, és végül placebóval szemben nagyon jó hatást mutattunk ki, hasonlót, mint a gyógyszeré.
Hegyi Péter: A tanulmányt máris rengetegen használják, köszönhetően annak, hogy Greff doktornő rangos folyóiratokban publikálta az eredményeit. Egy másik kolléganő a fülben levő jóindulatú daganatok műtét utáni kiújulásával foglalkozott. A doktornő talált egy olyan műtéti megoldást, amivel 13 százalékkal sikerült csökkenni kiújulást. A társadalmi haszna előbb jelent meg, mint ahogy a hároméves képzés végén megvédte az ebből írt PhD-értekezését. Büszkék lehetünk Magyarországon, hogy ezt a módszert mi terjesztettük el. Bécsben is kezdeményezték, hogy induljon el ez a képzés, hiszen ezzel a módszertannal akár 20 százalékkal lehetne csökkenteni az egészségügy kiadásait.
Idősebb, tapasztalt kollégái hogyan fogadták, hogy a legifjabb azt mondja: ne azt csináljuk, amit 15-20 évig alkalmaztak, van itt egy új módszer?
Greff Dorina: Szerencsés helyen voltam, mert a klinika részlegvezetője volt a témavezetőm. Elfogadták a javaslatomat.
Hegyi Péter: Ha egy fiatal eredményessé válik, az idősebbek sokszor azt érzékelik: ha ez így megy tovább, elveszíthetik a vezető helyüket. Ez konfliktusokhoz vezethet egy adott osztályon.
Greff Dorina: Ha nem támogató közegbe érkezik egy fiatal kolléga, akkor megküzdhet ezzel a nehézséggel.
Hegyi Péter: Azt kérjük a hallgatóktól, azonnal jelezzék, ha konfliktus alakul ki, és leülünk az érintettekkel. Kommunikációval sok mindent meg lehet oldani.
Hogyan lehet mindezt az egészségbiztosítóval is elfogadtatni? Gyakran az új módszereket már használnák az orvosok, de még néhány évig várniuk kell, mire az egészségbiztosító is támogatni kezdi a módszert.
Hegyi Péter: Ez a világ minden pontján probléma. Most fog megjelenni a Nature Medicine című folyóiratban az európai akadémikusokkal összeállított közleményünk, amely egy gyorsítósávot javasol. Minden tudományos közleménynél egy szemafor jelenne meg. Az első a módszer hatékonyságát jelezné, jobb, rosszabb vagy ugyanolyan, mint az eddigi módszerek. A második a biztonságot, például a mellékhatások sülyosságát. A harmadik a gazdaságosságot. Ha egy új módszernél három zöld lámpa látszik a szemaforban, akkor azonnal meg kell nyitni egy gyorsítósávot, mert nemcsak jobb eredményt lehet vele elérni, de költséghatékonyságot is.
JELEN HETILAP / PODCAST Műsorvezető: TÓTH ÁKOS 2025.10.13.
A központosított médiabirodalom, amely a Karmelitából a legkisebb vidéki lapokig mindent behálóz, sebezhetőbb, mint gondolnánk. De mi okozhatja a Fidesz-médiarendszer összeomlását? Urbán Ágnes médiakutatóval, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjével Tóth Ákos beszélgetett a magyar sajtó jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól.
A beszélgetésből kiderül:
- A KESMA mint politikai hiba: Miért volt Orbán Viktor egyik legnagyobb stratégiai tévedése a központosított médiakonglomerátum létrehozása, és hogyan hívta fel ezzel Európa figyelmét a magyar médiarendszer problémáira?
- Az 500 milliárd forintos kérdés: Egy uniós eljárás végén akár 1,2 milliárd eurónyi piactorzító állami támogatást kellhet visszafizetnie a kormánymédiának. Mi történne, ha ez a pénz hirtelen eltűnne a rendszerből?
- A vidék elhallgattatása és a helyi sajtó hősei: Milyen egzisztenciális fenyegetettségben, személyes támadások kereszttüzében dolgoznak azok a független újságírók, akik a sajtószabadság valódi őrei a vidéki városokban?
- A propaganda végnapjai? Az állami pénzből kitömött szerkesztőségeket elszoktatták a versenytől és az innovációtól. Képesek lennének túlélni piaci körülmények között egy esetleges kormányváltás után?
- A társadalom válasza: Az adó 1%-os felajánlások látványos növekedése megmutatta, hogy erős olvasói akarat van a független média fenntartására.
Ez a beszélgetés mélyreható elemzést nyújt arról, hogy a politikai akarat és a korlátlannak tűnő pénzügyi források ellenére milyen gazdasági és jogi folyamatok vezethetnek a központosított propaganda-gépezet megroppanásához.
Gyermekvédelem, adórendszer, orosz függőség, kormányzóképesség felmutatása, és elszámoltathatóság, ezek mind szóba kerültek a Magyar Péterrel készült interjúban, és az is kiderül, mit lépne a Tisza elnöke, ha Varga Judit a 12. kerületben indulna el képviselőnek.
Egy évvel ezelőtt a KÉRI KÉRDI első adásában Romsics Ignác történész volt Kéri László politológus vendége, ezért most a műsor második évadának kezdetén is együtt tekintenek vissza az elmúlt egy esztendő közéleti és politikai eseményeire.
Minden nemzetnek megvannak a „majdnem Nobel-díjasai”, azok az írók, akik esetében kitartóan emlegetik a díjat – akár komoly jelölés, akár csak kávéházi pletyka formájában. A magyar irodalom különösen gazdag ilyen szerzőkben: 125 év alatt legalább húsz magyar író neve fordult meg valamilyen módon a Svéd Akadémia vélt vagy valós névlistáján. Nem, Wass Albert utóbbin sosem szerepelt. Nyáry Krisztián alábbi írásával most utat vág a magyar Nobel-mítoszok dzsungelében.
Krasznahorkai László méltán megérdemelt Nobel-díja kapcsán tudós irodalmárok és teljesen fogalmatlan politikusok egyaránt szóba hozták, ki mindenki nem kapta meg a díjat, pedig „nagyon közel járt hozzá”. A valóságban elég világos, hogy miért estünk el száz évig a díjtól. Aki jelölhetett, az olyan írót jelölt, akinek eleve nem lehetett esélye – főként azért, mert vagy nehezen fordítható költőket nomináltak, vagy Stockholmban érdektelen politikai szempontokat tartottak elsődlegesnek. Akinek viszont ténylegesen esélye lehetett volna, azt nem jelölte senki. És akkor még nem is beszéltünk azokról a „tuti biztos favoritokról”, akik eleve esélytelenek voltak a díjra, de legalább nem is jelölték őket...
Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás, illetve a háztartási fogyasztási kiadás vásárlőerő-paritáson mért szintje alapján Magyarország az EU sereghajtójává vált az Eurostat adatai szerint – ezek azok a mutatószámok, amelyek alapján a hazai sajtó rendre arról számol be, hogy a magyarok élnek a legrosszabbul az Unióban.
Érdekes ellentét, hogy ugyanebből az adatbázisból az is kiderül: a kormányzat úgynevezett közösségi fogyasztási kiadásainak (például közigazgatás, rend- és honvédelem) egy főre vetített szintje 2024-ben közel 30 százalékkal múlta felül az EU-átlagát.
Ezzel sikerült megőrizni országunk vezető helyét az európai rangsorban, miután 2022-ben élre kerültünk.
Ráadásul abban is az Unió élén állunk, hogy nálunk haladják meg a legnagyobb mértékben a kormány vásárlóerő-paritáson (PPP) mért „közösségi” fogyasztási kiadásai az „egyéni” fogyasztási kiadásokat, vagyis a háztartásoknak nyújtott természetbeni társadalmi juttatásokat (például oktatás, egészségügy).
Bár írásom ezeket a furcsaságokat – technikai magyarázatokkal kiegészítve – elsősorban dokumentálni kívánja, fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy az állam közösségi fogyasztása Magyarországon különösen jelentős arányban tartalmaz közigazgatási kiadásokat, amelyeket a kormány jórészt önmagára, illetve saját preferált céljaira fordít. Utóbbiak nem feltétlenül járulnak hozzá a közösség egészének jólétéhez, ám az ilyen típusú kiadások is emelik a GDP szintjét...
Billegőn volt és van is a magyar gazdaság, nem lehet vele dicsekedni, a bóvli határán táncolunk, és ott hagytak minket. Így reagált Bod Péter Ákos arra, hogy a három nagy hitelminősítő közül a Standard & Poor’s a múlt hét végén közzétett felülvizsgálatában nem minősítette le a magyar államadósságot, így a kormány megúszta, hogy bóvliba kerüljünk. Nagy dolognak kellene történnie ahhoz, hogy a választásokig a nagyok közül bármelyiknél is így változzon a helyzet – mondta a korábbi jegybankelnök, aki szerint ilyenkor nem nagyon szoktak markánsan lépni, kivéve, hacsak nincs rá komoly ok. Az európai politikában persze lehetnek olyan, elsősorban az uniós támogatások sorsát érintő változások, amelyek vagy stabilizálják a magyar pozíciót, vagy az élére állítják a kérdést. A hitelminősítők sem naivak, tudják, hogy a választásokig nem fogják megtudni, milyen kiadáscsökkentés párosul majd a brutális mértékű választási osztogatáshoz – szögezte le.
Nem meglepő módon, a kormány – a Nagy Márton vezette tárca közleményével – a jelenlegi gazdaságpolitikát méltatva értékelte a Standard & Poor’s hitel-felülvizsgálatának az eredményét, miszerint helyben hagyta az áprilisi besorolását, s nem minősítette le a hosszútávú magyar államadósságot a bóvli kategóriába. Azaz nem változtatott a BBB mínusz besoroláson, amelyhez – április óta – a középtávú leértékelés lehetőségére utaló negatív kilátás társul. Mint az alábbi táblázat is mutatja, a három nagy közül az S&P- nél állunk a legrosszabbul, hiszen a Fitch BBB, illetve a Moody’s Baa2 jobb, mint a BBB mínusz, ráadásul az előbbinél stabilak a mellérendelt kilátások...
